"Mert az Isten összetett szó ("Ős-Ten") és IS alakban maradt fent az ős szavunk pedig ehhez képest ő kezdőhanggal rögzült és minden más formája kihalt."
Egy valamikori kiejtés változat rögzült az Isten szóban. Ennyi az egész.
A sátán szó a magyar nyelvben jövevényszó, ami az eredeti magyar ördög szót helyettesíti. A sémi nyelvekbe feltehetően a hettita Estan napisten nevének hatására került.
Az ős-ben pefig benne van mind az össze-tartás, összesítés (egyesítés) fogalma, mind az oszthatóságé. Aki ledig őszinte, az egyenes, úgy mond mond mindent ahogyan van.
Isten szóval kapcsolatosan nálam az álláspont hogy a sátán szóval is jó eséllyel lehet itt valami közös etimológia, annyira egybevágóak a hangalakok, ez az S_T_N váz megegyező mindkettőben. A második TEN/TAN tag ugyanaz lehet gyakorlatilag, az elején lehet valami lényeges eltérés.
Isten esetén most néhány szerintem valószínű lehetőséget átveszek, az esélyesebb felé haladva a sorban írva : Nem zárom ki az "ÖSZTÖN" szóval való kapcsolatot. Beugrik az isteni szikra egy megoldáshoz. Lehet ŐSTÉNY, a világmindenség történéseinek tapasztalója, vagyis akár ŐSTANÚ, az események ősi tanúja.
ŐSTAN is lehet olyan értelemben hogy az ősi tanítás, vagyis az egyetemes tudás megnevezése, ÖS(s)ZTAN majd ennek megszemélyesítése, illetve a tudás átadójának megnevezése.
És van itt még nekünk ez a "tengrizmus" ősi hitvilág, emellett nem mehetünk el azért csak úgy, őseinknek ez volt az alaphite, amelynek teremtője Tengry néven ismert. Ez esetben a TEN ennek a rövidítése lehet.
TENGRY meg a TENGER szavunk lehet egyébként vagy TENGERI egészen pontosan. De ez a szó már a sumereknél is ismert DINGIR formában, lényegében egy és ugyanaz lesz, vagyis a TENGER. ŐS-TEN-GER(I) nálunk "ger" nélkül a magyar mai, ha jó nyomon járunk.
És még a "tenger" szót érdemes átvenni, mi is ez ?... Jóval több mint a nagy kiterjedésű víz, persze az is egyben. De a szó maga igazából a "rengeteg" szinonimája , és a TÖM(e)GRE is könnyen asszociálhatunk belőle.
Mert nem csak a víznek lehet tengere. Bárminek amiből rengeteg, TEMérdek, sok, óriási van . Ismerhetünk homoktengert, vagy az égboltot is nevezték így, és ezekre máshol meg is van ez a magyarul érthető szó, égboltra vagy sivatagra alkalmazva például. Fáknak is van tengere, még filmcím is.)) Vagy eszünkbe juthat a "népek tengere" ami feltámadott. És egyebek. Meg persze a hatalmas víztömeg is tenger.
Tehát ennek a tengrizmus (Tengry-eszmés) nevű történetnek és a benne lévő Tengry röviditett TEN-je lehet a szavunk második tagja jó eséllyel...
Az Isten szó, nekem főleg a ten utótag miatt nőneműnek tűnik, de az előtag is női istenanyára utal:
Isztanu (Ištanu(š) vagy Šimegi, hatti Eštan, luvi Tiwat, Tiwaz vagy Tijat) a hettiták egyik napistene. Egyes szerzők szerint Esztan nőnemű, vagyis istennő,[1] és később Arinna napistennőjével azonosult.[2] A magyar „isten” szóval feltűnő hangalaki hasonlóságot mutat.
Megnevezése: Isztanu, az Ég, felesége
A kelták feltehetőleg Danu anyaistennőről nevezték el a Dunát is,[5] felcserélve a folyónak régebbi, Iśter nevét, ami a mezopotámiai anyaistennővel, Istárral kapcsolható össze.[6]
Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.
Valószínűleg örökség, ugor kori tővel és magyar képzéssel. | ≡ A tőhöz vö. osztj. (V.) ĕs ’anya’, (C.) ĕs ’jávorszarvas tehén’, (O.) ȧ̆s ’anya; nőstény ‹állat›’ [ugor *iśɜ ’anya; nőstény állat’]
Üsző-ünő-emese (enéh-anya) szavain kapcsilatát is érdemes feltárni.
