"Lehet, viszont akkor a "kör" szóval találjuk szembe magunkat."
Pontosabban a GÖR/GOR gyökkel, de amúgy igaz... Persze, ez nem azt jelenti, hogy az AGÓRA magyar szó lenne, csak annyit, hogy ez a szó is azonos hangokból felépített gyököt tartalmaz.
Pl. a cirkusz sem magyar szó, a latin megfelelőjét épp így írják, csak ők szörkesz-nek ejtik.
Az igaz, hogy a latinban is ugyan az K(C)_R gyök szerepel, mint a mi nyelvünkben, de a cirkusz szót a latinból vettük át. Ezt bizonyítja a magyar kiejtése is, hiszen mi nem KIRKUS-ként ejtjük, mint kellene.
Aki nem tud számolni, annak csak ez a két fogalom áll a rendelkezésére. Az EGY-gyel jelöli azt, amiből csak 1 db. van, a SOK-kal azt, ami több, mint 1db.
A kevés is általában több, mint 1, de az EGY és a SOK kérdésében ez közömbös.
"De a TÖBB az nem SOKat jelent."
Próbálj elszakadni a szavak/gyökök mai jelentésétől, mert jóval korábban még nem volt ilyen "árnyalt" jelentésük, mint ma.
Mennyire igaz az ÉSZAKI MONGOL eredeztetés, nem tudom eldönteni, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem német jövevény. Izlandtól Jáváig mindenütt, minden nyelvben az ESZKIMO szerepel.
"Mint sokadjára írom, a magyar nyelv szóképzése elég kreatív, többféleképpen létrehoz szavakat, ne csak egy sablonban gondolkodjunk"
Ebben kétséget kizáróan igazad van, de itt éppen nem a sokféleképp alkotott gyökök szerepelnek, hanem az azonos ősgyökről, az AGY - ÁGY-ról van szó, illetve a még felsoroltakról:
VÁGY, LÁGY, FAGY, NAGY, VAGY, ZAGY...
Persze, ez utóbbiakhoz különböző mássalhangzók vannak hozzáragasztva és megváltoztatták az AGY-ÁGY eredeti jelentését, de ettől függetlenül a hangváz egyik(és másik) hangja azonos, tehát valamilyen kapcsolatnak kell lennie közöttük.
Lehet, hogy a bontásuk nem V-ÁGY, L-ÁGY, F-AGY, N-AGY, V-AGY, Z-AGY, hanem VÁ-GY, LÁ-GY, FA-GY, NA-GY, VA-GY, ZA-GY... ami újabb lehetőségeket kínál:
Pl. a VÁ-gy és a VÁ-R közt van tartalmi kapcsolat, és a LÁ-GY és a LÁ-NY között, a FA-GY és a FA-NY(ar), a NA-GY és a NA-P, de a VA-GY, VA-N és a ZA-GY, ZA-J között is.
"Ha egy szóban megtalálni egy pontos hangsort, az gyakran egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint a hangsor önállóan jelentéssel. Példák: APÓKA szóban sincsenek PÓKok,"
Ez - és a többi - most hogy jön ide? GYÖKÖKRŐL beszélünk! Az APÓKÁ-nak mióta gyöke a PÓK? Ne keverjük már a szezont a fasámlival...
"De a FAGY és ZAGY szóban bizonyosan nincsenek AGYAK és ÁGYAK sem valószínűleg..."
Szerintem sem, ezért vagyok kíváncsi, mi lehet a közös ezekben a gyökökben... De nagyon úgy néz ki, itt csupán a GY hang jelentése a közös...
A magyar nyelvben aligha átváltható. Egy magyar szó vizsgálatánál nem a tárgyhoz tartozó, hogy mondjuk a görög nyelv átkódolta a szavát és a B kezdőhangot önkényesen V használja. Magyar ilyet nem tesz ! Ez csak akkor számít nekünk, ha a görög szót eredeztetjük. Ugyanúgy az sem számít nekünk egy magyar szó elemzésénél, hogy a germán az F hangot V-re kódolta át. De mondjuk a német legalább kiejtésben ettől még továbbra is ezt F mondja ki, csak írásban tér el.
