Azt gondolom, hogy ebben is mint sok más dologban meg kell találni az arany középutat.
Aki teheti használjon szervestrágyát. Aki meg nem, mert hát a ganaj is fogyóban (nem csak szerény nemzetünk -szerző) nem áll korlátlanul rendelkezésre , az pótoljon valamivel akár mütrágyával is.
Régebben volt szemlélet szerint a növényben van x-y hatóanyag, a terméssel eltávolítottuk, akkor nyomjuk vissza egy az egybe. Mára már ez egy kicsit megváltozott. Figyelik a talaj tápanyagszolgáltató képességét, plusz a levél tápanyagtartalmát. Így talán nem tévedhetünk akkorát.
Egy biztos, hogy azt a tehenet melyet fejünk azért etetni is kell. Ha semmmit nem pótolunk vissza visszaüt a termés mennyiségében, minőségben. Az is igaz, hogy a mélybe juttatás nehézkes feladat, de vannak rá technikák(az is igaz, nem házikerti alkalmazásban) hogy lejuttassuk. Leleményes a magyar, ezt is megoldja. Én pl házikerti alkalmazásban ültetőfúrót használok.
Háááát nem tudom. Termésmennyiség ide vagy oda, én nem adok műtrágyát a szőlőnek, semmiképpen.
Egyébként egy beállt ültetvénynek egyszerűen túl mélyen kellene lennie a gyökerének ahoz, hogy a max 30 cm-re beszántott műtrágyát (leszivárgással együtt) hasznosítani tudja. Ezzel szerintem csak felhúzzátok a szőlő gyökérzetét, és leginkább a sorok közti gyomoknak teremtetek nagyszerű életteret. Arról nem beszélve, hogy a talaj pH-ját simán tönre tudja tenni a műtrágya, tehát meszezni is kell mellette. Nem tudom, ez nekem nagyon ellenszenves módszer, én maximálisan elutasítom.
Szervestrágyázni sem fogok, a "sanyargatási elv" miatt. Most lesz a negyedik éve, hogy én művelem a szőlőmet, és már előtte két évben sem kapott már trágyát, de egyelőre nem látom, hogy kizsarolta volna a talajt. A kelő gazt, a levágott zöld részeket meg a törkölyt visszaszántatom, azt jól van. Ha nagyon halódna, elgondolkoznék a szervestrágyán, de ennek semmi jele.
Egyvalamit sajnálok, a metszéskor levágott vesszőt, amit nem tudok abrichtolni, azt visszahordanám. Lazítaná a talajt is, meg K forrás is lenne. Igaz, az áttelelő gombaspórák miatt miatt necces lehet az is.
Én ezen táblázat alapjám szoktam kiszámolni az éves műtrágya utánpótlás mennyiséget.Habár sem a furmint és sem a hárslevelű nincs benne,de én az átlag alapján szoktam számolni. Kozma Pál: A szőlő és termesztése című könyvből beszkenneltem.(Lehet hogy többen ismeritek is)
Vannak a könyvben egyéb táblázatok is trágyázáshoz/műtrágyázáshoz, ha kéritek beszkennelem azokat is.
Én ma fejeztem be a műtrágya elrakását, már ősszel el akartam rakni, de nagyon kemény volt a talaj így vártam tavaszig.(Csak kálium és foszfor tartalmút tőkénként kb 10 dkg-ot)
Meg vagyok vele elégedve, csak nem ajánlják minden évben használni a Bactosolt, valami baktériumokat emlegetnek, állítólag nagyon elszaporodnak és ez nem jó a szőlőnek. Nem néztem utána, szervestrágya-párti vagyok.
Ha van szervestrágyád akkor használd azt. Kétévente adagolod akkor igencsak rendben lesz a szőlő. mellé külön műtrágyát akkor nem raknék. annyi pótolja azt a hiányt ammit a tőke terméssel veszít.
Én ennek a dupláját adagoltam tőkénként 3x15-ös műganyéból tavassszal. Szerintem még többet is elbír. Egyszer azt számoltam, hogy kb 50 kg/1000m2 nitrogén kellene a területre, tehát hatóanyagban úgy fele harmada. Ezt viszont virágzást követően kellene kiadni mert elrúghatja a termést.
Az ismerősöm 4-évente ad neki szervestrágyát,viszont minden tavasszal műtrágyát(ha jól emlékszem Kemira) is kap a szőlő.Ez nem sok a szőlőnek?Én kihagynám a műtrágyázást!
Telepítéskor mindenképpen vegyesen célszerű adagolni mert a hiányt csak szervestrágyával nehezebb megoldani. nem is beszélve a nagy adag mélybejuttatásáról.
