Hosszú lesz, ezért elnézést, dehát Lennon komoly szívügyem.
Nézzük először az ominózus dal szövegét:
Képzeld el
Képzeld el, hogy nincs mennyország,
könnyű, ha megpróbálod.
Nincs pokol alattunk,
fölöttünk csak az ég.
Képzeld el, hogy minden ember a máért él.
Képzeld el, hogy nincsenek országok,
nem nehéz.
Nincs miért ölni vagy meghalni
és vallás sincs.
Képzeld el, hogy minden ember békében él.
Képzeld el, hogy nincs tulajdon,
kíváncsi vagyok, képes vagy-e rá.
Nincs kapzsiság és éhínség:
az emberek testvérisége.
Képzeld el, hogy az emberek
megosztják egymással a világot.
Mondhatod, hogy álmodozó vagyok,
de nem én vagyok az egyetlen.
Remélem, egy nap csatlakozol hozzánk
és a világ egységes lesz.
Összefoglalom:
Képzeld el, hogy nincs:
mennyország, pokol, országok, vallás, tulajdon, kapzsiság, éhínség, ok ölni vagy meghalni.
Képzeld el, hogy lehetne: testvériségben élni, megosztani egymással a világot, a máért élni, békében élni egy egységes világban - ha csatlakozol hozzánk, álmodozókhoz.
Mit mond, illetve nem mond a fentiekkel?
Szerintem az alábbiakat:
nincs mennyország és pokol: fontos, hogy nem azt mondja, hogy nincs Isten!
Erre interjúkban is felhívta a figyelmet („I'm a most religious fellow. I was brought up a Christian and I only now understand some of the things that Christ was saying in those parables. People got hooked on the teacher and missed the message.”), illetve a God és különösen a Help Me To Help Myself című dala sem állít ilyet, utóbbiban kifejezetten így énekel:
"They say the lord helps those who helps themselves" illetve: "I was never satisfied / Oh no, oh, help me, lord / Please, help me, lord, yeah, yeah / Help me to help myself".
Arról nem is beszélve, hogy az Imagine fő inspirációja Yoko Grapefruit c. könyve mellett egy keresztény imakönyv volt: a fogalmazást előbbi, a dal gondolatiságát utóbbi, pontosabban a „pozitív ima” koncepciója ihlette: azt képzeljük el, amit szeretnénk és ha el tudjuk képzelni, meg is tudjuk valósítani.
Csakhogy a menny és a pokol képzete is elválasztja az embereket (ha ilyen vagy, ide kerülsz, ha olyan vagy, oda) és a történelem során inkvizíció meg dzsihád nőtt ki a hívő-hitetlen, pláne az "igaz hit" koncepciójából.
Nem a hit a baj és nem a vallás a baj: az emberek megosztása a baj. Mindenki higgyen amiben akar, de senkit se érjen hátrány amiatt, ha másban hisz! Az ír gyökerekkel rendelkező Lennonnak ez különösen szívügye lehetett, lásd az országban dúló vallási ellentéteket.
nincsenek országok: nem azt mondja, hogy nincsenek eltérő kultúrák és hagyományok, hanem, hogy ne válasszák el az embereket-népeket határok: ez 1971-ben, amikor Berlint fal szelte ketté (még csak nem is egy országot, hanem egy várost!) vagy amikor például egy magyar nem utazhatott szabadon a világban, jogos igény volt. A "nagy mumus" EU végülis ezt helyben megvalósította. De még mindig vannak ilyen abszurditások, mint a kettészelt Korea.
nincs vallás: mint intézmény, mint egymással "versengő" hitek, sőt azokon belül felekezetek (nemhogy különböző vallások között van konfliktus, egy vallás különböző felekezetei között is: még azok között sincs konszenzus, akik közös platformon vannak: akkor eleve nem is lennének felekezetek: megint csak az ír probléma a kézenfekvő példa).
Tehát újra csak nem a hitet vagy az istent veti el!
nincs tulajdon: ezt sokan a szemére vetik, hogy "pff, milliomosként ilyet énekelni". Szerintem félreértik. Egyrészt a dalforma miatt jóval koncentráltabban fogalmaz, nincs tér úgy kifejteni, mint prózában lenne, ezért félreérthető, óhatatlanul maradnak félreértelmezési lehetőségek. Szerintem "arra gondolt a költő", hogy anyagi értelemben se legyenek elválasztva az emberek és oké, ezt le lehet "komcsizni", csakhogy ők is csak beszéltek "a javak egyenlő elosztásáról" - de Lennon (megint csak szerintem) nem erről beszél, hanem, hogy senkinek ne legyen túl sok (amit el se tud költeni), de túl kevés se (ami épp csak az éhenhaláshoz sok).
