"A jugoszláv állam széthullása után a magyar királyi honvédség alakulatai 1941. április 11-én átlépték a trianoni határt. Ezzel Magyarország a II. világháború hadviselô államává vált. Anglia ekkor még nem üzent hadat -amitől Teleki tartott-, de a diplomáciai kapcsolatokat, ugyanúgy, mint a Szovjetunió, megszakította Magyarországgal. "
Akkor most kinek van igaza? Én mindig igy tudtam és tanultam...
Tévedés. A T34-es elsőpéldányait 1940-ben gyártották, a sorozatgyártás 1941-ben, még a háború előtt megkezdődött. A háború elején kevés volt belőle, de aztán bepótolták.
A június 22-én megkezdődő oroszországi hadműveletekig a magyar politikai vezetés, Bárdossyval az élén több ízben érdeklődött a Magyarországtól várt {I-343.} esetleges német igények, kérések felől, de külügyi vonalon még az offenzívát követő napokban is elutasító válaszokat kapott. Hitler nem akarta, hogy Magyarországnak újabb ígéretet kelljen tenni a háborúban való részvételéért, ugyanakkor remélte, hogy amennyiben Románia részt vesz a hadműveletekben, Magyarország is előbb-utóbb a hátrányba szorulás elkerülése érdekében a maga jószántából csatlakozni fog. A Budapesten ez idő alatt megforduló német katonai vezetők, köztük Halder vezérezredes, a német szárazföldi erők (Berkommando des Heeres, OKH) vezérkari főnöke ugyanakkor a magyar katonai vezetés előtt mindannyiszor kifejtették, hogy bárminemű katonai segítséget szívesen vesznek. Azt sem tartották kizártnak, hogy már a hadjárat első napjaiban is szükség lehet a magyar csapatok közreműködésére a Kárpátok előterében levő szovjet seregtestek lekötésében. A lengyel főkormányzóságból támadó Közép és a Romániából támadó Dél Hadseregcsoport (Heeresgruppe Süd) között ugyanis hadműveleti hézag volt.
1941. június 22-én kezdetét vette a Barbarossa-tervben rögzített, Szovjetunió elleni német offenzíva. Olaszország és Románia még aznap hadat üzent, s a román csapatok aznap, az olaszok később bekapcsolódtak a támadásba. Szlovákia 23-án, Finnország és Horvátország 25-én üzent hadat és küldött csapatokat. A román és finn erők számottevőek voltak, a többi országé jelképes. A tétlenségre ítélt magyar kormány 23-án megszakította diplomáciai viszonyát a szovjet állammal, ezzel kívánt gesztust tenni Németországnak. A Honvédség lezárta a magyarszovjet határt.
A Kassa ellen végrehajtott részleteiben máig fel nem derített bombatámadás teremtette meg az alkalmat Magyarország hadba lépésére. 1941. június 26-án 13 óra 6 és 8 perc között egy hitelesen még nem igazolt típusú és nemzeti hovatartozású, 3 bombázógépből álló repülőraj DKÉNy-i irányú repülés közben, alacsony magasságból sorozatvetéssel 29 bombát oldott ki a város felett. A légitámadás jelentős személyi (32 halott, 82 sebesült) és anyagi (24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, s az út- és közműhálózatban 3 millió pengő értékre becsült) veszteséget okozott. Hasonló megtorló jellegű bombatámadásokat június 22-ét követően szovjet repülőgépek hajtottak végre, melyek elsősorban román és szlovák városokat támadtak. A nap folyamán nemcsak Kassa felett jelentek meg ellenséges repülőgépek, hanem három szovjet vadászgép 12 óra 10 perckor Rahónál támadást intézett a KörösmezőBudapest között közlekedő gyorsvonat ellen.
A kassai posta épülete a bombázás után. 1941. június 26.
