Szerintem a FEL előzménye az a szó hogy EL. Ami EL annak még nincs meg az iránya. AL formában már lentre mutatunk. FEL formában meg fentre. Szó elején toldalékolt. B-EL formában bentre. Azaz BE-EL hosszabban BEL..
"a fenék alapja a fekszik, ahogy a fene fekély fészek"
Tévedés... Ezzel az erővel a fekszik alapja a fenék, stb... Ez egy teljesen önkényes eredeztetés...
"a fenn alapja a fel,"
Vagy fordítva?
Amúgy a fenn=fent. A végén a T helyhatározóval. A FEL pedig FE-L igeképzővel a végén.
"a fen alapja talán a fényesít"
Az N és NY hangok sokszor felcserélhetők, Hallottam már úgy is, hogy megfenyem a kést, de itt sem arról van szó, hogy az egyik gyök a másikból alakult volna ki, hanem egyszerűen ezekből a - jelentést hordozó - hangokból rakták össze azokat. (mint ma tesszük azt az összetett szavakkal) S miután a hangok csaknem azonosak, így a gyök jelentése is nagyon hasonló.
A FENN, FEN, FÉNY összefüggőek, sorrendi különbség van köztük mindössze. Nyilván a FEL/FEN(N ) a valószínűsíthető első fogalom ezekből, mármint a FENti helyre való mutatás.
Angol WALL valóban az mi nálunk FAL, de ezeket a változásokat idegen nyelvek teszik meg a magyar szavakkal túlnyomórészt, és nem a nyelvünkben történnek meg. És a FAL FEL is épül, de az AL gyök is a szóban. Talán mert ALulról épül FEL, összeházasítva FAL. Ugyanez történik egy FAL(ás) során is az étellel.
Viszont ezek a "szóváltozatok" nem szóváltozatok a B--P---V---F kapcsán. Hanem különbözőképp épült és képzett szópárok. Ezt hangsúlyozom kismilliószor, hogy ezek tök másból jöttek létre, könyveket kiadott nyelvész képes összekeverni ezeket. Az érintett szópárok is már ki tudja hanyadjára téma itt, teljesen visszavezethetőek másra, azaz nem történt ennél a néhány párnál semmiféle hangváltás.
Akkor sem ha x nyelvész írja, vagy épp V.CS. írja sem. Akkor hibásan írják és rosszul. Nem a külföldi mintáját nézem, hanem a magyar párokat, tök másból vannak ! De kimutathatóak, és eredeztethetőek, bizonyíthatóan másból vannak ezen szópárok:
VÁL(y)Ú és PÁLYA : gyök szintjén sincs közük egymáshoz. A VÁJÚ szónak két használt formája volt egykor 2 gondolat által, a VÁJÚ a kiVÁJt dologból született meg, a VÁLU meg az elválasztottság fogalmából lett, az állatok külön étkezőrekeszeire utalt. Ezek egyesültek, és hogy talán ne legyen vita létrehozták a VÁLYÚ szót, melyben ott van mindkét korábbi forma is. És igen ez az egész, a VÁL(ni) fogalmából született, ez eddig helyes.
No de ennek aztán köze sincs a PÁLYA szóhoz. Ez a LAP-PAL LAPosságot kifejező gyökén van. Bármi amit pályának neveztek, már egy direkt épített dolog, LAPos, LAPÁLY(os) !() helyen megépítve.
VER ige és a FAR-kas : Előbbi az ERŐ ER gyökének a szó elején történő toldása. A farkas meg egyszerűen a FAR-OK szóból van, amely szónak a FAR a töve, hiszen a FAR-ból jön az ki, azaz van itt egy ER(ő) gyökünk a FOR gyökkel szemben. Teljesen különböznek.
PÖRÖG---FOROG : egyet jelentenek, de különböző dolgokból jöttek létre. Nem "csak úgy" hangot váltott bárki, senki sem váltott hangot itt. Kimutathatóan különbözőek :
FOROG szó visszavezethető egy FOR gyökre, ami pontosabban egy F_R mássalhangzóváz. Ez mint te is írtad nem rég valóban hangutánzó elem, ez az a bizonyos első szint ugye. Ami ezen F_R van, az szinte mind forog: FORR-FORRÓ víz, innen indul tán minden. FAR-ag, FÚR, FÉREG is FOROG, FÜR-dés szabad vízben, FER-geteg/FORGATAG/FÖRGETEG. FÜRKÉSZ--FÚRKÁSZ FAR FAROL, FERDÜL--FORDUL és a többi.