És persze a szemére vetették:
PLAYBOY: "Why does anyone need $150,000,000? Couldn't you be perfectly content with $100,000,000? Or $1,000,000?"
LENNON: "What would you suggest I do? Give everything away and walk the streets? The Buddhist says, 'Get rid of the possessions of the mind.' Walking away from all the money would not accomplish that. It's like the Beatles. I couldn't walk away from the Beatles. That's one possession that's still tagging along, right? If I walk away from one house or 400 houses, I'm not gonna escape it."
Nyilván elfogult vagyok és védem is, de szerintem a magánember ellentmondásain pont a művész emelkedett felül a dalaiban: az Imagine utópia a világra vonatkoztatva, de Lennon világára is! Egyrészt megdolgozott a millióiért: nem közbeszerezte, nem adóban szedte be, hanem lemezek, koncertek révén (és igazából a Dick James- meg Allen Klein-féle machinációk miatt nem is volt annyi pénze, mint lehetett volna - na nem mintha 150 millió dollár, pláne 1980 körül nem lett volna bőven elég - lényeg, hogy én aztán egy centet se sajnálok tőle), másrészt pont a tragédiája mutatja meg, hogy egy ekkora sztár ha akar se lehet hétköznapi ember: gyalogosan, taxival, testőr nélkül még egy nagyvárosban sem. Ugyanígy ha eladományozta volna mindenét, a státusza és a hírneve megmarad: a hírnév fala – és hiába akart kitörni ebből, mint magánember hiába akart „egy lenni a tömegből”, az életébe került, hogy azt gondolta, lehetséges.
És még egy dolog: megnézném a dalait, ha nem tudta volna "kikapcsolni", ahogy a külvilág tekint rá, vagy megfeledkezni a sallangokról és nem a legbelsőbb, személyes érzéseit írta volna meg, hanem "Lennon, a dúsgazdag rocksztár" lett volna a nézőpontja. Ennél okosabb, összetettebb is volt és a dalaiban "közös igazságok" kimondására törekedett: "My role in society – or any artist or poet's role – is to try to express what we all feel. Not to tell people how to feel, not as a preacher, not as a leader, but as a reflection of us all." Kiindulva abból, hogy máig mekkora kultusza van, szerintem sikerült is neki - különösen éppen ebben a dalban.
nincs kapzsiság, éhínség: hogy mégis van, az az éles tulajdoni megosztottságból következik (nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is, sőt országok szintjén is), lásd fent.
nincs ok ölni vagy meghalni: akkor, ha nincs mennyország, pokol, országok, vallás, tulajdon, kapzsiság és éhínség, mert ha végigtekintünk a történelmen, a háborúk pont ezek miatt a mentális/társadalmi konstrukciók miatt robbantak és robbannak ki: vallási alapon, területi, tulajdoni követelésék miatt, anyagi vagy természeti erőforrások miatt (kapzsiság, éhínség).
lehetne: testvériség, megosztani egymással a világot, a máért élni, békében élni egy egységes világban - ha csatlakozol hozzánk, álmodozókhoz: ha nem az embereket osztanák meg a fenti társadalmi konstrukciókkal, (ha nem felülkerekedni akarnának egymáson egyéni, csoportos, társadalmi szinten, ha nem előítéletek és félelmek, rosszabb esetben mások manipulálása mozgatná őket) hanem az emberek osztanák meg egymással a világot, akkor lenne valódi szabadság, egyenlőség, testvériség (tulajdonképpen nem csodálom, hogy felcsendült ez a dal éppen Párizsban).
És kiemelném a „living for today” gondolatát: a máért élni és nem a mának, felelőtlen carpe diem módra – de nem is a múlt traumáinak fogságában élni meg a jelent (például trianonozni 102 év után is - igen, értem, hogy gigantikus trauma volt, de ugyanúgy ahogy Lennon is rájött 1970-ben, hogy saját érdekében le kell tennie a gyerekkori traumáit, mert beléjük kattan...).
(Ugye alig egy évvel a gyökerekig visszaásó őssikoly-terápia és a belőle kinövő első szólólemez után írja ezt.)
Azzal pedig, hogy álmodozónak nevezi magát, el is veszi az élét a kritikáknak, amik naivnak bélyegzik majd.
Ráadásul kijelenti, hogy nincs egyedül, magyarán nem valami elszigetelt figura hagymázas gondolatai ezek (és ezt igazolja is, hogy a dal ma is hat és ma is téma), hanem sokak igénye, álma - mégha utópia is.