A fenntartó trágyázásról pedig biztosan megoszlanak a vélemények. lesz aki erre, lesz aki arra esküszik. Biztos , egyiknek másiknak ilyen olyan előnye domborodik. Egyet azért mindenképpen a szervesganéj javára írnék mely messze meghaladja a műganyé tulajdonságait. A talajra gyakorolt kedvező hatásán túl sokkal többféle hatóanyag kerül a talajba a szervestrágya bedolgozásával. Ha választanom kellene és rendelkezésemre is állna a szervestrágya akkor inkább (a macerásság ellenére) azzal tudom kielégíteni a növény összes elemre vonatkozó igényét.
Ezt ma találtam a Zalai Hírlap-ban.Szeretném kérdezni,hogy valóban jó a szerves és a műtrágya kombináció,vagy csak a könyvben van így.
Szerves- és műtrágya a szőlőtermesztésben Megjelenés dátuma: 2008. február 11. 04:28.00 Szerző: Gyuricza Ferenc
Lenti (gyf) - A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. A jó terméseredményhez ezeket szerves és műtrágyával egyaránt biztosítani kell.
Mindezt Dr. Varga Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási osztályvezetője mondja, hozzátéve a telepítendő ültetvények tápanyagfeltöltését célszerű már évekkel korábban megkezdeni, ugyanakkor a termőterületek fenntartó trágyázására is szükség van.
- A talajigény szempontjából a szőlő nem kényes növény - állította dr. Varga Péter. - A rideg szikesek, a kavicsos-murvás váztalajok, a mély termőrétegű csernozjomok és a Zalára jellemző agyagos talajok egyaránt megfelelnek neki. A lényeg az optimális hőösszeg és csapadék, a növényvédelem, a gondos munka. Ha ez adott, meglesz az eredménye.
- Miért van mégis szükség a tápanyag-utánpótlásra?
- Azért, mert a talaj tartalékai nem elegendőek ahhoz, hogy a szőlő hosszú évtizedeken keresztül optimális termésátlagot adjon. Egy ideig, néhány évig biztosan elegendő számára a termőterületek kezdeti tápanyag-feltöltöttsége, ám az ember a szőlőnél is legalább 30-40 évre tervez előre. A talaj folyamatos kimerülésével pótolni kell a tápanyagokat. Néhány évente mintavétellel célszerű diagnosztizálni a talaj tápanyag-feltöltöttségét, s az utánpótlást ez alapján biztosítani.
- Melyik évszakban célszerű e munkát elvégezni?
- Egyes hatóanyagokat ősszel, bizonyosakat pedig tavasszal kell a talajba juttatni. A szőlőtermesztésben három makroelemnek van meghatározó szerepe, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak. Utóbbi kettőt ősszel kell beforgatni a talajba, a nitrogént viszont tavasszal, hogy a téli csapadék, illetve a hóolvadás ne mossa le az altalajba, hiszen akkor a növény számára elveszik. Vannak egyéb fontos makroelemek is, ilyen például a magnézium, ami a termékenyüléshez szükséges, de egyéb élettani folyamatoknak, például a fotoszintézisnek ugyancsak fontos, központi alkotóeleme.
- A szerves vagy a műtrágyát ajánlja inkább?
- Mindkettőnek van létjogosultsága és szerepe a tápanyag-utánpótlásban, ezért célszerű a kettő harmonizációja. A szerves trágyának fontos a talajjavító hatása, általa lazább, morzsalékosabb lesz a talaj, jobban befogadja, és jobban meg is őrzi a csapadékot. A szerves trágya ugyanakkor nem tud olyan mennyiségű tápanyag-utánpótlást biztosítani, mint a műtrágya. A szükséges foszfor- és káliumtartalma még csak-csak megvan, de a nitrogéntartalom általában elillan, mire a szerves trágya a szőlőbe kerül.
- A műtrágya használata nem vet fel környezetvédelmi aggályokat?
- Ha megalapozott talaj- és levélvizsgálatok szerint végezzük a tápanyag-utánpótlást, akkor nem. Nyilván nem szabad hatóanyagokat összevissza kiszórni a talajra. Néhány éve elindult egy integrált ültetvény célprogram, amely révén az ahhoz csatlakozott gazdálkodók támogatáshoz juthatnak. Ezt ötévente lehet megújítani. A programnak szigorúak a környezetvédelmi előírásai is, a gazdálkodó egy naplóban köteles nyilvántartást vezetni a talajvizsgálati eredményekről, valamint a trágya- és növényvédelmi szerekről. Utóbbiak beszerzését ráadásul számlával is bizonyítania kell. Mindez garanciát is jelent a környezetvédelmi előírások betartására.