Emese, a magyarok ősanyja:
"Emese méhébőlfolyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki."
Az alábbi szavaink is feltételeznek egy jelentésbeli kapcsolatot a víz isteni vivő, úszó, űző, buzgó, serkentő, üdítő, üdvözítő, éltető ős-szülő jelentéséhez:
ÚESz: "A teng és a →tenyészik jelentéseinek viszonyához vö. →vegetál a jelentésváltozás két irányba bizonyosan úgy ment végbe párhuzamosan, hogy a -g, ill. az -ész gyakorító képző a tőhöz járult.
Az ugyanebből a tőből különböző képzőkkel főnevesült folyamatos melléknévi igenévnek tűnő személynevek is arra utalhatnak, hogy a tő akkor önálló lexámaként élt: 1231Thene [szn.](Wenzel: ÁÚO. 6: 496); 1276Theneu [szn.](Wenzel: ÁÚO. 9: 165). A tenget és tengődik származékszavak ma valamivel gyakrabban használatosak, mint a teng. A tendül, amelynek alakja inkább teng-hez, jelentése inkább a tenyészik-hez áll közel, kapcsolatot képez ezek között az igék között"
Tenger- teng(-leng)-tendül, azaz a tanyához hasonlóan elterül.
Tenyészik/tenyészkedik - elterül, terjed
Nőstény = nyüs(gő)+teny(észő)
Ten(y)ér - kiterjesztett állapota a kéz belső felszínének - tanya szavunk itt is analógia
tanya szavunk téves eredete azonban megvilágítja az ősi összefüggéseket:
ÚESz: "Szláv jövevényszó, esetleg a keleti szlávból. | ≡ Or. тоня ’hely, ahová a halászhálót kivetik’; ukr. тоня ’ua.; veszélyes, mély hely a vízben’; – szln. (N.)tônja’mély víz; pocsolya, tócsa; mocsár, láp’; szlk. toňa ’csendes és mély víz a folyóban’; stb. [< szláv *top- ’lemerül, alámerül; vízbe fojt’]"
Ezek a példák nem szóhasadások a Wiki szócikkében leírt definíció szerint sem.
Hozzáteszem, azok sem, amelyekről a Wiki szócikke:
Aki ezekben szóhasadást lát, nincs tisztában a szavak kialakulásának menetével, nem látja, hogy a különböző szóvariánsok eredetileg is különböző hangsorból épültek föl, mint pl. a makog-mekeg, vagy egyazon szónak különböző kiejtésbeli változatai mint pl. a fel-föl, vagy egyszerűen másképp vannak toldalékolva, mint pl. gyapja, gyapjúja.
Ti. ha szó szerint értjük, - márpedig hogyan érthetnénk másképp - a szóhasadás a következőképp történhet:
Adott mondjuk a fafej szó. Ez hasadhat FA ill FEJ szavakra. De ilyen nincs, mert ennek a fordítottja történik.
Lehetne még egy másik példával élni: Haraszt. Ez hasadhat(na) HAR, ill ASZT darabokra, de ilyen sem fordul elő soha, mert ez is éppolyan baromság, mint az előbbi fejfás példa.
Az egy más kérdés, hogy magam részéről ezt a jelenséget nem nevezem szóhasadásnak, sőt magát a kifejezést is értelmetlennek tartom, mert teljesen alaptalan.
"Egyébként számos esetben találkozunk olyan esetekkel, ahol ugyan annak a szónak az eredeti jelentése mellett valamilyen asszociáció révén megjelenik egy újabb is, ami nem nevezhető szóhasadásnak."
Így van ez pl. az úr szóval is, ami köznapi értelemben halandó feljebbvalót jelent, de szakrális értelemben meg az Urat.
Nem beszélve arról, hogy az "eredeti" értelmében az erő szóval azonos.
"Ezt te sem gondolod komolyan. Isten az egy mindenható Urat jelenti, az ősnek meg triviális értelme van."
Teljesen komolyan mondom, hiszen, ha az ős-t (Ős-ten), üs-nek (Üs-ten), is-nek (Is-ten), es-nek (Es-ten) mondták, akkor ezekben a gyökökben ugyan azt az ŐS jelentést kell látnunk.
