Nehéz tárgyat ha húzunk, és úgy istenigazából belefekszünk, segít, ha visszatartjuk tüdőnkben a levegőt. Egyik módja, ha ajkunkba harapunk, t.i. elég sűrűn kell kapkodni a levegőt.
Ez egy V hang kiejtésével jár."
A felsorolt példák azt mutatják, hogy más nyelvekben is ugyanez a V hang hordozza ezt a jelentést (ez az egyedüli közös hang) igazolva, a hangok önálló jelentését.
"Nehéz tárgyat ha húzunk, és úgy istenigazából belefekszünk, segít, ha visszatartjuk tüdőnkben a levegőt. Egyik módja, ha ajkunkba harapunk, t.i. elég sűrűn kell kapkodni a levegőt.
A magyar nyelv elváltoztatott hangalakjából született "latin" szavak :
DATIO : adás, adásjog --------- ADÁS pontos szavunkból mindez. Itt épp lehagyták az "A" kezdőhangot.
De megvan ez a szavunk nekik AD---ADD---ED és egyéb formákban is, de azért mert elváltoztatták a magyar hangalakot. Többféleképpen is. Az már megszokott hogy az "S" hangunk gyakorta T-re van átírva.
CUCULLA vagy CUCULLUS : barátköntös, CSUKLYA, ma már kapucni is ----------- A konkrét magyar képzésű CSUK-LYA szavunk van átmódosítva. Magyarul ragozott szó ez már eleve, ezt a dolgot az ember a fejére CSUKJA, ezért ez a neve.
CALCEARIUS : varga ---- aki ugye cipész is volt, azaz SARKALÓS ember ő, a többi jó néhány hasonló "latin" szóból egyértelműen kiderül hogy erről van szó, eléggé jelentős már a hangalaki módosítás, de még épp fel lehet ismerni . Többszörös magyar toldalékolás a szóban.))
ARGILLOSUS : agyagos------ ide most bevonom a körbe a görög szavakat is, azért mert nekik két szavuk is van erre : ÁRGILOS és PYLÓS : Ezek színtiszta magyar szavak elváltoztatva. Ezek színek lesznek, az agyag színei : SÁRGULÓS és PIROS . Igen, az agyag sárga, de ha nem az akkor a vörösagyagról van szó, ezért van két neve a görög nyelvben ennek. De eredetileg magyar nevek.))....
Nehéz tárgyat ha húzunk, és úgy istenigazából belefekszünk, segít, ha visszatartjuk tüdőnkben a levegőt. Egyik módja, ha ajkunkba harapunk, t.i. elég sűrűn kell kapkodni a levegőt.
Ez egy V hang kiejtésével jár.
V-on (-z, -sz[ol], > visz, vezet > vezér, visel, vesz, vivő, stb.
"Azt ecseteltem, hogy a számneveink végén lévő -van tag nem azonos a van létigénkkel.
Ez csak egy alaki egybeesés következménye."
Ilyen véletlenek nincsenek. Egy gyök jelentése nem a véletlen műve.
Ha a jelentésük közt mégsincs kapcsolat akkor az valamilyen asszociáció miatt történt. (mint a király szó esetében, amely manapság JÓ jelentésű is)
A további félreértések elkerülésére:
Korábban ezt írtam:
"Könnyen lehet, hogy a -ven, -van toldalék eredetileg a VONal / VONás szó gyöke." (2337)
Amit Te is helyeseltél:
"A vonás szó köszön vissza a -van, -ven, -von utótagban, ezt jól látod." (2340)
Majd meg is erősítettél:
"Azért vonás, mert a kilencedik vonal után a tizedikkel áthúzták a sort.
Ezután a tizes helyiérték helyén csak az áthúzás vonalát tüntették fel.
Ez a vonal jelentett ezután tizet.
Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett" (2345)
Ezekkel az állításokkal áll szemben @Igazság80 véleménye:
"Ez nem a VON szó a számjegyek végén, hanem a VAN. HETVEN az 7-szer 10. Azaz tízesből HÉT VAN." (2342)
Ezt az elgondolást, pontosabban az utolsó mondatot vettem górcső alá és változtattam meg a véleményem:
"A VONás és a VAN közt magánhangzó különbség van, s ez nem lehet véletlen... És bizony nem is véletlen, mert a VONás húzni, vonni jelentésű, a VAN pedig létezésről szól. Nem lehet őket összekeverni. Más szóval: Miért lett a számnevekben a VON gyökből VAN? Ez számomra megfejthetetlen, és válaszra szorul.
