és ehhez Pista és Józsi bácsinak versenyre van szüksége? Szerintem ha kirakja egy vasárnapi családi ebédhez a borát akkor nagyon hamar kiderült, hogy jól csinálta-e avagy sem... meg szerintem az ilyen családi fogyasztásra készült borok gazdái pontosan tudják, hogy olyan-e a boruk amilyennek annak lennie kell avagy sem.
Szerintem a legtöbb ilyen hegyközségi versenyre csak amolyan plecsnigyűjtésből viszik az emberek a boraikat...jól néz ki a présház falán az n+1. oklevél. Amolyan hegyközségi játék ez ami jó poén ameddig nem a befolyásosabb gazdák levajazott önfényezése avagy a gazdák lenyúlása a cél.
Hova jutottunk a hegyközségi borversenytől...Parker meg bordói satók. Könyörgöm, az ott induló Pista és Józsi bácsik 90 %a nem eladásra termel és nem azért megy oda elsősorban, hogy meg piacot szerezzen a borának, hanem valamiféle igazolást nyerjen arról hogy jól kezelte e borát, szőlőjét az elmúlt évben vagy kevesbé.
Nálunk 1000 Ft a nevezési díj mintánként, és 3 üveggel kell vinni. Itt is van termelői és forgalmi kategória. Ezt azért kell, mert vannak olyan tételek, amit saját részre készítenek, de azért meg akarják mérettetni. A borversenyekről(az összesről) pedig ugyanaz a véleményem, ami már alább is látható volt: ne pár "szakértő" mondja meg a frankót a boromról, hanem a fogyasztó. Az ő szava(és a pénztárcája) dönt
Megeshet. De szerintem ha mondjuk egy jó nevű, megbízható és elismert borszakíró veszi a tollára a borát egy bemutató kóstolón szerzett tapasztalata alapján akkor lehet, hogy ugyanez történik.
Az igazán komoly bordeaux-i pincészetek ezért is nem a versenyeken rugóznak, hanem elhívják a nemzetközileg elismert véleményformálókat és megíratják velük a frankót :) Parker mester egy-egy elismerő szava és 90+ pontja az egekbe tudja lőni egy tétel árát.
Az első gondolatsorral még egyetértünk. A másodikról azonban más infóim vannak.
Van olyan volt kollégám akinek a fellendülést a versenyen (igaz nemzetközi) szerzett érem hozta meg. Azt mondta ezek után, hogy kevesebbet kellett utána járni a piacnak inkább őt keresték. Tehát a piacon azonnal neve és ázsiója lett a borának és kicsit jobban megy azóta a szekér.
Szerintem sokan pontosan ugyanezen okok miatt hanyagolják az ilyen gittrágós eseményeket.
Sok súlya úgysincsen az ilyen érmeknek és okleveleknek... még a komolyabb és akár nemzetközi versenyeknek sincs sok jelentősége.
Értelme szerintem a versenyeztetésnek csak akkor van ha százezres palackszámban termelsz a hipermarketek polcait megcélozva, mert talán az ilyen nagyobb láncok beszerzői számára jelent valamit a versenyeredmény.... a gasztróban és a szakkereskedelemben valaki megkóstolja a bort és érmektől meg oklevelektől függetlenül meghozza a döntést, hogy kell neki a bor avagy sem.
Mára már elmondhatom, hogy nem járok borversenyekre éppen azért mert elfogultságot látok benne.
Azért tettem fel a nagy kérdést mert mertem remélni, hogy nálatok is kiveri a biztosítékot a kiírás.
A hordós, palackos minőség között az a nagy különbség, hogy némi hibát megengednek. Na nem stikket vagy hasonlót hanem pl tükrösség a hordósnál nem legfőbb követelmény. Nincs egzaktúl leírva, hogy mit is kell rajta érteni ezért aztán gondoljon mindenki amit akar.
