Az I. kategóriához asszem növényvédelmi szakmérnöki szükséges. A II. kategóriához kell a zöld könyv, aminek a feltétele egy szakirányú gyorstalpaló+vizsga(egyébként bagatell). A III. kategória szabadforgalmú, bárki megveheti. A boltokról meg annyit, hogy a legtöbb helyen simán odaadják bárkinek a II. kategóriás szereket. A rubigan tavaly még szabadforgalmú volt, tehát ha a boltos egy kissé le van maradva, árulhatja idén is így, de majd rájön, ha kap egy ellenőrzést
A Rubigant átsorolták az I. kategóriába, tehát zöld könnyvel nem, csak megfelelő szakképesítéssel rendelkezők használhatják. Elvileg. A zöld könyvvel II. kategóriás szerek használhatók.
Ezt azért nem merném kijelenteni, inkább így: én nem találtam. Általában pedig azért elég ügyesen szoktam keresni, a fél forumnak én intézem a növényrendeléseit, és eddig legtöbbször sikerrel jártam, de ezúttal nam. Szerintem csakugyan az lehet az ok, hogy Németországban kevéssé fejlett a szölötermesztés, és csak bizonyos, korlátozott számú faj él meg egyáltalán.
Ja, ezt elfelejtettem: a metszéssel kapcsolatban én azt szoktam figyelembe venni, hogy lehetőleg a barkásodás ellőtt fejezzem be.
Ha a húsvétból indulunk ki, azzal csak az a baj, hogy ha jól tudom, ennek az időpontját minden évben az előtte levő telihold ideje határozza meg (vagyis tk. pogány ünnepen alapul, de ez már vallási téma, ne menjünk bele), ez pedig időben eléggé "szétszórt", tehát nem biztos, hogy erre kellene alapozni a metszést.
Más téma, hogy minél későbbre halogatom a dolgot, annál biztosabban belemetszek a nedvkeringés megindulásába, az meg nem tudom, mennyire tesz jót, de nincsenek jó tapasztalataim (általában igyekszem a metszlap dőlésszögével ezt ellensúlyozni, amennyire lehet,).
Magyarán én ha lehet, a nedvkeringés beindulása és a barkásodás előtt szoktam metszeni, minél későbbi időpontban.
A metszés gyakorlatilag lombhullástól rügypattanásig végezhető, akár télen is, ha valaki bevállalja a fagyveszéllyel járó rizikót. A szakirodalomban nincs tudomásom arról, hogy valahol említve lenne a metszés optimális időpontja. Az öregek szerint mire elfogy a húsvéti sonka, a metszeni valónak is el kell fogyni. Vagyis az idén mostanában. Nekem is ez a véleményem, a metszést rügypattanásig el kell végezni és ha ezt nézzük, néhány szőlőfajtának már barkásodnak a rügyei. Ugyanakkor ismert a zöldre metszés fogalma is.
Ez a kép tavaly április 14.-én készült (Olaszrizling). Persze nem tudom milyen lenne metszetlenül, de ha ilyen állapotban kellene elkezdeni metszeni, valószínűleg csak nagyon óvatosan, lassan, vagy csak nagy kárral menne. Szálvesszőre metszeni, meg se merném próbálni. Csapra talán.
Sajna még nekem is 1/3-a hátra van. Még kevés olyan veszőt találni, amelyikben megindult a nedvkeringés. Ha a népi bölcseletre hagyatkoznánk, akkor mostanság kellene a metszést végezni, hiszen rövidesen a boroskorsóba hullhatna a barackvirág. És ha barack virág, úgy tünik a kajszi nem teljesen esett áldozatol a hónak és a lehülésnek, bár nem egyértelműen lehet még megállapítani mennyi a kár. Ami azt illeti, február végén sokkal kellemesebb időben lehetett metszeni, hiszen volt nap, mikor ingújban is lehetett lenni, míg a március eléggé goromba volt.
Ha az saját bejáratú véleményemre vagytok kíváncsiak, akkor azt mondom, aki egy hétvégén képes megmetszeni a birtokát, az március előtt ne álljon neki, de akinek hetekbe tellik , ha az idő engedi nyugodtan, akár februárban is.
Az én tézisem az, hogy nem telepítettem szőlőt fagyzugos helyre így a kései fagyok nem érintenek.
2000 év óta én is rajzolom illetve manapság már fényképezem a szőlő hajtását. Április 24-re eddig javarészt kint volt. Én speckó nem veszélyeztetem a hajtásokat a kései metszéssel. Akkor binyonyára letörném a zsenge hajtást. Ergó korábban metszem. Már majnem készen vagyok a szőlővel csupán a kötözésem van hátra.