A magyar nyelvben a fenti hangok nem cserélhetőek fel egyáltalán. Sőt, a legtöbb esetben csak egy hang kicserélése esetén sem rokonszavak jönnek ki, hanem élesen elkülönülő dolgok. Ritkán lesz csak rokonság. Ez kimutatható könnyen, párszor már megtettem, hát akkor most újra megteszem. Egy magyar szó eredeztetésénél ezek a felcserélések nem hogy szükségtelenek, hanem egyenesen károsak is, mert totál hibás végeredményekre juthat (és jutnak is így többen ) az aki így tesz, egész egyszerűen nem egymáshoz tartozó dolgokat keverhetünk így össze.
Egyedül a P és B viszonylatában van nálunk "átírás", de ez is csak ritkán és elvétve fordul elő. És az egész csak a hasonulás okán van így, mondván bizonyos hangkörnyezetben úgy is P mondjuk ki a B hangot. De ezek sem tömegesek, csak van néhány ilyen : LEBKE (LEB-eg) LEPKE lesz, vagy a REBBenő nem REB-kedni fog hanem REP-kedni fog. Pár ilyet tudunk hozni, aztán ez ki is fújt.
DE : VAJKRÉM nem BAJKRÉM. VALLONOK és BALLONOK ---- közük nincs egymáshoz. VELÜK-BELÜK --- 2 más gyökről van szó .
VEGYES--BEGYES -- EGY szóból VEGY, míg másik a BE szóval közösíthető. Ami nem EGY-ből van mint az EGYESÍTÉS ami VEGYES-ÍTÉS, itt látszik hogy ez utóbbi a pár a rokon !
VÉRFIZETÉS--BÉRFIZETÉS : hangyányit más a kettő kicsikét.
BELE--FELE---VELE---PELE : mind más dolog, nem cserélhetőek fel a kezdő mássalhangzók. Mert mind más gyök kulcshangja.
BULI--PULI és a FIKA---BIKA --- magyar nyelv nem cserélheti fel.
BONT--PONT---FONT -- --- egészen különböznek.
BÓK--PÓK--FOK --- nem lehet csereberélni, mert hülyeség lesz.
BÁNT--PÁNT sem egyféle. PALÁNK---FALÁNK : nem lehet rokon, hiszen már az értelemadó gyökük élesen eltérő.
LÁ-B és Lá-P : utóbbi mocsaras LAP-os hely, előbbi meg inkább a LÓBA szóval kapcsolatos, ennek köze nincs lapossághoz. A TALP vagyis TA-LAP dolognak már annál inkább, ez már a TALajjal érintkező odaLAP-uló dolog. De a LÁB B-je nem ide való.
CSÁ-B-os az nem annyira lesz csábos ha CSÁPOS lenne, utóbbi CSAP hangutánzó gyökű, leCSAP vele, vadászik vele aminek csápja van.
PAPA gyújt egy szivart. Meg sem lepődünk. De ha a BABA teszi ezt meg, hááát.)) Ahogyan egy BAB sem közösíthető a PAP-pal. Babból főzhetünk ételt. Papból ugyanez a kannibalizmus témaköre. A BABÁt BABU-sgatni szokás. PAPA meg APA által lett, talán ÁP-ol szóval közösíthető. Tűzbe mártja a kezében lévő VASÁT valaki. F hanggal majdnem a FAS(z)át kéne hogy betegye.)) Van egy kis hangyányi eltérés, utóbbi kicsit radikálisabb történet.
Azt nem állítom hogy nem lehetnek kivételek, mert mindig vannak kivételek. De túlnyomó többségében ezen hangok felcserélésénél egy teljesen másik irányba megyünk már el...
feel: Dutchvoelen, Old High Germanvuolen, Germanfühlen"tofeel," Old Norsefalma"to grope"), which is of uncertain origin, possibly from a PIE*pal-"to touch,feel, shake, strike softly"
apa : aba : fater
fish: Old High Germanfisc, Old Norsefiskr, Middle Dutchvisc, Dutchvis, GermanFisch, Gothicfisks), perhaps from PIE root*pisk-"a fish."
Én értem ezt hogy mit akarsz, csak ne forgassuk ki a fogalmak valódi jelentését.
A KICSI/KIS mennyiségi értelemben szinonima a KEVÉSSEL, és ezek mind ellentétesek a SOK szóval. A több az minimum kettő bármiből egészen végtelenig. Ez szerintem nem bonyolult. A kevés és a sok sem utal számjegyekre, igazából nem tudjuk mennyi, annyit tudunk hogy nekünk az a mennyiség A: nem elegendő, vagy B : elég bőséges.
