A kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy a tao-pénz nem számít közpénznek – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be: a Kúriához fordulnak a tao-pénzek nyilvánossága ügyében hozott bírósági ítélet miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla tegnap döntött úgy jogerősen: tizenöt napon belül ki kell adni részletesen, honnan érkeztek a tao-pénzek. A két illetékes minisztériumnak, az Emminek és az NGM-nek azt kell közölnie: mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek.
A pert a Transparency International indította. Az ítélet szerint a kikért adatok közérdekűek, és közpénz felhasználását érintik. A támogatások a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely „közpénzjelleggel bír”. Az ítélet indoklásában azt is kimondták: aki állami támogatást vesz igénybe, vagy közpénzt használ fel a tevékenysége során, annak számolnia kell a nyilvánossággal.
Hát látod, ilyen egyszerű ez, amit ti átláthatóság címén megköveteltek (jogosan) a kormányoldaltól, az bizony rátok is ugyanúgy kötelező érvényű kell, hogy legyen.
Tehát tessék szépen leírni, kitől milyen támogatást kaptatok, pláne hogy szerinted már meg is történt:)
A bíróság januári döntése után csak most adta ki a kért dokumentumokat az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke.
A testülettől a letelepedési kötvényeket áruló cégekről kért adatokat aMagyar Nemzet, ám nem kapta meg az információkat, ezért bírósághoz fordult. Ám a Bánki Erik vezette bizottság a január végén megszületett jogerős ítélet ellenére sem teljesítette a lap kéréseit. Emiatt az MN-t képviselő jogászok többször írtak levelet Bánkinak, felszólítva, hogy tartsa be a törvényi előírásokat, ám amikor ez sem használt, a lap végrehajtást kezdeményezett, kedden pedig büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen közérdekű adatokkal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.
Egy civil szervezet, aki politizál, az pontosan adjon számot arról, hogy kitől, milyen támogatást kap.
Egyszerű ez,mint az egyszeregy.
Konkrétan van olyan civil szervezet, aminek alapszabálya szerint célja az anarchia szítása,perelhet bárkit, de azt nem közli, hogy honnan van bevétele.
Neked viszont fogalmad sincs róla - mint ahogy a Gulyásnak sem volt - hogy milyen súlyú bcs esetén milyen fokozatú őrizetet/ intézkedést kell alkalmazni.
Van erről szabályzat ám.
Vélhetően azért sem engedték a védőügyvédet levegőhöz, és vélhetően azért is darálták le hamar a történetet, mert az ügyvéd egyik első dolga lett volna az ilyen fokozatú őrizet ellen tiltakozni, és kénytelenek lettek volna neki igazat adni.
Persze ettől még nyugodtan csinálhatsz hülyét magadból, csak lesz aki észreveszi / körberöhög.
Hogyne, hogyne a képhez meg tartozna egy tudósítás is, hogy "a távolban felsír egy kisgyerek."
A szöveghez miért nem Gulyás festékdobálási képét csatoltad, az lenne pariban.
A képen egy "megtört szerencsétlen ember" látható, akinek esetleg mos jut eszébe, hogy ezt elbactam, esetleg felelősségre vonnak és következményei is lehetnek.
Amúgy látszik, halvány lila gőzöd nincs arról hogyan működnek a dolgok. A hatóságnak kötelessége sértetlenül a bíró elé vinni a vádlottat. Gulyás Márton, mint hivatásos kakakeverő bármit felhasznált volna egy kis balhé kedvéért. A bíróság folyosóján csinál egy kis dulakodást. A "szenzációra" kiéhezett tudósítóknak és a liberális nyafogóknak micsoda téma lett volna: a hatóság 3 db 100 kg-os embere legyűri a harcos "lázadót". Gulyás Márton produkált volna egy kis sérülést, világszenzáció. Magyarországon így bánnak a "demokráciát védőkkel".
Helyette a hatóság választotta a biztonságos vezetőkötélen történő előállítást. Balhézni nem tudott, de lehet érzelmektől csöpögő tudósítást közölni, hogy lám a vaságyastól 60 kg-os szerencsétlent rabláncon vezetik. A liberális nyafogók meg vevők rá.
