Úgy látom nem volt még. Bemásolom ide a Friderikusz Sándor által készített műsort vasúti mellékvonal ügyben. Vendég: Kaszai János Vésztő polgármestere. Kicsit hosszú, de nagyon érdekes. Várom a véleményeteket. Dunci.
2006. július 21-ei műsor szövege
Az már nem újság hogy a MÁV a csőd felé ballag, lassú kimért tempóban miközben a kormány, hogy a vonatjegyek kedvezményeit ellensúlyozza minden évben 25 milliárd forintot ad át, további 50 milliárdot pedig termelési támogatás címén. A vasút most legalább koloncaitól szabadulna, megválik 27 mellékvonalától, vonatostúl, állomásostúl, sínestől, azaz bezár 900 km-nyi vasúti pályát. A témáról a GKM szakállamtitkárával Felsmann Balázzsal, a Vasutas Települések Szövetségének elnökével Kaszai Jánossal, és a TÁRKI kutatójával Sík Endrével fogunk beszélgetni.
Ez előtt tájékozódjunk a helyszínen. Találomra az egyik ilyen megszüntetésre ítélt vonalszakaszra a Kisterenye-Kálkápolna között közlekedő vonatra szerdán felültettük stábunkat is, Lutter Imre riporterrel az élen.
Lutter Imre - A problémáról. Az állam július elején 27 vasúti mellékvonal bezárását jelentette be, az ok költségcsökkentés a hivatkozási alap a gazdaságtalan működtetés. Mindkettő vitán felül áll, a gazdaság nincs jó helyzetben a MÁV irdatlan deficitet termel. Csak a megszüntetendő 942 km-nyi mellékvonalon 50 milliárdot takaríthatnak meg. Furcsa lehet ez annak tükrében, hogy ezek mindegyike kistelepülések közötti un. BZ-s vonatszakasz, ahol nem éppen sűrűek a járatok és ahol a átlag utas 149 forintos jegye mellé az állam 2200 forintot kénytelen fizetni.
A tény mindenestre kevésbé vigasztalja az érintett helyieket, mint azt látni fogják. Úgy döntöttünk, hogy találomra kiválasztunk egy mellékvonalat, rászánjuk a napunkat és végig utazzuk, hogy saját szemünkkel lássuk mi a helyzet.
Amit most látni fognak az csupán egy szakasz a 27 mellékvonal közül. Nem kívánunk általánosítani, és tanulságokat levonni, mindössze saját tapasztalatainkról számolunk be.
A kinézett szakasz a Kálkápolna és Kisterenye közötti mellékvonal. Már délelőtt Kálkápolna vasútállomáson vagyunk. Előbb szétnézünk, a pályaudvar sok vonatot fogad, Intercyti járat is keresztül halad a két település közös pályaudvarán. Aztán afelől tájékozódunk, hogy mikor indítanak szerelvényeket Kisterenyére. Megtudjuk, hogy naponta ötször indul járat a legközelebbire jegyet váltunk.
Csókolom, Kisterenyére kérek én három darab felnőtt teljesárú jegyet.
A stáb három menetért jegyért egyenként1088 forintot fizetünk. Az ritka egyébként, hogy egy utas ezen a szakaszon teljes áron vásárol menetjegyet, diák pedagógus, családi, csoportos vagy egyéb kedvezményt vesz igénybe akinek csak lehetősége van rá.
- Mivel egy vonat volt a szolgálati időm alatt, kb. 6-a vettek nálam jegyet.
Lutter Imre - Azt jelenti, hogy ennyien utaztak a vonaton.
- Nem azt jelenti, hogy ennyien utaztak, esetleg vehetnek más állomáson jegyet.
Lutter Imre - A pénztáros tájékoztatása alapján teljesen lutri hányan lesznek a vonaton. Talán sokan felszállnak majd út közben, mások vagy azért nem váltottak jegyet, mert már korábban megtették, vagy nem kell nekik, mert MÁV dolgozók és ingyen utazhatnak.
