Nálunk is ugyanez a helyzet...de mi betudjuk a hozamkorlátozásnak. A szerencsétlen növény ha a gyümölcsbe nem tudja nyomatni a sok erőt akkor nyomja ahova tudja. Szerintem így lesznek a "deréknyi" vesszők :)
Először is nagyon közöszönöm mindenkinek a segítséget.
Ehető vs árnyékoló: persze imádom a szőlőt, mint gyűmölcsöt (meg a bort is, de annak elkészítését másra bízom :-)) így ehető szőlők jönnek szóba, lehetőleg nagy lombbal, hiszen ,,légkondiként'' akarom használni nyáron.
Termőhely: elvileg jó bortermő hely, déli fekvésű lejtő, egykori szőlőföld és gyűmölcsös, kőzet homokkő, esetleg mészkő
Permet: nem szeretnék permetezni, ha elkerülhető
Ami ezek alapján fennmaradt a javaslataitokból (már ha jól értettem): Moldova Néró Eszter Teréz
A neveik is tetszenek :-). Arra gondoltam, hogy vegyesen telepítem őket, hogy legyen választék, meg hosszabb legyen az érésidő. Ebből lehet vmi gond?
Különben azt nem értem, hogy mi a gond a direkttermőkkel. Pl. az izabella nem lenne jó csemege célú lugasszőlőnek?
Alapvetően termőhely kérdése. Ami egyik helyen jó, az nem biztos, hogy a másik helyen is jó lesz. Én mindenesetre nemes szőlővel próbálkoznék, persze azt is el kellene még dönteni, hogy mi a fontosabb az árnyékolás, vagy a termés, esetleg együtt a kettő. Ha olyan lugosban gondolkodnék, ami alá rendszeresen beülnék, akkor inkább a később érő fajtákból ültetnék, mert a korán érőknél számolni kell a konkurens darazsakkal, méhekkel is, amik időnként a nyakadba pottannak.
A Pölöskei muskotály eléggé problémás, nagyon korán megindul a nedvkeringése, aztán áprilisban az első fagyveszélynél vége. A Néró 10 centis hajtásai tavaly májusban csutkára lefagytak, aztán az újrahajtottból lett egyharmad termés. A Teréz csak okt. elején érik. Lugasnak javaslom a Moldova szőlőt is. Későn érik, okt elején, nagy fűrtű, nagy szemű, borzasztóan erős növekedésű, mindennek ellenáll.
Ha mindenképpen gondozásmentes (értsd: permetezésmentes) és magasra futó fajta kell, akkor BAKU, vagy ahogy máshol hívják: BAKÓ. Vaddisznó módjára nő!
Ráadásul hatalmas levelei vannak és rezisztens még az atomcsapásra is.... (A termése nem alkalmas a fogyasztásra.)
Ha netán kellene és elérhető közelségben vagy (vagy megoldható a postai szállítás), még nem metszettem meg... :-)
De ott van még a KURUCVÉR is, ami nagyon hasonló tulajdonságokkal bír, van olyanom is, csak még fiatalkák, alig van vesszőjük, de tudok szerezni rendes vesszőt is onnan, ahol én is szereztem. (Hét méterre a tavaszi metszés helyétől az azévi hajtás még mindig hüvelykujj vastagságú volt nyár második felében...)
Mindkét fajtát jó szívvel ajánlom.
De persze ha a termése is kell, akkor valamilyen rezisztens, nagy növekedési erélyű csemegeszőlőt válassz!
1, Olyan fajtát, amelyik magas cukorfokon érik be, és a savtartalma nem túl magas (bár ezt lehet tompítani). 2, ápr. eleje-közepe 3, 3 év múlva már mutatkozik 4, - A lugas kialakításra lehet, hogy adnak infót, - de mivel úgy veszem észre, hogy eléggé tapasztalatlan vagy ebben a témában - , mikor 2-3 év múlva alakítani kell a karokat, addig elfelejted. Javaslom, hogy addig próbálj beszerezni valami szakirodalmat.
Eszter: kékszőlő, nagyon korán, már augusztus első felében érik, megbízhatóan terem, gombás betegségeket jól tűri, sűrű lombú.
Teréz: fehér, szeptember közepétől fogyasztható, fürtjei nagyok, gombás betegségekkel szemben ellenálló, erős növekedési erélyű.
Néro: kékszőlő, augusztus végétől fogyasztható, gombás betegségekkel szemben ellenálló, erős növekedési erélyű, egyenletes, jó termőképességű, borkészítésre is alkalmas, "szívvédő" fajta.
Pölöskei muskotály:
fehér, ellenálló fajta, szeptember közepétől érik, erős növekedésű fajta, borkészítésre is alkalmas, ropogós, muskotályos ízű bogyókat nevel.
Lugasban még nem láttam őket, de a Néróval, Eszterrel magam is megpróbálkoznék.
A direkt termő már kiment a divatból, van helyette sok jobb fajta. Keresd a rezisztens fajtákat. Szerintem vas zártszelvény vagy szögvas tartóoszlopok, és vékony betonvas kartartók elkészítése időtállóbb, persze lefestve.
Szőlőlugast szeretnék építeni a házunk déli oldalára egyrészt mert különben is szőlőt akarok telepíteni a kertbe, másrészt mert árnyékolni szeretném nyárra a déli falat. Tudtok ajánlani szőlőfajtát, ami magasra fölfut, kevés gondozást igényel? Én direktermőre gondoltam, ez jó ötlet vajon erre a célra? A másik dolog a tartószerkezet, egyelőre fába gondolkodom. Tudtok ajánlani szakirodalmat, esetleg online elérhetőt? Kösz.
Na, ma végre volt időm a permetezőgéppel foglalkozni. Két perc alatt rájöttem, miért nem akart a víz kijönni a cső végén, amikor felemelem.
