A két-három évenkénti trágyázást egy 50q/ha alatti terhelésnél én merő túlzásnak tartom amivel akár többet árthatunk mint használunk.
Nem vagyok tisztában a különféle talajszerkezetek sajátosságaival és a nagyobb hozam termerési módszerekkel, de hogy egy hegyi bort termelő alapvetően jó minőségű talajon való alacsony hozamú szőlőművelés szerintem nem vesz ki annyit a földből, hogy azt a természet ne tudná pótolni magától.
A vetésforgó okos dolog és való igaz, hogy a feltalálása drámaian megváltoztatta a mezőgazdaság termelékenységét...de ne felejtsük el, hogy a búza, kukorica, lucerna és más növények a szőlővel igen ellenkezően a talajréteg felső régiójából táplálkozik.
Én viszont arra akarom rávenni a szőlőt :) hogy minél mélyebről szedje a minél izgalmasabb ásványokban gazdag tápanyagát. 10 méter mélyre meg szerintem nem tudok trágyát lejutattni.
Amikor mi trágyáztunk akkor úgy terveztük, hogy a következő telepítéskor, tehát úgy 30-50 év múlva kerítünk sort egy hasonló pihentetésre. De majd meglátjuk.
Persze hogy nem csak annyi tápanyag van a földben amit az ember rak bele, de pl:
van egy terület amin csak rét van és mezőgazdasági művelés soha nem volt rajta majd azt felszántják bevetik jó pár évig a felhalmozott tápanyagok jó termést produkálnak majd folyamatosan kezd kimerülni. Tehát itt jön a szóba az előbbi idézet, hogy "Csak annyit vegyél el a földtől, amennyit adni tudsz neki!" tehát add vissza neki amit elvettél tőle. Jelen esetben valamilyen trágya formájában, hogy tovább tudjál termelni.
Valamit történelmi tanulmányaimat felidézve már a középkorban is használták a két és háromnyomásos gazdálkodást majd az újkorban a vetésforgót és a trágyázást. Tehát már akkor is adtak a földnek, trágyát vagy pihentetést.
Illetve te is írtad hogy adtál a földnek: "telepítés előtt tartottunk egy nagy trágyázást és pihentettük a földet 2 évig."
Szóval én nem azt mondom, hogy évente nyomjuk tele műtrágyával a szőlőt és a harmatgyökerek erősödjenek be valamint a csúcsgyökér pedig elsorvadjon. Ez nem csak a tápanyagfelvétel miatt rosz döntés hanem a száraz nyarakon a vízellátás miatt is, de mint korábban leírtam 2-3 évente szerintem szükség van tápanyagutánpótlásra.
Rendes trágya volt, a "szar"-t csak úgy írtam, és egyből be lett forgatva, nem ázott egy percig sem. Csak az érleléssel kapcsolatban azt nem értem, hogy pl. a törkölyt, levelet, cefrét, stb. se érleli senki, hanem egyből visszahordják. Na mindegy, nem vagyok szaki. Túltrágyázva biztos nincs a föld, mert az öreg, akitől vettem, szerintem nem foglalkozott ezzel a témával, max. elvégezte benne a dolgát néha. A jövőben a tápanyagpótlást a szőlőn jelentkező legkisebb hiány manifesztálódása esetén képzelem el, pár évig biztos nem kap semmi extrát. Addig a 2 évesek is megerősödnek.
"Csak annyit vegyél el a földtől, amennyit adni tudsz neki!"
Biztos vagy te abban, hogy a földben csak az van amit te adsz neki? Én nem. Biztos vagy abban, hogy érdemes a szőlőnövényt arra nevelni, hogy a felszín közelében olyan sok a tápanyag? Én ebben sem vagyok biztos.
Nálunk a Somlón a telepítés előtt tartottunk egy nagy trágyázást és pihentettük a földet 2 évig. Azóta semmit nem kap a föld, amit lehet visszatolunk, de szőlő csak gyökerezzen le jó mélyre...
Én nem vagyok sem agrármérnök sem még egy tapasztalt szőlőtermesztő (még), de amikor szó volt a BACTOFIL ről akkor felkerestem oldalukat a neten és ott olvastam egy nagyom jó idézetet.
"Csak annyit vegyél el a földtől, amennyit adni tudsz neki!"
Szerintem érdemes megfontolni.
Én híve vagyok a fenntartó trágyázásnak,függetlenül az előző idézet ismerete nélkül is, mert előbb vagy utóbb szüksége van minden élő szervezetnek a mikro és makroelemek utánpótlására, mert hiánybetegségek jelentkeznek. Szerintem.
egy állattal kapcsolatos takarmányozási probléma előbb és nagyobb problémák hadával jelentkezik, mint a növényeknél. A talajnak, melynek különféle tápanyag szolgáltató képességei vannak (itt ne menjünk bele, hogy melyiknek hogyan) máshogyan, elsősorban később és kisebb problémákat jelentő hiánytünetei alakulnak ki. A talaj nagy puffer, jól kompenzálja a hiányt.