Most délután 15.05 van, és az előző vonat Kisterenyére éppen két órával előtt ment el, és a következőjárat pedig 50 perc múlva indul egy napot ilyen járat közlekedik Kisterenye és Kálkápolna között.
Itt a váróteremben rajtam kívül gyakorlatilag egy lélek sincs de gyakorlatilag nem csak idebent, hanem odakint sem a melegben, holott nemcsak Kisterenyére de máshová is indulnak vonatok.
Begördül a Piroska, ahogy az utasok becézik. A kocsiban, amiben szállunk 4 felnőtt és egy gyerek ül. Közülük hárman MÁV dolgozók, akik ilyen ügyekben nem nyilatkozhatnak, ők ingyen utaznak, sok órás várakozás után végre elindulunk.
Lutter Imre -Milyen sűrűn utazik ezzel a vonattal?
- Két havonta. De hozzátartozóim ismerőseim falubeliem elég gyakran utaznak, van aki munkába jár, van aki pedig a szükséges dolgait intézi. Budapesttel ez biztosítja nekünk a kapcsolatot mert közvetlen buszjárat nincsen.
- Szóval busszal nagyon nehéz, vagy Salgótarjánba beutazni az 20 km plusz, hát nem mindegy. Időben és pénzben sem.
- Akik ezt a döntést hozzák, azoknak nincs ilyen gondjuk, mert az általunk befizetett adókból finanszírozott kocsikkal utazhatnak.
Lutter Imre - Gondolja, hogy ez problémát okoz majd sok embernek?
- Biztos a környékbeli településeknek biztos, hogy gondot.
Lutter Imre - A két település Kálkápolna és Kisterenye között a BZ-vonatok két kocsival járnak ebből az egyik a régebbi leamortizálódott kocsi, a másik általában a felújított amiben most vagyunk az fel van már újítva. Légkondicionáló nincs benne, a melegtől oda ragad az ember a műbőr ülésekhez, de tisztának tűnik és nézzük meg milyen a mosdó, Hát a mosdóban is tisztaság van, és legalább víz van, ha mást nem az ember a szükségleteit el tudja végezni ma már sokszor ez is luxus a vonatokon.
Másfél órát vonatozunk a hőségben. Az egyik megállónál az első kocsiba is átszállunk, de mivel ott senki nincs és a szerelvény rosszabb állapotban van, visszatérünk saját kocsinkba.
Út közben jó néhány egykori állomásépülettel találkozunk, többnyire a romokkal hol a falak, hol az ablakok hiányoznak másutt csak a személyi pénztár zárt be tehát valójában az egész állomás egy váróterem. Üresen.
Az iszonyatos hőség és unalom után begördülünk Kisterenyére.
Az a néhány ember, aki felszállt itt a kisterenyei állomáson a Kálkápolna felé induló vonatra egy kocsi egyharmad részében elfért volna rajtuk kívül mindössze egy diák kiránduló csoporttal találkoztunk de ők busszal érkeztek és busszal is mennek tovább.
Megérkezésünk után 4,5 óra múlva indul vissza újabb vonat Kálkápolnára. Elidőzünk megint csak.
Ezúttal bent Kisterenye központjában.
A helyi lakosokat kérdezzük arról hogy ők mit szólnak a megszűnő vasúti közlekedésről.
- Tíz, tizenöt évvel ezelőtt csökkent ennyire le, hogy megszűntek a munkahelyek. Minden leült, Kisternyén is megszűnt a gyár, nincs ahova menjenek az emberek és az a kevés akinek már módja van és autója van azzal közlekedik. Mentiben nincsen állomás, de arra lefele se nincsen. Így gazdaságtalan az biztos.
Lutter Imre - A falubeliek gyakorlatilag ugyan azt mondják el, amit a vonaton is megtudtunk, a piroska lassú, a rossz vasúti sínek miatt néhol csak 20 -km-es sebességgel küzdi át magát a tájon. A menetrendben nincsenek összehangolva a járatok enyhén szólva nem kielégítőek, a körülmények ne is csoda, ha jóval kevesebb az utas, mint ami rendtábilissá tenné az üzemeltetést.
