Ja, ezt elfelejtettem: a metszéssel kapcsolatban én azt szoktam figyelembe venni, hogy lehetőleg a barkásodás ellőtt fejezzem be.
Ha a húsvétból indulunk ki, azzal csak az a baj, hogy ha jól tudom, ennek az időpontját minden évben az előtte levő telihold ideje határozza meg (vagyis tk. pogány ünnepen alapul, de ez már vallási téma, ne menjünk bele), ez pedig időben eléggé "szétszórt", tehát nem biztos, hogy erre kellene alapozni a metszést.
Más téma, hogy minél későbbre halogatom a dolgot, annál biztosabban belemetszek a nedvkeringés megindulásába, az meg nem tudom, mennyire tesz jót, de nincsenek jó tapasztalataim (általában igyekszem a metszlap dőlésszögével ezt ellensúlyozni, amennyire lehet,).
Magyarán én ha lehet, a nedvkeringés beindulása és a barkásodás előtt szoktam metszeni, minél későbbi időpontban.
A metszés gyakorlatilag lombhullástól rügypattanásig végezhető, akár télen is, ha valaki bevállalja a fagyveszéllyel járó rizikót. A szakirodalomban nincs tudomásom arról, hogy valahol említve lenne a metszés optimális időpontja. Az öregek szerint mire elfogy a húsvéti sonka, a metszeni valónak is el kell fogyni. Vagyis az idén mostanában. Nekem is ez a véleményem, a metszést rügypattanásig el kell végezni és ha ezt nézzük, néhány szőlőfajtának már barkásodnak a rügyei. Ugyanakkor ismert a zöldre metszés fogalma is.
Ez a kép tavaly április 14.-én készült (Olaszrizling). Persze nem tudom milyen lenne metszetlenül, de ha ilyen állapotban kellene elkezdeni metszeni, valószínűleg csak nagyon óvatosan, lassan, vagy csak nagy kárral menne. Szálvesszőre metszeni, meg se merném próbálni. Csapra talán.
Sajna még nekem is 1/3-a hátra van. Még kevés olyan veszőt találni, amelyikben megindult a nedvkeringés. Ha a népi bölcseletre hagyatkoznánk, akkor mostanság kellene a metszést végezni, hiszen rövidesen a boroskorsóba hullhatna a barackvirág. És ha barack virág, úgy tünik a kajszi nem teljesen esett áldozatol a hónak és a lehülésnek, bár nem egyértelműen lehet még megállapítani mennyi a kár. Ami azt illeti, február végén sokkal kellemesebb időben lehetett metszeni, hiszen volt nap, mikor ingújban is lehetett lenni, míg a március eléggé goromba volt.
Ha az saját bejáratú véleményemre vagytok kíváncsiak, akkor azt mondom, aki egy hétvégén képes megmetszeni a birtokát, az március előtt ne álljon neki, de akinek hetekbe tellik , ha az idő engedi nyugodtan, akár februárban is.
Az én tézisem az, hogy nem telepítettem szőlőt fagyzugos helyre így a kései fagyok nem érintenek.
2000 év óta én is rajzolom illetve manapság már fényképezem a szőlő hajtását. Április 24-re eddig javarészt kint volt. Én speckó nem veszélyeztetem a hajtásokat a kései metszéssel. Akkor binyonyára letörném a zsenge hajtást. Ergó korábban metszem. Már majnem készen vagyok a szőlővel csupán a kötözésem van hátra.
De hallottam már olyat is, hogy akinek nagyobb területe van az nekilát februárban.
