Kedves röhögcsélő köszmétebokor. Tudom, hogy most nagyon aktivizálódni fogsz hiszen pénzt kaptok dögivel, ennek ellenére gondold át ezt a mondatot:
" Ennek ellenére a „pesti boulevard” néma csendben tűrte, hogy előbb Medgyessy, majd Gyurcsány megkoronázza életművüket. Ez véletlen lenne? Aligha. Ebben a történetben túl sok a mocsok és a véletlen.""
Azt is tudom, hogy a gondolkodás nem az erős oldalad, de próbáld meg legalább egyszer. Lehet, hogy egy hétig is el fog tartani, mire egy ilyen egyszerű szöveg értelme eljut a tudatodig, de utána elmondhatod egyszer az életedben keményen megküzdöttél valamiért. :-)
Mindenki bűnös, de hogy mikor kire rontanak rá, az nem a véletlen műve, hanem a leszámolás vágyának kiteljesítése. Most például a fiatalok képtelenek kivárni sorukat, és leszámolnak az idősebb művész generációval.
Az utóbbi években Magyarországon is egyre gyakoribbá váltak az SJW-boszorkányüldözések, és több olyan, főleg idősebb áldozata is volt, akik a lehető legrosszabbul kezelték a dolgot. Mint pl. Kiss László, vagy Marton László. Vagy éppen Ákos, korábban pedig Maksa Zoltán, akinek szerencséje volt, mert egy váratlan esemény miatt kénytelenek voltak leszállni róla. Ezért legfőbb ideje lefordítani és közzétenni Vox Day túlélési útmutatóját:
Az SJW-támadás nyolc állomása:
1. Találni valamit, ami megsérti a narratívájukat
2. Rámutatás és visítás
3. Izolálás és lerohanás
4. Elutasítás és az áldozat szavainak kiforgatása
5. Nyomásgyakorlás, hogy az áldozat megadja magát
6. A megfelelő felsőbb hatalomhoz fordulás (munkáltató, felettes, üzletfél, szponzor, a sajtó, stb.)
7. Koncepciós per
8. Győzelmi ünnep
Az útmutató a továbbiakban bemutatja a megfelelő választ a támadásra. A válasz nyolc pontja nem korrelál a támadás nyolc állomásával.
1. Felismerés. Ismerd fel a támadást, őrizd meg a nyugalmad és vedd tudomásul, hogy senkit nem érdekel a nyomorod. Meg kell értened, hogy SJW-támadás alatt állsz, el kell fogadnod a tényt, és azt, hogy nem tudod csakúgy leállítani. Ne pánikolj! Ne szaladj másokhoz segítségért, együttérzésért, ne győzködd őket, hogy micsoda elképesztő a vád, és mennyire nem érdemled meg ezt a bánásmódot! Nem érdekli őket. Tényleg nem. Gondolj arra, téged mennyire érdekelt, amikor valaki más került hasonló helyzetbe, hogy milyen keveset tettél te az érdekükben! Pont ennyire érdekli a kollégáidat és ismerőseidet a te nyomorod, és pont ennyit fognak tenni az érdekedben. Igazából mindegy, hogy miért támadtak meg az SJW-k. Az a fontos, hogy felismerd, hogy támadás alatt állsz, és csak magadra számíthatsz.