A szóban forgó szakaszon közlekedőknek nem lesz könnyebb dolguk. A buszok valamennyi érintett település között érezhetően hosszabb menetidővel járnak, járnak majd, mert olyan falu is akad, ahol egyáltalán nincs buszjárat. Tartanak attól is, hogy több pénzbe kerül majd az utazás. És ez tényleg nem kizárt, mert bár a kormány egységessé tenné a MÁV és a Volán tarifarendszert és a menetrendet, az ingyen utazás megszűnhet, márpedig tapasztalataink szerint a járatot igénybevevők többsége MÁV dolgozó.
Közel három órája vagyunk itt a kisterenyei pályaudvaron volt időnk körbe járni az állomást, egy viszonylag nagy váróterem és az ahhoz tartozó személyi pénztár fogadja itt az utasokat, igaz a személyi pénztár már kora délután bezár, de olyan nagyon egyikre sincsen szükség mert óránként egy, legfeljebb két vonat fordul meg Kisterenyén.
A pályaudvartól nem messze volt egy vendéglátó helyiség is de ma már az sem üzemel. Vélhetően nem volt kit kiszolgálni.
Este fél 8, vissza indulunk, ugyan az a tortúra megint egy kíséretet vonaton, rajtunk kívül mindössze ketten vannak a kocsiban egy nyugdíjas házaspár Recskről. Mindketten a vasútnál dolgoztak.
- Utas vadító menetrendet csináltak nem utas közelségbe hozzák.
Lutter Imre - Az mit jelent pontosan?
- Utas vadító menterend? Amikor mi erre megyünk Kálkápolnára, előtte elmegy öt perccel a pesti gyorsvonat, hogy nehogy véletlenül a kedves utasok el tudjanak jutni ahová akarnak.
- Recsk és Kálkápolna között nincs busz.
Se Recsk és Kisterenye között nincs busz.
Lutter Imre - az igazság az hogy senki nem ismeri pontosan a tervezett lépéseket, hogy mi lesz ha megszűnnek a vonalak, mi veszi át a helyüket? Mennyiben lesz ez könnyebb vagy nehezebb, olcsóbb vagy drágább ,vagy az általunk is kipróbált Kálkápolna-Kisterenye szakasz jó esetben másfél, rosszabb esetben 2,5 órás vonatútja mennyivel lesz több ha busszal kell közlekedni. Ha új buszokat iktatnak be az mennyivel kerül többe az államnak és mennyivel az utasnak. Az emberek türelmetlenek és zokon veszik, hogy senki nem kérdezi meg őket. Két hónapig még itt keleten is változatlan a helyzet, a többi meg majd kiderül.
Friderikusz Sándor: - Akkor először a Közlekedési Minisztérium szakállamtitkárát kérdezem amit láttunk most az mennyire jellemző az egészre?
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - A 28 vonal tekintetében azt gondolom, hogy meglehetősen jellemző, tehát amikor mi ezt a listát összeállítottuk a szakértőinkkel akkor ezeknek a vonalaknak az átlagos utasszáma 19 fő.
Friderikusz Sándor: - Egy vonaton egyszerre maximum illetve átlagosan,
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Átlagosan, nyilvánvaló, hogy péntek délutáni vonaton, hiszen ezzel szoktak példálozni, hogy csúcsidőben járó vonaton lehet több utas, de nyugodtan merjük állítani hogy ezek a vonalak olyan alacsony kihasználtságúak hogy itt valódi alternatíva az hogy a vonatot az autóbusszal hasonlítsuk össze.
Friderikusz Sándor: - Ha kérdezzem meg a Vasutas Települések Szövetségének elnökét, ugyan erről amit láttunk az mennyire jellemző Ön, vagy Önök szerint?
