Maradjunk annyiban, hogy a jelenlegi nagyüzemi termelési modellben lenne alacsonyabb a hozam azokkal a klónokkal amiket erre az ipari módszerre neveltek ki.
Ha lépésenként és óvatosan elkezdenénk visszatérni a kisebb gazdaságok irányába és visszafognánk a felesleges zabálást és pazarlást akkor nemcsak a vidéki agrármunkanélküliséget hanem a nyugati típusú társadalmak tömeges elhízását és pazarló életmódját szüntetnénk meg.
Ez igaz, de gondolj bele pl. ugyanebbe a búza vagy épp a gyümölcsök esetében. Így is nagy a küzdelem a kártevőkkel-kórokozókkal, ha mindent kivonnak, s senkinek sem lesz mivel hatékonyan védekeznie, az már nagy problémát jelent. És nemcsak a termelő, vagy a termelő megélhetése szempontjából. Hiszen ha mindent kivonnak (mint ahogy az a Bayer-es cikk írja), akkor mindenkinél minimum jelentős termésátlag-csökkenés, ill. terméskiesés következik be; ha ez tömeges (mert ugye senki nem tud hatékonyan védekezni), akkor jóval kevesebb lesz a termés... és azt hiszem nem is kell folytatnom, a többit el lehet képzelni.
A kistermelöknek a katicák is szurkolnak. Olvastam egy cikkett, hogy Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is terjed egy ázsiai katica fajta. Ennek az ártatlan jószágnak az a hibája, hogy a fürtökbe bújva akar áttelelni és a nagyüzemi feldolgozás során összezúzott példányai rémesen fanyar ízt adnak a bornak.
Az sem jó irányú folyamat, hogy a szabadforgalmú kategóriákból tünnek el a szerek. Viszont még ennél is rosszabb a szerek-hatóanyagok teljes eltűnése, amikor már egy kategóriában sem lesznek megtalálhatók. Ha ez a trend folytatódik, lassan tényleg csak a csalánlé marad. S nemcsak a kiskertekben lesz baj, hanem a nagy termelőknél is. Sokszor írtam már, de azért még egyszer: nem hiszem, hogy napjaink mg. problémáira (csökkenő terület, növekvő népesség, új kártevők-kórokozók stb.) a csalánleves-nehasználjunkműtrágyát-leanemesítettnövényekkel technika lenne a válasz. Mert ez már nemcsak arról szól, hogy lesz-e kiskert, vagyhogy lesz-e munkája a termelőknek. Hanem arról is, hogy lesz-e gyümölcs, szőlő vagy épp búza elég.
Mindig azt mondom: nem kell pl. a kukoricában beltenyésztett hibrideket használni; tessék nyugodtan visszatérni a szabadelvirágzású fajtákra. Nem kell műtrágyázni, nem kell védekezni a kukoricabogár ellen stb. Tessék megcsinálni! Igen, meg lehet. Lesz biokukorica meg biobúza. Csak aztán ne tessék sírni ha termett 1 tonna hektáronként, és nem lesz kenyér a boltban...
De visszatérve: igazad van abban, hogy ez sokak kedvét elveheti a kiskertektől, meg egyáltalán a termeléstől. Ezért írtam hogy remélem nem ez a cél. Mindenesetre bízom abban, hogy az illetékesek képesek felelősen dönteni; mert ha a tervek megvalósulnak, komoly bajban lesz a mezőgazdasági termelés...
Szerintem pont a hobbistáknak van a legjobb esélye a környezetkímélő módszerek rizikó nélkül való bevezetésére. Hiszen nem a megélhetésük múlik a dolgon, hanem a hobbijuk. Nekünk a szőlőben az alsóbb sorok körül van például paradicsom és más hasonló kertinövény. Soha semmilyen kezelést nem kapnak...de a legjobb paradicsom (még ha kevés is és pici is) amit enni szoktam azt onnan szedem :)
A szomszédom szőlőjének a zöme Othello, kb. 3-szor permetezi 1 évben, eléggé igénytelen, ellenálló fajta. Hogy mit használ, és lemosózik-e, nem tudom. Mégis van mit szüretelnie.
A ma , simán boltokban kapható szerek ( III. kat. ) hatásossága gyakorlatilag a csalánléével egyezik meg .... ( esetleg gyengébb annál )
Pl.
Ha valaki az öszi + tavaszi brutális rezes , kénes , olajos lemosást elmulasztja esélye sincs a monilia , tafrina ellen .... ( szomorú tapasztalatom ... az őszi elmaradt a tavaszit lemosta a többnapos eső , utána meg már nem mertem ismételni )
Dettó ez van szőlőben is , ami hatásos azt mind vagy kivonják a forgalomból , vagy "felsőbb" kategóriába tolják ... eljutottunk odáig , hogy a rovarölők kimélik a rovarokat ...
Ezzel az embereknél azt érik el , hogy a kedvük elmegy a kiskertektől .
Aki megy mégis szereti a kertet az meg "kölcsön zöldkönyvvel" jár vásárolni . Mert ugye egy kiskertből soha sem térül meg ...
ON
Öröm a szőlőbe menni :
Gyönyörűen hajt a Magyarországon betiltott , de az unió több régi országában engedélyezett Othello szőlőm ... a több éve elkezdett tőkecseréim most kezdenek eredménybe fordulni ...
Ha mindez megvalósul, az a mezőgazdasági termelés összeomlását fogja jelenteni. Bizonyos hatóanyagok eltűnése így is nagy problémákat okoz, és fog is még okozni a jövőben. Be kellene fejezni az ámokfutást végre. Az illetékeseknek pedig tényleg oda kell hatnia, különben tényleg nem lesz mezőgazdasági termelés. Remélem nem ez a cél...