De az 1 is lehet sok. Meg a 100 is lehet kevés. Ezek relatív fogalmak, attól függ miről beszélünk, meg nézőpont kérdése is. De gyakran nem is megszámlálhatóak, mert folyékony és gáznemű dolgok is kevés-sok lehet. Ezen átmehetünk 100x is, akkor is ezt tudom rá mondani.
De a TÖBB az nem SOKat jelent. Hol az hol nem. Több ember is megjelent már, de még hiányoznak sokan, túl kevesen vannak még itt. Értjük?... De ha 2 több mint egy, akkor annyit állítunk hogy a kettes számú TŐ már TO(vá)BB ér, mint az egyes számú TŐ, de ettől még kettes sem biztos hogy SOK cm, bár épp ez is megeshet. Az meg hogy valaki 2024-ben azt állítsa és jelentse ki hogy ő ismeri az ősember gondolatait, és tud róla mindent, naaaa.)) Tréfának jó. Betesszük a Szilveszteres műsorba.
Ez kábé olyan, amikor jön az MTA "zseni", és a székházból elkezdi elemezni a CSIP-KE szót. Aztán mikor elolvassuk a szótárban az egészet, akkor látszik hogy ezek itt még életükben nem találkoztak egyetlen kurva vadrózsa-bokorral sem, mert akkora hülyeségeket irkálnak össze. És ott izzadnak/kínlódnak a szóval, de fogalmuk sincs hogy mi ez, mert nem ismerik azt, amit meg kéne oldaniuk. Azt az egyszerű dolgot, hogy ez szúr "bazzmeg" , másképp mondva CSÍP és ezért CSIP-KE, végén kicsinyítővel.
Úgyhogy nem kell tízezer éveket sem visszautazni, elég ha a jelenből nem ismeri valaki mondjuk a természetet például. Pedig sok szót úgy lehet megérteni, ha ismered azt amit megneveztek vele. Méghozzá jól. Máskülönben az ősi ember kiválóan ismerte a természetet, elég vicces ha mondjuk olyan akarja kitalálni a gondolatait, aki lehet 1 perc alatt 10 madarat nem tud felsorolni, vagy épp 5 gombaféle megnevezésének kísérlete padlóra küldi. Mint a fenti "csipkés" társaság, a bolgár szavak nézegetése helyett jobban jártak volna ha kimennek megnézni ezt a bokrot, és akkor nem kéne ilyen bohózatokat a szótárba írniuk.
Az ősi ember megnevezte az összes állatot, bokrot, bogyót, növényt, minden madarat ismert, szokásaikat. Akkor a gyógynövények hatásait, és minden egyes természeti hangot valószínűleg atompontosan belőtt, hogy épp mi micsoda most, mivel ezektől nagyban függött, az élete része volt mindez. Lettek ugyan új szavaink azóta bőven, de vagy dupla annyi inaktív van ezekből a természeti szavakból, amikkel találkozok a régi szótárakban.
Ne csináljunk már úgy mintha könnyedén kitalálhatnánk egy ki tudja hány tízezer éves gondolkodást 2024-ben... Képzelegni, meg totózni lehet...
A kurd meg a német fenn szó aztán sehogy sem tartozik a tárgyhoz, mert ha ősnyelvi a szó, és ez elterjedt, akkor nem kell a saját "fent" szavukhoz kapcsolódniuk, pont az lesz a lényeg itt hogy nem függ össze ez náluk. De a magyar nyelvben viszont összefügghet.
Amúgy a FÉNY fogalma is a FENN-sőség gondolatából született meg, a nap és hold mintha FENN lennének, amelyektől fény érkezik a Földre. Tán nem véletlenül közeli a hangalak. FENO-mén/FENO-menális szavunk tartozik a fényhez, nem a FANTÁZIA.
Attól még hogy valami angol nyelven van leírva, még lehet hülyeség. Ugyanis az idézett leírásban eleve első jelentésként a képzelet szinonimájaként van értelmezve a szó, épp úgy mint ma is van ez. De ennek semmi köze semmilyen PHAINEN szóhoz, az már lehet tényleg a fénnyel kapcsolatos, de a FANTAS(Z)i szó annyira egyféle mindenhol, hogy a másik hangalak ettől durván eltér. Az más. Ráadásul a PIE meg BHA gyökökre vezeti vissza, ami eleve nem lehetséges, mivel ez a szó világszerte F kezdőhangos, ahol meg PH az is az F hangot jelenti. Továbbá ritkán van ez írva csak P-vel is, de az meg minden bizonnyal a PH formából hagyta le a H hangot. Akárhogy nézzük, ez F hangos szó mindenképpen.