A magyar politikai és katonai vezetés olyan információkat kapott, melyek szerint a bombatámadásokat szovjet gépek hajtották végre, ám a diplomáciai kapcsolat megszűnte miatt kérdést nem intézhetett a szovjet kormányhoz. A döntést ezek után Horthy kormányzónak kellett meghoznia, aki a bombatámadás hírén felháborodva, s annak szovjet irányultságáról hamar meggyőzetve az 1920. évi XVII. tc. 2. §-ának 2. bekezdésében biztosított jogával élve a felelős kormány és az országgyűlés utólagos hozzájárulásának kikérése mellett elrendelte a honvédségnek a határon túl történő harcba vetését és a hadiállapot beálltának kimondását. A kormány az államfői döntést még aznap délután jóváhagyta, s Bartha Károly honvédelmi miniszter a honvédség részleges mozgósítását (a gyorshadtestét) kérte. Ezt követően 1941. június 27-én az Országgyűlés alsóházában a miniszterelnök bejelentette, hogy az országot ért, nem provokált támadás következtében a hadiállapotot Szovjetunió {I-344.} és Magyarország között beállottnak tekinti. A parlamentben a bejelentést tapssal és lelkesedéssel fogadták, s a magyar királyi Honvédség csapatai rövidesen megindultak a Szovjetunió ellen.
Pontosítsunk: az orosz fegyverek megújulását éppen a támadás kényszerítette ki: mind a PPS mind a T34 a háború szülötte. A Sztancska már volt igaz a forradalom idején is, de hát az nem volt egyéb,mint egy lovasszekérre szerelt Maxim... ugyigy mintegy mentében születtek az un. "Sztalinorgonák" is. Úgyszintén a JAK és több irepülőgép ekkor lelt életre, mert amijük volt, azt a német Luftwaffe az első hetekben ledarálta, jórészt még a földön!
HITLER TITKOS UTASÍTÁSA A WEHRMACHTNAK A SZOVJETUNIÓ ELLENI TÁMADÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE ("BARBAROSSA-TERV")
"Bizalmas szolgálati ügy!"
A Führer és a Wehrmacht legfelsőbb parancsnoka
A Führer főhadiszállása.1940. XII. 18.
OKW/WFSt(L/1) oszt. 33408. sz. vkf.
A felső vezetés részére
9 példány
Csak tisztek kezébe!
4. példány
21. sz. utasítás
"Fall Barbarossa"
A német Wehrmachtnak fel kell készülnie rá, hogy még az Anglia elleni háború befejezése előtt gyors hadjáratban leverje Szovjet-Oroszországot (Fall-Barbarossa).
A hadseregnek erre a célra minden rendelkezésre álló alakulatát be kell majd vetnie, azzal a megkötéssel, hogy a megszállt területeket biztosítani kell a meglepetésekkel szemben.
A légierőnek a keleti hadjárat alatt akkora erőt kell a hadsereg támogatásásra bevetnie, hogy a földi hadműveletek gyors lefolyására lehessen számítani, és hogy a keleti német térséget az ellenséges légitámadások a lehető legkevésbé károsíthassák. E keleti súlypontképzésnek az a követelmény szab határt, hogy az ellenőrzésünk alatt álló teljes harci és felkészülési térséget az ellenséges légitámadásokkal szemben megfelelő védelemben kell részesíteni, miközben az Anglia ellen, különösen annak utánpótlási vonalai ellen intézett támadásokat sem szabad szüneteltetni.
A haditengerészet bevetési súlypontja a keleti hadjárat alatt is egyértelműen Anglia.
A Szovjet-Oroszország elleni felvonulásra a hadművelet tervbe vett megkezdése előtt nyolc héttel adok parancsot.
Az ennél hosszabb időt igénylő előkészületeket - amennyiben még nem folynak - haladéktalanul meg kell indítani, és 1941. V. 15-ig be kell fejezni.
Döntő fontosságú azonban, hogy a támadó cél rejtve maradjon.
A főparancsnokságok a következő elvekre építsék az előkészületeket:
I. Általános cél
Az orosz hadsereg Nyugat-Oroszországban állomásozó tömegét merész hadmozdulatokkal, mélyen behatoló páncélos ékekkel meg kell semmisíteni, harcképes alakulatok visszavonulását a távoli orosz térségbe meg kell akadályozni.
Ezután gyors ütemben előre kell nyomulni addig a vonalig, ahonnét az orosz légierő már nem képes német birodalmi területet támadni. A hadművelet végcélja az ázsiai Oroszország elzárása, nagyjából a Volga-Arhangelszk vonalról. Innen a német légierő az orosz kézen maradó utolsó ipari körzetet, az Urál-vidéket szükség esetén megsemmisítheti.
E hadműveletek során az orosz balti-tengeri flotta gyorsan elveszti támaszpontjait és ezzel harcképességét is.
Az orosz légierő hatékony fellépését már a hadművelet kezdetén nagy erejű csapásokkal kell megakadályozni.
