Én ezen táblázat alapjám szoktam kiszámolni az éves műtrágya utánpótlás mennyiséget.Habár sem a furmint és sem a hárslevelű nincs benne,de én az átlag alapján szoktam számolni. Kozma Pál: A szőlő és termesztése című könyvből beszkenneltem.(Lehet hogy többen ismeritek is)
Vannak a könyvben egyéb táblázatok is trágyázáshoz/műtrágyázáshoz, ha kéritek beszkennelem azokat is.
Én ma fejeztem be a műtrágya elrakását, már ősszel el akartam rakni, de nagyon kemény volt a talaj így vártam tavaszig.(Csak kálium és foszfor tartalmút tőkénként kb 10 dkg-ot)
Meg vagyok vele elégedve, csak nem ajánlják minden évben használni a Bactosolt, valami baktériumokat emlegetnek, állítólag nagyon elszaporodnak és ez nem jó a szőlőnek. Nem néztem utána, szervestrágya-párti vagyok.
Ha van szervestrágyád akkor használd azt. Kétévente adagolod akkor igencsak rendben lesz a szőlő. mellé külön műtrágyát akkor nem raknék. annyi pótolja azt a hiányt ammit a tőke terméssel veszít.
Én ennek a dupláját adagoltam tőkénként 3x15-ös műganyéból tavassszal. Szerintem még többet is elbír. Egyszer azt számoltam, hogy kb 50 kg/1000m2 nitrogén kellene a területre, tehát hatóanyagban úgy fele harmada. Ezt viszont virágzást követően kellene kiadni mert elrúghatja a termést.
Az ismerősöm 4-évente ad neki szervestrágyát,viszont minden tavasszal műtrágyát(ha jól emlékszem Kemira) is kap a szőlő.Ez nem sok a szőlőnek?Én kihagynám a műtrágyázást!
Telepítéskor mindenképpen vegyesen célszerű adagolni mert a hiányt csak szervestrágyával nehezebb megoldani. nem is beszélve a nagy adag mélybejuttatásáról.
A fenntartó trágyázásról pedig biztosan megoszlanak a vélemények. lesz aki erre, lesz aki arra esküszik. Biztos , egyiknek másiknak ilyen olyan előnye domborodik. Egyet azért mindenképpen a szervesganéj javára írnék mely messze meghaladja a műganyé tulajdonságait. A talajra gyakorolt kedvező hatásán túl sokkal többféle hatóanyag kerül a talajba a szervestrágya bedolgozásával. Ha választanom kellene és rendelkezésemre is állna a szervestrágya akkor inkább (a macerásság ellenére) azzal tudom kielégíteni a növény összes elemre vonatkozó igényét.
Ezt ma találtam a Zalai Hírlap-ban.Szeretném kérdezni,hogy valóban jó a szerves és a műtrágya kombináció,vagy csak a könyvben van így.
Szerves- és műtrágya a szőlőtermesztésben Megjelenés dátuma: 2008. február 11. 04:28.00 Szerző: Gyuricza Ferenc
Lenti (gyf) - A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. A jó terméseredményhez ezeket szerves és műtrágyával egyaránt biztosítani kell.
Mindezt Dr. Varga Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási osztályvezetője mondja, hozzátéve a telepítendő ültetvények tápanyagfeltöltését célszerű már évekkel korábban megkezdeni, ugyanakkor a termőterületek fenntartó trágyázására is szükség van.
- A talajigény szempontjából a szőlő nem kényes növény - állította dr. Varga Péter. - A rideg szikesek, a kavicsos-murvás váztalajok, a mély termőrétegű csernozjomok és a Zalára jellemző agyagos talajok egyaránt megfelelnek neki. A lényeg az optimális hőösszeg és csapadék, a növényvédelem, a gondos munka. Ha ez adott, meglesz az eredménye.
- Miért van mégis szükség a tápanyag-utánpótlásra?