Ha már mindenképpen alternatívát kéne választanom a FANTÁZIA FENN szó lehetséges kapcsolata mellé, akkor a "ketni" által javasolt FON szót tenném a dobogó második fokára. Fény meg inkább a FENOmén szóban lesz.
Ja és a FÉNYES szó régen gyakran FÉNES, ritkán FENES . És az Istennek FENESSÉGE is volt írva, amit így egyaránt érthetünk úgy hogy FENNESSÉGE vagy FÉNYESSÉGE...
Mivel a magyar nyelvet tekintem az ősnyelv megőrzőjének, így ha tehetem ezt keresem az idegennek tűnő szavakban, és rendszerint meg is találom. Az idegenben eltorzult/szándékosan hangot változtatott formák már későbbi fejlemények. Nem azokból fogod megtudni legtöbbször az őseredetet. Bár én is megnézem, mert van hogy segít néha.
A beírásod szintje viszont eléggé tapló, gondolom ennyire vagy mindössze képes...
ha tudnád igazolni, h a fenn kimutatható az IE nyelvekben, akkor más lenne a helyzet...
vagy azt mondanád a fény az alapszó... lásd
phantazesthai "picture to oneself," from phantos "visible," from phainesthai "appear," in late Greek "to imagine, have visions," related to phaos, phōs "light," phainein "to show, to bring to light"
de amúgy nem kizárható (de akkor is csak vaktalálgatás volt a részedről)
"Ha egyet értesz az ősnyelv valahai létezésével, akkor megvan a magyarázat."
Az ősnyelv szükségszerűen kellett, hogy létrejöjjön, ha az őseink a természet hangjait utánozták, s ezekkel az utánzott hangokkal "nevezték" meg a látottakat. Ez a fajta "megnevezés" többé-kevésbé mindenütt hasonló volt, hiszen a zümmögést, csobogást, nem nagyon lehet más hangokkal utánozni. Később, mikor már gyököket alkottak a hangokból, nyilván a hangok jelentése alapján rakták azokat össze, mint ahogy ma is tesszük az összetett szavakkal.
"Az ősnyelv előtti állapotról meg mit sem tudunk. Nem ismert, hogy milyen népcsoportok milyen gyököket használtak."
Az ősnyelv előtt nem voltak gyökök, csak hangok. Ezeket a hangok pedig területtől függetlenül mindenütt hasonló dolgokat jelentettek anélkül, hogy egymással összebeszéltek volna.
Azért alakakulhatott ki a hangok hozzávetőleg egységes jelentése, mert a természet hangjai mindenütt ugyan azok, s így mindenütt hasonlóan kellett utánozni.
A sziszegést (a kígyót) nem lehet semmilyen más hanggal kifejezni, mert a kígyó nem ugat, nem nyerít, nem brummog, nem is csobog, kopog, topog, zümmög...
Más lapra tartozik, hogy a mi KÍGYÓ szavunkban nincs SZ hang, de sok más nyelvben viszont megtalálható:
Persze, ha nem a sziszegés adta az ötletet a hüllő megnevezéséhez, akkor más "kép", más tulajdonsága alapján adtak nevet a kígyónak...
De ettől teljesen függetlenül a (gyors) levegő hangja az SZ. - Mert nem lehet más! Szél, szellő, szuszog, szipog, sziszeg, szellem, szív, szid, szó, száj, ...
Az is természetes, hogy eleink nem kígyónak, serpentnek, és másnak nevezték ezt az állatot, hanem csak egyetlen hanggal jelölték, azzal a hanggal, ami jellemző volt rá.
"Fantazmagória, Hungária, allegória, Magyaria stb.
Meglehet, hogy az ória, ária stb. egy főnévképző. Az is lehet, hogy itt a "g" hang utáni magánhangzó csak kiejtést segítő hang, a mássalhangzó torlódást elkerülendő."
