Budapesten lakom.Sokallom általában az árakat.Így is már tetemes a kertszámlám:o)Ha lehet minden gyümölcsfát én oltok.A szőlőket simán dugványozom és gyönyörűek.Rengeteg régi és új csemegeszőlőm van.A 20-30cm-es vessző/ke nekem bőven elég.Ha nehezen ered,vagy kevés az élő szem beleoltom Berlandieri vadszőlőbe.
Vagy lehet, hogy én értettelek félre? Úgy értetted az egy évet, hogy magán az oltványon egy éves vesszők vannak a telepítés előtt és azok mekkorák? Ha így értetted, holnap megírom, ha használhatóak, megoldjuk.
Azt hiszem, félreértettél. Tavaly őszi ültetésűek, tehát használhatatlan vesszővel rendelkeznek (vékonyak, rövidek), vagyis nem beszélhetünk egy éves vesszőnagyságról. Azért holnap megnézem, hátha (bár akkora földkupacot raktam rájuk, hogy egy kicsit meg is kell bontani, hogy láthassam a vesszőt). Még nem metszettem, később fog bekövetkezni.
Ha Dunaföldvár messze van Neked, akkor valószínűleg én is messze lakom Tőled, tehát csakis postán működhet a dolog. Drágállod a postai utánvétet és az oltványárakat az árudák esetében, vagy mi az oka, hogy sima vessző kell (egyébként annak idején kb. 10-12 éve magam is sima vesszőkkel telepítettem bizonyos fajtákat, de azok már nincsenek is meg - nem azért, mert sima vesszővel lettek telepítve)?
A Merlot és Chardonnay esetében mindenképp hosszú szálvesszőt javasol az irodalom meg akikkel beszéltem. Ez nem jelenti azt hogy több termést bitosít (sőt), itt is ugyanúgy kiszámítható a szükséges rügyek száma.
A guyot is kordonon van egyébként, csak nálam egy alacsony vezető huzalon (50 cm) lesznek elfektetve a szálvesszők. Másik variácó lenne a leívelt szálvesszős, szintén kordonon, de akkor magasabban kéne vinnem a kordont. Én mindenképp szeretném talajközelben tartani.
A Muscat'D Adda kivételével van mindegyik, de mind tavaly őszi ültetés, így sajnos nem tudok segíteni. :-( Érdemes megkérdezni az abasári és dunaföldvári árudákat, én is ott vettem őket (azt mondjuk nem tudom, hogy Neked mennyire kényelmes, csak egy tipp volt).
Pl. itt, de máshol is érdemes, nekem van olyan fajtám, amit Abasáron vettem ugyan, de egy másik helyen:
részben... a fás rész nem az aszály ellen véd (arra a jó mélyen és kiterjedten levő gyökérzet alkalmas) hanem egyéb kedvezőtlen érési/időjárási viszonyok mellett a tőke aktivizálódó tartalék cukorraktára. Szóval van érv a kordon és a vastag tőkekar mellett, de a guyot-t pl. jó könnyű és gyors metszeni, szellős lombfala van, meg itt is lehet figyelni azért a mennyiségre, megfelelő rügyszámmal, fürtválogatással. (off, LEvi mi van oltványfronton lesz a tavalyi selejtek helyett vmi megbízható idén?)
valakinek van Narancsízű,Muscat'D Adda ,Attila,Thompson seedless,Crimson seedless szőlője?Mert ,ha igen kérnék szépen belőle néhány sima vesszőt...A Muscat'D Adda igen ritka fajta,de itt csak van valakinek.
És szálvesszőzni miért akarsz, a fajta kívánja meg (kisfürtű, tehát jól meg kell terhelni, vagy az alaphoz közeli rügyek nem termékenyek)? Vagy csak a nagyobb mennyiség miatt? Azt vedd figyelembe, hogy azoknál a művelésmódoknál, ahol kevesebb a többéves fás rész, a szőlő növény nem tud annyit tartalékolni aszályos időkre. A termés ilyenkor később és rosszabb minőségben érik be, mint pl. kordonos művelésmódnál. Persze ha jó adottságú termőhelyed van, akkor mindez nem jelentkezik.
