"Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…"
(Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter)
Nem gyűlölöm a magyarokat. Az országrontó hazaárulókat nem kedvelem, akik két vesztes világháborúba vitték bele az országot, s a vereség után mindenkit vádoltak, csak magukat nem okolták, okolják.
A patkánylázadás során jól látszott,hogy mi volt az oka a katonák lefegyverzésének!
De van hozzád egy személyes kérdésem! Több helyen olvasok tőled magyarellenes,a magyarságra nézve sértő,becsmérlő írásokat. Mi bajod neked velünk? Itt élsz te ebben az országban? Mi az oka a soraidból áradó magyargyűlöletnek?
A Diaz-féle páduai fegyverszüneti szerződés teljes szövegéről és a tárgyalások részleteiről a fegyverszüneti bizottság magyar tagja Nyékhegyi Ferenc ezredes 1922-ben könyvet írt. Könyve előszavában keserűen jegyzi meg:Hogy e különösen Magyarországra oly kedvező fegyverszünetnek 1918. november 3- án való végeleges megkötése s a kölcsönös ellenségeskedés beszüntetése után miért kellett Károlyi Mihály grófnak 12 nappal később azaz november 15-én a belgrádi szégyenletes katonai egyezményt kérnie! és elfogadnia, azt a rejtélyt mindmostanáig megfejteni nem tudtam sem én, sem más.
Ellentétben veled én történelmi dokumentumokra hivatkozom, neked viszont - az itteni tevékenységed ismerve - a magyarság minél sötétebb színekben való bemutatása a célod, és ennek érdekében gátlástalanul csúsztatsz, rágalmazol, hazudozol...
Bakker, a II. bécsi döntéssel Észak-Erdély került vissza Magyarországhoz a Székelyfölddel együtt. Annak semmi köze nem volt a székelyek napjaink autonómiaköveteléseikhez, teljesen más kategória...
"De persze a magyarokon számon kell kérni, hogy miért nem adtak autonómiát a nemzetiségeknek? Akkor nem mentség, hogy az ország szétszakadásától tartottak?"
A dualizmus kori magyar politika a nemzetiségi kérdésben az egyetlen járható utat követte: a nemzetiségek békés magyarosításával 80-100 év alatt döntő többségre juttatni a magyarság arányát a történelmi országhatárokon belül.
Senki sem láthatta előre sem 1867-ben, sem 1914-ben, hogy a Monarchia egy olyan világháborús vereségbe futhat bele, amely Közép-Európa teljes újrarendezésével járhat. Az első világháborús vereség sem volt magától értetődő, azt a németek béna politikája hozta össze.
A korabeli magyar politikai elit inkább abban marasztalható el, hogy rendre meggátolták a Csehországgal vagy Horvátországgal létrehozandó trialista vagy egy négyes föderáció irányába mutatkozó átalakítási elképzeléseket, törekvéseket. Holott azok a történelmi Magyarország fennmaradását nem veszélyeztették volna,a Monarchia viszont sokkal szilárdabb alapokra kerülhetett volna.
De persze a magyarokon számon kell kérni, hogy miért nem adtak autonómiát a nemzetiségeknek? Akkor nem mentség, hogy az ország szétszakadásától tartottak?
(És persze ha nemzetiségpolitikáról van szó, akkor volt magyar állam, amely "megérdemelte" a feldarabolást. Persze máskor meg az megy, hogy "egy állam" voltunk Ausztriával, szóval nem is Magyarországot darabolták, hanem a Monarchiát...)
"A hazatérő katonák többsége fegyelmezetlen banda volt, mire elérték a magyar határt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a katonák fele nem volt magyar nemzetiségű, nem lehetett tőlük elvárni, hogy magyar nemzeti célokért harcoljanak"
Hazudsz, mint mindig!
Senki sem állítja, hogy a kommunisták bomlasztó tevékenysége hatására ne lettek volna katonaszökevények és egyéb fegyelmezetlen csoportosulások, de ez egy elenyésző kisebbség volt. A "fegyelmezetlen" katonákról szóló mesét az akkori kommunista sajtó és propaganda fújta fel, mert neki ez volt az érdeke.