PÖRÖG: ez bizonyíthatóan visszavezethető a PIR(o) TŰZértelmű gyökszavunkra. Van olyan igénk hogy PÖR-göl és ebből lett közvetlen PÖRÖG ez a lassú tűzön történő PIR -ítás. Ilyenkor az egyenletes sütés okán pörgetjük a nyársat. PERGEL---PÖRKÖL--- PERGEL---PÖRGÖL mind egyféle dolog, itt van némi hasonulás a G és K kapcsán, magyar legfeljebb beszédjavítás okán változtat hangot és nem önkényből meg "csak úgy"-ból. PER-EC : forgatva sütötték eleinte.
PARÁZSOL--PERZSEL---PORZSOL---PÖRZSÖL mind a tűz körüli sütés-PIRítás témaköre, szinte édestestvérek ezen szavak, mindennek alapja a PIR (PER-POR--PÖR--PAR) PR-PR hangpáros, a tűz hangjai. A láng is forog már, meg a levegő körülötte.
VERES--PIROS : 2 féle szóképzésből. A PIR-oS az épp imént említett téma, a szín a TŰZ színe, ebből a neve.
A VERES meg a VÉR színe lesz, senki sem váltott hangot sehol, 1 jelentés 2 úton kialakítva. Ez a nyelvészek jolly joker játéka, ha nem értenek valamit hogy miből van, hát előhúzzák a jól bevált hangváltósdi szöveget, az mindig segíthet nekik. MAGYAR nyelvben nincs önkényes hangváltás, vagy egy hasonulás miatt történik meg, vagy egy tudatos X fogalomból közvetlen születő szó lesz kicsit másítva, de ekkor már viszont új szó jön létre. Piros-veres egyféle szín, értelmileg van kapcsolat. De hangtani kapcsolat nincsen ! Mert az egyik a TŰZ (PIR) szava, a másik a VÉR szava. Ez mindössze olyan mint a FAGYASZTÓ és MÉLYHŰTŐ esete...
"1. az nem jelent semmit. számos szóról (amelyek altai / szkita szavak) kimutatható rokonság az IE nyelvekben."
Természetesen, csupán arra akartam utalni, hogy más nyelvekben is érdemes kutatni, mert enélkül csak egyoldalú eredményre jutunk, mint a nyelvészek, akik nem is akarnak tudomást venni más nyelvekről...
"2. pont azért mondtam (mert a magyar nem IE nyelv), h ki kéne előbb mutatni, aztán lehet fantáziálni, mert anélkül súlytalan"
Éppen ez a gond! Ha a magyar nem IE nyelv, akkor ne csak az IE nyelvekben keressünk megfelelőket. Ha az IE nyelvekben nem lehet kimutatni, attól még más nyelvekben találhatunk párhuzamokat.
Felületesen, első ránézésre igaznak tűnik, ha azonban jobban megnézzük teljesen másról van szó.
PER—VER , (pöröly = verőkalapács)
A PER a pereg, perdül, pernye, permet, perel szavak gyöke, és a VER gyökhöz csak annyi köze van, hogy az R hangjuk és annak gyökbe bevitt jelentése közös.
PÖRÖG—FOROG
Ezeknek a gyökei a PÖR és a FOR, ahol szintén az R hang a közös, de ez közös az előbbiekkel is.
VERES—PIROS
Itt a VER és a PIR gyökök találhatók, megint csak az R hang a közös a fenti gyökök R hangjával is.
Ugye, azt tudod, hogy a piros a PIR 'tűz' jelentésű gyök származéka: PIR-os, azaz tüz-es (színű, merthogy a tűz színéhez hasonló.) A 'veres' meg a 'véres' szó változata, s a vér színével való hasonlóságra utal.