Ha mondjuk ez a külföldi támogatás Sorostól jön, és pl. szabadidős tanodafoglalkozásokra, esetleg gyerekszemüvegekre fordítjuk, akkor az veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását? Vagy nem? Az most hova tartozik?
Ha a külföldi támogatást a roma gyerekek rajzoktatására fordítjuk, és megígérem, hogy nem feszegetem a szegregált oktatásukat, akkor elkerülhető a bélyeg? Ha mégis megteszem, akkor nemzetellenes vagyok?
Ha a külföldi támogatást a romák munkahelyteremtésére fordítjuk, azt szabad? És ha közben összevetem a közmunkával, bizonyítandó, hogy a közmunka nem vezet vissza a munka világába, akkor már ellene vagyok az ország érdekeinek?
Ha a külföldi támogatásból egészségügyi szűrőprogramokat szervezünk a szegregátumokban, akkor az minek minősül? Ha közben ezt nyilvánosan úgy kommunikáljuk, hogy azért kell ez, mert az egészségügyi rendszer nem működik jól, és nem éri el ezeket az embereket, akkor nemzetellenesek vagyunk?
Mindeközben a magyar kormány egyetlen konkrét veszélyeztetést, nemzetbiztonságot vagy az ország szuverenitását érintő problémát sem tudott megmutatni, ami alapján egy ilyen törvény értelmét bizonyítani tudták volna.
Amikor a nemzeti konzultáció ilyen veszélyt sejtető kérdései alapján konkrét példát kértünk a kormánytól, akkor egyetlen egyet sem tudtak említeni.
A fideszes kommunikációból annyi kiderült, hogy alapvetően három civil szervezettel van bajuk (TASZ, Helsinki Bizottság és Transparency International), amiből az első kettő emberi jogok védelmével, a harmadik pedig a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik.
Ezek a szervezetek elsősorban a Magyarországon hatályos törvények betartatását igyekeznek kikényszeríteni, a legtöbb esetben az állam intézményein. Hogy a magyar törvények betartatása nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarországon, az egészen beteg gondolkodásra vall.
A helyzet valójában az, hogy politikai szempontból kényelmetlen a Fidesznek e szervezetek munkája Magyarországon, mert rendszeresen rámutatnak arra, hogy a kormány vagy más állami szervek nem tartják be a törvényeket.
"...Mennyire hiteles a szólásszabadság és a jogállam megszűnését vizionálni, amikor a nap mint nap háborítatlanul vonulgató tüntetők dobálózását és köpködését higgadtan állja a rendőrsorfal?.... "
tisztában vagyok vele, hogy a Ramszesz-imádatra programozott agyhalott zombik nem fognak ettől megváltozni, csak mintegy jelzésként, hogy nem mindenkinek vitte még el az agyát a cica.
(gyk: amikor még a Hajdúékat a többi erőszakos emberellenes bűncselekmény mellett még a Móri gyilkosságokkal is vádolták, akkor vezetgették óket ugyanilyen pórázon a tárgylásokra.)
Ugye Naszreddin Hodzsa mondta annak idején egy barátjának, hogy nézd, tizenöt év alatt meghalhatok én, meghalhat a kádi, de még az is lehet, hogy a szamár megtanul olvasni.
Tizenöt év múlva talán az agyarhírlap is újság lesz, ha lesz még egyáltalán.
"érdekes módon keveset lehet hallani arról, hogy a Soros-egyetem jelenlegi formájában Németország számos tartományában és több európai országban sem működhetne, míg a Soros-féle – magukat civilnek nevező – szervezeteket érintő új törvény sokkal enyhébb, mint ami az Egyesült Államokban vagy Izraelben vonatkozna rájuk. Ezekhez az országokhoz hasonlóan Magyarországnak is joga van ahhoz, hogy megtudja, az egyes politikai kampányok, tüntetések vagy tanulmányok mögött milyen érdekek azonosíthatók."
Aztán az is lehetséges, hogy Pikszi elvtársnő nyerni fog és fontos posztot fog elfoglalni a következő hatalmi konstrukcióban.