- Azért, mert a talaj tartalékai nem elegendőek ahhoz, hogy a szőlő hosszú évtizedeken keresztül optimális termésátlagot adjon. Egy ideig, néhány évig biztosan elegendő számára a termőterületek kezdeti tápanyag-feltöltöttsége, ám az ember a szőlőnél is legalább 30-40 évre tervez előre. A talaj folyamatos kimerülésével pótolni kell a tápanyagokat. Néhány évente mintavétellel célszerű diagnosztizálni a talaj tápanyag-feltöltöttségét, s az utánpótlást ez alapján biztosítani.
- Melyik évszakban célszerű e munkát elvégezni?
- Egyes hatóanyagokat ősszel, bizonyosakat pedig tavasszal kell a talajba juttatni. A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. Utóbbi kettőt ősszel kell beforgatni a talajba, a nitrogént viszont tavasszal, hogy a téli csapadék, illetve a hóolvadás ne mossa le az altalajba, hiszen akkor a növény számára elveszik. Vannak egyéb fontos makroelemek is, ilyen például a magnézium, ami a termékenyüléshez szükséges, de egyéb élettani folyamatoknak, például a fotoszintézisnek ugyancsak fontos, központi alkotóeleme.
- A szerves vagy a műtrágyát ajánlja inkább?
- Mindkettőnek van létjogosultsága és szerepe a tápanyag-utánpótlásban, ezért célszerű a kettő harmonizációja. A szerves trágyának fontos a talajjavító hatása, általa lazább, morzsalékosabb lesz a talaj, jobban befogadja, és jobban meg is őrzi a csapadékot. A szerves trágya ugyanakkor nem tud olyan mennyiségű tápanyag-utánpótlást biztosítani, mint a műtrágya. A szükséges foszfor- és káliumtartalma még csak-csak megvan, de a nitrogéntartalom általában elillan, mire a szerves trágya a szőlőbe kerül.
- A műtrágya használata nem vet fel környezetvédelmi aggályokat?
- Ha megalapozott talaj- és levélvizsgálatok szerint végezzük a tápanyag-utánpótlást, akkor nem. Nyilván nem szabad hatóanyagokat összevissza kiszórni a talajra. Néhány éve elindult egy integrált ültetvény célprogram, amely révén az ahhoz csatlakozott gazdálkodók támogatáshoz juthatnak. Ezt ötévente lehet megújítani. A programnak szigorúak a környezetvédelmi előírásai is, a gazdálkodó egy naplóban köteles nyilvántartást vezetni a talajvizsgálati eredményekről, valamint a trágya- és növényvédelmi szerekről. Utóbbiak beszerzését ráadásul számlával is bizonyítania kell. Mindez garanciát is jelent a környezetvédelmi előírások betartására.
egyéves és idén termőre fordul?? Hát hogy van ez? :)
Ja olvasom a blogodat ám, ha nem is mindíg kommentelem, a savak nálam is kedvesek, ha az analitika nem is igazolja annyira (6,4) érzetre sokkal lágyabb a tavalyinál - gondolom almasav gyakorlatilag nincs benne.
Mire oda jutok, addigra olyan fáradt vagyok, hogy nincs türelmem egy villanymotoros zúzóval játszani. Olyan nagy izét szeretnék, amibe belevasvillázom a venyigét, és pillanatok alatt ledarálja. Én is visszahordom a cefrét, de sajnos a venyigére nincs módom. Ezt nagyon sajnálom, nagyon jól lazítja a talajt.
A letárcsázásos módszerből nem láttam még jót, vagy összehordja a tárcsa, vagy túl nagy darabokra hagyja. Persze biztos lehet jól is csinálni, mifelénk nagyon rondán néz ki annál, akinek módjában áll csinálni.
Én is be vagyok oltva már rendesen, mennék már metszeni, de márc. 15 előtt csak akkor kezdem el, ha nagyon jó idő van. Van egy csomó egyéves rizlingem, azokba a sorokba szívesen beleállok, az hamar megy. Ha minden igaz, idén már termőre fordul!