A Hungaria és a Magyaria tök más tészta. A szavak gyöke eleve Hun-gar és Mag-gar (vagy Mah-gar, Mag-har, ahol a -gar minden esetben nép jelentésű) és ezekhez csak az -ia végződés kapcsolódik, lásd: Szerbia, India, Arábia...
A fantazmagória szóra az alábbi eredeztetést találtam:
"Eredet: A "fantazmagória" szó a görög "phantasma" (φάντασμα → 'álom', 'kép', 'látomás') és az "agora" (ἀγορά → 'gyűlés', 'piactér') szavakból ered, jelentése magyarul 'képek gyűjteménye' vagy 'látomások piactere'."
Gyanítom, hogy ebben is az görög agóra szó szerepel...
A -ra, -re végződéssel azonosítani nemcsak a teljesen más hangsor és annak hossza miatt sem lehet, hanem azért sem, mert a másik három szó végződésébe nehéz belelátni a mi helyhatározónkat. Továbbá mindkét első két forrás a szavak végződését (-gória) a görög 'agóra' szóval azonosítja. Tehát nem toldalékról van szó, hanem összetett szavakról.
Így van, ebből kell kiindulni, mert aki nem ismeri a számokat az csak két dolgot tud megkülönböztetni, az egyet és a sokat, ami nem egy, az sok...
"mert ha 2 ember van egy koncerten, az nagyon kevés."
Ne keverd ide a keveset, mert a sok az egytől eltérő számú dolgok megnevezése. Azaz minden olyan mennyiségre vonatkozik, ami több, mint egy. Mi nem érthető ezen a baromi egyszerű dolgon???
"A többesszám nem sokat jelent, hanem többet egynél."
Igen, de ilyen fogalom nem volt, és ma sem használatos a az egynél több kifejezésére.
Ma sem tudunk mást mondani arra ami egynél több, hogy sok.
Az egy más kérdés, hogy a sok MAI értelemben általában a nagyobb mennyiség jelölésére használjuk.
Az a baj, nem tudod még elképzelni sem, hogy őseink nem rendelkeztek a mai ember szókincsével, s még szavaik sem voltak, csupán hangokkal kommunikáltak néhány fontosabb gondolatot.
"T hang már pusztán toldalékként annyi dolog, hogy nem lehet beskatulyázni egy fiókba."
És még a zsákutcát is T-vel jelöljük!!!
Csak azt hagyod ki szokás szerint, hogy a legelső jelentése nem lehetett 'zsákutca', mert akkoriban NEM VOLT zsákutca... Sőt, igék, meg főnevek sem voltak megkülönböztetve...
Igen, ezen szintek valóban létezhetnek, és én is úgy találom, hogy az elsőn igen gyakran valaminek a hangját ábrázoljuk, jelenítjük meg. Az F_RR egy hangjelenség, a forró víz F_R hanjai mondjuk, ha FORRni kezd, és igen ez valóban forog is. Ahogyan a tűznél meg a P_R hangok vannak jelen, maga láng is pörög, de a pörögölő ember is forgatta a nyársot ha egyenletesen akart sütni.
A FAROK is a FAR szóból lehet, onnan nő ki. A FAR is lehet FOR gyökű, hiába hogy valaminek a háta, de ha FARol bármi, akkor ezáltal kiFORog a test.
FONDOR szó másképp mondva cselszövő , azaz ha a cselt szőhetjük, akkor FONhatjuk is, itt valóban a FON igénk van használva fel. Ez nen rövidült, nem a FOR gyököt használja fel. FINTA szó is ezen okból ide jön. A csala- FINta is, mert ez is CSELszövő, azaz CSEL-FONTA személy, aki CSAL. Ezekből is látszik a CSAL-CSEL szavak nagyon közeli rokonsága.
De szerintem ennyi a FON rész itt, a FANTázia már a fejünkben FENT születő képzeletekről szól, FANTasztikus szavunk is inkább a FENT-ről szól, itt már ezekben nem szövünk cseleket. FANTom szó is a FANTázia terméke, FENT a fejünkben születnek meg. Ahogyan az ötletek is, amelyeket ki tudunk FUNDálni, itt valamiért már D lett a vége, de ezek odaFENT születnek meg.