II. Valószínű szövetségesek és feladataik
1. Hadműveletünk szárnyain a Szovjet-Oroszország elleni háborúban Románia és Finnország tevékeny részvételére számíthatunk. Hogy e két ország fegyveres erői beavatkozásuk során milyen módon kerüljenek német parancsnokság alá, azt a hadsereg főparancsnoksága kellő időben tisztázza, és ebben megállapodik velük.
2. Románia feladata az lesz, hogy a német déli szárny támadását, legalábbis kezdetben, válogatott erőkkel támogassa, az ellenfelet ott, ahol német erőket nem vetnek be, lekösse, és egyébként a hátsó harcterületen kisegítő tevékenységet végezzen.
3. Finnország feladata fedezni a Norvégiából átirányított (a XXI. csoport részeiből alakuló) német "Észak" hadseregcsoport felvonulását, és vele együtt részt venni a hadműveletekben. Ezenfelül Finnország dolga lesz Hangö megsemmisítése.
4. Számítani lehet rá, hogy legkésőbb a hadműveletek megkezdése után svéd vasútvonalak és utak állnak rendelkezésre a német északi csoport felvonulásához.
III. A hadműveletek vezetése
a) Hadsereg (az elém terjesztett tervek egyidejű jóváhagyásával):
A Pripjaty-mocsarak által déli és északi részre osztott hadműveleti térségben e területtől északra kell súlypontot képezni. Itt két hadseregcsoportra lesz szükség:
E két hadseregcsoportból a déli - az egész front közepe - kapja azt a feladatot, hogy a Varsó körüli és az attól északabbra fekvő térségből különösen nagy erejű páncélos és gépesített alakulatokkal előretörve megsemmisítse a belorussziai ellenséges erőket. Ezzel meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gyorscsapatok erős részei észak felé forduljanak és a Kelet-Poroszországból leningrádi általános irányból támadó "Észak" hadseregcsoporttal együttműködve megsemmisítsék a Baltikumban harcoló elleséges erőket. Csakis ennek az elsőrendű feladatnak a teljesítése után, amelyet Leningrád és Kronstadt megszállásának kell követnie, folytatandók a támadó hadműveletek Moszkvának, a legfontosabb közlekedési és hadiipari központnak az elfoglalása céljából.
Kizárólag az orosz ellenállás váratlanul gyors összeomlása indokolhatná mindkét feladat egyidejű végrehajtását.
A XXI. csoport legfontosabb feladata a keleti hadművelet során is Norvégia védelme marad. Az ezen felül rendelkezésre álló erők északon (hegyivadász hadtest), elsősorban a Petsamo-vidék és ércbányái, valamint az északi-jeges-tengeri útvonal biztosítására vetendők be, hogy aztán finn erőkkel együtt előrenyomuljanak a murmanszki vasútvonal felé és elvágják a Murmanszk terület szárazföldi ellátási útjait.
Hogy az ilyen hadművelet jelentősebb német erőkkel (2-3 hadosztály) Rovaniemi körzetéből és tőle délről végrehajtható-e, az attól függ, hogy Svédország kész lesz-e az ilyen felvonuláshoz rendelkezésünkre bocsátani vasútjait.
A finn haderő zöme azt a feladatot kapja, hogy a német északi szárny előnyomulásásval összhangban a Ladoga-tótól nyugatra vagy mindkét oldalán indított támadással minél nagyobb orosz erőket kössön le és elfoglalja Hangőt.
A Pripjaty-mocsaraktól délre bevetett hadseregcsoportnál a súlypont Lublin körzetében kijevi általános iránnyal képezendő, hogy jelentős páncélos erőkkel gyors ütemben az orosz erők mély szárnyába és hátába lehessen előnyomulni, és azokat a Dnyeper vonalában fel lehessen göngyölíteni.
A német-román erőcsoportosításnak a jobbszárnyon az a feladat jut, hogy:
a) védje a román térséget és ezzel az egész hadművelet déli szárnyát,
b) a "Dél" hadseregcsoport északi szárnyának támadása során a szemben álló ellenséges erőket lekösse, és a helyzet kibontakozása során a légierővel együtt üldözve őket, megakadályozza rendezett visszavonulásukat a Dnyeszter mögé.