A legegyszerűbb válasz: Nem változott semmi, hanem tényleg VAN van a számnevekben, és @Igazság80-nak van igaza.
Gondolkodjunk. Azt írtad a 2345-ben: "Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett."
Igen. Most ezt a képet nézzük, hogy hat ilyen tizet jelentő vonal látható egymás fölött. Mit mondunk, hány vonal látható a papíron? A válasz: hat VAN." (2358)
Tehát a számnevek végén nem a VONal szó gyöke található, hanem a VAN (létezést kifejező) gyökszó.
AEQUIPARATIO : hasonlítás, összehasonlítás, hasonlóság-------- összetett szó latinként, de 2 szó magyarul eredetileg + bónusz többszörösen ragozott a nyelvünkön. EGGYÉ-PÁROSÍTÓ a pontos konkrét magyar hangalak amit a latinok átváltoztattak ilyenre. AEQUITAS --- EGYÍTÉS (egyesítés)
AGGESTUS : összehordás, halmozás, rakás, halmaz--------- EGYESÍTÉS szavunkból van ez, szépen magyarul toldalékolt ez már.)) Láthatjuk hogy az a bizonyos EGY az immár nem AEQU, hanem ezúttal AGG formában tűnik fel, van még máshogy is, egyszer majd ha mind meglesz, összefoglalom őket. Többféleképpen változtatták el akár ugyanazon szavunkat is, ezt már más szavak kapcsán is megfigyeltem. Ki mikor volt épp aznap szolgálatban éppen.))
BREVITAS : rövidség------- RÖVIDES szóból mindez. Azt már megszokhattuk hogy a D hangunkat sokszor T-re írják át, itt viszont az eredeti szavunk előtt feltűnik egy B hang , és ezzel jelentősen módosul az egész. A többi "rövid" értelmű szónál is ott "trükközik" ez a B hang.))
BUPHAGUS : falánk, nagybélű --------- azaz BÜFÖGŐS szavunkból mindez, csak egész egyszerűen elváltoztatták az eredeti hangalakunkat. Meg hát hangjuk se nagyon volt mindenhez. Ők így fejezik ki ebből a dologból úgy néz ki. Csodásan látszódnak a magyar nyelv ragozásai, van itt melléknévképzőnk + gyakorító igeképzőnkre is ráismerni könnyűszerrel...
"Szerintem ő sem ezt állítja. Hanem annyit hogy ha ezekből a bizonyos 10-esekből 6db VAN áthúzva, akkor logikusan lehet a végkifejlet 6-VAN számjegy..."
Pontosan! Sajnos, vagy nem sajnos meg kellett változtatnom korábbi véleményem...
A VONás és a VAN közt magánhangzó különbség van, s ez nem lehet véletlen... És bizony nem is véletlen, mert a VONás húzni, vonni jelentésű, a VAN pedig létezésről szól. Nem lehet őket összekeverni. Más szóval: Miért lett a számnevekben a VON gyökből VAN? Ez számomra megfejthetetlen, és válaszra szorul.
A legegyszerűbb válasz: Nem változott semmi, hanem tényleg VAN van a számnevekben, és @Igazság80-nak van igaza.
Gondolkodjunk. Azt írtad a 2345-ben: "Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett."
Igen. Most ezt a képet nézzük, hogy hat ilyen tizet jelentő vonal látható egymás fölött. Mit mondunk, hány vonal látható a papíron? A válasz: hat VAN.
Amikor azt halljuk, hogy valakinek sok VAN a rovásán, (és nem azt, hogy sok VOn(al)) azt jelenti sok vonal (strigula) van húzva. (pl. ennyivel tartozik a kocsmában...)
