Zalancelot: Igen, elvileg így kellene lennie, ezt a célt szolgálja az a cső a létartályban. De nem működik a dolog, mivel mint írtam, azonnal visszafolyik a víz a tartály felé, amint megemelem a "szint" fölé a cső végét (mivel átlátszó műanyagból van a cső, így egy az egyben láthatom a folyamatot). A tartály légmentes zárásáról annyit, hogy meghúztam, amennyire csak bírtam, de nincs változás. Most az fog következni, hogy valami habszerű anyaggal körbekenem a tartályfedelet, hogy láthassam, esetleg nem ott jön-e ki a nyomás. Holnapután megírom, mire mentem (holnap még dolgozom estig, aznap már nincs időm ezzel foglalkozni, meg zörögni sem akarok az éjszakában...).
szaki pali : Természetesen ismerem a jelnenséget, amiről írtál, de nálam egyrészt elvileg kellene lennie túlnyomásnak, másrészt ha nem kellene, akkor sem működik az általad írt törvény alapján. :-(
alfi13 : A gépem vadonatúj, elvileg tökéletesen kellene zárnia, de ez persze nem jelenti azt, hogy úgy is van. Mint Zalancelotnak írtam, mindenképpen megnézem, hogy mi a helyzet a légzárással.
Köszi a segítséget, meglátom, mi lesz! Meg is írom majd.
A folyadék gravitációs úton távozik, de nem volt probléma eddig a permetezéssel ha felfelé állítottam. Valszeg azért mert a folyadékot magával ragadja a kiáramló levegő. (idősebbek emlékezhetnek a hajlakk fújóra. két cső derékszögben. a függőleges a folyadékban, a vizszintes a szájban. aztán hadszóljon! mégis jőtt az anyag.) szóval a kettő találkozásánál vákum van és ez pótolja a folyadékhiányt.
Csak arról a készülékről beszélek amit magam is használok. Természetesen a vegyszertartály enyhe túlnyomás alatt van, amit a szélkazánból odavezetett gumicsövel oldanak meg. Többek közt azért is kell pontosan, légmentesen a tartályt lezárni, nem csak hogy ne follyon a hátunkra.
A motoros permetezőn a folyadék a csövön gravitációs alapon jön ki, vagy kellene lennie valamiféle nyomásnak is? Az van, hogy a közlekedőedény hatás alapján abban a pillanatban, hogy felemelem a cső kifolyó végét a tartályban levő víz szintje fölé, visszafolyik a víz a tartályba, így innen kezdve csak a levegő jön a nagy csövön addig, amíg újra le nem engedem a cső végét a tartályban levő víz szintje alá.
Ugye ez nem természetes így? Két okból kérdezem. Az egyik, hogy ha ez így van, akkor miért beszélnek "függőleges magasságról", a másik, hogy akkor meg minek van a tartályban a kis műanyag cső, ami a ventillátor tetejénél csatlakozik a vent.házba, és ha lehúzom a csövet a csonkról, érezni egy nagyon gyengécske fuvallatot? Tulajdonképpen hogy kellene ennek a dolognak kinézni?
szeretnek a kertemben egy lugasnak kialakithato edes-feledes - bornak valo szölöt telepiteni, amivel evente kb 50 liternyi bort sajat hasznalatra, szüretelhetnek
1/ Miylen fajtat keressek ?
2/ mikor ültessem ?
3/ mikorra lesz termes ?
4/ Keszthely környeken tud-e valaki - valakit ?
Gondolom akitöl majd veszem, lugas kialakitasara kapok bövebb infot
Azt mondom drágának drága mert Sthil-t láttam 136 rugóért és most is árulják. De az olaszok is úgy 80 körül jönnek ki. Sőt karácsony tájékán én iskörbenéztem de 100 körül mennek amikre kapásból lehetne mondani, hogy jöhet.
De mostanában hirdeti a tecsó a Austria nevű (oszták forgalmazó) de kínai terméket. 25 rugó az ára minden műanyag rajta. hogy hogyan dolgozik az idő haladtával tok róla referálni, mert a papa vett egyet. Egy biztos, kapásból az volt az érzésem, hogy nehezebb a Solonál. két nap egymás után volt a kezemben, nem mértem, de érzésem határozott volt.
ha viszont jól teljesít (kipróbáltuk már sima vizzel) akkor lehet, hogy nem kell 5x drágább gépet venni. konyhakertben beválhat.
Szerintem is precíz gép a Stihl, csak egy a baja, az ára. A szomszédom használ ilyet, nagyon pontosan takarékosan tud vele dolgozni. Magam egy Maruyama MD 150-est nyüstölök. Nem tudom már milyen idős, de 30 éven felül van!!! Ennek ellenére nyár elején mikor előszedem, megtakarítom a gyertyát a hengert átszellőztetem, osz első rántásra indul, mint a doxa. Most is kapható bár gondolom modernizált változata annak amit én használok.
Hát az egy órai fogyasztását nem tudom megmondani, nekem kb. 8 - 10 forduló egy permetezés a lombfal méretétől függően (de csak 10 liter vizet viszek) és közben egyszer kell tankolni. A teljes permetezés 2,5 - 3,5 óra szokott lenni. Szóval kb. 30 liter körül tudok vele szórni (Feri bácsi szerint én pepecselek a szőlőben, nem dolgozom).
A léfelhasználás nem úgy jobb, hogy kevesebb kell, hanem a kézi nem forgatja meg a leveleket, nem tudsz vele annyira befújni a növénybe, mint a motorossal. A motors porlasztási mérete is jobb, apróbb cseppeket állít elő, szinte ködöt, ami sokkal egyenletesebben oszlik el, és sokkal hamarabb szárad és szívódik be.