Mihelyt a Pripjaty-mocsaraktól délre, illetve északra vívott csaták véget értek, az üldözés során az alábbiak a követendő célok:
délen a hadigazdaságilag fontos Donyec medence mielőbbi birtokbavétele,
északon gyors előrenyomulás Moszkváig. A város elfoglalása politikailag és gazdaságilag döntő sikert jelent, amellett kiesik vele a legfontosabb vasúti csomópont.
b) Légierő
Az lesz a feladata, hogy amennyire csak lehet, megbénítsa és kiiktassa az orosz légierőt, továbbá, hogy támogassa a hadsereg műveleteit a súlypontokban, nevezetesen a középső hadseregcsoportnál, valamint a déli hadseregcsoport súlyponti szárnyán. Az orosz vasútvonalakat hadműveleti jelentőségük szerint el kell vágni, illetve a legfontosabb kapcsolódó pontjaikon (folyami átkelőhelyek) ejtőernyős vagy légi szállítású csoportok merész rajtaütéseivel el kell foglalni.
A fő hadművelet alatt a hadiipart nem támadjuk, hogy minden erőt az ellenséges légierő ellen és a hadsereg támogatására lehessen összpontosítani. Ilyen jellegű támadások elsősorban az Urál körzetében csak a mozgó hadműveletek lezáársa után jöhetnek szóba.
c) Haditengerészet
A haditengerészetnek Szovjet-Oroszország ellen az lesz a feladata, hogy a saját partok védelmezése közben meggátolja ellenséges haditengerészeti erők kitörését a Balti-tengerre. Minthogy Leningrád elérésével a balti-tengeri orosz hadiflotta utolsó támaszpontja is elvész, és a flotta helyzete reménytelenné válik, a nagyobb tengeri hadműveleteket egyelőre kerülni kell.
Az orosz flotta kikapcsolása után az a cél, hogy a teljes balti-tengeri forgalmat, valamint a hadsereg északi szárnyának utánpótlását a tengeren át biztosítsuk (aknátlanítás!).
IV.
Mindazok a rendelkezések, amelyeket a főparancsnok urak jelen utasításom alapján kiadnak, kizárólag óvatossági intézkedéseknek tekintendők arra az esetre, ha Oroszország irányunkban tanúsított eddigi magatartását megváltoztatná. Az előkészületek korai szakaszába bevont tisztek számát a lehető legkisebbre kell korlátozni, más közreműködőket pedig csak a lehető legkésőbb és csak az egyes személyek tevékenységéhez szükséges mértékben szabad igénybe venni. Különben - ha kipattannának az előkészületek, amelyek végrehajtásának még ki sincs tűzve az időpontja - a legsúlyosabb politikai és katonai következményekkel kellene számolni.
V.
Várom a főparancsnok urak további elgondolásait jelen utasításom alapján.
Az összes haderőnemek tervezett intézkedéseiről, beleértve a készültség fokát is, a véderő-főparancsnokság útján nekem jelentsenek.
1938. nov. 2-án meghozták az I. bécsi döntést. Ennek megfelelôen Magyarország birtokba vette a Felvidéket.
Az 1940. aug. 30.-i második bécsi döntés értelmében Magyarország megkapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 2,4 millió lakossal, amelybôl 1 millió volt román. Dél-Erdélyben 400 ezer magyar maradt. A magyar csapatok bevonultak Erdélybe.
Hitler a Jugoszlávia elleni támadáshoz át akart vonulni Magyarországon, és nyomatékosan felkérte Telekit, hogy támogassa a támadást katonailag is. Horthy igent mondott Hitler ajánlatára.
A jugoszláv állam széthullása után a magyar királyi honvédség alakulatai 1941. április 11-én átlépték a trianoni határt. Ezzel Magyarország a II. világháború hadviselô államává vált. Anglia ekkor még nem üzent hadat -amitől Teleki tartott-, de a diplomáciai kapcsolatokat, ugyanúgy, mint a Szovjetunió, megszakította Magyarországgal.
1941. jún. 26-án bombatámadás érte Kassa, Munkács és Rahó városát. Ma is vitatott tény, kik voltak az agresszorok; német, szovjet, szlovák, illetve román gépek jönnek számításba.
Június 27-én Bárdossy miniszterelnök bejelentette a hadiállapotot a Szovjetunióval, és júl. 1-jén 45000 magyar katona át is lépte a határt. A hadba lépésnek az is az oka volt, hogy Horthy félt az I. és II. bécsi döntés revíziójától, az így megkapott területek visszavételétôl.
