Miattam lehet, de akkor mondd meg, hogy mihez képesti sebességüktől függ az élettartamuk. És persze amit mondasz, az legyen összhangban a kísérleti eredményekkel.
Itt a kulcsmondat:
"Two years later, Cecil Powellis was conducting research with meson particles. His results led to the tau-meson, which decays to p+p-. This meson was a "V" particle. However, in 1952 physicists realized the tau-meson and the theta-meson were different states of the same particle." /kaonhistory/
Szoval 50 eve mar K-mezonnak (kaonnak) hivjak.
1975-ben fedeztek fel egy nagy kover leptont a SLAC kiserlettel, azota ezt hivjak taunak. (pl. itt irjak) Erdekessege, hogy az elmelet hamarabb josolta meg a letezeset, mint hogy folfedeztek.
OFF
Nem mintha lényeges lenne, de kíváncsiságból utánanéztem, és azt találtam, hogy a tau-mezon az mezon. Állítólag ugyanaz, mint a K-mezon.
Ami nem mezon, hanem lepton, az a mű-mezon (müon).
A 791. hozzászólásod nekem is nagyon tetszik!
ON
...egyik rendszerből nézve a másik rövidebb, a másikból meg az egyik, na ugye, igaz a spec. rel. :-)))
Termeszetesen a gondolatkiserletek nem bizonyitekok.
Ezeket altalaban hitetlen fizikusok talaltak ki, hogy nyilvanvalo peldakkal mutassak be a spec. rel. ellentmondasossagat. Azonban rendre kiderult, hogy a hitetlen fizikusok (akik altalaban a szakma megbecsult tagjai voltak egyebkent) valamit hibasan ertelmeztek. A spec. rel. sohasem kerult ellentmondasba az alapfelteveseivel, s az ok-okozati viszonyokat nem keveri ossze. Emellett a Newton-elmeletet teljes egeszeben tartalmazza, viszont szamos kiserleti tenyt meg tudott magyarazni, amit az viszont nem. Ezert tekintheto minden szempontbol megfelelo elmeletnek.
A gondolatkiserlet-paradoxonok legegyszerubb peldaja meg a Newton-torvenyeket probalja cafolni: Ha minden erohoz ugyanakkora ellentetes iranyu ellenero tartozik, akkor mitol tudja a lo a kocsit elhuzni? Itt is felreertesrol van szo, ennek feloldasat te is tudod.
Jó, mikroszinten vannak erősebb kölcsöngatások is, de makroszinten nem hat Rád nagyobb erő, mint ahogy Te is írtad. Amit irtam, az annyi, hogy ram ebben a pillanatban ugyanakkora EM ero hat, mint gravitacios. Ennek az eredmenye az, hogy egy helyben vagyok.
Azonban makroszinten is lehet sokkal erosebb EM ero, mint gravitacios. Pl. ha valaki kiugrik a toronyhaz ablakan. A gravitacio 200m uton felgyorsitja valamekkora sebessegre. Fazon eleri az aszfaltot, az elektromagnesesseg kb. 2cm uton megallitja. Azaz ebben az egyszeru peldaban 1000-szer akkora erot fejtett ki az elektromagnesseg, mint a gravitacio.
A világűrben szintén van gravitáció, de nem mindegy, hogy mekkora. A nagyobb tömegű égitestektől távolabb nyilván gyengébb, mint a közelükben. Es hogy allapitod meg, mi az a hatar, amitol kezdve elfogadod a kiserleti eredmenyt? Ez hulyeseg.
A gravitaciot nem tartalmazza a spec. rel., de ismerjuk a hatasat, es ezt kompenzalva pontosan megkapjuk azokat az eredmenyeket, amiket a spec. rel. josol. Hol itt a hiba?
A gondolatkísérlet fogalma természetesen nem új számomra, de nem túl meggyőző egy ilyen kísérletről azt állítani, hogy azt eredményezi, hogy az egyik rendszerből nézve a másik rövidebb, a másikból meg az egyik, na ugye, igaz a spec. rel.
Nekem ennél a sima állításnál meggyőzőbb bizonyíték kellene.
Jó, mikroszinten vannak erősebb kölcsöngatások is, de makroszinten nem hat Rád nagyobb erő, mint ahogy Te is írtad.
A világűrben szintén van gravitáció, de nem mindegy, hogy mekkora. A nagyobb tömegű égitestektől távolabb nyilván gyengébb, mint a közelükben.
Szerintem a Föld közelében túl erős a gravitáció ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a spec. rel-t teszteljük. Ugyanis az nem azt vizsgálja, hogy mi a gravitációs erőtér hatása. Esetleg egy szabadon eső műholdon már lehetne érdemni kísérleteket végezni, de ezzel kapcsolatban is vannak fenntartásaim. Az igazán meggyőző egy valódi űrutazás lenne.