Nálam három dolog verte ki a biztosítékot. 1.) a palackoshoz miért is kell címke meg OBI, enélkül már nem lehet elbírálni? mellesleg forgalombahozatali címke kell, akkor meg hová lesz az anonimitás. ha meg a bírálók nem látják amúgysem a palackot akkor meg a töltögetőknek mi a bánatnak kell. vagy címke versenyt is rendeznek nem tudom. 2.)az árat én is húzósnak érzem 3.)az a 30 % díj a bánat tudja mi lehet. nincs leírva. nos ha beadnak 100 mintát akkor tegyük fel a bírálat szeint pl 20 arany 20 ezüst 20 bronz lenne, a többit zárjuk ki. akkor ezek közül kinek óhajtanak érmet adni. Hát ettől végképp elszált az agyam. Mára a nagyok egymásnak paroláznak vagy mi a francot képzelnek? A kicsikbe megint belerúgtak egyet.
Na ezért nem megyek borversenyre de azon gondolkodom, hogy nyáron egy napon a topictársakat szívesen látom egy szakmai tanácskozással egybekötött borkostolás-bírálatra.
A kérdés azaz, hogy pontosan mit akarsz elérni egy ilyen versennyel?
Ha a borodról akarod megtudni az elfogulatlan igazságot, akkor keress egy fél tucat hiperkekec kritikust akik garantáltan elmondják az őszintét neked és adjál nekik elbírálásra 1-2 palack bort. Ez a módszer messze megbízhatóbb és eredményesebb mint a borversenyek.
Tudod a mozikat is úgy tesztelik, hogy próbaközönségnek levetítik és figyelik, hogy ott nevetnek avagy sírnak-e ahol a rendező ezt tervezte... nem pedig 2-3 meghívott filmkritikussal pontoztatják le :) akik hozzáértése és elfogulatlansága is eléggé bizonytalan.
Melyik az a borvidék Magyarországon ahol a megtermelt borok 40%-a 90 pontos? vagy akár a 30%-a 80 pontos?
Én amúgy úgy vagyok ezzel a borvidéki versenyekkel, hogy sok sikert nekik és nagyon tisztelem őket meg ilyesmi, de érdemileg csak az olyan versenyeket tartom mérvadónak ahol minden bor a piacról kerül be a versenybe és a szervezők, bírálók függetlensége és szakértelme megkérdőjelezhetetlen.
:) Mondjuk ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy nem versenyeztetünk :)
-Nem. Ugyanis arról van szó, hogy ha pl 100 benevezett borból 40 bor kap 90 pont körül, akkor csak a legjobb 33 bor lesz aranyérmes. Jobb helyeken meg besorolják a borokat, tehát a bírálók elé már nem is kerül. Mégjobb helyeken meg a gazda nem dicsekszik az ilyen 46 pontos borával. A legjobb helyeken meg ilyen nincs is. (hihi)
-A magas színvonalú szervezés pénzbe kerül. (hihi) A Quadris pl. ingyenes volt. Össze is jött 378 minta. A Kadarka Nagydíj még a tiéteknél is drágább volt. A Takarékszövetkezetin az első minta ingyenes, de a többi már sokezer forintos.
Ez Szekszard? Több mint furcsa ez a "hordós", "palackos" minőség van erre vmi szabadosan definiált kategorizálás? Egy hegyközségi borversenynek sztem nem pl. a fogalombahozatali engedély (OBI eng) alapján kellene kategorizálni, számos termelő egyszerűen nem obiztatja le a borát pedig attól még bőven kiváló minőségű és palackstabil. Nálunk a pécsi hegyközségnél jövő héten lesz a borverseny, semmi különös nevezési feltétel nincs a tagságon kívül. Egy minta 600 ft, és 2 palackot kérnek. (Tavaly 20 pontos bírálat volt, a szokásos ponthatárokkal, évjáratfüggő, hogy mennyi érmet adnak.)
Általános kérdésem lenne mindenkihez aki tud róla!
Arra lennék kiváncsi, hogy más hegyközségek esetében ahol borversenyt tartanak milyen nevezési feltételek mellett lehet indulni. Nálink igen röviden a következő levelet kaptam erről
hordós minőség esetében 3 hl létező mennyiség, 3.000 Ft/minta nevezési díj,
palackos minőség esetében címkével ellátott palack, 1000 db mennyiség, 5.000 Ft/minta nevezési díj, OBI általi forgalombahozatali engedély.