Éppen Te állítottad a 4527-ben, hogy a két szó jelentése megegyezik, csak más magánhangzó van az elején:
"- Nekik pontosan tudniuk kellene, hogy a kezdőhangi változások pont fordítva zajlottak: IS - ES - US > ŐS. Az ős szavunkat mondtuk régente Is-el, vagy Es-el.(- a Halotti beszédben is alakban fordúl elé: is-emukut (= is-emüküt, is-ünket, ős-ün ket). ,Isten’ szóban is valószinűen ,ős’ az elsőtag."
Hol van itt szóhasadás, ha az Is-ten, Es-ten, Us-te, Ős-ten szavakból mára csak az Isten maradt meg, illetve az ős szó is az eredeti jelentésében?
Ha egy ősi szó - jelen esetben az ŐS - a későbbiekben Ős-ten»Is-ten változaton esik át, illetve egy konkrétabb jelentést vesz föl (Mindenható Úr) ráadásul a -TEN taggal bővítve, akkor nem beszélhetünk szóhasadásról.
Egyébként számos esetben találkozunk olyan esetekkel, ahol ugyan annak a szónak az eredeti jelentése mellett valamilyen asszociáció révén megjelenik egy újabb is, ami nem nevezhető szóhasadásnak. Legalábbis én nem nevezném annak... Ui. nem a szó hasad ketté (vagy három- esetleg többfelé), hanem hozzáadódik még egy, vagy több jelentés.
"Ez nem jelent szóhasadást. Ui. nem egy szóból lett kettő, hanem kettőből egy. Éppen úgy, ahogy a fel és a föl szavak közül a "fel" került ki győztesen, ma ezt használjuk leginkább."
Ezt te sem gondolod komolyan. Isten az egy mindenható Urat jelenti, az ősnek meg triviális értelme van. Nem föl és fel a két szó között a különbség jelentésileg, még ha az eredetük ugyanarra is megy vissza. Mi értelme nem elismerni ezt?
"Az őst viszont mondták i-vel és általánosan ő-vel használjuk ma."
Ez nem jelent szóhasadást. Ui. nem egy szóból lett kettő, hanem kettőből egy. Éppen úgy, ahogy a fel és a föl szavak közül a "fel" került ki győztesen, ma ezt használjuk leginkább. (Bár szerintem a "föl" használata helyesebb lenne, mert így is indokolatlanul sok az E hang a magyarban. Ugye, régen volt nyílt és zárt E hang, ma már az utóbbi eltűnt, csak nyelvjárásban él még Ö hangként. Megjegyzem, sokkal szebben hangzik a magyar ebben a tájszólásban...
"Szerintem ezek a változatok egymással párhuzamosan léteztek különböző nyelvjárásokban, s a mai nyelvben csak az egyik, vagy másik maradt fönn, így semmiféle hasadás nem történt."
Szerintem is nyelvjárasok miatt alakult ki a szóhasadas, de kialakult a mai nyelvben. Istent nem mondják sehol östennek, nyelvjárásokon túl. Az őst viszont mondák i-vel és általánosan ő-vel használjuk na. Tehát történnie kellett hadásnak.
ÖSSZEFOGLALÓ : 100 angol kifejezés magyar nyelven, magyar hangalaki előzménnyel 10. rész:
ARTERY ---------- ARTÉRIA vagyis ÜT-ÉR
ARTICULATE --------- ELTAGOLT kifejezésünk álruhában. Latin se tudja mi ez, csak úgy lett nekik egy ilyen.))
ARTICULATION -------- ELTAGOLTAN a multi ragozott szavunk ebben a formában. ARTICULO az ELTAGOLÓ .
AS ------ (éz) EZ meg vajon mi EZ?.))
ASPARAGUS ---------- A SPÁRGÁS történet. Névelőnk + a magyar szóképzés, a végén melléknévképzővel. Nem tudom hogy az Ancient Greek mivel kívánja magyarázni a magyar toldalékolásokat a szavukban.))
ASPHALT ----------- ASZFALT, AZ FÖLD-szurok másképpen, ógörög ÁSZFÁLTOSZ ŐSFÖLDES lehet, a FÖLD szó szinte biztos.
ASINARY ------------ A SZAMÁR (SINAR) van pont előttünk névelővel.)) Kissé átírták ezt a latinok, de látszik.