-Sok, sok verseny statisztikájából azt lehet látni, hogy az aranyérmes borok aránya mindíg belül van a 30%-on. Ez ebből származik. Én eddig a 35 év alatt egyszer találkoztam azzal, hogy feljebb kellett vinni a ponthatárt. Azzal meg hogy lejjebb - mert ilyen is volt - talán kétszer. De ez nagyon régen volt (hihi)
-Ez a tipikus hülye tanár. A borversenyen pedig a meglévő értékeket kell keresni és díjazni nem pedig azt, hogy hogyan lehet buktatni. Az a bor amelyik jól szerepel a hegyközségi borversenyen, az megállja a helyét a borvidékin, az nem vall szégyent a régióban sem és eljut az országosra is sőt nemzetközire is.
erre írtam azt, hogy költségek meg az a nyamvadt oklevél ára legyen a nevezési díjban. ha nem elég jöjjenek a sponzorok. De legalább adjanak egy papírt hogy az idei bírálaton az 1887-es évjáratú satuja nagyaranyban részesült. oszt ennyi. tehát a bor önmagában ennyit tud. ettől még lesz rangsor mert a pontok egy rangsort fognak alkotni.
ezek után viszont a ponthatárokon, pontokon már ne tessenek változtatni.
Mindannyian voltunk iskolások mit szoltatok volna ahhoz, ha a tanár felemelné a ponthatárokat csak azért mert túl sok volt a jó jegy. Többet kéne buktatni jelszóval!
Ez igaz amit írtál, de a bírálat során ugye többen ülnek az asztalnál. Az is igaz hogy egyedileg pontoznak, de azért meg szokták beszélni. Ezzel semmi bajom nem lenne. csak azzal hogy kialakítottak egy pontot és amikor a díjak átadására kerül a sor akkor újragondolják azt amit már egyszer meggondoltak, megbeszéltek.
ha túlságosan sok lenne a nevezési díj akkor jönnek a sponzorok. megoldható minden. De ha van egy korrekt bora valakinek és csak az idei évben azért nem kap díjat mert sokan kapnának akkor legközelebb elgondolkodik rajta, hogy akar-e menni.
nem is beszélve arról a körülményről, hogy a következő évben gyengébb bora van akkor meg nyomnák neki a díjat? elveszíti az egész az objektivitását, hitelességét.
Csakhogy a paraszt azért nem érzi benne jól magát mert menet közben átverik mint azt a bizonyost a palánkon. Ja, vágjon hozzá jó képet, meg fizessen is érte!
Elmegy a versenyre ami inkább egy olyan megmérettetésnek kellene lennie, hogy hol is van a helye a mindenségben. Rendben legyen így de a szabályokat fektessük le előre és aszerint bíráljunk.
Az nem szabály, hogy menetközben változtatjuk a szabályt! Ilyet az oviban játszanak, nem ér a nevem mert új helyzet adódótt. Nevetséges. Nehogy ez legyen a követendő zsinórmérték. Azért emelni a ponthatárokon, hogy kevesebben kapjanak díjazást, észbontó!
Ha a syngenta lettt emlegetve és a díjak sora. ebben az esetben ha van pl 30 díj amit ők állnak akkor ne borversenyt hirdessenek, hanem rangsort. állapítsák meg az első 30 rangú bort (100 mintából) és máris rendben van a dolog. De nem ám kihirdetünk egy feltételt aztán addig változtatunk rajta amíg nekünk tetszik.
-Nem értek vele egyet. A hegyközségeknek erre kell, hogy legyen. Természetesen egy 3000ha szőlőterületű másként szervez mint egy kisebb. A nevezési díj pedig ugye a rizikó.
"azt kellene alkalmazni, hogy van egy megálmodott fajtajelleg stb (baráti körben álombornak nevezzük) a beküldött minta mennyire közelíti meg ezt a szintet."