CHURCHILL ÜZENETE SZTÁLINNAK A SZOVJETUNIÓ ELLEN VÁRHATÓ NÉMET TÁMADÁSRÓL
A miniszterelnök Sir Stafford Crippsnek
1941. április 3.
Az alábbi üzenet Sztálin úrnak szól, azzal a feltétellel, hogy személyesen tudja átnyújtani neki:
"Megbízható ügynöktől származó biztos értesülésem szerint, amikor a németek úgy gondolták, hogy Jugoszlávia a hálójukba került - vagyis március 20-a után -, a romániai öt páncéloshadosztályukból hármat Dél-Lengyelországba kezdtek átirányítani. Mihelyt értesültek a szerbiai forradalomról, megfordították a mozdulatot. Excellenciád nyilván kellően értékeli e tények jelentőségét."
És nem találkoztál velük pld a moziban...... vagy a piacon............., vagy a szinházban..........vagy az iskolában.........vagy a spájzban ???????!!!!!!!
Az is furcsa volt a kassai bombázásban, hogy a megtalált repeszeken orosz felirat volt ugyan, de még forradalomelőtti helyesírással. Honnan szedhették elő ezeket?
Esetleg követhettük volna a svájci példát. Svájcot többször bombázták a szövetségesek, de ettől még nem üzentek hadat az angolszász hatalmaknak.
Though neutral Switzerland adhered to the mandatory international rules during World War 2, while the warfaring nations violated even these (neither Germany nor the Allies respected Swiss air space, Allied aircraft even dropped about 70 bombs on Switzerland), it is evident that being neutral would call for a spirit of neutrality that was offended by important Swiss actors.
Szvsz ami 1945-ben történt az felszabadulás volt- egy idegen ország megszállása alól ( vagy van , aki 1944 márciusát nem megszállásnak tartja?) és lelki felszabadulás egy háború nyomorából, az éhezésből, a rettegésből stb. 1945 és 48 között pedig egy Köztársaság volt hazánkban, több párttal, szövetséges ellenőrzéssel.
Az amerikaiak és az angolok 2feláldoztak" minket Sztálin oltárán, mert ha ők kicsit keményebebk, akkor sok minden nem így történik.
Felelős Hazaffynak üzenem: amit ír és megjelenít, az az egykori SzU-ban ( annak is a legszemetebb korszakában) történt- csak nem tudom, honann van neki ilyen sok anyaga ebből és miért rakja fel élvezettel ezeket a szörnyűségeket? A magyar tábori csendőrök a megszállt területeken és a németek sem voltak különbek, szóval diktatúra és diktatúra között nincs különbség( már ami totalitárius).
A kommunisták aljas módon jártak el, de csak azért tették, mert megtehették. Nekem rokonaim menekültek el, mert különben bajuk lehetett volna, de1945 akkor is felszabadulás volt.
És az is tisztázandó mit értünk megszállás alatt? Az ott állomásozó katonákat? Mert akkor ha jól tudom mi megszállás alatt tartjuk Boszniát, hiszen vannak ott rendfenntartóink.
Ha Orbán leváltaná a mostaniakat, te azt felszabadulásnak éreznéd? Azt hiszem, igen. Látod, felszabadulni nem csak a külső ellenségtől lehet, hanem barom honfitársak ámokfutása alól is. Ez IS történt a 2.VH befejeződésével.
"Gyurcsány Ferenc nem az emberek egy részét képviselte Oroszországban,hanem az ország egészét." - Ilyet még jobbostól nem olvastam :-) Hogy Gyurcsány őt is képviselné... Mondj egyetlen olyan témát, ahol Gy.F. a jobboldal kedvében tudna járni, miközben a bal értékeit képviseli. Sajnos az ország menthetetlenül kettévált. Lásd pl. ezt a topikot.
Sok agresszor volt akkortájt. Meg ma is, csak viselkedünk...
Akkor, mi úgy gondoltuk, a mi barátunk a legerősebb, oszt majd jól legyőzünk mindenkit. Nem így lett.
Ettől a vesztes, megszálló 'baráttól' és a hazaáruló hazai csatlósaiktól szabadítottak meg bennünket. No, meg úgy tettek, mint x ezer éve a győztesek a vesztesekkel.
Az más kérdés, hogy kb. 3 évvel később mi kezdődött errefelé.