Én elsősorban azt emelném ki, hogy a tápanyag hiány a termésben is meg kell, hogy jelenjen valamilyen hiányosságként. Van egy saját észrevételem talán megerősít benne valaki (miszerint valamilyen makroelem én a P vagy K hiányra gondolok, jelentősen befolyásolja a termésben megjelenő savak mennyiségét).
Tehát egy relatív vagy akár abszolut hiány a növényekben olyan változást idéz elő mely a termés/ termék minőségének rovására megy. Félre ne értsen senki, nem fogom feltalálni a spanyolviaszt, de mintha a történelemben már leírták volna azt, hogy egyes elemek hiánya egyes növényekben milyen káros hatásokat idéz elő.
itt ismételten előhozakodok (nem tom ki mondta) hogy egy neves borász "nem ad semmit?!" a szőlőnek, de minőségi borért hozzá kell járni tanulni. ezt nem veszi be a gyomrom. nem vitatom biztos van jó korrekt bora (nem ismerem, hagsúlyozom) de maga a feltevés sántít az én véleményem szerint.
Nem éhezteted a szőlőt, ha nem trágyázod. Gyenge, kilúgozott homoktalajon - esetleg. De középkötött - kötött agyagos barna erdőtalajon? Ahogy a tehénen észrevennéd, ha fakul a szőre, "szemüvege lesz", fogy, nem tejel stb. úgy a szőlőn is látnám, ha valami baja lenne. De nincs.
Cirfandlia is látta a szőlőmet, tudja igazolni, hogy nem valami csiheteget nevelek.
A szőlő gyökere 10-15 méter mélyre is lehatol. Ez legtöbbször eléri az első vízzáró réteget. Nálunk biztosan, max 2 m mélyen bazaltréteg van. Mióta Newton bácsi feltalálta a gravitációt, azóta a csapadék, ami a dombra esik, lefelé szivárog. Ha a hegytetőn erdő van, akkor a tápanyagdús esővíz a szőlőm alatt (a vízzáró réteg fölött) szivárog el.
Bárki megnézheti a blogomon a képeket: nem igazán mutatja semmiféle hiánybetegsegnek jelét a szőlőm.
De igen, természetesen láttam már ilyen nagy, idős fát.
Az erdei fás hasonlatod azért sántít egy picit, mert ott a lehulló levelet nem takarítja össze semmi és senki, nem beszélve az esetleges aljnövényzetről (na persze ezt ált. a szőlőben sem szokták, de az erdőben ki tud alakulni egy "kéreg", ami alatt ott komposztálódik az előző évek levéltermése, folyamatos tápanyagszolgáltatást biztosítva, a szőlőben ilyen azért nem nagyon szokott lenni).
(nyesedék, lomb, cefre, seprű helyben) : Ja, hát így azért mégiscsak más a gyerek fekvése. :-) Ezesetben nem beszélhetünk a tápanyagpótlás hiányáról. A cefre önmagában hatalmas N-forrás, amennyire az olvasmányaimból tudom.
ez működhet minden további nélkül. : Így már természetesen igen.
A 3676-ban a tápanyag visszapótlás teljes hiányára reagáltam, ha valamilyen formában mégiscsak juttatunk vissza a talajba ezekből, akkor már más az egész ügy, abba nem kotyogok bele, mert az már a hozzáértők témája.
-Nem kizárólag az intenzív termelésről van szó. A mai termesztett szőlőfajták önmagukban intenzívek. A ligeti szőlő potenciáljához képest még a 2t/ha is piszok intenzív.
Miért is olyan hihetetlen ez? Nem láttál még kertek, porták udvarán évszázados cseresznye/diófát ami ereje teljében hozta minden évben gyümölcsét pedig azt jól be is takarították, de egyebet az ültetés óta nem tettek vele? Vagy az erdők fái amik makktermését vadak legelik fel, vagy begyűjtik, mégis játszva élik évről évre életüket. Persze a gyökérzet folyamatos növekedésben van, mindíg újabb és újabb területeket hálóz be feltárható tápanyag érdekében. A szőlő ugyanezt teszi; és ha nem egy intenzív termelésről van szó (< 5 t/ha) továbbá egy idős mélyrehatoló gyökérzettel bíró ültetvénynél lehetőség szerint a minimálisat vesszük ki a területről (nyesedék, lomb, cefre, seprű helyben) tehát csak a szűrt bor :) amiek azért döntő többsége víz akkor ez működhet minden további nélkül.