És akkor 53 évvel később egy jelentősen megváltozott, ám a dalban foglaltaktól egyre távolabb kerülő világban jön egy másik álmodozó ("merjünk nagyot álmodni") és így értelmezi a dalt:
"Én eleget tettem Lennon fölkérésének: elképzeltem azt a világot, amiről énekel, és nem tetszett. Nem akarok olyan világban élni. Mindig is volt az európai vagy a nyugati ember világában egy önpusztító hajlam, ami a természetes nemzeti, nemi, vallási identitást és kötődést nyűgnek érezve le akarta rúgni, és másokat is meg akart győzni, hogy rúgják le ők is. Természetesen mindenki úgy él, ahogy akar. Ha valaki ezeket le akarja rúgni magáról, rúgja. De itt másról van szó. Világméretű kampány zajlik az értékeink ellen. Na, itt ellen kell állni. Vállalnunk kell magunkat úgy, ahogy vagyunk. Hogy európaiak vagyunk, hogy magyarok vagyunk, hogy keresztények vagyunk, hogy férfiak vagyunk, a nők meg nők."
Szerintem Lennon azt mondja, ne azt nézzük, ami elválaszt (menny, pokol, vallás, ország, tulajdon, kapzsiság, éhínség), hanem ami összeköt és az köt össze, ami a tervezett 1981-es turnéja nevét is adta volna: ONE WORLD, ONE PEOPLE: egy világ és egy nép vagyunk. Akkor is ha más „nemzeti, nemi, vallási identitásúak, európaiak, magyarok, keresztények, férfiak és nők” vagyunk. És Orbán ezt nem érti.
Szó nincs „önpusztító hajlamról”, ez már rég nem a Yer Blues John Lennonja.
„Identitást és kötődést nyűgnek érezve le akarta rúgni, és másokat is meg akart győzni, hogy rúgják le ők is”.
Nagyon más dalt hallgatunk. Nem arról szól a szöveg, hogy nem fontos VALAMILYENNEK lenni, hogy tagadd meg az identitásod, hovatartozásod: pont arról van szó, hogy ne érhessen hátrány amiatt amilyen vagy!
Hogy ne válasszon el hátrányosan másoktól a másmilyenséged, mert a nagy egész, az emberiség általános jólléte szempontjából az számít, hogy egy időben és ugyanazon a világon élő EMBEREK vagyunk mindannyian - legbelül mélyen ugyanolyanok (jók - vagy legalábbis mind így tekintünk magunkra) és ugyanarra vágyva (szeretetre, megértésre, elfogadásra).
Ez nem azt jelenti, hogy nem fontos különbözni, hanem, hogy nem NEGATÍV értelemben fontos.
Nem annyira fontos, hogy hátrányod származhasson belőle - vagy inkább addig legyen fontos, amíg nem hátrányként éled meg, illetve nem hátránynak tartod másoknál - persze ez a másik emberen ugyanúgy múlik, mint rajtad.
De ezt egész egyszerűen ki lehet küszöbölni: fóbiák nélkül, előítéletmentesen nézni másokra - és nem lenézni a tőled különbözőeket, nem is fenyegetésként (a feléd irányuló elnyomás szándékát feltételezve) élni meg, hogy másmilyenek, hanem a szemükbe nézni és meglátni a másmilyenségükben az emberit, bennük pedig az embert.
Az ugyanolyan embert, mint te magad.
Azt kéne nézni, ami összeköt és ezen az alapon összefogni – pont azért, mert egy világ népe(i) vagyunk és csak magunkra számíthatunk. Lennon valóban hitt "a szeretet és az összefogás erejében".
(És persze le lehet naivozni meg "hippi bullshit"-ozni ezt a szöveget -és külön az én dumámat is-, de ha választanom kéne Lennon naivitása és aközött a gondolkodásmód között, ami miatt Orbán így értelmezte a dalt... akkor inkább maradok naív és álmodozó.)
Arról nem is beszélve, hogy a Beatles menedzserei zsidók voltak, Lennon második felesége japán, ő maga pedig ír bevándorlók Amerikába emigrált angol sarja, aki egy fekete zenészt tartott a rock and roll – a zene, amiben megtalálta és kiteljesítette önmagát – „szinonimájának”: Chuck Berryt.
A rá – akár a karrierjére, zenéjére, gondolkodására – legközvetlenebbül ható emberek nehezen különbözhettek volna jobban egymástól és sok szempontból tőle magától is! Tehát Lennon nemcsak saját jóérzése (vagy más szóval: mivel „helyén volt a szíve”) miatt, de mondhatni zsigerileg képtelen lett volna olyan értelmű dalt írni, mint amit Orbán kihallott belőle. Úgyhogy inkább olvasgassa a Rolling Stones Sweet Neo Con c. dalának szövegét 2005-ből - eléggé ül és üt ma is.