ASSOCIATE --------- ÖSSZEKÖTŐ a szavunk, csak megváltoztatták a hangalakot ilyenre.
ATHWART -------- ÁT-FERDén
AVULSION ----------(éválsán) ELVÁLÓSAN alakult ez a szó is a magyar eredeti hangalaktól, ezért ilyen.)) Csak így szétbarmolva már nem tűnik fel ez az átlagembereknek ránézésre, hogy ez bizony pontosan ugyanaz a magyar igekötős és többszörösen ragozott kifejezésünk átírva ! A jelentéshez is passzol tökéletesen.
BRASS -------- BRONZ szó elbarmolt formája. De ha a B levesszük elölről, RÉZ amit kapunk.
BREACH ------- RÉS a szavunk amint ezt a kezdő B hangot levesszük.
BREECH -------- RÉSZ ezúttal a szavunk, a kezdő B most is lehagyandó belőle.
BREVITY --------- RÖVID a szavunk, jól kiolvasható, a kezdő B most sem szükséges.
BROTHEL -------- BORDÉLY szó átírva. A "BRO" kezdés BOR valójában, egy kis hangátvetéssel trükköztek.))
BROWNISH --------- BARNÁS szavunk pontosan így is képezve. Magyar nyelv a ragozója ennek (is).
BUCK ------- BAK szavunk elváltoztatva.
BULWARK --------BEL-ÁROK ez, a sáncolás módszere.
BUMKIN -------- BUNKÓN átírt szó ez már.)) Mivel "pimasz,goromba ember" volt a jelentése.
BURDOCK ------- BOJTOS a pontos képzett szavunk, a BOJTorján fészke BOJTOS, nyelvünkön ragozott kifejezés elváltoztatott alakban. Az angol kamu etimológia nem áll meg, ráadásul értelmetlen is. A hivatkozott "BUR" a 150 éves nagyszótárban még csak nem is szerepel, pedig az egy durva terjedelmű mű. "BURR" ugyan már létezik, de kizárólag "fülcimpa" jelentéssel, tehát semmi köze semmi tüskefélékhez. De megmondom én mi az a BURR a fülcimpára : BŐR szavunk lesz.)) Ennyit a helyi etimológiáról.))
A hivatkozott DOCK meg a magyar DOKK, azaz hajókikötő.)) Amúgy pontosan ebből van a DEKKOL szlengnek számító kifejezésünk a várakozásra/tartózkodásra.
COUNT(1) -------- SZÁMÍT azért hogy ez egy magyarul ragozott szó.))
COURAGE-------- KURÁZSI szavunkat ismerhetjük fel emögött.
CRAKE (kérkedni) -------- KÉRKE része a kérkedésnek.
CRAVE ---------- KÉRVE a pontos magyar kifejezésünk. Enélkül a nyelvünkön már készre toldalékolt szó nélkül az angol alak nem is lehetne meg sehogyan sem. Hiszen ezt írták éppen át. Régi szótár még odameri írni a "kérni, könyörögni" eredeti jelentését. És bizonyíthatóan K kezdőhangos eredetileg.
CRETACEOUS --------- KRÉTÁZÁS így ragozva pontosan.
CRONE --------KORON van a hangsúly.
CROOK(1) ---------- KEREK
CROOKED ----------- KEREKÍT ezúttal a pontos.
CROOKEN ----------- KEREKEN látszanak a magyar nyelv ragozásai mindben. Nyelvünk többesszáma, igeképzője, módhatározós melléknév ragozás, van itt minden mint a búcsúban.))
HURST -------- HARASZT lehet, a homokbuckát nem tudom hozzá kötni, viszont régen a "liget, erdőcske" volt a jelentése. Illetve hasonló germán alakok a madárfészekre vannak, szintén HARASZT-ból építettek ezek.
HURT -------- SÉRT szavunk átírt kezdőhanggal.
HUSBAND ---------- HÁZBAN lesz aki házasodik nemde?.)) Egy HÁZBAN közösen.
HYEN ------- HIÉNA
HITHERMOST -------- IDE MOST ezt kell írni. Ennek nem a "legkésőbb" az eredeti jelentése hanem "legközelebbi helyre" Nagyon nem mindegy. HITHER mögött az IDE (ITHE) van.
MISUSAGE ------- MÁS ŰZÉSE a dolgoknak mint azt kellene.
MOB --------- NÉP szavunk átszerkesztve.