"FAL (paries, wall) >>> FEL > FEL-en > FENN > fenn-et > FENT"
A FA-L gyök a FA szóból képzett. A szó jelentése: fából készít. (szó szerint fa-készít) Ui. a fal eredetileg fából készült... Lásd: nyal, nyel, kel, lel, szel, tol, stb...
egész másról beszéltem, ugyanazon szavak egy nyelvcsaládon belüli változásában is kimutatható.
ahogy a magyaron belól is kimutatható, csak természetesen jóval kevesebb lesz, mert egy nyelvnek megvan a saját változata
ahogy említetted
lepke [1467 tn. (?), 1673] Hangfestő eredetű szó, keletkezésmódja azonban bizonytalan. Feltehetőleg összevonással és szófajváltással főnevesült a lebeg ige -e folyamatos melléknéviigenév-képzős származékából (a képzőre vö. cinege, fejsze), a ’szállongó, lebegő’ jelentésű, régi nyelvi lebeke szóból [1516–1518].
pötty pont : szl. bod : ang. point : trk. puan : hindi. bindu : kor. baneul : mong. bair : örmény. vair
"Lehet, viszont akkor a "kör" szóval találjuk szembe magunkat."
Pontosabban a GÖR/GOR gyökkel, de amúgy igaz... Persze, ez nem azt jelenti, hogy az AGÓRA magyar szó lenne, csak annyit, hogy ez a szó is azonos hangokból felépített gyököt tartalmaz.
Pl. a cirkusz sem magyar szó, a latin megfelelőjét épp így írják, csak ők szörkesz-nek ejtik.
Az igaz, hogy a latinban is ugyan az K(C)_R gyök szerepel, mint a mi nyelvünkben, de a cirkusz szót a latinból vettük át. Ezt bizonyítja a magyar kiejtése is, hiszen mi nem KIRKUS-ként ejtjük, mint kellene.
Aki nem tud számolni, annak csak ez a két fogalom áll a rendelkezésére. Az EGY-gyel jelöli azt, amiből csak 1 db. van, a SOK-kal azt, ami több, mint 1db.
A kevés is általában több, mint 1, de az EGY és a SOK kérdésében ez közömbös.
"De a TÖBB az nem SOKat jelent."
Próbálj elszakadni a szavak/gyökök mai jelentésétől, mert jóval korábban még nem volt ilyen "árnyalt" jelentésük, mint ma.
Mennyire igaz az ÉSZAKI MONGOL eredeztetés, nem tudom eldönteni, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem német jövevény. Izlandtól Jáváig mindenütt, minden nyelvben az ESZKIMO szerepel.
"Mint sokadjára írom, a magyar nyelv szóképzése elég kreatív, többféleképpen létrehoz szavakat, ne csak egy sablonban gondolkodjunk"
Ebben kétséget kizáróan igazad van, de itt éppen nem a sokféleképp alkotott gyökök szerepelnek, hanem az azonos ősgyökről, az AGY - ÁGY-ról van szó, illetve a még felsoroltakról:
VÁGY, LÁGY, FAGY, NAGY, VAGY, ZAGY...
Persze, ez utóbbiakhoz különböző mássalhangzók vannak hozzáragasztva és megváltoztatták az AGY-ÁGY eredeti jelentését, de ettől függetlenül a hangváz egyik(és másik) hangja azonos, tehát valamilyen kapcsolatnak kell lennie közöttük.
Lehet, hogy a bontásuk nem V-ÁGY, L-ÁGY, F-AGY, N-AGY, V-AGY, Z-AGY, hanem VÁ-GY, LÁ-GY, FA-GY, NA-GY, VA-GY, ZA-GY... ami újabb lehetőségeket kínál:
Pl. a VÁ-gy és a VÁ-R közt van tartalmi kapcsolat, és a LÁ-GY és a LÁ-NY között, a FA-GY és a FA-NY(ar), a NA-GY és a NA-P, de a VA-GY, VA-N és a ZA-GY, ZA-J között is.
"Ha egy szóban megtalálni egy pontos hangsort, az gyakran egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint a hangsor önállóan jelentéssel. Példák: APÓKA szóban sincsenek PÓKok,"
Ez - és a többi - most hogy jön ide? GYÖKÖKRŐL beszélünk! Az APÓKÁ-nak mióta gyöke a PÓK? Ne keverjük már a szezont a fasámlival...