Szerintem most egy kiragadott példa volt, isten látja a lelkünket, én böktem rá, én vagyok a hibás, amennyiben azt mondja hogy kiragadott. Ott volt előttem a térkép, amit meg is tudunk mutatni pirossal voltak jelezve azok a szakaszok amelyeket be akarnak zárni, és ráböktem egyre. Én pedig az országban csak a Nyíregyháza vonalat ismerem, onnan származom, ott sokat vonatoztam, ilyen értelemben nem lehet mondani, vagy hát akkor engem tessék hibáztatni, hogy oda böktem.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Lehet hogy az időszak volt olyan, tehát nyári időszakban nincs annyi forgalom, ahogy az államtitkár úr mondta, 19-et mondott, az újságban 15 jelent meg hogy átlagban ennyien utaznak. Ha most megnézzük, hogy ezeknek a BZ-vonatkoznak a kihasználtsága, ha azt nézzük meg hogy hányan férnek el benne, akkor ez kérem szépen durván 20 egynéhány százalékos kihasználtság. Ha nézzük a MÁV-nak a többi vonalain a kihasználtságot, akkor azt tapasztaljuk hogy az átlag az összes vonalon 41 %.
Friderikusz Sándor: - Mindjárt folytatjuk a beszélgetést, egyenlőre csak arra vártam a választ, hogy Ön ezek szerint nem találta jellemzőnek az államtitkár úr annak találta. Visszatérek ide, hogy mit oldana meg a spórolási hullámmal, a MÁV illetve a minisztérium, aminek nem csak a pályabezárás a része, hanem az is, ahogy olvastam hogy a kormány megnyirbálja a kedvezménnyel utazók kiváltságait is. A veszteség előbb-utóbb úgy is újra termelődik mint eddig mindig. Nem?
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): -Kicsit engedje meg, hogy szélesebben válaszoljak, mert azt gondolom hogy a 28 vonat középpontba helyezése és ennek a bezárásnak a középpontba helyezése ez egy picit torz tükröt mutat arra amire egyébként készülünk. Ugyanakkor emiatt az egyik szemem sír, és a másik pedig nevet amiatt, hogy pont ez a téma az ami rávilágít arra, és kicsit nagyobb lehetőséget ad nekünk, hogy elmondjuk, hogy tulajdonképpen mit tervezünk a helyközi közlekedés átszervezése reformprogramjában. Ennek markáns üzenetei vannak, ez egy üzenet de nem a 28 vonalról szól az üzenet, hanem arról szól, hogy világos kereteket adjunk arra, hogy hol kívánjuk preferálni, és hol gondoljuk azt, hogy nem hatékony a vasúti közlekedés, szemben a közútival. Mindig erről beszélünk, arról kevesebbet szoktam, -sajnos - vagy azzal kapcsolatban kevesebbet szoktam szerepelni, hogy hány vonalat kívánunk felújítani? Azokon a vonalakon, hogy kívánjuk ösztönözni, hogy az egyébként ma párhuzamosan közlekedő közúti és vasúti gyorsjáratú szerelvények, közül a vasúti szerelvény kapjon prioritást.
Friderikusz Sándor: - ezt a pénzt amit itt megspórolnak azt mondja hogy vasúton belül.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Így van. Úgy szeretnénk visszaforgatni olyan projektekre vagy vonalakra most mindegy, hogy melyik szót használom, ahol meg vagyunk arról győződve, hogy sokkal nagyobb a lehetőség abban hogy ott fejlesztünk. Itt az a probléma a vonalakkal, nagyon jó volt ez a riport abban a tekintetben, hogy nagyon sok aspektusára rámutatott a kérdésnek. Elhangzott az is hogy 20 km/órás sebességgel halad itt-ott ez a szerelvény. Lehet mondani, hogy ez véletlen, de sajnos nem véletlen, megkérdeztük a MÁV-ot hogy a 28 vonal, ami a listára felkerült, ha olyan szintre fejlesztenénk a vasúti pályát, hogy 60 km-/órát stabilan tudjanak ezek a vonalak mekkora beruházást indukálna. 200 milliárd forintot mondtak.
