Tegnap kaptam diót a bótba' , úgyhogy ma diós tészta lesz az ebéd ... meg gulyás leves .
Szerintetek mi a logika az árak kialakításában ? : 20 dekás darálatlan dió 999.-Ft. , az ugyanekkora kiszerelésű , de darált/cukrozott hatszázvalahány Ft . Ráadásul asse' tudod , mit daráltak bele csak úgy mellékesen . Szóval ... inkább ledarálom én .
Jut eszembe írtam, hogy a próbabuktámnak nagy sikere volt? :) Ha végre nem lesz dolgom, sütnöm kell újra, most felmentésem van, mert sok lesz a tennivaló.
Őszintén szólva végül lusta voltam, mint a dög, vettem nekik szendvicset meg sütit a szomszédos péknél. :) Az egész kórház engem köszöngetett, hogy milyen finom a süti/szendvics, és 11-kor hazaengedtek, így még pont tudtam segíteni a praxisban, mert a kolléganőm kettesben oltott volna a dokival (amúgy is el akartam kéredzkedni, de így volt időm szusszanni is a kettő között). :)
Jól hangzik! A héten második nap eszek a vegetáriánus menüről (leves sosincs, csak desszert, ami vacak), és két egymást követő nap is tészta van. Engem ezzel anno úgy kivágott volna az ételkészítési ismeretek és technológia tanárnőm, mint a sicc!
Akármilyen fáradt is vagyok , muszáj volt nekiállnom a levesfőzésnek . Egyszerűen úgy érzem , nem laktam jól , ha nincs . Úgyhogy mingyá' kész a tejfölös újkrumpli leves .... holnapra .
Én sose reszelem . Elnegyedelem , és olyan vékonyra szelem , amilyenre csak képes vagyok (éles kés kérdése leginkább) . Mivel hosszú metélttel csinálom , bőven jó rá a csíkokban dinsztelt káposzta (nem pofázik vissza a látvány) .
Jövő hétre terveztem káposztás tésztát. De mivel nem vagyok hajlandó káposztát reszelni - olyankor minden tele van káposztadarabkákkal, és azt gyűlölöm -, hát ma vettem a piacon 2 zacskó reszelt káposztát.
Flangároztam még a piacon, mert kerestem rebarbarát is - az is lesz jövő héten -, meg még ezt-azt nézegettem.
Aztán felszálltam a villamosta, letelepedtem, s egyszercsak fingszagot éreztem. Na, mondom, ki ülhetett le mögém. De nem forgolódtam. Aztán elmúlt a szag, de megint jött. Hát, mondom, ilyen nincs.
Aztán rájöttem, hogy a szatyromból árad a reszelt káposzta szaga... :o]]]
Egyre korábban kezdik. Idén a parasztok meg az éttermek is nagyot buknak rajta, mert a tévében is bemondják, hogy mikortól van "Spargelzeit", és akkor a konyhafőnök ajánlata mindenféle spárgásgezemice. A legegyszerűbb a marhasteak spárgával és hollandi mártással, de adják levesnek, matjes mellé meg még extrémebb módokon is, de a fogyasztó kérésére magában előételként is hozzák vagy bármi más mellé is. És ilyenkor mindenki azt rendel az étteremben is. Mi is persze. :) Ez az első év, amióta itt vagyunk, hogy csak itthon csinálom a spárgakrémlevest, ami persze finomabb, mint az éttermi, de az éttermezés már nagyon hiányzik. Ezért hétvégén elmentünk Göttingenbe, mert ott már az oltási kiskönyvvel be leehtett ülni a teraszokra (egy sátorba gyakorlatilag). :) De ott meg nem volt spárga, csak hamburger meg nekem finom epres saláta édesburgonyahasábbal.
Úgy-úgy! :) Ott a legjobb, és igazi bárány, nem szagló birka. :)
Magyarországon csak a Nagycsarnokban tudtunk venni újzélandi bárányt, amire senki se finnyogott, mert tényleg nem volt faggyúszagú. Meg esetleg a Budafoki úton a 6-os megállójában a szír boltban, ott is hoztak nekünk tényleg bárányt rendelésre. Vajon az a bolt megvan még?
Németországnak nagy előnye a sok török, mert nem esznek disznót, a marha meg a csirke nekik is uncsi, szóval az ilyen törökboltokban/vágóhídon van habzsidőzsi mindenféle egyéb jószágból is. :) Egy baj van velük, ezek nem tanulják a hentes szakmát, hanem random darabolják a bárányt, ahogy esik, úgy puffan alapon. :) A férjem szerint egyenesen robbantják.