"De a FAGY és ZAGY szóban bizonyosan nincsenek AGYAK és ÁGYAK sem valószínűleg..."
Szerintem sem, ezért vagyok kíváncsi, mi lehet a közös ezekben a gyökökben... De nagyon úgy néz ki, itt csupán a GY hang jelentése a közös...
A magyar nyelvben aligha átváltható. Egy magyar szó vizsgálatánál nem a tárgyhoz tartozó, hogy mondjuk a görög nyelv átkódolta a szavát és a B kezdőhangot önkényesen V használja. Magyar ilyet nem tesz ! Ez csak akkor számít nekünk, ha a görög szót eredeztetjük. Ugyanúgy az sem számít nekünk egy magyar szó elemzésénél, hogy a germán az F hangot V-re kódolta át. De mondjuk a német legalább kiejtésben ettől még továbbra is ezt F mondja ki, csak írásban tér el.
A magyar nyelvben a fenti hangok nem cserélhetőek fel egyáltalán. Sőt, a legtöbb esetben csak egy hang kicserélése esetén sem rokonszavak jönnek ki, hanem élesen elkülönülő dolgok. Ritkán lesz csak rokonság. Ez kimutatható könnyen, párszor már megtettem, hát akkor most újra megteszem. Egy magyar szó eredeztetésénél ezek a felcserélések nem hogy szükségtelenek, hanem egyenesen károsak is, mert totál hibás végeredményekre juthat (és jutnak is így többen ) az aki így tesz, egész egyszerűen nem egymáshoz tartozó dolgokat keverhetünk így össze.
Egyedül a P és B viszonylatában van nálunk "átírás", de ez is csak ritkán és elvétve fordul elő. És az egész csak a hasonulás okán van így, mondván bizonyos hangkörnyezetben úgy is P mondjuk ki a B hangot. De ezek sem tömegesek, csak van néhány ilyen : LEBKE (LEB-eg) LEPKE lesz, vagy a REBBenő nem REB-kedni fog hanem REP-kedni fog. Pár ilyet tudunk hozni, aztán ez ki is fújt.
DE : VAJKRÉM nem BAJKRÉM. VALLONOK és BALLONOK ---- közük nincs egymáshoz. VELÜK-BELÜK --- 2 más gyökről van szó .
VEGYES--BEGYES -- EGY szóból VEGY, míg másik a BE szóval közösíthető. Ami nem EGY-ből van mint az EGYESÍTÉS ami VEGYES-ÍTÉS, itt látszik hogy ez utóbbi a pár a rokon !
VÉRFIZETÉS--BÉRFIZETÉS : hangyányit más a kettő kicsikét.
BELE--FELE---VELE---PELE : mind más dolog, nem cserélhetőek fel a kezdő mássalhangzók. Mert mind más gyök kulcshangja.
BULI--PULI és a FIKA---BIKA --- magyar nyelv nem cserélheti fel.
BONT--PONT---FONT -- --- egészen különböznek.
BÓK--PÓK--FOK --- nem lehet csereberélni, mert hülyeség lesz.
BÁNT--PÁNT sem egyféle. PALÁNK---FALÁNK : nem lehet rokon, hiszen már az értelemadó gyökük élesen eltérő.
LÁ-B és Lá-P : utóbbi mocsaras LAP-os hely, előbbi meg inkább a LÓBA szóval kapcsolatos, ennek köze nincs lapossághoz. A TALP vagyis TA-LAP dolognak már annál inkább, ez már a TALajjal érintkező odaLAP-uló dolog. De a LÁB B-je nem ide való.
CSÁ-B-os az nem annyira lesz csábos ha CSÁPOS lenne, utóbbi CSAP hangutánzó gyökű, leCSAP vele, vadászik vele aminek csápja van.
PAPA gyújt egy szivart. Meg sem lepődünk. De ha a BABA teszi ezt meg, hááát.)) Ahogyan egy BAB sem közösíthető a PAP-pal. Babból főzhetünk ételt. Papból ugyanez a kannibalizmus témaköre. A BABÁt BABU-sgatni szokás. PAPA meg APA által lett, talán ÁP-ol szóval közösíthető. Tűzbe mártja a kezében lévő VASÁT valaki. F hanggal majdnem a FAS(z)át kéne hogy betegye.)) Van egy kis hangyányi eltérés, utóbbi kicsit radikálisabb történet.
