Köszi, a rávezető kérdéseidet! Igazából, megint egy tévút volt. Helytelen okoskodás.
Abból, hogy az alsó téglák sérültek, kitöredezett részek vannak, még nem következik, hogy rossz az alapozás. Hiszen az 1909.-ben épült ház, még ma is áll, a közvetlenül mellette 1944.ben bombázás következtében összeomló szomszédház eltűnése után is. Ma reggelre, az jutott az eszembe, hogy első lépésként, ások egy igen keskeny árkot a ház mellé amibe berakok kátránypapírt a ház falához simulva, úgy hogy a felső széle Cca. 5 cm-re kilógjon. Ezzel egy időben az alsó téglasorokat erős cementes malterral kijavítom, vékony egyenletes felületet képezve. Ezt követően az árkot erős betonnal kitöltöm, majd a föld feletti Cca. 40 cm magas részre, egy igen vékony réteg betont viszek fel, úgy, hogy a kilógó kátránypapírt oda fogatom a beton réteggel.
Nem tudom:
Helyes e, a fenti módszer? Milyen arányban keverjem az árokba a betont? Milyen keverési arány legyen az alapozó erős habarcsnál? Hol kapok olcsón kátránypapírt? Milyen anyagot lenne célszerű alkalmazni, a kátránypapír megfelelő e erre a célra? Milyen mély legyen az árok?
Nem egészen érzem szakszerűnek az írásod. Legalábbis számomra nem világos, miről is van szó. Mi az hogy a ház alapja 60cm? Az alap az ez egy test, 3 dimenziós :) Lemehetsz akármilyen mélyre, a kérdés az, hogy mit visel el az épület. Azt se értem, hogy mit és hogyan akarsz megerősíteni 80cm-ként.
Köszönöm, valóban minden kérdésben igazad van. Mea culpa, mea maxima culpa. 1./ Valóban ironizáltam. 2./ Csakugyan,értékes kérdés volt, csak nem fogtam fel elsőre. 3./ 40 cm magas.
Köszönöm, tényleg jó volt a tanácsod. Aludtam reá egyet, és az jutott eszembe, hogy nem is a nedvesedés a fő baj. Hanem a kb 8 méter magas tűzfal megerősítése a lényeges. Ugyanis a 38-as téglafal alsó téglái mállanak, kitöredezettek. Beszélgettem a feleségemmel, és emlékeztetett rá, hogy amikor a ház elé garázst építettünk, megállapítottuk, hogy a ház alapja kb 60 cm. Úgy gondolom, hogy kihasználom a lehetőséget, és szakaszosan kb 80 cm.-ként kibontom a faltövét, és betonozással megerősítem. Milyen , mélyen is szabad lemenni?
A tűzfal befelé dől egy kissé, emiatt az alja talán nedvesedik. Az előbbin kívül, végig a fal tövében borostyán miatt rendszeresen fellazítva a talaj. A szomszéd telek eladásra vár, lakatlan, és a tulaj megengedte, hogy amikor időm és kedvem engedi létrával átmenjek és javítsam a házunkat, illetve takaríthatom a dzsumbujt a kerítésem, házam tövéből.
Szeretném a tanácsotokat kérni! Adott egy 100 éves polgári ház. Van egy északi fekvésű, hátsó tűzfala. A II. világháborúban, a tűzfal mellett álló ház telitalálatot kapott bombától megsemmisült. A talaj homokos, az alap mészkő Cca. 80 cm mélységig. 1985.ben mekk mesterek rabitz háló nélkül raktak a tűzfal alsó részére egy 40 cm széles beton réteget, ami mostanra teljesen levált. A ház fala alul nedvesedik, és belülről valami megeszi a vakolat réteget. Most adódott egy lehetőségem, arra, hogy kényelmesen megcsinálhatom. Milyen technológiát javasoltok?
A mai PVC-kből kb annyi lágyító jön ki, hogy semennyi. A geotextilia meg szerintem valamennyire nedvszívó hatású a szerkezete révén is, nem tudom, hogy mennyiben segít a dolgon. Nekem semmi ellenérzésem nincs a PVC fólia alkalmazásával.
A PVC és polisztirol közé legalább egy geotextília kell, mert lágyítóvándorlás (PVC -> polisztirol) léphet fel, ami tönkreteheti a habot. De állítólag nem kell a PVC-t ragasztani a falra, elég függeszteni (vonalszerűen) a fal elé (fal felé is kell geotextília, ha nem akarom vakolni a zsalukövet), a hőszigetelést pedig vagy ragasztani a PVC-re, vagy csak támasztani és a föld oldanyomja.
Emiatt is kérdeztem, hogy van-e valakinek bármilyen tapasztalata vagy ellenérzése a PVC-s pinceszigeteléssel kapcsolatban.