FLUESCO : olvad, folyóvá lesz (elfolyó/szétfolyó) ------- FOLYÓSKA a konkrét és pontos magyar hangalak, amit elváltoztattak ilyenre. A többszörös magyar toldalékolás/ragozások már eleve benne vannak a szóban. Sok hasonló "folyós" szavuk kezdődik "FLU" módon. A "FLUX" verzió is ide tartozó, a FLUO = FOLYÓ szavunkkal, ennek magyar szónak a módosítása ez.
Az angol FLOW : folyás, ömlés ---- FOLYÓ szóból eredeztetve.
JUVENTA : ifjúság, fiatalság, ifjúkor és úgy eleve fiatal emberek----------- Egy az egyben a magyar nyelven már többszörösen ragozott JÖVENDŐ szavunk módosítása és elváltoztatása.
Hiszen a JÖVENDŐ nemzedékről beszélünk. magyarul kommunikálunk és szövegelünk itt végig természetesen.))
SEDES : szék, ülőhely, lakhely, lakás, tartózkodási hely, a hely ahol van valami, törvényszék -------------
Látható és megállapítható hogy itt egy az egyben a SZÉKES szavunkat változtatták át már magyarul ragozottan ilyenre. Valamiért a K hang helyett egy D hangot írtak át oda most az ilyenkor gyakori C helyett, de ez sem terelheti el a figyelmünket arról hogy itt újfent egy készre ragozott magyar szóból "építkeztek"
PITHAULES : dudás ------- Persze-persze csak ha jól megfigyeljük az önkényes elváltoztatását a már magyarul többszörösen toldalékolt szónak, akkor észrevehetjük hogy ez konkrétan a FÜTYÜLŐS szavunk lesz átmódosítva. Ami látszik az azért látszik.)) Bár nálunk a dudaszó az harsan leginkább, mi így mondjuk ma ezt...
De ezek nem mindig ugyanazok a szavak végein. A FALU-N és a FALVÁN viszonylatában valóban helyraggal van dolgunk, és a V ebben az esetben tényleg vendéghangként funkcionál.
Viszont ezen példáknál már a létigével vagyunk kapcsolatban :
JÁTSZ-VÁN ----- játszva VAN LÁT-VÁN ------ látva VAN Vagy ha úgy cselekszünk hogy TUD-VÁN bizonyos információkat teszünk meg lépéseket, akkor TUDVA VAN ez és az, eszerint döntünk. A VÁNY is ilyen, egy KIADVÁNY esetén az van tömörítve hogy KIAD+VAN , azaz KIADVA VAN. Ami NYIL-VÁN-OS, annak is az a lényege hogy a hozzáférés nyitva VAN , és nem a "nyílon" tevékenykedik bárki.
Ja és még egy érdekes: a VAN szó mintha már eleve hordozná ezt az "N" helyragot, mintha már a létigének a szó végén már része lenne ez...
EVOLUTIO : kifejtés, kifejlés, kifejlődés ---- Evolúció néven ismerjük,, ELVÁLÁS szavunkból lehet ez az egész, ilyenre módosult el. Persze a VOL máskor a latinban inkább FÖL szó lesz.
QUAERITO : tudakoz, keresget, keresgél, kérdezget valami felől ------- KERÍTŐ a pontos hangalak amit odaát elváltoztattak ilyenre. Duplán ragozott már magyar nyelven.))...
CURVUS : hajlatos, görbe, görbített, ívületes ----- a konkrét és pontos magyar hangalak a KÖRÍVES lehet már így szépen készen és a nyelvünkön toldalékoltan. Az angol CURVE ugyanez a dolog, KÖRÍV(E) jelentéssel. A szavainkat később elváltoztatták ilyenre.
Ez konkrétan és ragozottan már a GYEPÁLÁS, és a GYEPÁLÓ szavaink lesznek. Mi ma már ezt úgy ismerjük, mint elver/elpáhol valaki valakit. A GYEPkaróval, azért ez a neve a műveletnek. A GYEPŰ, GYEPŰZ, beGYEPŰZÉS szavakhoz köze, melyek alapja a GYEP szavunk, ami a GYOPár szavunk része is, itt minden színmagyar.
DEPASTIO : legeltetés, legelés ---- GYEPES(z) -TŐ, a repesztő mintájára, GY hang hiányában D a kezdőhangjuk, bár egyébként is szerették elmódosítani az eleve magyar ragozású szavakat.
