Próbálkozom ezzel a "kacsozással", de pl azokon a kisnövésűeken egyáltalán nem találok kacsot.
A fán, meg a közepes méretűn van néhány kacs, azokat leszedegettem.
Bár, ha jól értem akkor kacsból újabb szárak lesznek, akkor viszont lehet, hogy volt amit rajta felejtettem, mert tényleg úgy tűnik, hogy több szára van némelyik növénynek, mint kéne.
Ezek a szárak a talajszintről indulnak ki.
Szerinted megritkítsam úgy, hogy csak két szár maradjon?
Jártam már én is így hogy túlnőtt a paradicsom a karón, vertem le mellé hosszabbat. Aztán le lehet vágni a tetejét, ha elég ha azt beérleli ami rajta van. Az augusztusi virágok már úgyis csak késő őszre érnek be.
Ha törékeny az pech, óvatosan kell hajtogatni vagy jövőre más fajtát ültetni.
A törpeparadicsomot is érdemes karózni mert idővel elfekszik a súly alatt, melléversz egy karót és hosszabb madzagokkal felkötözöd a karó végéhez az ágait hogy ne tudjanak lehajolni.
.....aranyat ér, tartja a mondás. Az biztos, hogy jó ideje elég gyakran esik. Ahogy elnézem a kertet, itt mifelénk tényleg jót tesz. Eddig a nagy zuhárékat megúsztuk, jég nem volt. De naponta volt eső. Valamennyi gond esetleg a hőmérséklettel lehet, de a fagyosszenteket már megússzuk. 20 fok az utóbbi napok kivételével mindennap megvolt, 13 fok alá meg éjjelre sem süllyedt a hőmérő. Ahogyan véget ér ez az időszak, és bejön a meleg, minden teljes erővel nőni fog.
Lassan a fejes saláták felmagzanak, kivéve, amiket utoljára palántáztam szét. Azok szép fejesek. A többinek viszont nem volt jó az eső, mert a sok víztől összerothadt a tövük. De így is volt elég ennivaló.
Lassan érik a szamóca is, most már azt is kell figyelni. Ha kint marad, akkor a csigák győznek.
Vetettem futó babot is, annak hosszú, zöld termése lesz majd. Bokorbabot még nem vetettem, annak még hűvös az idő.
Jövő hét végére javulás várható, így akkor kiteszem a paprikákat is. Lassan kinövik a poharakat a növényházban. De legalább nem fáznak meg.
A paradicsomok nagy része már kint a szabadban is virágzik. Eső ide, hűvösebb oda, ezeket naponta ellenőrizni kell, nem jelentkezik-e valami betegség, és nem kell-e kitörni a kacsokat.
Na ennél a résznél kicsit több magyarázatra van szükség.
Mi az a kacs? A paradicsom levélnyelének, és szárának találkozásánál előtörő hajtás, amiből új szár képződik. Ahány ilyen megmarad, annyi száras lesz a növény. A bokor ezáltal sűrű, levegőtlen lesz, a terméseket nem éri annyira a nap, nem járja a levegő, így hamarabb felütheti a fejét valamilyen gombabetegség. Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg. Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik.
Na itt is álljunk meg! Mi az a determinált, féldeterminált, és nem determinált, azaz folytonnövő paradicsom? Ezt nem is kísérlem leírni, inkább innen kimásolom:
A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. A szár kezdetben hengeres, a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. A szár milyensége jellegzetes fajta tulajdonság, az egyes fajták között különbségek vannak:
a) a szőrözöttség mértékében és típusában;
b) az antociános elszíneződés erősségében. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes, és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállításban. Az ellenkező jelenség, vagyis az antocián felszaporodása, kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet, túlöntözés, levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója;
c) a szár helyzetében, amely lehet elfekvő vagy felálló;
d) az ízközök hosszúságában. A legrövidebb az ún. törpe fajták ízközhosszúsága. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja, amelynek következtében erős, vastag szárú, jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja, ami jobb koraiságot, gyorsabb érést eredményez. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. Zömök) nevelhetők;
e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésűt (68. ábra): determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést. A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését, ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi.