"Az elkövetkező hónapok megmutatják, mennyire vevő a társadalom egésze az éppen magyarnak és nemzetinek álcázott liberális retorikára. Képes-e elhitetni Soros gépezete, hogy valójában a magyar egyetemek és a magyar civil szervezetek vannak veszélyben? Sikerül-e lenyomni a választópolgárok torkán, hogy a déli határkerítés végeredményben nem a magyar emberek biztonságát védi, hanem hazánkat zárja ki Európából? Mennyire hiteles a szólásszabadság és a jogállam megszűnését vizionálni, amikor a nap mint nap háborítatlanul vonulgató tüntetők dobálózását és köpködését higgadtan állja a rendőrsorfal? És egyáltalán: a liberális zászlóvivők által mélységesen megvetett, mucsainak bélyegzett magyarok közül hányan vannak, akiket nem taszít a mindenkit magába olvasztó „nyílt társadalom” eszménye? Sok ezren demonstrálhatnak még az amerikai milliárdos által hirdetett illúzió mellett, kérdés, hogy amíg majd a szavazófülkébe érnek, rájönnek-e, valójában kiért küzdöttek."
Tehát, az alábbiakat szeretnénk leszögezni, hogy mindenki értse (hátha…):
A 444.hu-n megjelenő tartalmakat kizárólag a lap munkatársai alakítják. Minden cikk és videó a miénk, és lelkiismeretünk szerint így szolgálják legjobban az olvasóinkat.
Ezt a teljes és feltétel nélküli szerkesztőségi szabadságot biztosítja a lap tulajdonosi struktúrája is.
A 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt. kisebbségi tulajdonosa a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap, a Media Development Investment Fund (MDIF) fiókalapja. Az MDIF eddig a világ 39 országának 111 médiavállalkozásába fektetett be. Az alap befektetői és támogatói itt ismerhetők meg. A kisebbségi tulajdonos tartalmi kérdésekben nem illetékes.
A 444.hu egyedülálló szabadságot és önállóságot élvez a magyar sajtópiacon e tulajdonosi struktúrának köszönhetően. Csak rajtunk múlik, hogy mit olvashat a 444-en.
Korszerű és népszerű szakkifejezéssel élve: ennyike.
Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatából, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerében eddig szerzett tapasztalatainkból kiindulva nem számíthatunk arra, hogy hirtelen konszolidálódna a helyzet, alábbhagynának a támadások, az ordenáré hazudozás. Sőt.
Ha a közeljövőben megjelenne egy olyan, általános hatályú törvény, amely magyar-klingon államközi szerződéshez és felsőfokú jódlitudáshoz kötné a nevükben 445-nél kisebb és 443-nál nagyobb számot tartalmazó híroldalak működését, kérni fogjuk olvasóink szíves részvételét egy vidám szimpátiatüntetésen.
Ez a normális embernek érthető. Próbálják a szart visszagyűrni, és az érintettnek ez nem tetszik. A fidióta meg pampog, hogy de báncsák a Viktort. A tolvajt bántják. Ja, hogy az a Viktor? Hát van ez így.
A TASZ vezetője szerint bár a kormány az átláthatóságra hivatkozik, ami helyes és elfogadható lenne, de a közhasznú civil szervezetek jelenleg is átláthatóan működnek. Az éves beszámolóik fent vannak a honlapon, ezekben tételesen szerepelnek a vezetők fizetései, és az is, hogy milyen forrásból mennyi pénzt kap a TASZ.
"Tehát minden, amit a kormány firtat nyilvános adat. Ezért gondoljuk, hogy a valódi cél nem az átláthatóság, hanem annak elterjesztése, hogy ezekben a szervezetekben nem lehet bízni, mert zavaros a pénzügyi hátterük. Mindez beleillik abba a folyamatba, ami 2010 óta zajlik: minden államon belüli és kívüli szervezet ellen, amely képes lenne a kormány működését monitorozni, kontrollálni, keretek közé szorítani, volt valamilyen lépés,"
Heisler András a Hír TV-nek azt mondta, hogy a Mazsihiszt nem érinti a szabályozás, ugyanakkor több zsidó civil szervezetet igen. Ezek közé tartozik az az alapítvány is, amely külföldi források bevonásával már évtizedek óta biztosítja a holokauszttúlélők szociális ellátását.