Kerestem egy művelésmódot, melyet alacsony kordonon is lehet hosszú szálvesszősen művelni. Ebben a módban nem kell leívelni a szálvesszőt, azaz ráfektethetem az 50 cm-en futó kordonkarra. Ahogy olvasgattam meg egyre jobban meg is tetszett. Ennyi a racionalitása. Nem tudom milyen egyéb módban lehetne még ilyen alacsonyan szálvesszőzni.
Tanácsért jöttem megint. Guyot szeretnék kialakítani a most 3 évesre forduló ültetvényen. Második évben nem metszettem vissza úgy kb. 10cm-rel a kordon alatt ezt idén akartam pótolni a már erősen kifejlődött hajtáson. Egy hozzászóló a blogon inkább arra bátorít, hogy hagyjam meg a vesszőt és jövőre neveljem ki a guyotra jellemző tőkefejet. Ez elgondolkoztatott.
Annyit már láttam rövid pályafutásom alatt, hogy azokban a szőlőkben ahol elhagyták, vagy csak ritkábban trágyáztak, jelentkeztek a tápanyaghiány tünetei. Igaz, nem hegyi szőlők voltak és nem is 50 mázsa alatti volt a terhelés Szóval ebben a kérdésben csak akkor lehet határozottan állást foglalni, ha ismerjük a talajkondíciót és a termesztési technológiát
A két-három évenkénti trágyázást egy 50q/ha alatti terhelésnél én merő túlzásnak tartom amivel akár többet árthatunk mint használunk.
Nem vagyok tisztában a különféle talajszerkezetek sajátosságaival és a nagyobb hozam termerési módszerekkel, de hogy egy hegyi bort termelő alapvetően jó minőségű talajon való alacsony hozamú szőlőművelés szerintem nem vesz ki annyit a földből, hogy azt a természet ne tudná pótolni magától.
A vetésforgó okos dolog és való igaz, hogy a feltalálása drámaian megváltoztatta a mezőgazdaság termelékenységét...de ne felejtsük el, hogy a búza, kukorica, lucerna és más növények a szőlővel igen ellenkezően a talajréteg felső régiójából táplálkozik.
Én viszont arra akarom rávenni a szőlőt :) hogy minél mélyebről szedje a minél izgalmasabb ásványokban gazdag tápanyagát. 10 méter mélyre meg szerintem nem tudok trágyát lejutattni.
Amikor mi trágyáztunk akkor úgy terveztük, hogy a következő telepítéskor, tehát úgy 30-50 év múlva kerítünk sort egy hasonló pihentetésre. De majd meglátjuk.
Persze hogy nem csak annyi tápanyag van a földben amit az ember rak bele, de pl:
van egy terület amin csak rét van és mezőgazdasági művelés soha nem volt rajta majd azt felszántják bevetik jó pár évig a felhalmozott tápanyagok jó termést produkálnak majd folyamatosan kezd kimerülni. Tehát itt jön a szóba az előbbi idézet, hogy "Csak annyit vegyél el a földtől, amennyit adni tudsz neki!" tehát add vissza neki amit elvettél tőle. Jelen esetben valamilyen trágya formájában, hogy tovább tudjál termelni.
Valamit történelmi tanulmányaimat felidézve már a középkorban is használták a két és háromnyomásos gazdálkodást majd az újkorban a vetésforgót és a trágyázást. Tehát már akkor is adtak a földnek, trágyát vagy pihentetést.
Illetve te is írtad hogy adtál a földnek: "telepítés előtt tartottunk egy nagy trágyázást és pihentettük a földet 2 évig."
Szóval én nem azt mondom, hogy évente nyomjuk tele műtrágyával a szőlőt és a harmatgyökerek erősödjenek be valamint a csúcsgyökér pedig elsorvadjon. Ez nem csak a tápanyagfelvétel miatt rosz döntés hanem a száraz nyarakon a vízellátás miatt is, de mint korábban leírtam 2-3 évente szerintem szükség van tápanyagutánpótlásra.