68. ábra - A paradicsom hajtásrendszerének típusai
A determinált fajták között két nagy és mindmáig kevéssé ismert különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik 2. két fürt között mennyi a levelek száma.
A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 23 levél található.
Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 45 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. gúlás) paradicsom termesztését a házikertben.
Ez a kacs.
Kacsozás. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja, hogy ne vonjanak el tápanyagot a növénytől. Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. Ebben az esetben nem nőnek 810 cm-nél nagyobbra.
Ezt kell kitörni.
A determinált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet, levénült palánta stb.) a főhajtása a 23. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson a növekedés egyensúlya végett csak egy fürt maradjon meg.
A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 34 levél). A levelezés akkor kezdhető, ha a növény elérte a 90100 cm-es magasságot. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. A művelet után a növényeken 7080 cm magasan maradjon lombfelület. Fontos, hogy minél kisebb legyen a sebfelület, ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes, fölfelé rántó mozdulattal kell letörni.
A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a felszáradás, ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye), és fokozza a koraiságot.
A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. A növényeken mindig maradjon 1012 kifejlett levél. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó, sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani.
A tetejezés a főhajtás visszacsípése, amely a hajtatás befejezését határozza meg. Az utolsó szedés időpontja általában július 10. és 20. között van, ettől negyven napot kell visszaszámolni. Őszi hajtatásban ez az időtartam 5060 nap. A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell. (Forrás a fenti linken elérhető: Tankönyvtár: Zöldségtermesztés)
Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni. A folytonnövőket Lehetőleg 5 cm- nél ne legyen a kacs hosszabb, így nem terheli meg a növényt annyira. De ehhez rendszeresen kell nézni őket. Így egészségesebb növényeik, és szebb termésünk fog lenni. Tovább »
Nincs ezekkel semmi baj, van olyan determinált paradicsom aminek a neve is Zömök. Ezeket elvileg nem kellene karózni de nekem az a gyakorlati tapasztalatom, hogy nem birja el a termést, leérnek a paradicsomok a földre ami esős időben nagyon nem jó. Ne úgy karózd ezeket ahogy a fákat karóztad, hanem méterenként üss karót, azok tetejére szögelj egy másikat vízszintesen. Ehhez kötöd a madzagot, aminek először a végére csinálsz egy hurkot, átveszed a paradicsom alján mint a nadrágszíjjat a derekadon, ez az első levélben megakad. A madzagot körbetekergeted a száron, majd felkötöd a vízszintes karóra. Nekem a faparadicsomok vannak így, most 170cm-nél tartanak.
Ja, és ne felejts el kacsolni sem! Ha nem tudod ez mit jelent akkor szólj és elmondom hogy csináld.
Úgy érzem, kezdem elveszíteni a kontrollt a paradicsomok felett :(
Három féle paradicsomot ültettem, egyik nevét se tudom.
Van 2db paradicsom fa, ez fel van karózva, vannak rajta virágok is meg kis paradicsomok is. -elég jól néz ki.
Van az a 4db, ami szintén felvan karózva. Hát ezek nagyon intenzíven nőnek, alig bírom felkötni őket, ráadásul nagyon törékenyek.
És vannak azok az alacsonyak, amikkel a leginkább gondban vagyok. Ezek a növények nagyon erős szárúak, zömök növésűek. Tele vannak terméssel, meg virággal is.
Szerintetek, ez utóbbiakat fel kéne karózni?
Mert ma megpróbáltam, de képtelenség a karóhoz közel húzni az ágait annyira erősek.
Viszont, ha így hagyom, akkor nem tudom, hogy el fogja-e bírni a termés súlyát.
Szerintem vágd le az alsó beteg leveleket,hogy ne terjesszék tovább, és boritsd a földet száritott fűvel, a kipárolgás miatt. Ahogy a képeden látom már a levél is a sárba lóg, de a zöld paradicsomon is látok vizcseppeket.(lehet az a csepegtető csöved felfelé spriccel)?