Nem volt kellően nagy a motor fordulatszáma, ezért nem tudott kialakulni a megfelelő nagyságú szívó- és nyomóerő, ami a vizet távozásra késztetné..... Amikor függőlegesbe emelem a csövet, beállítok egy alacsonyabb fordulatszámot, akkor megáll egy bizonyos szinten a víz. Amikor eggyel feljebb kattintom a "sebességet", láss csodát, feljebb kúszik a víz is, aztán amikor még feljebb kapcsolok, lám eléri a víz a cső végét és már megy is ki a szabadba. Bőven elég az a kis fuvallat a létartályban, mivel a csővégi szívóerő és a tartályban levő enyhe túlnyomás összeadódik (vagy épp azért van, hogy ne legyen vákuum a tartályban), ez pedig már elég arra, hogy távozzon a víz a csőből. Ráadásul a cseppméret miatt eddig max. csak locsolásra alkalmas eszköz immáron permetezésre is jó a nagyobb légáram okán kialakult "köd" miatt (eddig ezt sem értettem, hogy miért van az, hogy másnak ködöt fúj a gépe, az enyém meg csak locsolja a vizet....). Most már minden prímán működik! :-)))
Ennyit a képességeimről! :-) De azért a végén rájöttem, tehát reménytelen sem vagyok annyira....
A 3755 hsz.-omban említett szőlőkön kívül én mást nem tudok küldeni , de ha küldenél nekem fajtánként 2x2 veszőt nagyon megköszönném és utalnám előre a postaköltséget.
Eddig csak passzív olvasója voltam a topiknak , de most a tanácsaitokat szeretném kérni. Észak Mo. Balassagyarmat Salgótarján környéke házi kiskert déli fekvés télen fagyzugos ,jó talaj, 200 l vörösbor fö szőlő konkord (konkordi) és pár fajta csemegeszőlő zalagyöngye Afuz Ali Chasselas fehér/piros ezek itt jól érzik magukat és szépen bőven teremnek. Szeretném a Chasselas 1részét a lecserélni csemegeszőlőre több fajtára gondoltam és 1 új sort kordont telepíteni csak vörösborra gondoltam(szintén több fatára) melyik válik be.
A kérdésem a következő lenne mit javasoltok ami a fent említett szőlőktől nem sokkal igényesebb (lisztharmat peronoszpóra és szürkerothadás), bőtermő és a fagyzugos (a Chasselas még nem v. nememlékszem rá de a zalagyöngye már 1x2x talán 5 évente 1x elfagyott)
Bocsi most látom túl hosszúra nyújtottam előre is köszi a tanácsaitokat
Zalancelot: Igen, elvileg így kellene lennie, ezt a célt szolgálja az a cső a létartályban. De nem működik a dolog, mivel mint írtam, azonnal visszafolyik a víz a tartály felé, amint megemelem a "szint" fölé a cső végét (mivel átlátszó műanyagból van a cső, így egy az egyben láthatom a folyamatot). A tartály légmentes zárásáról annyit, hogy meghúztam, amennyire csak bírtam, de nincs változás. Most az fog következni, hogy valami habszerű anyaggal körbekenem a tartályfedelet, hogy láthassam, esetleg nem ott jön-e ki a nyomás. Holnapután megírom, mire mentem (holnap még dolgozom estig, aznap már nincs időm ezzel foglalkozni, meg zörögni sem akarok az éjszakában...).
szaki pali : Természetesen ismerem a jelnenséget, amiről írtál, de nálam egyrészt elvileg kellene lennie túlnyomásnak, másrészt ha nem kellene, akkor sem működik az általad írt törvény alapján. :-(
alfi13 : A gépem vadonatúj, elvileg tökéletesen kellene zárnia, de ez persze nem jelenti azt, hogy úgy is van. Mint Zalancelotnak írtam, mindenképpen megnézem, hogy mi a helyzet a légzárással.
Köszi a segítséget, meglátom, mi lesz! Meg is írom majd.
A folyadék gravitációs úton távozik, de nem volt probléma eddig a permetezéssel ha felfelé állítottam. Valszeg azért mert a folyadékot magával ragadja a kiáramló levegő. (idősebbek emlékezhetnek a hajlakk fújóra. két cső derékszögben. a függőleges a folyadékban, a vizszintes a szájban. aztán hadszóljon! mégis jőtt az anyag.) szóval a kettő találkozásánál vákum van és ez pótolja a folyadékhiányt.
Csak arról a készülékről beszélek amit magam is használok. Természetesen a vegyszertartály enyhe túlnyomás alatt van, amit a szélkazánból odavezetett gumicsövel oldanak meg. Többek közt azért is kell pontosan, légmentesen a tartályt lezárni, nem csak hogy ne follyon a hátunkra.
A motoros permetezőn a folyadék a csövön gravitációs alapon jön ki, vagy kellene lennie valamiféle nyomásnak is? Az van, hogy a közlekedőedény hatás alapján abban a pillanatban, hogy felemelem a cső kifolyó végét a tartályban levő víz szintje fölé, visszafolyik a víz a tartályba, így innen kezdve csak a levegő jön a nagy csövön addig, amíg újra le nem engedem a cső végét a tartályban levő víz szintje alá.
Ugye ez nem természetes így? Két okból kérdezem. Az egyik, hogy ha ez így van, akkor miért beszélnek "függőleges magasságról", a másik, hogy akkor meg minek van a tartályban a kis műanyag cső, ami a ventillátor tetejénél csatlakozik a vent.házba, és ha lehúzom a csövet a csonkról, érezni egy nagyon gyengécske fuvallatot? Tulajdonképpen hogy kellene ennek a dolognak kinézni?