Rendes trágya volt, a "szar"-t csak úgy írtam, és egyből be lett forgatva, nem ázott egy percig sem. Csak az érleléssel kapcsolatban azt nem értem, hogy pl. a törkölyt, levelet, cefrét, stb. se érleli senki, hanem egyből visszahordják. Na mindegy, nem vagyok szaki. Túltrágyázva biztos nincs a föld, mert az öreg, akitől vettem, szerintem nem foglalkozott ezzel a témával, max. elvégezte benne a dolgát néha. A jövőben a tápanyagpótlást a szőlőn jelentkező legkisebb hiány manifesztálódása esetén képzelem el, pár évig biztos nem kap semmi extrát. Addig a 2 évesek is megerősödnek.
"Csak annyit vegyél el a földtől, amennyit adni tudsz neki!"
Biztos vagy te abban, hogy a földben csak az van amit te adsz neki? Én nem. Biztos vagy abban, hogy érdemes a szőlőnövényt arra nevelni, hogy a felszín közelében olyan sok a tápanyag? Én ebben sem vagyok biztos.
Nálunk a Somlón a telepítés előtt tartottunk egy nagy trágyázást és pihentettük a földet 2 évig. Azóta semmit nem kap a föld, amit lehet visszatolunk, de szőlő csak gyökerezzen le jó mélyre...
Én nem vagyok sem agrármérnök sem még egy tapasztalt szőlőtermesztő (még), de amikor szó volt a BACTOFIL ről akkor felkerestem oldalukat a neten és ott olvastam egy nagyom jó idézetet.
"Csak annyit vegyél el a földtől, amennyit adni tudsz neki!"
Szerintem érdemes megfontolni.
Én híve vagyok a fenntartó trágyázásnak,függetlenül az előző idézet ismerete nélkül is, mert előbb vagy utóbb szüksége van minden élő szervezetnek a mikro és makroelemek utánpótlására, mert hiánybetegségek jelentkeznek. Szerintem.
egy állattal kapcsolatos takarmányozási probléma előbb és nagyobb problémák hadával jelentkezik, mint a növényeknél. A talajnak, melynek különféle tápanyag szolgáltató képességei vannak (itt ne menjünk bele, hogy melyiknek hogyan) máshogyan, elsősorban később és kisebb problémákat jelentő hiánytünetei alakulnak ki. A talaj nagy puffer, jól kompenzálja a hiányt.
Én elsősorban azt emelném ki, hogy a tápanyag hiány a termésben is meg kell, hogy jelenjen valamilyen hiányosságként. Van egy saját észrevételem talán megerősít benne valaki (miszerint valamilyen makroelem én a P vagy K hiányra gondolok, jelentősen befolyásolja a termésben megjelenő savak mennyiségét).
Tehát egy relatív vagy akár abszolut hiány a növényekben olyan változást idéz elő mely a termés/ termék minőségének rovására megy. Félre ne értsen senki, nem fogom feltalálni a spanyolviaszt, de mintha a történelemben már leírták volna azt, hogy egyes elemek hiánya egyes növényekben milyen káros hatásokat idéz elő.
itt ismételten előhozakodok (nem tom ki mondta) hogy egy neves borász "nem ad semmit?!" a szőlőnek, de minőségi borért hozzá kell járni tanulni. ezt nem veszi be a gyomrom. nem vitatom biztos van jó korrekt bora (nem ismerem, hagsúlyozom) de maga a feltevés sántít az én véleményem szerint.
Nem éhezteted a szőlőt, ha nem trágyázod. Gyenge, kilúgozott homoktalajon - esetleg. De középkötött - kötött agyagos barna erdőtalajon? Ahogy a tehénen észrevennéd, ha fakul a szőre, "szemüvege lesz", fogy, nem tejel stb. úgy a szőlőn is látnám, ha valami baja lenne. De nincs.
Cirfandlia is látta a szőlőmet, tudja igazolni, hogy nem valami csiheteget nevelek.