Friderikusz Sándor: - Tehát 200 milliárdot kellene még pluszban rákölteni. Ez azt jelenti, hogy amikor Önök előkészítették például ennek a 28 mellékvonalnak a bezárását akkor szakemberek komolyan végig nézték, mérlegelték mindazt ami számításba jöhet az egyik oldalon és másik oldalon?
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Igyekeztünk mindent végignézni, de koránt sem vagyunk a végén és ez a másik, amiről ejtenék néhány szót ejteni. Ez hogy vannak olyan hatékonysági szempontból problémás vonalak ez az egyik dolog. A másik az amit mondtam hogy mit preferálunk, a harmadik dolog hogy hogyan hajtjuk végre a rendszer átalakítását. A rendszer átalakítása a terveink szerint másfél éves projektként hajtjuk végre oly módon és az első két régió ebben kijelölésre is került, hogy régiónként megyünk végig és gyakorlatilag felállt egy olyan egyeztető szerv, bizottság hívjuk, aminek akarjuk, amely arra hivatott, hogy gyakorlatilag mikroszintre menve megnézze, hogy konkrétan ott azon a vonalon mi a helyzet, és itt vonal alatt nem csak vasútvonalat értek, itt szeretném aláhúzni a közlekedés újraszervezéséről beszélünk. A Volán és MÁV
Friderikusz Sándor: - Arról is gondoskodnak, hogy mondjuk megfelelő utánpótlása legyen a beszüntetett vonalaknak
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Igen és ez rendkívül fontos és ezt mindenkinek megértenie. Azt nem tudjuk elképzelni, hogy valahol ne legyen közszolgáltatás, ne legyen helyközi közlekedés. A kérdés hogy rendszerben különböző anomáliák vannak, az egyik anomália párhuzamosságok a másik anomália,
Friderikusz Sándor: - Hogy megy a busz is és a vonat is.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - igen. A másik anomália az eltérő tarifapolitika, ami azt gondoljuk, hogy nem jó üzeneteket hordoz. Igaz az, hogy a vasúti tarifák valamivel a közúti tarifák alatt vannak, annak aki teljesáru jegyet fizet. Ha például azonban az Intercyti szolgáltatást nézem, akkor 65 év felettinél fordított a helyzet, hiszen 65 év felett a gyorsjáratú Volán autóbuszon ingyen utazhat, az Intercytin a helyjegyet meg kell vásárolnia. Nem igaz az, hogy az egyik vagy a másik jobb vagy rosszabb, az a probléma, hogy mesterséges eszközökkel eltérített tarfia-rendszerekkel az állam eltérő keresleteket ad az egyes szolgáltatóknak. Ezzel agyon szeretnénk szakítani, mert ezen az alapon nem lehet megmérni, hogy melyik rendszer igazából az amelyikre kereslet van.
Friderikusz Sándor: - Bocsánat hogy Önbe rekesztem a szót, de a Vasutas Települések Szövetségének elnöke is had mondja el.
Azok mellett sem megnyugtató, amit itt most a szakállamtitkár ót elmondott, a helyzet? Magyarán szólva, hogy egyrészt kiváltják a vasutat, másrészt pedig lesz egy olyan bizottságosdi, amely pontosan mérlegeli azt, hogy körülbelül annak a településen, amit imigyen elzárnak a világtól, vagy a külvilágtól mi felelne meg milyen közlekedési forma a legjobban, amely még ilyen tarifális, tehát árbeli különbözőségekre is tekintettel lenne és kompenzációkat javasolna.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Azzal mindenképpen egyet kell érteni hogy ilyen közlekedési szövetségeknek nevezik ezt Európában ezeket létre kell hozni, hiszen az való igaz, hogy nem lehet megengedni, hogy párhuzamosan közlekedjenek a vonat és a busz és erre a legjobb példa erre ,mindig ezt szoktuk felhozni példaként Szeged-Hódmezővásárhely között egymás mellett mennek a busz és a vonat. Tehát ezt ki kell szerintem küszöbölni. De az a része, hogy gazdaságtalanok ezek a mellékvonalak, és 6,5 milliárd forint jelent meg hogy ennyi a megtakarítás mi ezt vitatjuk. Azért, mert legelőször az lett bejelentve, hogy megszüntetik, aztán az lett bejelentve hogy szüneteltetik, na most hogyha szüneteltetik a pályatest, az állam feladata annak a karbantartása, felügyelete, ugye arra költeni kell és ezt a költséget soha nem mutatta be senki hogy alakult ki ez a 6,5 milliárd forint.