Nálam most kezd érni a benti, hidrokultúrás, ahogy itt lentebb valaki emlitette. De csak ott ahol a legtöbb napfényt kapta a bogyó.
Ha kókad, valami más baja lehet, nem tápanyaghiány. Ha kevés a tápanyag, sárgulnak az alsó levelek, esetleg a többi levél sem szép zöld, ha valamelyik elem hiányzik, de nem kókad.
Állandóan ne legyen víz a tálcában, akkor szoktam reggel feltölteni, mikor a növény már nagy, nem vagyok otthon és a földlabdában a víz már nem tart ki estig. Ha folyamatosan vízben áll, kirohadhat.
Szerintem kotorj kicsit bele a földjébe, nem cuppog-e a sártól.
Még szerencse, hogy nem olvassák profi paradicsomtermelők...mit sem tudó hályogkovács módjára levágtam a levelekből, és adtam egy kis tápot...az egyik helyreállt, a másik még kéreti magát..a többi szép..jót nevetünk, amikor valami nem sikerül...és fogam közt elsziszegem, hogy nagy öröm a kiskert...most van először ilyen óriási paradicsom(bokrom, fám, tövem)valamim, meglátom az eredményt...
azt már le sem merem írni, hogy egy amerikai kutatóintézetben hogy'termelnek föld nélkül,tápos vízben...
Én is így jártam.Öntöztem vízzel tápoldattal, csalánnal. Kapott EM bio-t, de a teteje csak nem akart ismét szépen erősen állni mint azelőtt. Végül mikor láttam,hogy a lentebbi levelek is elkezdenek fonnyadozni levágtam a tetején ezt a részt. Azóta most megállt ez a folyamat. Nem mondom,hogy ilyenkor így kell tenni,hiszen azt sem tudom,hogy mi volt a baj oka, de nálam ez vált be.
na, ma olyan történt, amire (a hozzánemértésem miatt) nem számítottam... két paradicsom-fám teteje elkezdett igencsak kókadozni, pedig volt víz a tálcában...némi hibaelemzés után arra jutottam, hogy valószínű a tápot hiányolják, mert pár napja csak vizet adok...a "fák" két méteresek, sok a zöld paradicsom rajtuk, és e mellett még hatalmas leveleik is vannak...
hibaelhárítás: tápos víz...holnap reggelre kiderül...bú, vagy öröm...
Én is úgy locsolom nyáron a nagy cserepes paradicsomokat, hogy reggel tele az alátétjük is. Délutánra fölszívják az egészet, úgyhogy nem rohadnak ki.
Nem árt a víz tűző napon sem a növényeknek, csak az nem jó, ha nagyon hideg, vagy cseppekben rajta marad a leveleken. Ha látom, hogy kiszáradt egy növénynek a földje és kókad, meg szoktam délben is locsolni. Jobb, mintha estig fonnyadozik.
reggel egy bőséges öntözés, ami átfolyik a dézsán, az marad a tálcában...most, öt órakor már üresek a tálcák...nem panaszkodtak eddig, a méreteikből ítélve köszönik, de élvezik ezt az öntözést...a leveleket soha nem locsolom...
eddig esővízzel öntöztem, de elfogyott, most csak kútvíz jut(persze előző napi, kicsit állott)
Akkor már csak olyan kérdésem lenne hogy a tálcában maradó víz akkor is ott van amikor tűz a nap abból semmi probléma nem adódhat hogy tűző napon jutnak hozzá a vízhez?
Azért használom mert így nem folyik el feleslegesen a víz és nem lesz cserepes a föld a palánta körül. Nincs lehetőségem minden nap locsolni. Mikor szükség van rá így kap palánta kb 2-3 liter vizet és az mind a gyökeréhez szivárog és így elég egy héten egyszer vagy kétszer locsolni őket. Így mindig nedves a gyökerénél a föld. Hát balkon ládába még nem próbáltam. Fél óra és leszivárog a víz nem marad benne sokáig.
Ezt azért használod mert célzottan öntözöd így, vagy azért mert így úgymond sokáig öntöz?? Értelme lenne használom ilyet balkon ládába? Azért hogy tovább tartson a víz?