A vonat, alagut olyan kiserlet, amely elvegzesenek szamos akadalya van. Ugy hivjuk, hogy gondolatkiserlet. Szemleletesse tesz egy problemat azok szamara is, akik a valos, amde joval bonyolultabb kiserletek terulen nem eleg jartasak. (Ezek lehetnek fizikusok is, a szakma elegge specializalt.)
DE vannak valos kiserletek. A fizikusok pontosan tudjak, hogy egyes modellek joslatai alapjan milyen eredmenyek varhatoak. Nekik bizonyos mert mennyisegek ugyanolyan bizonyitekul szolgalnak, mint neked a vilagito lampa az elektron letere. Ilyen kiserletekben kimutattak mind az ido-dilataciot (pl. LEP), mind a Lorenz-kontrakciot (pl. RHIC). Ha venned a faradtsagot, par evet tanulnal ezekrol, akkor te is latnad, egy kiserlet eredmenye miert jelenti azt, amit. Mint ahogy egy osembernek sem nyilvanvalo, hogy a lampa az elektronoktol vilagit, ne vard, hogy elokepzettseg nelkul ertheto peldat lehessen hozni. De, ha gondolod, megprobalom.
A gravitáció gyenge? Igen.
Letezik meroszam, amely kifejezi ezt. Hogy pl. ket szembejovo reszecske az adott kolcsonhatas miatt milyen mertekben terul el.
Eros kolcsonhatas ~1
Elektromagneses ~10e-3
Gyenge ~10e-6
Gravitacios ~10e-12.
Ha jol emlekszem.
Milyen szinten? ??? Pl. itt a harmadikon biztosan. :-)
A gravitacio kizarolag abban az esetben erzekelheto, ha a mas erok hatasai nem nyilvanulnak meg.
A gravitacio egyetlen hatalmas szerencseje, hogy semmi nem oltja ki.
Az eros kolcsonhatas (ami pl. az atommagot osszetartja) rovid hatotavolsagu, exponencialis jelleggel gyengul.
Az elektromagneses kolcsonhatas elvileg szinten 1/r^2, akar a gravitacio, de ket formaban (-,+) elofordul, es ezek tavolrol nezve kioltjak egymast.
És mihez képest? Szerinted Rád, mint egészre, melyik erő hat most a legnagyobb mértékben?
Ram, mint egeszre? Kezdjuk ott, hogy attol vagyok egesz, hogy az elektromagnesesseg (EM) osszetart. De az atommagok a szervezetemben is pusztan az eros kh. miatt letezhetnek. Ezekben a szempontokban a gravitacio labdaba se rug, attol meg siman nemleteznek. Aztan hat ram a gravitacio, ez igaz, kifejt ram valamekkora erot. De pontosan ugyanakkorat az EM is kifejt ram, hiszen nem zuhanok a Fold melyebe, hanem itt ucsorgok a szekben.
Egyebkent pontosan a gravitacvio gyenge volta az, ami miatt nehez ra kvantumelmeletet gyartani - mivel kis meretekben nem eszlelheto a hatasa.
És hogy hol tesztelnék? Mivel az Univerzumot aligha tudnám elhagyni, megelégednék a világűrrel is. Es ott nincs gravitacio? Akkor a muholdak mitol keringenek a Fold korul? Egyaltalan a Nap korul a Fold? Mi tartja ossze a csillagrendszereket?
A gravitáció gyenge? Milyen szinten? És mihez képest? Szerinted Rád, mint egészre, melyik erő hat most a legnagyobb mértékben?
És hogy hol tesztelnék? Mivel az Univerzumot aligha tudnám elhagyni, megelégednék a világűrrel is.
Mondjuk megy egy vonat 0.8c sebességgel, hosszúsága 5 fényév. Áthalad egy alagúton, amelynek hossza 3 fényév.
Ugyanezt az alagút úgy éli meg, hogy ő 5 fényév hosszú, a vonat meg csak 3.
Akkor melyikük téved?
A Föld viszont nem igazán alkalmas terep a spec. rel. tesztelésére, a gravitáció miatt. A Fold tokeletesen alkalmas terep a spec. rel. tesztelesere, ugyanis a gravitacio iszonyu gyenge ero a tobbihez kepest. Sok kiserletben konnyen kompenzalhato, vagy egesz egyszeruen elhanyagolhato. Masreszt meg az univerzumnak nem nagyon ismert olyan pontja, ahol ne hatna gravitacio. Szoval akkor hol tesztelned?