100 pontos bírálati rendszer A benevezett borok 30% kap érmet.
ekőszőr is még ráérsz, még lében sincs a szőlő. hacsak nagyon nem volt tavaly lisztharmatos a szőlőd, ekkor kéntartalmú lemosóval most mennék.
másodszor pedig szerintem nem kell a kéntől félni. A karathane jobban perzsel. tavaly ilyenkor többen leírtuk milyen növényvédelmi technológiát alkalmazunk de egy kicsit röviden megismétlem a sajátot. Virágzásig olcsó kontakt szereket, réz vagy rézpotló plusz kén. Utána a virágzás alatt felszívódó szerek jönnek zárva a botrytis elleni szerrel. ez kb 2-3 permetezés (manapság strobilurin hatóanyagú szerek jönnek szóba). majd ismét kontakt jön érésig. A zárás ismételten rothadás elleni szer. A kén az mindig marad de a réz vagy rézpotló és a felszívódó szereket kétévente váltogatom. Karathane-t akkor alkalmaztam eddig, ha ég a ház! :-)
Mondjuk én nagyon félek attól, hogy az emberek nagy része azért átlát a szitán és elutasítja az ilyen sarlatánokat, de ahhoz nem elég türelmes vagy széles látókörű, hogy ezektől a kóklerektől a valódi környezettudatos gazdálkodást megkülönböztesse. így ha meghallja a biobor és organikus szőlő kifejeléseket akkor az fog eszébe jutni, hogy jaaaa ez az a baromság amiről leszedték a szenteltvizet.
Ugyanilyen amortizálását megfigyelhettük a kézművesség és a terroir szemlélet kapcsán. Jópár véleményformáló már egy ideje amolyan gunyoros éllel használja ezeket a fogalmakat és én ennek nagyon nem örülök.
Az a sor meg jó hosszú lenne, hogy én mit tüntetnék el a polcokról... Kezdeném a sürítményezett borokkal ... beleértve a pancsolt édes vörösöket és társaikat. Folytatnám azokkal a borokkal amik olyan országból származnak ahol bornak lehet hívni a nem 100%-ban szőlőből készült erjesztett italokat és ahol az aromázás, színezés, cukrozás és avinálás engedélyezett :)
Az megint más kérdés, hogy szerintem a soxínűség vész el akkor, amikor a többtízezer liter egyforma bor készülne, ahelyet, hogy 10-20 hektónként más-más lenne. Kell a minőségi tömegbor is (pl. Teleki), amin szocializálódhat az ifjúság. Ami sztem nem kell, az az alsópolcos kannás bor.
Én is a kézművességben hiszek, és csak azért használok felszívódó gombaölőt (sztem kb. ez az egy nem "bio" a technológiámban), mert kéthetes fordulókkal nem lehet védekezni csak kénnel/rézzel. Ez van.
És én is károsnak tartom a varázslókat, mert pont a környezettudatos gazdálkodók elől szívják el a levegőt a hóbortjaikkal. Amikor az Alkesz arról számol be, hogy a kaucsukcsizmás taposás az igazi, mert az emberi rezgések átmennek a borba, tehát amíg van olyan sarlatán, aki ezt meri állítani, addig lesznek olyan agyalágyultak, akik ezt el is hiszik. Ezért írtam, hogy itt új szegmens kialakítása történik, amely szegmensben ők lesznek az elsők, tehát ők keresnek vele pénzt. Erről szól ez, nem másról.
Az ócska tömegborokról tényleg több ízben le lett véve a szenteltvíz... annak ellenére, hogy a művalékeszen még így is néha körbe van tapsikolva pár borászati őskövület akiket inkább felejteni kellen és nem reklámozni :(
Ugyanakkor én hangsúlyosan különbséget tennék az amúgy jó minőségű de elsősorban technológiás soktízezer palack bort termelő és a tizerez palack alatti hozamú hagyományos technológiát alkalmazó a kézi munkára hagyatkozó gazdaságok között.
A vízválasztó szerintem a kóracél-fahordó, fajélesztő-vadélesztő, gépi szüret-kézi szüret, macerálós mikrooxidáció - fahordós érlelés jellegű különbségek között van.