MOBBISH ----------NÉPES/NÉPIES a pontos kifejezésünk, és régen pont ezt is jelentette többek közt.
MODISH ----------MÓDOS szavunkra ismerhetünk rá.
MONASTERY -----------MONOSTOR
MONTH --------- MENET, a hold menete. A "német" MONAT jobban mutatja hogy ez egy magyar MENET.))
MOON --------- MENŐ, az égbolton közlekedő égitest. Proto-Germanic esetén még nagyon MENŐ szó volt.))
MOONLIGHT------- ez a MENŐ-(VI)LÁGÍT is ám, így lészen a holdvilág.
MOONISH ----------MENÉS ezúttal a szóképzés. Régen "változatosságot" jelentett.
MORASS --------- MOCSARAS összehúzva, vagy "B" megoldás hogy MARÓS a mocsár. Ugye a MARSH esetén ez már feljött, ott a MOCSARAS ikszeltem be.
OINT ------ KENT szó lehagyott kezdőhanggal. Mondjuk K-val nagyon feltűnő lenne, ezt nem kockáztatták.))
OMNIFARIOUS ----------ANNYI FÉLÉS dolgok ezek hogy inkább átírták.)) Mindenfélére...
OMNIFORM -----------ANNYI FORMA hangalakja lehet annak, hogy ha átírják a magyar kifejezéseket.))
OPEROSE ---------- IPAROS meló lehetett a magyar nyelvet átírni.)) Csakhogy most már felismerjük ezeket.
OLDISH ----------- hát IDŐS ! Az L a trükk , azt kiszedhetjük. Ragozott szavunk már ez is természetesen.
A 2. része hamarosan jön még, és azzal meg is lesz a kerek ezer...
""A székely írás "u" és "v" betűje is a magyar vaske "vas" és a hurrita ushu "réz" szójelekből keletkezhetett az akrofónia során." (V. Géza)
Ha a réz volt korábban a vas, akkor némileg borul a teljes logikai levezetése a vas szónak."
A "vas" nem volt korábban "réz":
réz – Szergej Anatoljevics Sztarosztyin szerint a réz szó őskaukázusi alakja PK *HVreçV. A sumer urudu szónak az iráni nyelveken keresztül történő átvétele téves elképzelés (sumer*urudu > iráni rauda > *rod > *red). [9]
vas – PU-PFU *waśke < hurrita ušḫu és nem a sumer quškin
"Amúgy az Ismer - ösmer szavunkban megvan még ez az összefüggés amit hiányol az ÚESz, hiszen ha valakit, vagy valamit ismerünk, az kvázi régi azaz (ó idejű, ősi) kapcsolatra utal."
Egy másik példa: Iskola-oskola.
Hozzáteszem, az I-E-Ö-Ü hangváltozások nem törvényszerűek, csak egy-két szónál tapasztalhatók. Szerintem ezek a változatok egymással párhuzamosan léteztek különböző nyelvjárásokban, s a mai nyelvben csak az egyik, vagy másik maradt fönn, így semmiféle hasadás nem történt. Lásd a zárt E hangot, amit ma általában E-nek, tájnyelvben Ö-nek ejtünk, de sehol sem kifejezetten zárt E-nek, noha a magyar anyanyelvű még érezheti melyik hang nyitott és melyik zárt.
"Kézenfekvő lehetett az ős szó alkalmazása a vas elnevezéséhez, ha valóban az első vas források az égből lehullott vasmeteoritok voltak."
Jó észrevétel, s ha megnézzük a "vas" hettita-hurri alakját - ušḫu - inkább hasonlít az "ős" szóra. Nagy valószínűséggel ezt az "ős" szót alkalmazták a a "vas"-ra, asszociálva égi "eredetére".
"ÚESz: Vas Örökség az uráli korból." A vas szó eredetét ott kell keresni, ahol azt először alkalmazták, ez pedig mai ismereteink szerint a hattik-hettiták területére (Anatólia) esik.
Tudomásom szerint a hettiták is hasonló szóval nevezték ezt a fémet (sajnos nem találtam rá forrást)
"ÚESz: Isten "Valószínűleg iráni jövevényszó."
A hattik már 6000 éve Estan (Napistennő) nevet használták.
Mivel a magyar hagyományokban erős a Napistennő tisztelete, így jó eséllyel eredeztethető - a "vas" szóval együtt - Anatóliából.