FARSANG: az --ang, eng, --ong, öng dolgok nagyon gyakran a h-ANG amiről szólnak, ezt majd írom bővebben, megér egy külön cikket. Ez is egy jellemzően hangos dolog, lehet tényleg a FURCS(a)hangokról szól, végül is ezen tevékenység lebonyolítása éppen ezzel jár.
F-INGÁS: F-hangos --- ez csak egyszerű ennyire.
FINE angolban a FINOM szavunkra hajaz. FINAL a FINÁLÉra. A finomítás egy dolgon, tevékenységen a vége felé szokás, már ugyan kész van, de még csiszolni kell rajta és kész is, le van finomítva.
ELEFÁNT: ELE az az ELE(je) valóban, az ormánya, ami FENT a FÁN van gyakorta. A fák lombjait fent szereti fogyasztani. A FÁNTON-FÁNT bosszúállást/visszavágást jelentett valamiért, ezzel nem fizettek úgy mint egy pénzzel, hanem maximum valaki a korábbi cselekedetéért "fizetett meg" Nem tudom miből a szó, de talán a FA miből lett, gyakorta össze van régi szövegben hozva a környezetébe egy régi mondás, miszerint
"ki bottal köszön, annak doronggal felelnek" --
FORINT a pénzverde akkori helyét örökítette meg. Fiorentina drukkerek szó szerint közel a helyhez.))...
"Az ominózus FANTÁZIA szó toldalék részében nem vagyok százas, lehet az FENTES dolog is akár, vagy valami más. Odáig vagyok majd biztos az egészben, hogy ennek köze lesz jó eséllyel a FENT szavunkhoz. "
Hadd legyen csak képzelet szó is (nyilván KÉPből származtatva), az nem probléma. Tele vagyunk olyan dolgokkal, mire két vagy akár több szavunk is van. Mondjuk kutya ---eb, macska--cica, rak-tesz, eszik-étkezik- kajál --- táplálkozik--falatozik-- elfogyaszt és hasonlók.
Az ominózus FANTÁZIA szó toldalék részében nem vagyok százas, lehet az FENTES dolog is akár, vagy valami más. Odáig vagyok majd biztos az egészben, hogy ennek köze lesz jó eséllyel a FENT szavunkhoz. Amit úgy is mondunk hogy FÖNT, azaz közismert legalább két alakja is ennek. Akkor miért is ne lehetne több még. Mert az eleFÁNT szóban is mintha ugyanez a dolog lenne. Vagy épp a FINTor is az arcunkon FENT van.
De a FENT-FÖNT a leginkább közismert. FANTÁ(s)ZIA szóban annyi lehet a latin, hogy az amúgy magyar nyelven érthető szót ilyenre változtatták át, és mondjuk ez került vissza hozzánk. De az alap, a hozzávalók a magyaré, amiből ezt főzték. Valószínűleg ezért használjuk így , mert ezt így "kaptuk vissza" .
Olyan lehet ez, mint a HELLO szó, ami mára köszönés lett nálunk is. Ez a mi szavunk alapból, és módosulva visszakerült hozzánk. A szó a HALL igénkből született meg. Ugye a telefonközpont egy magyar találmány, tesztelgetés közben folyton kérdezni kellet: HALLOD?.. és most HALLOD?... Így indult, aztán ebből egy rövidebb HALLO lett, ami egy nemzetközi telefonos bejelentkezéssé vált. Angol nyelvterületeken a HALLO HELLO lett, és köszönés lett. És ezt mi is "átvettük", a saját szavunkat visszavettük immár módosítva.
Ami amúgy nem baj, mert a gyök (H_LL) lényegileg megmaradt, és a szó figyelemfelhívó hatása is ugyanúgy érvényesül továbbra is. Megvagyunk ezzel így is, és kétféleképpen mondunk olyat hogy HELLO, mindkét verzió továbbra is arra koncentrál hogy figyelmet hívjunk fel, azaz HALLjanak minket.
1: ráköszönéskor ösztönösen odafigyelünk egy ilyenre. 2: Ha valaki nekünk nem tetszőt cselekszik, és félig meddig rákiáltunk hogy HELLO ! , így is a HALLhatóságunk lesz az elsődleges...
FANTÁZIA: hivatalos "latin jövevényszó" ---- magyarul értjük ezt: a szó alapja a FENT szavunk, és magyarul toldalékolva. Fentező dolog így: FENT+EZ+Ő a gondolat ott FENT a FEjünkben/agyunkban születik meg.