Friderikusz Sándor: - Lehet, hogy ez úgy volt szakállamtitkár úr, hogy először úgy gondolták, hogy megszűntetik, csak ez nagyon súlyos bejelentésnek tűnt és akkor egy kicsit elsikálni a lényeget azzal lehetett volna, hogy azt mondták hogy szüneteltetik.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - nem így volt, jogi csűrcsavarás a két szó ,amikor erről beszélünk ugyanis
Friderikusz Sándor: - Vasúti Törvény
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - igen, ha a Vasúti Törvény szövegszerűségéből indulok ki, van egy ilyen jog kontextusa ennek az egésznek, akkor azt kell mondanunk, hogy szüneteltetjük. Nem szüntetetjük meg, szüneteltetjük rajta a személyszállítási közlekedést és ez eddig volt a jogi csűrcsavar.
Friderikusz Sándor: - Nem értem a különbséget. Már megszüntették.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Erre mondom, hogy mi a különbség. Nem. Mert most a reformnak ezen lépésekor a pályát még nem vesszük gorcső alá.
Friderikusz Sándor: - Nem szedi fel.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Személyszállítást szervezzük újra. Ez a lényege.
Friderikusz Sándor: - Na de azt soha többet nem fog ott vonat járni.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): -Soha nem megy rajta vonat soha.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - bocsánat a 28 vonalba is van olyan, ahol a szakmai javaslatunk az, hogy tekintettel az adott pályaszakaszon folytatott áruszállítási tevékenységre áruszállítási indokkal a pálya megmarad. De ez egy későbbi.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Egy van ilyen Almásfüzítő.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Ezen a járaton egy van, ez igaz.
Friderikusz Sándor: - Megérettem nagyjából mi az indok. Kaszai János, had kérdezzem meg, hogy mit veszítenek azzal hogyha nem jár többet olyan vonat amely ma fele olyan gyorsan döcög mint száz évvel ezelőtt, mit veszítenek ezzel a a települések.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Inkább talán azt kellene nézni, hogy milyen területen szüntetik meg ezt a vonatot.
Friderikusz Sándor: - Bocsánat, ha válaszol előbb a kérdésemre, utána nézzük azt is . Szóval mit veszítenek azzal hogy tényleg döcögnek a vonatok, 1,5-2 óra
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Azt a választási lehetőséget, amelyet Magyarországon minden állampolgárnak meg kell adni véleményem szerint, hogy dönts el, hogy mivel utazik.
Friderikusz Sándor: - Ez nem a demokrácia lényege, hogy utazhatunk vonattal, vagy utazhatunk, Vagy igen?
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Had mondjam tovább hogy ezeken a vonatokon látszott a filmből is hogy idősebek utaznak tehát a fiatalabbak nem utaznak, mert sokkal kényelmesebb a vonaton utazás és sokan mennek történetesen kórházba és egyéb olyanhelyre ami szükséges az ő életvitelükhöz.
Friderikusz Sándor: - Nem lehetséges, hogy egy csomó település már most is jól járhatna azzal, hogyha közösen ilyen kisbuszforgalmat szervezne meg a sok helyen nagyon lepukkant vonatok helyett.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Milyen kisbuszokat. Arról szól a minisztériumnak az egyik nyilatkozata, hogy olyat, mint az iskolabusz olyant fognak vásárolni, ha iskolabuszt vásárolnak, az kérem szépen nem lesz elég, az államtitkár úr azt mondta, hogy 19, ezek húsz férőhelyesek az iskolabuszok és nem is férnek bele az utasok.