A hazudozásaiddal ellentétben, az az igazság, hogy a hazatérő magyar katonai egységek túlnyomó többsége a tisztjeik vezetésével fegyelmezetten és rendezetten érkezett meg az országba, ahol ahelyett, hogy a haza védelmére vezényelték volna őket, a félkommunista Károlyi-kormány leszereltette őket. Az alábbiak egyértelműen cáfolják a hazugságaidat. Annak idején ementettem otrantonak ezt a hsz-ét:
"A m. kir. honvédalakulatok eközben hazaindultak, megkísérelve a lehetetlent. A zárt rendben vonuló (szállított) hadosztályok legtöbbször elértek a határig, hogy ott az új hatalom által feloszlattassanak. - holott zömükben készen álltak volna a Szent István-i határok védelmére. Bár a november 3-i padovai fegyverszünet előírta a tüzérségi anyag leadását, sok esetben magukkal hozták azt is." (dr. Ravasz István: Magyarország és a magyar királyi honvédség a XX. századi világháborúban)
Az olasz fronton ekkor 20 magyar hadosztály volt, ebből 3 a padovai fegyverszünet után fogságba esett, 17 pedig rendezetten, zárt rendben tért haza. A következők:
- 7., 14., 16., 17., 27., 31., 33., magyar feltöltésű közös gyaloghadosztály , a 20., 38., 39., 40., 41., 51., 64., 70. 74. magyar gyaloghadosztály, és a 11. honvéd lovas hadosztály.
A nyugati frontról szintén rendezetten tért haza a 37. honvéd gyaloghadosztály.
Erdélyben a 216. gyalogdandár és két honvéd gyalog zászlóalj állt, őket is leszerelték
"A felbomláskor a Honvédség magasabb egységei közül a 20., 38., 39., 40., 41., 42., 51., 64., 70., 74. honvéd gyaloghadosztályok és a 11. honvéd lovashadosztály az olasz fronton volt. Közülük a fegyverszüneti szerződés eltérő értelmezése miatt hadifogságba esett a teljes 39. honvéd gyaloghadosztály. Az a hír, hogy az egyezmény pótjegyzőkönyve az életbelépés időpontját november 4-én 3 órában határozta meg, nem jutott tudomására minden egységnek. Szintén az olasz fronton helyezkedett el a közös hadsereg 18 gyaloghadosztálya, mely magyar kiegészítésű volt, illetve hadrendjében jelentős számú magyar alakulatok voltak találhatók. A 37. honvéd, valamint a szarajevói cs. és kir. 1. és a kolozsvári cs. és kir. 35. gyaloghadosztályok a francia frontra nemrég érkeztek ki, de harci bevetésükre már nem került sor. Az 5. honvéd lovashadosztályt Ukrajnában megszálló erőként alkalmazták, a 155. honvéd és a miskolci cs. és kir. 15. gyaloghadosztályok pedig szállítás alatt voltak Ukrajnából a balkáni arcvonalra. Számos alakulat volt még a balkánon, Erdélyben, vagy látott el karhatalmi, helyőrségi, kiképzési feladatot a Monarchia távolabbi részeiben. Mindezen egységek november első heteiben kezdték meg a hazavonulást. A hátországban természetesen működtek a közös és a honvéd csapatok póttestei és egyéb szervei. Tehát volt még hadsereg." (Magyarország a XX. században)
Károlyiék 1918 ovember-decemberben 1,2 millió hazatérő katonát szereltek le. Ezek 1/3-a bevethető állapotú, alakulatok voltak.
Mit ír Andrássy a Diplomácia és világháború c. művében?
" Hogyha a visszaáramló és részben még egészen harcképes magyar hadsereget, ahelyett, hogy mesterségesen tovább bontják és demoralizálják, a magyar kormány teljes eréllyel összetartani, és szervezni igyekszik, határainkat a békekötésig megvédhettük volna." (Diplomácia és világháború).
Ahhoz előbb egy olyan állam kellene mint az Egyesült Királyság.
S éppen ezért nem fogják a románok soha megengedni, hogy még egyszer magyar autonóm terület jöjjön létre a területükön, mivel tudják, hogy az csak az első lépés lenne az elszakadás felé.