Mondjuk ez az egyik ok, hogy nem szeretem a borversenyeket... Egyszer elküldünk egy egész korrekt olaszrizlinget egy laborba és az érzékszervi vizsga alapján a "szakértő" azt írta, hogy nem fajtajelleges a színe, merthogy a bornak zöldnek kellett volna lennie. Na mondtam is magamban, hogy minek is kéne ződnek lenni inkább :)
Szóval ez a fajtajelleges dolog akkor jó, ha valaki ad egy legalább hellyel-közzel egzakt leírást a fajtajellegről. Mert mondjuk sokért nem adnám, ha frankón tudnám végre például a juhfark fajtajellegét... mert általában ezzel is addig jutnak a bátrak, hogy az illata az olyan tiszta borillat :) Gondolom a színe meg borszínű és az íze is borízű :)
-Na, akkor egy másik. -Ezek a borversenyek ilyenek, mások meg másmilyenek. Szabályzata viszont mindegyiknek van. Mint írtam a Quadris borverseny minden költségét a Syngenta állta. Nyilván jó oka volt rá. -A hegyközségi, városi borversenyeknek kicsit más a hangulata, de célja ugyanaz. Kilépni a nyilvánosság elé, megmutatni a bort. Vesztesek nincsenek, csak jó és jobb borok, melyek a díjakat kapják. Sehol nem cél, az "hogy nehogymá jól érezze magát a paraszt". (lásd tf1 hsz-ét) -A sakk versenyt sem célszerű összehasonlítani a súlyemeléssel, pedig mindkettő verseny. A borverseny egy összehasonlító tevékenység, minden bíráló a saját "sztenderdjéhez" hasonlítja a bírálandó bort. Ahogy nincs két egyforma bor, úgy nincs két egyforma bíráló. Ezért van bizottság és nem csak egy stopperóra. -Pénteken Somlón jártam. Három gazda borait kóstoltuk meg. Nem volt szabályzat, nevezési díj, de verseny volt mert kiválasztottuk a nekünk legjobban tetsző bort. Amúgy barátkozásnak hívtuk.
ha nincs rá pénz, hogy díjazzuk az érmeseket akkor maradjunk a jelkép alkalmazásoknál. annyi pénz szedjünk be hogy fedezze a felmerülö költségeket no meg azt a néhány párszáz forintot amivel egy papírfecnin át lehet nyújtani ÖREG EZT PRODUKÁLTAD oszt jónapot! ne rázzuk a rongyot!
elolvastam és megértetttem. csakhogy elfogadni nem tudom. itt nem arrol van szó, hogy fut 30 ember mondjuk 100-t és azt díjazzuk arannyal ezüsttel stb aki leggyorsabban futja le a távot.
ha jól sejtem inkább azt kellene alkalmazni, hogy van egy megálmodott fajtajelleg stb (baráti körben álombornak nevezzük) a beküldött minta mennyire közelíti meg ezt a szintet. ahhoz mérten arannyal ezüsttel vagy kizárással jutalmazzuk. ezzel szemben amit csatoltál linket meg a saját kiírásunk is jelenthet az az, hogy menet közben módosítják a szabályt. ha túl sok jó bor érkezik akkor emelik a ponthatárt csak azért hogy nehogymá jól érezze magát a paraszt. a gyomrom fordul fel tőle. miért fáj ez, hogy (bocs a kifejezésért) minden hülye tudott jó bort készíteni!
képzeld el, hogy megállapodok veled pl munkában. Azt mondom, hogy ha elvégzed ezt a munkát akkor fizetek neked egy összeget. te rutinos róka lévén fele annyi energiából elvégzed mint amire én elsőre számítottam és én a végén azt mondom, hogy nem fizetek neked csak annyit amit a végén gondolok. szerintem még az sem ment fel engem, hogy előre megmondom hogy módosítom a szabályt.
Nincs annyi pénzze rendezőnek, hogy a 3-5000 Ft-os nevezési díjból, hogy fussa egy 300 Ft-os oklevélre?
Ez csak egyet jelent, nem akarnak annyit fizetni amennyit a mintát beküldők megérdemelnek! Miért, mert az idén jók lettek a minták, bezzeg egy rosszabb évjáratban bőven osztogatnák az érmeket?
Pontosan. A hegyközségünk borversenyére azt szoktam mondani, hogy egy nagyon jó péntek esti program. Eszünk-iszunk egy jót, megbeszéljük a megbeszélni valót, megkóstoljuk egymás borait, a velejáró következményekkel együtt. De azt meg felvállaljuk :)