Friderikusz Sándor: - Akkor konkrétan had mondja el.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Nem lehet kiszámolni, hogy 19, vagy 35 utas lesz. Tehát nem maradhat ott utas, a BZ vonatokkal meg el tudna jönni.
Friderikusz Sándor: - Kérem válaszoljon.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Igen, itt megint nagyon sok minden került elő az egyik ezt az iskolabusz kérdést tegyük először is helyre. Az Oktatási Minisztériumnak van egy ilyen projektje, hogy az iskolabusz projekt és ez teljesen független a mi bejelentésünktől, más, mint amikor helyközi közszolgáltatásról beszélünk Az első.
Második, - elnézését kell reagálnom erre, - hogy a választás szabadsága. Azt gondolom, hogy akkor azok a települések, akiknek ma sincs vasútvonala joggal jöhetnének hozzánk, hogy építsenek neki, nyilvánvaló hogy azt gondoljuk, hogy az államnak nem feladata a választás szabadságát megadni. A közszolgáltatási filozófiánk az, hogy az állam azt kell, hogy biztosítsa, hogy eljuthassanak az emberek korrekt, rendezett körülmények között A-pontból - B pontba
Friderikusz Sándor: - DE ezt ki kell egészíteni azzal hogy komolyan nem gondolták, hogy az önkormányzatok képesek lesznek működtetni a nekik felkínált szárnyvonalat, mert miből.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Köszönöm ezt a kérdést, ugye itt több olyan mellékvonal az előbb elhangzott, hogy egy olyan vonal van a listán ahol az áruszállítás, de azóta volt olyan vonal ahol megkerestek bennünket azzal hogy ők áruszállítási szempontból szeretnék a vonalat mindenképpen használni,
Friderikusz Sándor: - Az önkormányzatok fogják fenntartani azt mondja.
Felsmann Balázs (Közlekedési Minisztérium): - Lényege logikailag a rendszernek, hogy pont ezért nem akarunk hozzányúlni a vonalakhoz első lépésben, hogyha a személyszállítás újra szerveztük és ez lehet, hogy második lépcső lehet, hogy vajon más célokkal vasútvonal hasznosulhat-e vagy nem tud hasznosulni. Az önkormányzatok képese-e. van olyan kezdeményezés Vésztő körzetében megindult egy ilyen kezdeményezés és mi ennek egyáltalán sehol nem leszünk ellenzője.
Friderikusz Sándor: - Ingatja a fejét a kollegája. Mondja rögtön.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - had reagáljak rá. Vésztő-Balassagyarmat körzetében kormányhatározat alapján 2004. január 8-aóta mely modellkísérlet folyik, aminek az lényege, hogy az 4 ezer km-es mellékvonalat milyen formában lehet a jövőt illetően üzemeltetni, az ezt nem lett kimondva, hogy ez pont az önkormányzatoknak kell. Lehet, hogy pontosan az önkormányzatnak és a teherszállításban résztvevő gazdasági szervezetnek egy társaságot kell létrehozni, vagy a MÁV keretén belül. Jelenleg a MÁV keretén belül megy a kísérlet, és határozat a kormányhatározat az december 15-ig szól. A kormány meg sem vára a tapasztalatok összegzést már előtte azt mondta, hogy kérem szépen 28
Friderikusz Sándor: - Hát mert a pénz nyilván nagyon fogy, de kérem akkor arra az egyre válaszoljon és ez egy elvhez vezet el amit szeretnék megérteni, komolyan érdekel, hogy miért változatlanságban látják a jelenlegi életminőségük garanciáját.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Nem azt mondom, hogy változatlanságban,
Friderikusz Sándor: - Mégis csak erről van szó.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - A 28 vonalban van több olyan település vezetője polgármestere a múlt héten a kunszentmiklósi találkozáson elmondta, hogy ők nem ragaszkodnak ehhez annyira. Tehát
Friderikusz Sándor: - Mihez nem ragaszkodnak?