"Az EU lehetőséget ad valóban arra, hogy odaköltözz, és ott dolgozz, állampolgár viszont nem leszel, így a terület hovatartozásába sem lesz beleszólásod. Esetleges revízió felvetődésénél sem fognak figyelembe venni."
Ezt azoknak mondd, akik állandóan azt szajkózzák, hogy azé a terület, aki teleszüli. Szóval szerinted nincs igazuk?
"Az EU elvei között nincs semmiféle revízió, inkább az, hogy ne legyenek területi követelések..."
Viszont amennyiben a magyarság számbeni gyarapodásnak indul, akkor az EU-s szabad mozgás-letelepedés-ingatlanvásárlás elvét kihasználva fordíthatunk a magunk javára a megszállt területeink etnikai arányán, s jöhet egy, a skóciaihoz hasonló népszavazási kezdeményezés.
"A párizsi békekonferencia 1919 januárjában kezdödött, Magyarországon viszont márciusban kommunista lett. S míg Európa minden porcikája békét akart, a magyarok háborúztak.
Igy aztán Magyarország nem volt jelen a Versaille-ban tertott béketárgyaláson."
Mert meg sem hívták. Sőt, új meg új területi követelésekkel állt elő az Antant, s ezután jött a Károlyiék és Kunék jóvoltából megkésett honvédő háború a szomszédos megszállók ellen - persze bizonyára a román történelemtankönyveid nem így írják.
Olyan összefogással és kitartóan kellett volna küzdeni, mint Kemál Atatürk Törökországa, amely kiharcolt magának egy kedvezőbb feltételeket adó békeszerződést.
1. Ez mind szép és jó, ezzel talán meg lehetne állítani a magyarság fogyását, talán még enyhe népességnövekedést is el lehetne érni, kisebbségből viszont így sem lesz többség. Belátható időn belül nem. Ezeréves távlatokban meg ugye nem érdemes tervezni...
2. Az EU lehetőséget ad valóban arra, hogy odaköltözz, és ott dolgozz, állampolgár viszont nem leszel, így a terület hovatartozásába sem lesz beleszólásod. Esetleges revízió felvetődésénél sem fognak figyelembe venni.
3. Az EU elvei között nincs semmiféle revízió, inkább az, hogy ne legyenek területi követelések...
Ez nem igaz, és ezt te is pontosan tudod, mert jó párszor előkerült már itt is.
Az egész beszéde a pacifizmusról szólt, nem a tüntető katonákról. Az ominózus rész:
"Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg. Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!"
A hazatérő katonák többsége fegyelmezetlen banda volt, mire elérték a magyar határt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a katonák fele nem volt magyar nemzetiségű, nem lehetett tőlük elvárni, hogy magyar nemzeti célokért harcoljanak. Az már csak hab a tortán, hogy vezérkar sem volt, mert ugye az Ausztriában maradt.
Mindent újra kellett kezdeni, új hadsereget kellett szervezni, ami sikerült is, csak lassabban, mint ahogy szerették volna.
Találkoztam olyanokkal, akik felesküdtek Ferenc Józsefre , Károly királyra, Károlyira, Kun Bélára, Masarykra, Benesre, Horthyra és Szálasira. Mindig a hazájukért tették, Volt köztük későbbi szocdem és nyilas is,
Miért is kellett leszerelni ilyen nagy veszély esetén, majd ismét felállítani egy magyar hadsereget? Megmondanád, hogy mi volt ebben a logika?
Persze az alkesz Linder leváltása után már nem sokat lehetett csinálni. Az új hadügyminiszter Bartha Albert egy kétségbeesett kísérletet tett erre, de a Kunbéci féle proletár csőcselék tüntetéseket szervezett a "militarista" Bartha ellen, ami a bukásához vezetett. Ezekben az időkben még mindig nem volt fontos ennek az aljadék bandának a hadsereg és haza védelme. Persze, ennek megvolt az ördögi logikája: mindenáron a hatalmat akarták, és ha nincs az országnak hadserege, úgy lényegesen könnyebben megy minden. Bejött a számításuk. És láss csodát, most már nekik is fontos volt a hadsereg... :(