Ezen az oldalon felsorolják, hogy mely hatóanyag csoportokat érint, (lehet hogy véglegesen,) majd az új Eu-s rendelet, mely 2011-12 körül léphet életbe.
Erről még nem láttam határozatot, de azért már készülök beszerezni amíg még lehet majd. Mindenesetre azért remélem még van egy kis idő, s nem oly' hirtelenséggel kapjuk meg a határozatot, mint a kaptánnál.
A Shavitot használók azonban jó ha tudják csak lisztharmat ellen tartalmaz felszívódó hatóanyagot. A peronoszpóra ellenni része az folpet. A folpet anyagúak mosttól kezdve I. kategóriások, így elvileg a Shavit is oda kerül.
Köszönöm szépen a jó és még jobb tanácsokat!! Ahogy néztem, a következőkre jutottam: A többsége a vegyszereknek csak lisztharmatra jó, peronoszpórára más anyag kell (a kénesek mind). A direkttermőket (jobb a békesség elven) nem szabad kénessel permetezni. A kén helyettesítésre Karathane jó, de az is csak lisztharmat ellen. Két általános, talán beszerezhető (II kategória) szert találtam, a Shavit-ot (olcsóbb) és az Eclair-t (drágább). Ha van valakinek még hozzátenni valója, ne kíméljen! :)
Viszont kérdés: nem tudjátok, hogy szombat d.e. hol tudnék venni Bp-en (lehetőleg budán) Shavit-ot? A rábeszélő képességgel nem lesz gond, csak nem tudok olyan gazdaboltot, aki árul ilyet és ezt szombaton sem hagyja abba :)
Az az igazság, hogy én ezt nagyon gyerekfejjel hallottam nagyapámtól, mindig azt mondogatta hogy gálic meg kén, ennyi maradt meg az emlékeimben A tévedés jogát fenntartom
Nagyon változó. Az "éppen csak kibújt a barkából"-tól a "már négy levél eltávolodott a szártól és látszik a virágkezdemény"-ig minden van. A legfejlettebb a Baku és a Néró.
szia Adamh! Nekem 400 tő kordonos szőlőm van ebből 110 othello.Ugyanúgy kezelem mint a többit annyi a kompromisszum,hogy nem használok kénes szert mert leperzseli az othello lombozatát.A karathane nem kénes de kénpótló hatású régi típusú de nagyon bevállt szer.Kb 6-7 éve használom és nagyon jó bár virágzástól beiktatok helyette 3 permetezés felszívódó szert lisztharmat ellen.Az othello tényleg ellenálló fajta a perenoszpórával szemben de a lisztharmat ugyanúgy elviheti mint a többit.Ez saját tapasztalat :( Jó munkát,legyen benne örömöd ha már rajtad maradt mint szamáron a fül:) Én is így kezdtem...és nagyon szeretem csinálni.
Persze, ha nagy töménységben és/vagy melegben kapja. A nagyfaternak volt régen Othelloja, és mindig rézgáliccal, meg nememlékszemmilyen kénnel permetzte a szőlőt, az összeset egyszerre és persze hogy kapott az Othello is. Semmi baja nem volt.
Köszönöm szépen a gyors választ!! Azt írod, hogy a kénest el lehet hagyni, ha úgysem bírja, és mással sem kell kezelni. Ezek szerint nem valós veszély a mostani gomba? Abban tudsz esetleg segíteni, hogy milyen vegyszereket érdemes választani? Mert szinte 0-tól végtelenig terjed az áruk, de mindre ugyanaz van írva: ezt vagy azt irtja... A 10 naponkéntit melyik szerrel legpraktikusabb?
A kénes lemosás lényege, hoyg a kén gátolja a lisztharmat csírázását, és ritkítja az atkákat. Tehát ha ez nem mehet (a direkttermők nem bírják) akkor el lehet hagyni.
A Cabrio Top kontakt gombaölő (azaz nem szívdik fel a szőlőbe), elméletileg kiválthatja a kénes lemosást - én nem csinálnám.
Rezes permetet akkor kell használni, ha perenoszpóra veszély van (esetleg botritis), azaz nedves idő, és a hőmérséklet 20C fok körüli. Ez is kontakt szer, csak akkor hat, ha a levélen van éppen, amikor esik az eső.
Olajos lemosót akkor használnak, ha az atkákat és egyéb rovarkártevőket meg akarják fojtani. Jobban tapad a szőlőtőkére, és az ízeltlábúak vagy petéik belefulladnak.
Átlagosan 10 naponta a tenyészidő közepén (május-július vége) augusztus első hete (általában) az utolsó KONTAKT permetezés, ez már nem lehet felszívódó semmiképpen. Ilyenkor a nehézfémtartalmú szereket kell előnyben részesíteni.
Lenne egy-két kérdésem (tudom, olvassak vissza, de már visszaolvastam :), de cserébe adok helyzetjelentést is: Othello szőlő van, kb 30 tőke, s idén rám szakadt a művelése. A metszés meg volt, de a lemosóval elkéstem, már bolyhosodik az összes. A kérdéseim a következők ennek fényében:
-Ha nem használhatok kénes lemosót (több helyen is írják, hogy az Othello ezt nem bírja), akkor mit? Cabrio Top? Egy másik helyen azt találtam, hogy kén helyett lehet a Karathane LC vagy FN 57, de ezek már "elavult" termékek, nem találtam a frissebb változatukat.
-Kell-e használnom valamikor rezes (pl bordóilé) permetet, vagy valamilyen összetett elég végig (pl a fenti termék)?