Persze ahol nagyobb hozam a cél ott pótolni kell; de a gyökérzónába juttatás akkor is problémás. (lombtrágya esetleg a vegetáció elsó felében?)
Az analóg tehenészeti példára visszatérve. Azt mondod, hogy a legelőn lévő tehen is ad tejet, csak kevesebbet, mint a szakszerűen takarmányozott istállóban tartott. OKs ha így nézzük , de mégsem. Vedd azt az alaphelyzetet, ha nem ehet annyit amennyit szeretne (éhezteted). Ekkor első esetben CSAK A TEJÉT VESZÍTI. Ha tovább éheztetted LE FOG FOGYNI, ha mégtovább MEGDÖGLIK.
Gondolod a növényeknél másként jelentkezik?
Annyiból szerencsésebb a helyzet, hogy a talaj évről évre tud annyi tápanyagot szolgáltatni ami elegendő ahhoz, hogy a "tehen ne dögöljön meg". A termelésben ez valahogy úgy realizálódik, hogy előszőr terem mint a bolondgomba, aztán beáll egy termelési szintre (amit a talaj még produkálni tud), de ennyi.
Nem adok neki semmit, de olyan minőségi termékem van, hogy a csudájára járnak az emberek! (nem érzed marhaságnak?!) Így osztják az észt, csak higgye el valaki!
Az én tőkéim is homokon vannak (javítottam és cseréltem is a talajt rendesen a telepítés előtt; ha már megtettem, így hozzáfértem az alsóbb rétegekhez is, ezért a készlettrágyázás jegyében tettem némi P és K műtrágyát is a szerveshez - egyébként magam sem vagyok nagy műtrágya-párti, ha csak tehetem, komposztot használok, szerencsére van bőven minden évben, nagy ritkán istállótrágyát eredetiben).
Szepsy mester ha jól tudom csak 10 hektó/hektáros mennyiséget termel, ilyen kicsi terhelés mellett elég lehet az a tápanyag ami a tokaji földekben van. Gondolom....
Szepsy borbemutatón, ahol azt állította, hogy ő nem használ semmiféle trágyát. Akkor vajon miből él a növény hosszú évtizedeken át? A Szentlélek neveli? (Komolyan érdekel, nem gúnyolódom!) Nem vagyok egy nagy mezőgazdász, sőt, de annyit azért tudok, hogy a növény von ki tápanyagot a talajból és ha ezt nem pótoljuk, előbb-utóbb hiánytünetek fognak jelentkezni (kivéve, ha nem olyan szerencsés az illető, hogy valamiképpen mégiscsak bejut a talajba valahonnan tápanyag - lásd az erdei példádat vagy mint az én almafám esetében, hogy szinte rá lett ültetve a réges-régi szennyvízaknára szegény, soha nem trágyáztam semmilyen formában és terem, mint a bajnok, vesszőt is, gyümölcsöt is!).
Ezek a táblázatok általában átvett táblázatok korábbi munkákból, 1999-ben már bőven érvényben volt ez a szabály és nem volt elérhető az emberi trágya.
Ez a könyv nekem is megvan, ha megnézed a fotókon szereplő emberek viseletét, a traktorokat, a munkagépeket: ezek a 60-as 70-es években készült képek. Megnéztem a trágyázási táblázatokat: bizony vannak 1965-ös munkákból átvett táblázatok.
Ehhh, az a baj, hogy sokan azt hiszik, hogy a trágyázás egyenlő szar kihordásával. Ez nem így van, a trágyát érlelni kell, amíg a konzisztenciája megfelelő lesz, és a úgy kell tárolni, hogy a benne lévő tápanyagok jól feltáródjanak.
Az igazi trágya nem szar, hanem morzsalékos szerkezetű, nem büdös valami, amelyben pl. a szalmamaradványok már egyáltalán nem látszanak. Trágyaszarvasban érlelik. Kezelése sok gondosságot igényel, pl. a fedetlenül leborított szarkupac nitrogéntartalma kb. az 1/x függvénnyel megegyező görbe szerint csökken. Ha párszor meg is ázik, akkor csak foszfor és kálium marad benne. De ha nem szántod be a kihordás napján, akkor is elvész a trágya N hatóanyag tartalmának cca. 40%-a az első napon. Pláne műtrágya esetén.
Nagyon nem mindegy, hogy milyen mélyre teszed a trágyát, pl. műtrágyát nem szoktak 50 cm-rel, vagy annál mélyebbre tenni, mert lecementálódik. Tipikusan tárcsával szokták beforgatni, 15-30 cm-re.