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Hogy a vonat megmaradjon nem ragaszkodik például Békés megyében Békés és Murony két település között. Tehát van ilyen, a 28-bóél van biztos 3-4 olyan ahol az önkormányzatok már nyilatkoznak abban hogy nem. De ott ahol történetesen ezen a tanácskozáson elhangzott ott volt a minisztérium főosztályának egyik vezetője, hogy amiről nem is tudott és nem is tud a minisztérium, hogy ipari parkok vannak, és itt tárgyalnak a terület gazdái, az önkormányzatok, hogy bioetalon üzemeket például létesítsenek és ehhez pontosan ennek a vasútvonalnak kellene hogy a
Friderikusz Sándor: - Nyilvánvalóan valamilyen módon majd megszervezik, kiváltják, fogják üzemeltetni, működtetni, hiszen nem arról van szó hogy végleg felszedik a síneket amit megrökönyödve hallottam, hallgattam mert eddig azt hittem hogy vége.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - 1968-ban én már akkor is dolgoztam ugyan így volt, és kérem szépen ott utána soha nem ment vonat pedig a sínek egy része még ma is megvan.
Friderikusz Sándor: - Nem lenne jobb, hogy megadni az esélyt annak a változásnak, amiben a minisztérium és a szakemberek hisznek és ha nagyon nem működik akkor reklamálni. Előre kell ezért ekkora palávert csapni, bocsánat a kifejezésért.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - Nem, mi azt kifogásoljuk, hogy derült égből villámcsapásként megjelent a 28 vonalról az a nyilatkozat,
Friderikusz Sándor: - Az adóváltozás is látja, hogy van, derült égből villámcsapásként itt év közben, mert ilyen helyzet van. Vagy ez nem számít.
Kaszai János (Vasutas Települések Szövetsége): - számít, hogy ne számítana, azért mondom, hogy ez csak gyakorlatilag a 942 km ez az eleje az egésznek, mert itt négyezer km-t kellene eldönteni, hogy mi lesz vele. Jobb lenne, ha történetesen a minisztérium azokat a kategóriákat hozná, hogy melyeket kell a 942-ben megszüntetni, ezt most kimondta, de amikor az önkormányzatokkal fognak egyeztetni akkor nagy valószínűséggel kiderül hogy sok olyan ismeret nincs ami miatt a döntést
Friderikusz Sándor: - Had kérdezzem meg a TÁRKI kutatóját Sík Endrét. Szociológiai értelemben megokolható-e a kistelepülések ijedtsége. A 60-as évek végén mint mondta itt az egyik vendégünk volt ilyen vonalnyirbálás és ez akkor csakugyan pár falu elnéptelenedéséhez vezetet De ma már nem a 60-as években élünk.
Sík Endre (szociológus): - Egyfelől megokolható, de másfelől,
(Friderikusz Sándor: - Kérem a kollegákat erősítsék fel a hangot, nehezen hallható)
Sík Endre (szociológus): - Tehát magyarán ők ebben az hiedelmi állapotban leledznek s ez hozzá adódik azokhoz a gondokhoz amelyekkel nekik küzdeniük kell mint a munkahelyek hiánya mint általában az életminőség alacsony színvonala. Tehát én szerintem ez hozzá adódik nem okoz vadonatúj gondot.
Friderikusz Sándor: - Akik félnek Ön szerint az életminőségüket féltik, vagy csak azt látják, hogy elvesznek tőlük megszokottat, még ha vitatható módon is van rá szükségük.
Sík Endre (szociológus): - Az utóbbi nem csak, mert az életminőség egyik eleme, hogy az embertől ha elvesznek valamit azt mindenképpen úgy éli meg hogy elvettek tőle valamit és az fájdalommal fog járni. Az életminőséget úgy kell elképzelni, nem azt, hogy mihez jut hozzá, mekkora jövedelme és mennyiből él, hanem hogyan éli meg. Hogyan költi el a pénzt, hogyan tudja elkölteni a pénzt, hogyan tudta felhasználni a saját maga jobbítására a nevelésére közösségének a működtetésére azt a pénzt. Így együtt az elégedettség része jelenti az életminőséget.