DEPRESSUM : lenyomja/lenyomott ------ Itt már szó sincs gyepről, pedig ugyanúgy kezdünk. LE-PRÉS-elt szavunkból van az egész, megfigyeltem hogy a LE szavunkat gyakran "DE" kezdéssel használják előtétnek igék előtt. Biztos át kellett írni a kezdőhangot, nehogy túl feltűnő legyen.)) De észrevettük/figyelünk ám.
MARCUS : római előnév, nagy kalapács ---------- Ez pontosan és konkrétan a már magyar nyelven készre toldalékolt MARKOS szavunk átváltoztatott megjelenése...
VIRGO : szűz, szűzleány, ifjú nő ----- VIRÁG szavunkból az egész, egy hasonlat ez a történet . Mivel a VIRGULTUM az már: bokor, cserje, harasztos hely------ VIRÁGOLT helyek, VIRultak. Persze a virág szavunk más módokon is látni lehet náluk, nem csak ez a figura létezik.
VORAGO : örvény ----- Ez egy az egyben a magyar FOROGÓ szó átírása ilyenre. És igen, az örvények ezt teszik éppen. Magyarul teszik meg.)) Nyelvünkön toldalékolva teljesen készen lévő szót örökölt meg a latin nyelv, majd később a helyesen írt/ejtett magyar hangalakot elváltoztatták.
SPRÉTOR : magvető---- ------ igen erős mássalhangzó-torlódás esete forog fenn.)) De azért észrevesszük hogy ez pontosan a SZAPORÍTÓ szavunk eléggé átdolgozott kiadása. SPORADICUS : szétszórt---------- azaz multi toldalékolva ez a SZAPORODÁSOS szavunk pontosan, de ez azért jó mert a hangalaki átírások ellenére kiválóan látszódnak a szóban az egymás után következő magyar ragozások . Ami szétszórt az másképp mondva szaporodott/szaporított, szétszórt magokra különösen igaz ez...
Igen, értem azt hogy 10-eseknél áthúzzuk egy vonallal a történetet és emiatt passzol is teljesen a képbe a számjegyek végén az --VEN és --VAN = VON szó , csak szerintem akkor is ez a létige, a VAN szó itt a magyar nyelvben. Ettől még logikusan a VON-ból is képezhették mondjuk a tízet a csuvasok és stb...
A kettő párhuzamosan is mehet egymás mellett. Ki miből képzi a magáét. A HÚSZ szavunk viseli ezt nálunk, a HÚZ képzéséből létrejőve. De a HAT-VAN esetén a 6-dik vonalnál járunk, éppen HAT-VAN ebből áthúzva nekünk. A magyar nyelvben a -VA --VE -VÁ -VÉ továbbá a -VÁNY és --VÉNY, illetve a --VÁN és --VÉN vagy épp a --VAL --VEL toldásaink szinte mindig a létigével közösíthetőek.
Ezért is gondolom hogy most is erről van szó, ugyanúgy beleillik a képbe mint a VONAL dolog. 8 VONalnál épp NYOLC-VAN belőle húzva, (épp a vonalból) és ezért NYOLCVAN a számjegünk. Mert 8 VAN belőle !
És volt HET-VAN is régen. Meg nagyon rég TÍZVAN és HUSZVAN is ! A HUSZ-ON variáció meg helyragos, HÚSZON TÚLI számok, de még 30 előttiek...
"Ez nem a VON szó a számjegyek végén, hanem a VAN."
Nekem ez is elfogadható, de a "kép", amit leolvasunk vonalakból áll, s én ezért eredeztettem a VONal szóból a -van, -ven toldalékot. Annál is inkább, mivel semmilyen szorzásra, nullára utaló jel nincs a szóban, hanem egyszerűen azt jelenti a nyolcvan, hogy nyolc vonal.
"Az egész dolog felderítését és dokumentálását V. Csaba végezte el,"
Régen olvastam a könyvét és a nullás dologra nem emlékeztem, de most utánanéztem, és igazad van, a lascauxi barlangrajzokon is megtalálta a nulla jelét.