Megjobbantka: olvass akkori katonai dokumentumokat, hozzáférhetők:
Ezt helyetted valaki más tette meg:
"1941. június 22-én megindult a német hadsereg támadása a Szovjetunió ellen. Hitler nem számolt Magyarország katonai részvételével, csak a magyar határok megerősítését kérte. Önkéntes felajánlkozást természetesen szívesen fogadott. A német támadás másnapján Molotov szovjet külügyi népbiztos Moszkvában behívatta a magyar nagykövetet, s a magyar kormány álláspontjáról tudakozódott. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak nincsenek követelései Magyarországgal szemben, sőt hajlandó a magyar területi növekedést elfogadni, és újabb, Romániával szembeni igényeinket is támogatni. Kristóffy József nagykövet számjeltávirata június 24-én Bárdossy íróasztalán feküdt, de tartalmáról nem tájékoztatta sem a kormányt, sem Horthy kormányzót. Június 26-án Kassát és a Kárpátaljáról Budapestre tartó gyorsvonatot Rahónál ismeretlen felségjelű repülőgépek bombázták. Krúdy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka jelentette ugyan a miniszterelnöknek, hogy szerinte német provokáció történt, de Bárdossy ezt a feltételezést nem vette figyelembe a még aznap összeülő kormány megbeszélésén. Horthy Miklós határozottan kiállt a megtorlás mellett, s ezt az álláspontot a kormányfő is magáévá tette. Bárdossy László június 27-én jelentette be a parlamentben, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot."
Okoska: 22.én a németek benn voltak már az oroszoknál. 26.-ig meglehetősen előrenyomultak. Gondold az oroszoknak, akinek e légierejét az első napokban a németek szarrá verték, az volt a legfontosabb dolga, hogy nekiálljon Magyarországot provokálni?
Legfeljebb a hozzád hasonszőrű megjobbantak hisznek ilyesmiben.
Aztán tudod, 1943. január 12.-én az oroszok Voronyezsnél elkezdik ledarálni a 2. magyar hadsereget, áprilisban elkezdik a maradékot hazaszállítani.
1944. március 12.-én Hitler kiadja a parancsot Magyarország megszállására!
Április 3.-án ezért megkezdődik Magyarország bombázása,
1944. július 12.-én pl. 620 szövetséges bombázó támadja egyszerre Magyarországot!
Hitler december 5.-én a "Budapest erőd" parancsnokának kinevezi Pfeffer Wildenbruchot: Parancsa tartani a várost az utolsó töltényig. Bécs nem áldozható fel. Ennek következtében a főváros elpusztul! (Ekkor már Szeged, Debrecen orosz kézen volt!)
Akkor ki is felelős az ország elpusztulásáért? Ki miatt bombáztak minket? Ki miatt ment tönkre a főváros?
A bombázás nem szép dolog, de messze van egy nyílt támadástól (mint a japánok flottája), vagy éppen a németek (s később a magyarok) 'honvédő harca' 2000 km-re bent a másik országban.
Pearl Harbor után a német-olasz-japán szövetség másik két tagja hadüzenetet is küldött az USA-nak, nyilvánvalóvá téve, hogy nem viccből volt a dolog.
De, te csak álmodd azt az álmot, hogy a telavivnyújork tengely volt a támadó és a hős német-olasz-japán szövetség a védekező.. :)
Ami tény: a tényleges hadüzenet jóval a harcbalépésünk után érkezett meg. Nyilván voltak háttéregyezkedések, de hát a magyar jobboldali politika mindíg hülye volt, soha semmit nem tudtak ésszel csinálni, mindíg a fenenagy löttyös indulat, nomeg a saját zseb megtöltése mozgatta őket...
A német csapatok meg kulináris túrán voltak, Európában egészen Franciaországig, északra elmentek egy kis sózott heringért, dán sajtért, Prágába sörözni mentek, Varsóba vodkáért, Sztalingárdot meg korcsolyázásra akarták kipróbálni...Görögországban muszakáért voltak, és így tovább...
A magyar csapatok meg nem partizánra, hanem nyúlra vadásztak, nem is reguláris egységek voltak csak egy jókedvű vadász-horgász társaság (a regulárisok, mint tudjuk otthon feküdtek spanyolnáthában), akik azt hallották, hogy a Donnál aaaaakora kapitális harcsákat lehet fogni...
Nem tudom, milyen középiskola bocsát ki ilyen ökröket, mint ez a budaibuggyant vagy mi, de egyszerűen megdöbbentő!
Ahogy egy megjobbant a történelmet elképzeli...((((