FÁZIK: hivatalosan ugor-uráli örökség. ------ Az nem oké. CZ-F szerint a FŰ-ből van, ugyanakkor mások szerint---és szerintem is ez lesz a jó--- aki FÁ-ZIK az FÁT keres, hogy tüzet rakjon. Ezért FÁ--ZIK. Már az 1700-as években van erről grammatikai írás, illetve Kiss Dénes + mások is erre voksoltak, nálam is ez a nyerő legősibb magyarázat.
KÁOSZ: "latin jövevényszó"--- vélik egyesek. Vagy inkább a magyar eredeti hangalak lett K(á)ÓSZA és KESZE-KUSZA valaha latinok közt és mi is már használjuk ezt az új szót, végül is így már egy főnév.
ESZKIMÓ : nem német... ----- "hótalpat kötő ember" jelentést csak utólag tukmálták rá erre a hangalakra önkényesen "konszenzus" alapján, önnön magukat sem így azonosítják. 50 éve még "nyershús-evő" jelentéssel ruházták fel őket utólag, azaz ezeket minimálisan sem vehetjük komolyan. A magyar nyelv nevezhette meg eszkimónak őket. Mert magyarul van ennek az egésznek értelme.
A szó már egy tömörített verzió. Kik is ők ?... ÉSZAKI MOngoloid típusú emberek. Ez nem véletlen. A bolygónk legészakibb lakóinak egyikei ők. Akiket régen ÉSZAKI MOngol néven is neveztünk meg. Illetve csoportosításnál voltak északi VAGY eszkimó (szabadon választható) ágai a mongoloknak. 150 éve így egy lapra tették még őket, és a hangalak is egybevág, a szó vége már rövidítés, az ÉSZAKI dolog szuperül kiolvasható belőle...
Már nem is az ÁGY dologgal foglalkoznék itt, hanem amit a legvégén írsz hogy ugyanazon gyökök lennének a sorolt szavakban.
Mint sokadjára írom, a magyar nyelv szóképzése elég kreatív, többféleképpen létrehoz szavakat, ne csak egy sablonban gondolkodjunk. Ha egy szóban megtalálni egy pontos hangsort, az gyakran egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint a hangsor önállóan jelentéssel. Példák:
APÓKA szóban sincsenek PÓKok, nem célszerű ilyeneket keresni benne, ez nem az a szó, nem gyök sem, csak épp ezen hangok összejöttek. az ilyen jelenséget ne keverjük oda. Minél rövidebb egy szó/gyök, annál valószínűbb hogy akkor is megtalálható lesz egy másik szóban a hangsora, ha semmi köze egyébként a gyökszóhoz. Máskor viszont épp ahhoz tartozó lesz, ezért kell mindig egyénenként megnézni.
LEBeg szóban sincsenek EBek. A játsSZÓ végén nem az a SZÓ van természetesen melyekkel beszélünk.))
KöszÖNTÉS szóban sem ÖNTÉS-ről van szó, az ilyeneket azért ne keverjük be.)) Nekem ez inkább a KÉZ-INTÉS szóra hajaz, ráadás volt ilyen szavunk. Odaintünk, kezet fogunk, így indul egy üdvözlés.
ValamINT szóba viszont biztosan nincs INTés szó és INT gyök sem, hiába pont ez a vége. Ez megint más. Ahogyan a MEG-INT szóban sem INTegetünk sehová. A dalolÁS során sem ÁSunk. Az egyedisÉG szóban sincs ott az ÉG-és gyökszava, nem ég itt semmi sem.
Akkor a GŐZ szóban se keressünk ŐZeket nagyon, nem az van benne, KAPA szóban nincs ott APA. És temérdek ilyen van. Van mikor tényleg benne is van a hosszabb szóban a rövid, máskor meg semmi közük ehhez, egyénenként változik ez. Például a VÁGY szót el tudom képzelni hogy köze lehet az ÁGY szóhoz is.
Már azt a részét, hogy ezért lett Á a magánhangzó. Mert elvileg régen ez "VAGY-ÓDÁS" is volt, azaz létige kapcsolata lehet, mint a VAGYON szónak is, ami azt jelenti hogy sok-sok javak VANnnak. VANódik szó is volt egykoron.
De a FAGY és ZAGY szóban bizonyosan nincsenek AGYAK és ÁGYAK sem valószínűleg...