Azt nem állítom hogy nem lehetnek kivételek, mert mindig vannak kivételek. De túlnyomó többségében ezen hangok felcserélésénél egy teljesen másik irányba megyünk már el...
feel: Dutchvoelen, Old High Germanvuolen, Germanfühlen"tofeel," Old Norsefalma"to grope"), which is of uncertain origin, possibly from a PIE*pal-"to touch,feel, shake, strike softly"
apa : aba : fater
fish: Old High Germanfisc, Old Norsefiskr, Middle Dutchvisc, Dutchvis, GermanFisch, Gothicfisks), perhaps from PIE root*pisk-"a fish."
Én értem ezt hogy mit akarsz, csak ne forgassuk ki a fogalmak valódi jelentését.
A KICSI/KIS mennyiségi értelemben szinonima a KEVÉSSEL, és ezek mind ellentétesek a SOK szóval. A több az minimum kettő bármiből egészen végtelenig. Ez szerintem nem bonyolult. A kevés és a sok sem utal számjegyekre, igazából nem tudjuk mennyi, annyit tudunk hogy nekünk az a mennyiség A: nem elegendő, vagy B : elég bőséges.
De az 1 is lehet sok. Meg a 100 is lehet kevés. Ezek relatív fogalmak, attól függ miről beszélünk, meg nézőpont kérdése is. De gyakran nem is megszámlálhatóak, mert folyékony és gáznemű dolgok is kevés-sok lehet. Ezen átmehetünk 100x is, akkor is ezt tudom rá mondani.
De a TÖBB az nem SOKat jelent. Hol az hol nem. Több ember is megjelent már, de még hiányoznak sokan, túl kevesen vannak még itt. Értjük?... De ha 2 több mint egy, akkor annyit állítunk hogy a kettes számú TŐ már TO(vá)BB ér, mint az egyes számú TŐ, de ettől még kettes sem biztos hogy SOK cm, bár épp ez is megeshet. Az meg hogy valaki 2024-ben azt állítsa és jelentse ki hogy ő ismeri az ősember gondolatait, és tud róla mindent, naaaa.)) Tréfának jó. Betesszük a Szilveszteres műsorba.
Ez kábé olyan, amikor jön az MTA "zseni", és a székházból elkezdi elemezni a CSIP-KE szót. Aztán mikor elolvassuk a szótárban az egészet, akkor látszik hogy ezek itt még életükben nem találkoztak egyetlen kurva vadrózsa-bokorral sem, mert akkora hülyeségeket irkálnak össze. És ott izzadnak/kínlódnak a szóval, de fogalmuk sincs hogy mi ez, mert nem ismerik azt, amit meg kéne oldaniuk. Azt az egyszerű dolgot, hogy ez szúr "bazzmeg" , másképp mondva CSÍP és ezért CSIP-KE, végén kicsinyítővel.
Úgyhogy nem kell tízezer éveket sem visszautazni, elég ha a jelenből nem ismeri valaki mondjuk a természetet például. Pedig sok szót úgy lehet megérteni, ha ismered azt amit megneveztek vele. Méghozzá jól. Máskülönben az ősi ember kiválóan ismerte a természetet, elég vicces ha mondjuk olyan akarja kitalálni a gondolatait, aki lehet 1 perc alatt 10 madarat nem tud felsorolni, vagy épp 5 gombaféle megnevezésének kísérlete padlóra küldi. Mint a fenti "csipkés" társaság, a bolgár szavak nézegetése helyett jobban jártak volna ha kimennek megnézni ezt a bokrot, és akkor nem kéne ilyen bohózatokat a szótárba írniuk.
Az ősi ember megnevezte az összes állatot, bokrot, bogyót, növényt, minden madarat ismert, szokásaikat. Akkor a gyógynövények hatásait, és minden egyes természeti hangot valószínűleg atompontosan belőtt, hogy épp mi micsoda most, mivel ezektől nagyban függött, az élete része volt mindez. Lettek ugyan új szavaink azóta bőven, de vagy dupla annyi inaktív van ezekből a természeti szavakból, amikkel találkozok a régi szótárakban.