Hangsúlyozom, hogy az égvilágon semmi bajom nincs a párosítások első tagjait alkalmazókkal...csak nagyon-nagyon keveslem azezen választási lehetőségekkel megmagyarázható stíluskülönbségekről szóló írást és beszélgetést. Természetesen az én létem meghatározza az én tdatomat :) jgy nem kérdés, hogy én melyik utat választom és mi mellett török lándzsát :)
A nagyüzemi borászati munkákat azért nem szedtem szerteszét, mert azt már megtették előttem százan. Ma már nem kell azt mondani, hogy "ne termelj 'ami a csövön kifér' metódussal ócska tömegbort". Aki ebből él, az dönthet: kannás bort csinál (akárhogyan) vagy minőségit (nem nagyüzemi módon).
Szerintem nincsen akkora impaktja ennek az egész biodinamikus borászkodásnak, hogy érdemes legyen beszélni róla. A biodinamikusan termelt borok mennyisége komolytalan még a kézműves technológiával készült környezettudatos borászatok hozama mellett is.
Viszont szerintem a biodinamika ostorozásával sikerült szerintem elbizonytalanítani jópárakat az egész organikus termelés témájában és szerintem rossz irányba tematizáltátok azt a kis közösséget akit ugyanekkora erőfeszítéssel a környezetettudatos gazdálkodás fontosságáról és jelentőségéről is meg lehetett volna győzni.
Örvendek, hogy egy kókler sarlatánságot hirdető "szakirodalmat" ízekre szedtél, de jobban örültem volna ha a sokak által bibliaként forgatott technokrata nagyüzemi módszereket istenítő szakkönyveket szedtet volna szanaszét, mert az is van ugyanakkora hülyeség és annak az impaktfaktora több tucatszor nagyobb nagyságrendben mozog mint az amúgy ártatlan hóbortnak mondható biodinamizmus.
Szerintem még Magyarországon is százával van olyan borosgazda aki tudatosan vagy ösztönösen de környezettudatos borászkodást csinál és a lehetőségeihez képest kerüli a nélkülözhető kemikáliákat valamint a gépesítés helyett kényszerből vagy tudatosan de a vidéki agrármunkanélküliség foglalkoztatását növeli a kézimunka preferálásával/vállalásával. Ebből a sokszáz gazdaságból szerintem pár tucatban még jó bort is csinálnak.
A környezet védelmének fontosságáról és a vidéki foglalkoztatottság jelentőségéről viszont keveset hallani. Pedig gondolj bele... lehet, hogy a biodinamikus gazdálkodók egy ócska humbugnak dőltek be, de az trágyával töltött ökörszarv még mindig kevesebbet árt a földnek mint a szintetikus tápanyagok... ugyanígy kamillafőzet és a csalánpermet is kevesebbet árt a környezetnek mint a vegyszer gyomirtók és permetszerek. Sőt egy őrült biodinamikus jóval több napszámosnak ad kenyeret mint egy géppel szüretelő és géppel kapáló nagygazdaság.
Márpedig ezek a lényegi problémák amikőrl a borfogyasztókat beszéltetni kell... a környezetvédelem és a szőlőmunkás védelme.
Ez az írás a blogomra született. Célja pontosan azoknak a hazugságoknak a pellengérre állítása, amelyeket egyes kóklerek biodinamika címszó alatt adnak el.
A cikkben is leírom, hogy a környezettudatos módszerek rendben vannak.
Ez csak egy érdekesség, hogy mennyi hülyeséggel etetik a népet.
Ami sajnálatos, hogy sokakban nem egyértelmű elhatárolódást, hanem "hááááát azért lehet benne valami" kezdetű óvatos véleményt fakaszt. Szerintem a hülyeség az hülyeség, ezt le kell hántani a környezettudatos vagy bio gazdálkodásról, és ez utóbbiakról érdemes beszélni, a varázslókat meg hagyni kell, hadd hülyítsék a népet.
Ezt értem... lehet najv voltam és azt hittem, hogy a művelt alkesz célja valami olyasmi lenne amivel a fundamentálisan pozitív értékekre hívja fel a figyelmet és az eldugottabb kincsek feltérképezése és a fogyasztók tájékozódásának a segítsége.