4m magasra vagy 6m távolra szór, ez erdészeti permetező. Majd megnézem a típusát, ha lemegyek Dörgicsére (szerintem ez lesz az). Az enyémen be lehet állítani (nem viccelek) hogy milyen sebességgel akarok sétálni, és ahoz állítja a szórt mennyiséget. Szinte úgy dolgozom vele, mintha egy falat vakolnék.
Néköm SOLO van elég öreg viharvert, de kifogástalanul műkszik. Nemsokára tudok tecsó gazdaságos 25eFt-os gépről infokat.
A gép kb 4 létartály permetezését bírja üzemanyaggal.
hagyományos esetén végeztem úgy 70-80 liter lével most 50-60 lityivel megyek motorossal ugyanakkora területre. Ha jól emlékszem egy tartály (12 liter) "2-es" fuvóka nyílással, úgy 60 tőke két oldalára elegendő.
Nékem is OLEO MAC AM150-es van 14 éve semi baj nem volt vele . 14 literes a tartálya. Mikor elteszem télre ki kell tisztitani a karburátort és egész évben kifogástalanul müködik. A Kinainak a szórási távolsága meg sem közelíti. Az öcsém az őszel vett egyet de nagyon bánja.
Tavaly ugyan ebben a cipőben jártam, mint te. Nem tudtam dönteni, hogy egy drágább SOLO vagy STIHL gépet vegyek vagy egy olcsóbb közép kategoriát Pl: OLEO MAC gépet. Én az olcsóbb mellett döntöttem, egyéb okok miatt. 80e ért vettem egy OLEO MAC AM 190-es permetezőt. Eddig remekül működik meg vagyok vele elégedve. Mondjuk nem sokszor használtam még csak kb 12 szer.
Szőlőben tavasztól ezzel permeteztem hagyon jól még fél gázon is átforgatta a leveleket és jól átfújt a másik oldalra. 1 permetezés idejét kb 30 percel csökkentette és a permetlémennyiséget is 10-12%-kal. Én 1200 tökét permetezem vele.
Kérdeznék még párat. Átlag mennyit fogyaszt egy ilyen motor kb. egy óra alatt? Mennyi levet lehet kipermetezni a géppel (ha már az egy óránál tartunk, maradjunk is ennél, hogy könnyebben számolhassak)? Gazdaságossabb a léfelhasználása, mint a hagyományos gépnek (a porlasztás miatt kérdezem)? A gépedet kipróbáltad már függőleges szórással? Milyen magasra szór? Feltételezem, hogy sokkal alaposabb munkát végez, mint egy hagyományos gép. Melyik típust vetted meg?
Alapvetően mi a különbség a kínai és mondjuk egy olasz vagy német motoros háti permetező között az ár és a műszaki paraméterek kivételével? Az, ami általában? Kevesebb és gagyibb benne az anyag, emiatt előbb tönkremegy, megbízhatatlanabbul működik, a műszaki megoldások silányabbak, stb.?
Pár napon belül akarok venni egyet, mert már piszkosul elegem van a hagyományossal történő szerencsétlenkedésből... (a fák is nőnek)! Az mondjuk eléggé a kínai mellett szól, hogy amíg az olaszból veszek egyet, és annak az élete vége felé már egy öreg, elhasznált gépem van, addig a kínaiból még mindig vehetek vadonatújat, mert még mindig nem tartok ott árban (kb. dupla, háromszoros az árkülönbség).
Persze lehet, hogy ez csak egy laikus véleménye és az olasz még mindig egy jó gép akkor, amikor a második-harmadik kínait megvéve már át is léptem az adott összeget, mondjuk 80-90 ezret és esetleg a kínaival ezen idő alatt végig csak kínlódtam (bár nem ilyen véleményt hallottam), az olasszal vagy némettel meg semmi bajom nem volt. Majd Ti jól megmondjátok a tutit. :-) (RAMBO blogjában olvastam ilyen gépről és arról, hogy mennyire meg van vele elégedve; ha jól emlékszem, ott egy Stihl-ről volt szó.)
Biztos úgy van ahogy mondod. Úgy látszik, az alábbi két olvasmány valahogy összekapcsolódott a fejemben és -részben- hibás konklúzióra jutottam:
Kozma Pál azt írja a Guyot-művelésről: „Hátránya, hogy szárazabb években a bogyók ráncosodnak, növekedésben visszamaradnak, rosszul színeződnek, sőt le is sülhetnek, s a termés cukorfoka elmarad a bak- és a kordonművelésű tőkék termése mögött.” (A szőlő és termesztése II.: A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Második, átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, 2001. 87. old.)
Kriszten György egyik könyvében „A Guyot-művelés hátrányai” című részben írja: A Guyot-művelésű tőkék a kísérletek tanúsága szerint valamivel igényesebbek a talaj iránt, mint a kordonművelés. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a tőke termőfelületéhez mérten kevesebb a többéves rész, mint a kordonművelésűeknél, ezért kevesebb tartalék tápanyagot képes raktározni, tehát jobb környezeti adottságokat igényel. (Tavasztól tavaszig a szőlőben. Harmadik, átdolgozott kiadás. Mezőgazda Kiadó, 1999. 82. old.)
Tudnál küldeni fajtalistát (magánban is jöhet)? Hátha úgy könnyebb kitalálnom, ha netán kellene valami, de az az igazság, hogy már nem nagyon van hely a kertben a szőlőnek, így is van egy csomó csemegefajtám (főleg ha ezúttal minden megeredne, amit az ősszel ültettem, nem úgy, mint az elmúlt alkalommal egy éve).