Ne csináljunk már úgy mintha könnyedén kitalálhatnánk egy ki tudja hány tízezer éves gondolkodást 2024-ben... Képzelegni, meg totózni lehet...
A kurd meg a német fenn szó aztán sehogy sem tartozik a tárgyhoz, mert ha ősnyelvi a szó, és ez elterjedt, akkor nem kell a saját "fent" szavukhoz kapcsolódniuk, pont az lesz a lényeg itt hogy nem függ össze ez náluk. De a magyar nyelvben viszont összefügghet.
Amúgy a FÉNY fogalma is a FENN-sőség gondolatából született meg, a nap és hold mintha FENN lennének, amelyektől fény érkezik a Földre. Tán nem véletlenül közeli a hangalak. FENO-mén/FENO-menális szavunk tartozik a fényhez, nem a FANTÁZIA.
Attól még hogy valami angol nyelven van leírva, még lehet hülyeség. Ugyanis az idézett leírásban eleve első jelentésként a képzelet szinonimájaként van értelmezve a szó, épp úgy mint ma is van ez. De ennek semmi köze semmilyen PHAINEN szóhoz, az már lehet tényleg a fénnyel kapcsolatos, de a FANTAS(Z)i szó annyira egyféle mindenhol, hogy a másik hangalak ettől durván eltér. Az más. Ráadásul a PIE meg BHA gyökökre vezeti vissza, ami eleve nem lehetséges, mivel ez a szó világszerte F kezdőhangos, ahol meg PH az is az F hangot jelenti. Továbbá ritkán van ez írva csak P-vel is, de az meg minden bizonnyal a PH formából hagyta le a H hangot. Akárhogy nézzük, ez F hangos szó mindenképpen.
Ha már mindenképpen alternatívát kéne választanom a FANTÁZIA FENN szó lehetséges kapcsolata mellé, akkor a "ketni" által javasolt FON szót tenném a dobogó második fokára. Fény meg inkább a FENOmén szóban lesz.
Ja és a FÉNYES szó régen gyakran FÉNES, ritkán FENES . És az Istennek FENESSÉGE is volt írva, amit így egyaránt érthetünk úgy hogy FENNESSÉGE vagy FÉNYESSÉGE...
Mivel a magyar nyelvet tekintem az ősnyelv megőrzőjének, így ha tehetem ezt keresem az idegennek tűnő szavakban, és rendszerint meg is találom. Az idegenben eltorzult/szándékosan hangot változtatott formák már későbbi fejlemények. Nem azokból fogod megtudni legtöbbször az őseredetet. Bár én is megnézem, mert van hogy segít néha.
A beírásod szintje viszont eléggé tapló, gondolom ennyire vagy mindössze képes...
ha tudnád igazolni, h a fenn kimutatható az IE nyelvekben, akkor más lenne a helyzet...
vagy azt mondanád a fény az alapszó... lásd
phantazesthai "picture to oneself," from phantos "visible," from phainesthai "appear," in late Greek "to imagine, have visions," related to phaos, phōs "light," phainein "to show, to bring to light"
de amúgy nem kizárható (de akkor is csak vaktalálgatás volt a részedről)
"Ha egyet értesz az ősnyelv valahai létezésével, akkor megvan a magyarázat."
Az ősnyelv szükségszerűen kellett, hogy létrejöjjön, ha az őseink a természet hangjait utánozták, s ezekkel az utánzott hangokkal "nevezték" meg a látottakat. Ez a fajta "megnevezés" többé-kevésbé mindenütt hasonló volt, hiszen a zümmögést, csobogást, nem nagyon lehet más hangokkal utánozni. Később, mikor már gyököket alkottak a hangokból, nyilván a hangok jelentése alapján rakták azokat össze, mint ahogy ma is tesszük az összetett szavakkal.
"Az ősnyelv előtti állapotról meg mit sem tudunk. Nem ismert, hogy milyen népcsoportok milyen gyököket használtak."