Hello Nézegetem a PVC vízszigeteléseket. Ezek tartósabbak a bitumenes lemezekhez képest? Mi indokolhatja ezek alkalmazását pl az elasztomer modifikált bitumeneshez képest? Ugyanis ha hőszigetelem is a pincét pl XPS-sel, akkor a PVC és XPS közé még elválasztó réteget is kell ragasztani, tehát plusz költség. Ezért vagyok kíváncsi az előnyökre, amik ezt a plusz költséget indokolttá tehetik. Köszönöm
Persze, hogy örülök. Nálam okosabbak azt mondták, hogy pincét célszerű nyár végén, ősz elején ásni, mert akkor van legalacsonyabban a talajvíz. Most csak azon lamentálok, hogy ha extra magasan van a talajvíz, most, a vételezéskor, akkor biztos, hogy "túlbiztosítja" a statikus a rétegeket. Ez nagyon rossz hír a pénztárcámnak. Jó hír viszont, hogy újabb 5 év múlva (vagy ki tudja mikor) ha jön egy újabb ilyen esős időszak sem fog beázni. Hamarosan megkapjuk az eredményeket...
Na, szerintetek mikor kell talajmechanikai vizsgálatot csinálni, hogy a pincét hogyan kell megcsinálni? Hát persze, hogy most. :O Nem is tudom, sírjak vagy nevessek...
Tényleg fura ez a sok betonréteg. A manapság divatos és persze megfelelő alapnál van egy 10-15cm vastag vasbetonlemez. Arra jön a vízszigetelés, hőszigetelés, gépészeri csövezés, majd arra az aljzatbeton 5-8 cm vastagságban. Majd rá a burkolat.
Dilemmában vagyok, hogy kell-e pince padlójába hőszigetelés. Nem teljesen egyértelmű a szükségessége. Ha fűtött lesz a pince és sok időt töltesz ott, akkor érdemes hőszigetelni.
Köszi. Meg fogom kérdezni, bár már két statikus is azt mondta, hogy ez csak sacc/kb. rétegrend. A pincéből valójában ősszel lesz valami, a házból meg jövőre. ;) Nem sietünk. Addig érdeklődöm, tájékozódom, árajánlatokat, véleményeket kérek.
Persze! A tervező "csak úgy", felülről ismerve a területet írta be az engedélyezési tervbe a rétegeket. Ez még nem fix. Csak érdekelt, hogy túlbiztosítottnak vagy alul biztosítottnak látjátok-e a rétegeket? De úgy látom, inkább túlbiztosított.
Ahhha. Köszi az infót. Akkor jól logikáztam, hogy biztosan talajvíznyomás ellen számolt már előre ilyesmivel. Mivel mindenképpen kell majd statikai terv (a monolit vasbeton födém miatt is pl.), a statikus fogja végül eldönteni, hogy milyen rétegek kellenek a pince alá. Van statikus, aki meg el sem vállal ilyesmi tervezést hivatalos talajmechanika nélkül. Egyik szemem sír, a másik nevet, mert rengeteg-rengeteg pénzt elkérnek egy-egy ilyen talajfúrásért, meg statikai tervért, de még jobban sírna, ha évek múlva megsüllyedne a ház, mert nincs rendesen megcsinálva az alja és állna a víz a (nem kevés költségbe kerülő) pincében. :((
Beszéltem egyik tervező barátommal és konkrétan nem értettem az összefüggést de valami leterhelő betonrétegről magyarázott amit állitolag a magas belvizes területeken alkalmaznak.De nemsoká utána olvasok:)
Tényleg ez a 3 réteg beton ez nekem is szemet szúrt.Ha megtudod az okát akkor elküldenéd nekem mailben a belsoepitesz@hotmail.com-ra ha szépen megkérlek? köszii:)
Ezt még én sem tudom, az építész első körben ezeket adta meg. (Inkább rászámítva a dolgokat.) A talajmechanika után derül ki persze, hogy van-e talajvíz vagy csak talajpára ellen kell szigetelni. Gondolom már talajvíz nyomás ellen írta fel ezeket a rétegeket. Meg az sem mindegy, hogy állandó talajvíz van, vagy csak időszakos, de állandó talajvíz esetén meggondolom a pincét.
Mi is voltunk a Construmán, de még csak érdeklődés szintjén, mert nem tart ott az építkezés. Jövőre hasznosabb lesz, idén meg már legalább láttuk, mi kínálat van.
pince építés miatt mi is körbenéztünk, a construmán találtuk a Villas-t. (www.villas.hu). Na nekik van egy tanácsadó mérnökük, de a pontos műszaki rajzok is fentvannak a honlapjukon. Ja, ők zalaegerszegi gyár, ingyen nagyonklassz szaktanácsot adtak...