Ezen kívül nagyon nem mindegy, hogy mennyit pótolsz vissza - miből mennyit. Ha túltrágyázod a növényt, az száradási tüneteket okozhat. Másrészt kihajítasz egy csomó pénzt olyan hatóanyagra, ami feleslegben lesz. Felborítja a talaj pH-ját, eltorzítja a mikroorganizmus populációt, esetleg savanyodást, szikesedést indít el. A nagyüzemi gazdaságok komoly tanulópénzeket fizettek az 50-es 60-as években a mértéktelen műtrágyázással. Egy halott talajt rendbe tenni pedig sok pénz és hosszú idő.
Minden tőkéhez furtam egy kb 40-50 cm mély lyukat. Kézi ültetőfúróval a tőkéktől kb. 15-25 cm-re és 10 dkg 10:28 as foszfor-kálium műtrágyát tettem bele. kb 120 tőkét 1 óra alatt ki lehet ki fúrni, de függ a talajtol is én pl 1/3 át kövesben 2/3-át kötött fekete talajba fúrtam.
Azt hogy mennyit kell beletenni az egy korábban már bemutatott táblázatból vettem. Az megmutatja, hogy 1 év alatt mennyit vesznek ki egyes szőlőfajták a talajból.
Ehez a táblázathoz csak annyit tennék hozzá, hogy emberi ürülékkel már nagyon régóta nem lehet olyan növényt trágyázni, amelynek termése közvetlenül emberi fogyasztásra kerül, azt hiszem minimum két év a várakozási idő, vetőmagtermesztés meg ilyesmi esetén volt használható. A legfőbb veszélyforrás a különböző fertőzések (szalmonella, coli, stb.) ezért is tiltották be a használatát emberi fogyasztásra kerülő élelmiszernövények esetén.
Valószínűleg emberi ürülék* már egyáltalán nem szerezhatő be sehonnan (pottyantós WC már nemigen van) csak szennyvíz, abban pedig minden feneség van, foszfát-tartalmú mosóportól a vízkőoldóig. Szennyvíz egyáltalán nem használható fel trágyázásra.
---
* Külön érdekelne, hogy miért különbözteti meg a híg emberi ürüléket a szilárd emberi ürüléket és az árnyékszéki ürüléket a táblázat. :) Ki a fene szeparálta ezt valaha is???
Én nem vagyok műtrágyapárti, alapból minden irritál, ami mű. Az elmúlt 4 évben most először kb. 3 hete trágyáztam a szőlőt. Örültem, hogy tudtam szerezni pulykaszart, 4 vontatóval ment a sorok közé a kb. 450 tőkének, oszt jól van.
Ha még arra is tudnék figyelni, hogy melyikből mennyi legyen, meg hány centi mélyen, meg ekkor kálium, meg akkor foszfor, vszeg 2-szer születtem volna.
Én ezt a mennyiségi visszaütést nem tapasztalom. Igaz, hogy 12 fürt szőlőt hagyok egy tőkén, noha hozna vag harmincat, a többit még fürtzáródáskor leszedem. A fürtök akkorák, amekkorák csak lehetnek, életerősek, a szőlő levele méregzöld, a termés rendesen megkötődik (ha nincs sok eső virágzáskor), a vesszők vastagságát meg a tenyeremben lévő izomláz igazolja a tavaszi metszés után.
Ha trágyáznék, szervestrágyát tennék el (elsősorban a talajszerkezet javító hatás miatt), de voltam egy Szepsy borbemutatón, ahol azt állította, hogy ő nem használ semmiféle trágyát.
Egyébként pedig azt gondolom, hogy olyan adottságú szőlőnél, mint az enyém, ahol egy erdő van a hegy tetején, a talajvízzel bőségesen elegendő tápanyag szivárog le a szőlőhöz.
A tehenészeti példa jó, de szerintem visszaüt rátok: a húsmarha, ami csak legel (Szent Györgytől Szent Mihályig), az is ad tejet, nemcsak a zárt tartásban takarmányozott tejhasznú fajta. Igaz kevesebbet, de jó minőségűt. A tejhasznú marha négyszer annyit ad, de lényegesen alacsonyabb zsírtartalmút. A tejhasznú fajtákon belül is példálózhatunk: a hegyi tarkákkal (4,0% zsírtartalom - 30 liter) és a holsten frízekkel (3% zsírtartalom - 40 liter).
Én is ültetőfúróval tettem el a műtrágyát kb 40-50 cm mélyre. Szerintem ez egy jó megoldás ha kis darab szőlőről van szó(mint az én esetemben 1200 tőke)(kb 1 óra/120 tőke).
A másik, hogy szerintem kis darab szőlőben nem tudja az ember kigazdálkobni a talaj vizsgálatot vagy a levéltápanyagtartalmom vizsgálatát.
Így maradnak a táblázatok mely segítségével ha nem is évente, de 2-3 évente pótolja a tápanyag hiányt.