De hallottam már olyat is, hogy akinek nagyobb területe van az nekilát februárban.
-Sok, sok verseny statisztikájából azt lehet látni, hogy az aranyérmes borok aránya mindíg belül van a 30%-on. Ez ebből származik. Én eddig a 35 év alatt egyszer találkoztam azzal, hogy feljebb kellett vinni a ponthatárt. Azzal meg hogy lejjebb - mert ilyen is volt - talán kétszer. De ez nagyon régen volt (hihi)
-Ez a tipikus hülye tanár. A borversenyen pedig a meglévő értékeket kell keresni és díjazni nem pedig azt, hogy hogyan lehet buktatni. Az a bor amelyik jól szerepel a hegyközségi borversenyen, az megállja a helyét a borvidékin, az nem vall szégyent a régióban sem és eljut az országosra is sőt nemzetközire is.
erre írtam azt, hogy költségek meg az a nyamvadt oklevél ára legyen a nevezési díjban. ha nem elég jöjjenek a sponzorok. De legalább adjanak egy papírt hogy az idei bírálaton az 1887-es évjáratú satuja nagyaranyban részesült. oszt ennyi. tehát a bor önmagában ennyit tud. ettől még lesz rangsor mert a pontok egy rangsort fognak alkotni.
ezek után viszont a ponthatárokon, pontokon már ne tessenek változtatni.
Mindannyian voltunk iskolások mit szoltatok volna ahhoz, ha a tanár felemelné a ponthatárokat csak azért mert túl sok volt a jó jegy. Többet kéne buktatni jelszóval!
Ez igaz amit írtál, de a bírálat során ugye többen ülnek az asztalnál. Az is igaz hogy egyedileg pontoznak, de azért meg szokták beszélni. Ezzel semmi bajom nem lenne. csak azzal hogy kialakítottak egy pontot és amikor a díjak átadására kerül a sor akkor újragondolják azt amit már egyszer meggondoltak, megbeszéltek.
ha túlságosan sok lenne a nevezési díj akkor jönnek a sponzorok. megoldható minden. De ha van egy korrekt bora valakinek és csak az idei évben azért nem kap díjat mert sokan kapnának akkor legközelebb elgondolkodik rajta, hogy akar-e menni.
nem is beszélve arról a körülményről, hogy a következő évben gyengébb bora van akkor meg nyomnák neki a díjat? elveszíti az egész az objektivitását, hitelességét.
Csakhogy a paraszt azért nem érzi benne jól magát mert menet közben átverik mint azt a bizonyost a palánkon. Ja, vágjon hozzá jó képet, meg fizessen is érte!
Elmegy a versenyre ami inkább egy olyan megmérettetésnek kellene lennie, hogy hol is van a helye a mindenségben. Rendben legyen így de a szabályokat fektessük le előre és aszerint bíráljunk.
Az nem szabály, hogy menetközben változtatjuk a szabályt! Ilyet az oviban játszanak, nem ér a nevem mert új helyzet adódótt. Nevetséges. Nehogy ez legyen a követendő zsinórmérték. Azért emelni a ponthatárokon, hogy kevesebben kapjanak díjazást, észbontó!
Ha a syngenta lettt emlegetve és a díjak sora. ebben az esetben ha van pl 30 díj amit ők állnak akkor ne borversenyt hirdessenek, hanem rangsort. állapítsák meg az első 30 rangú bort (100 mintából) és máris rendben van a dolog. De nem ám kihirdetünk egy feltételt aztán addig változtatunk rajta amíg nekünk tetszik.
-Nem értek vele egyet. A hegyközségeknek erre kell, hogy legyen. Természetesen egy 3000ha szőlőterületű másként szervez mint egy kisebb. A nevezési díj pedig ugye a rizikó.
"azt kellene alkalmazni, hogy van egy megálmodott fajtajelleg stb (baráti körben álombornak nevezzük) a beküldött minta mennyire közelíti meg ezt a szintet."
Mondjuk ez az egyik ok, hogy nem szeretem a borversenyeket... Egyszer elküldünk egy egész korrekt olaszrizlinget egy laborba és az érzékszervi vizsga alapján a "szakértő" azt írta, hogy nem fajtajelleges a színe, merthogy a bornak zöldnek kellett volna lennie. Na mondtam is magamban, hogy minek is kéne ződnek lenni inkább :)
Szóval ez a fajtajelleges dolog akkor jó, ha valaki ad egy legalább hellyel-közzel egzakt leírást a fajtajellegről. Mert mondjuk sokért nem adnám, ha frankón tudnám végre például a juhfark fajtajellegét... mert általában ezzel is addig jutnak a bátrak, hogy az illata az olyan tiszta borillat :) Gondolom a színe meg borszínű és az íze is borízű :)