Az ősnyelv előtt nem voltak gyökök, csak hangok. Ezeket a hangok pedig területtől függetlenül mindenütt hasonló dolgokat jelentettek anélkül, hogy egymással összebeszéltek volna.
Azért alakakulhatott ki a hangok hozzávetőleg egységes jelentése, mert a természet hangjai mindenütt ugyan azok, s így mindenütt hasonlóan kellett utánozni.
A sziszegést (a kígyót) nem lehet semmilyen más hanggal kifejezni, mert a kígyó nem ugat, nem nyerít, nem brummog, nem is csobog, kopog, topog, zümmög...
Más lapra tartozik, hogy a mi KÍGYÓ szavunkban nincs SZ hang, de sok más nyelvben viszont megtalálható:
Persze, ha nem a sziszegés adta az ötletet a hüllő megnevezéséhez, akkor más "kép", más tulajdonsága alapján adtak nevet a kígyónak...
De ettől teljesen függetlenül a (gyors) levegő hangja az SZ. - Mert nem lehet más! Szél, szellő, szuszog, szipog, sziszeg, szellem, szív, szid, szó, száj, ...
Az is természetes, hogy eleink nem kígyónak, serpentnek, és másnak nevezték ezt az állatot, hanem csak egyetlen hanggal jelölték, azzal a hanggal, ami jellemző volt rá.
"Fantazmagória, Hungária, allegória, Magyaria stb.
Meglehet, hogy az ória, ária stb. egy főnévképző. Az is lehet, hogy itt a "g" hang utáni magánhangzó csak kiejtést segítő hang, a mássalhangzó torlódást elkerülendő."
A Hungaria és a Magyaria tök más tészta. A szavak gyöke eleve Hun-gar és Mag-gar (vagy Mah-gar, Mag-har, ahol a -gar minden esetben nép jelentésű) és ezekhez csak az -ia végződés kapcsolódik, lásd: Szerbia, India, Arábia...
A fantazmagória szóra az alábbi eredeztetést találtam:
"Eredet: A "fantazmagória" szó a görög "phantasma" (φάντασμα → 'álom', 'kép', 'látomás') és az "agora" (ἀγορά → 'gyűlés', 'piactér') szavakból ered, jelentése magyarul 'képek gyűjteménye' vagy 'látomások piactere'."
Gyanítom, hogy ebben is az görög agóra szó szerepel...
A -ra, -re végződéssel azonosítani nemcsak a teljesen más hangsor és annak hossza miatt sem lehet, hanem azért sem, mert a másik három szó végződésébe nehéz belelátni a mi helyhatározónkat. Továbbá mindkét első két forrás a szavak végződését (-gória) a görög 'agóra' szóval azonosítja. Tehát nem toldalékról van szó, hanem összetett szavakról.
Így van, ebből kell kiindulni, mert aki nem ismeri a számokat az csak két dolgot tud megkülönböztetni, az egyet és a sokat, ami nem egy, az sok...
"mert ha 2 ember van egy koncerten, az nagyon kevés."
Ne keverd ide a keveset, mert a sok az egytől eltérő számú dolgok megnevezése. Azaz minden olyan mennyiségre vonatkozik, ami több, mint egy. Mi nem érthető ezen a baromi egyszerű dolgon???
"A többesszám nem sokat jelent, hanem többet egynél."
Igen, de ilyen fogalom nem volt, és ma sem használatos a az egynél több kifejezésére.
Ma sem tudunk mást mondani arra ami egynél több, hogy sok.
Az egy más kérdés, hogy a sok MAI értelemben általában a nagyobb mennyiség jelölésére használjuk.
Az a baj, nem tudod még elképzelni sem, hogy őseink nem rendelkeztek a mai ember szókincsével, s még szavaik sem voltak, csupán hangokkal kommunikáltak néhány fontosabb gondolatot.
"T hang már pusztán toldalékként annyi dolog, hogy nem lehet beskatulyázni egy fiókba."
És még a zsákutcát is T-vel jelöljük!!!
Csak azt hagyod ki szokás szerint, hogy a legelső jelentése nem lehetett 'zsákutca', mert akkoriban NEM VOLT zsákutca... Sőt, igék, meg főnevek sem voltak megkülönböztetve...