Annyira jó lett a korai illatos küvém (6-os sav!), hogy majdnem megesett a szívem a fehér mézesen. De igazából muscat ottonellt akarok telepíteni egy teljes sort, jó sok lukat kell ásnom :)
Nekünk van egy szárzúzó adapterünk amit nagyteljesítményű villanymotorra kell csatlakoztatni és az remekül összetépi a venyigét. Igaz ez eléggé háztáji módszer, de apám szívesen eljátszik vele, pár óra alatt megvan. Mondjuk csak az egyéves vesszőt eszi meg, de nálunk a kordon és a csercsapos váltó miatt főleg azok vannak csak. MEtszéskor én már lecsapom a vesszőkről a kétéves részt ami elkorhad a földön/ben. A venyigéket felsokizom a sorokban, a szárzúzót pedig jó hosszú kábellel mellé telepítjük. Elv, hogy a területből minimális "anyagot" vegyünk csak ki, amit lehet visszapótolunk (cefre, metszett fás részek, levél beforgatva) cserébe külön tápanyagot nem adunk. Azért a talaj szerkezete, vizháztartása teljesen más lesz ott ahol ez a zúzott növényi rész a földbe/re kerül.
Metszésről; érv a mostani nyugalmi időszak alattihoz: a fás részek bizonyos baktériumos betegségei ilyenkor NEM fertőznek, ill. munkaszervezési okokból van akinek a mennyiség okán csak úgy fér bele, ha már most csinálja. Nincs könnyezés - nincs rügybevakulás, víz/tápanyag veszteség. érv a tavaszihoz: bizonyos fagyveszélyes területeken korán fakadó fajtáknál gond lehet a korai metszés - a készre metszett csapok, szálvesszők rügyei előbb, jobban kihajtank - lefagyhatnak. Aki le is kötöz, nem csak metsz, az a nedvkeringés megindulásakor tudja utóbbit csinálni - nem kell 2x bejárni (bár ez amúgy is két munkamenet szokott lenni) JA, meg melegebb van, jobb akkor dolgozni. :)
Én még csak almát metszettem, de már nagyon fenem az ollóm ;) lehet a borszőlőre rámegyek hamarosan. Itt a pécsi kutatóban már 3 hete úgy láttam a teljes terület meg van metszve, még a legalacsonyabb dombaljai rész is, amit pedig a fagyveszély elmúltával szoktak csak...
Én egyszerűen csak letárcsázom a venyigét Tegnap elkezdtem a metszést. Eredmény: 320 tőke+1 vízhólyag. Ott is hagytam :) De ma folytatom és úgy vagyok vele, ha az idő engedi, szép lassan a végére járok.
Én már tegnap elkezdtem apámmal a metszést. Mi mindíg korán szoktunk metszeni. Sajnos ma már nem sikerült kimenni mert felénk tegnap estétől-reggelig esett az eső. Jól felázott a talaj. Nem szeretem ha feltorlódik a munka. Így is van elég.
Hej, ha nekem abrichterem lenne! Biztos visszhordanám a szőlőbe és a tavaszi szántással beszántanám. Jó kis Kálium adag! Csak kell hozzá egy MTZ, ami meghajtja, de az sincs. :((
Azért sem élek ezzel a lehetőséggel, hogy a szűkségesnél jobban ne tapossam szét a terepet, mert én ha nekiállok, belejárok a kistrakesszal és utánfutóval a sorok közé és egyenesen rá metszek. Aztán viszem haza lezúzni, majd ha jól kiszárad bele a kazánba.
Én is elkezdtem, csak úgy ráérősen,... jól esett újra csattogtatni az ollót, őszintén szólva már hiányott is.
Ez még amolyan előmetszés, levágom a felesleges vesszőket, két-három szálvesszőt most meghagyok, ezekből a lekötözéskor majd tovább szelektálok, méretre is akkor vágom őket. :-)