2. Ne próbáld meggyőzni őket az igazadról! A második dolog, amit fel kell ismerned, hogy érvekkel nem fogod tudni tisztázni magad. Sokan összekeverik az SJW-támadás okát és okozatát. Azt gondolják, tényleg azért támadják őket, amit mondtak, vagy tettek. Tévedés. Azért támadnak, ami vagy, és amit jelentesz számukra: fenyegetést a narratívájukra. A legtöbb esetben a megtámadott már régóta útjában volt azoknak, akik lejáratni és kirúgatni akarják, és a konkrét dolog, amivel támadják, pusztán ürügy. És, ha a támadás oka inkább státuszvadászat, mint gondolatbűn-üldözés, annál rosszabb, mert ha a motiváció érdekli őket, nem te, az ellen semmit sem tehetsz. A legfontosabb megérteni, hogy teljességgel lehetetlen bármiféle kompromisszum, vagy akár értelmes kommunikáció a támadóiddal. Az SJW-k nem mennek bele racionális vitába, mert nem racionálisak, és nem beszélnek őszintén, mert nem hisznek az objektív igazságban. Egyáltalán nem érdekük beszélni veled, megérteni téged, így hát kerülni fognak, és mindent megtesznek, hogy minimalizálják a kommunikációt veled, miközben folyton rólad beszélnek és magyarázzák a szavaid „valódi jelentését” és „alávaló szándékaidat” mindenki másnak. Megpróbálnak majd izolálni, elvágni minden releváns felettes hatalomtól, a médiától, semleges felektől, hiszen úgy tudják a legjobban beadni a maguk narratíváját, ha te nem szólalhatsz meg. Ezért életbevágó, hogy ne menj bele semmiféle titoktartási, vagy hallgatási megállapodásba, ami befogná a szádat mialatt az SJW „nyomozás” folyik ellened.
3. Ne kérj bocsánatot! A harmadik fontos dolog, amit észben kell tartanod, ha SJW-támadás alatt állsz, hogy soha ne kérj bocsánatot semmiért. Mégegyszer: soha ne kérj bocsánatot! Ne mondd, hogy sajnálod, ha valakit megbántottál, ne tanúsíts megbánást, ne mondj semmi olyat, ami bocsánatkérésként lenne értelmezhető! Nem lehet eléggé hangsúlyozni: ne kérj bocsánatot! Az átlagember azért várja el a bocsánatkérést, hogy tudja: bánod, amit tettél, és a jövőben legalábbis próbálkozol nem megismételni. Nem így az SJW-k! Ők azért akarnak rávenni a bocsánatkérésre, mert azzal beismered a vádjaikat. Kicsit olyan ez, mint amikor a rendőrök a kihallgatáson próbálnak beismerést kicsikarni a gyanúsítottból. És, ahogy sajnos a rendőrökkel is van gyakran, az SJW-ket sem igazán érdekli, hogy tényleg elkövetted-e, amivel gyanúsítanak, csak legyen egy beismerő vallomás, ami alapján vádat emelhetnek. Bevett taktika hogy, miután letámadtak, mindenképpen megpróbálnak rávenni, hogy kérj bocsánatot, és el lesz felejtve a dolog. Ne hagyd magad átverni! Túl gyakran láttam embereket bedőlni ennek, és mindig ugyanaz az eredmény. Az SJW-k egyszerűen csak egy nyilvános beismerésre várnak, ami megerősíti a vádjaikat, emeli a PR-jukat és muníciót ad nekik a lejáratásodhoz és kirúgatásodhoz. Tehát a bocsánatkéréssel nem érsz el semmit, csupán kezükbe adod a fegyvert, amivel elpusztíthatnak.
4. Fogadd el a sorsodat! Könnyebb pszichésen átvészelni a boszorkányüldözést, ha már az elején megbarátkozol a gondolattal, hogy valószínűleg el fogod veszíteni az állásodat és ki fognak zárni a közösségből, szakmai szervezetből, amelynek tagja vagy. Ne feledd, ha az SJW-k nem lennének biztosak benne, hogy ki tudnak túrni, nem is indítottak volna támadást ellened. Azokra vadásznak, akiket sebezhetőnek látnak. Ha át is vészeled a támadást, a hírneved aligha marad besározatlan. Készülj fel, hogy csalódni fogsz sokakban, akiket a barátodnak hiszel. De ne haragudj rájuk, ne hagyd, hogy az SJW-k iránt érzett jogos dühöd rájuk terelődjön! Talán csalódást okoztak a gyávaságukkal, de nem ők a te legfőbb problémád, hiszen nem ők hoztak téged ebbe a kellemetlen helyzetbe, nem ők az ellenségeid. Ne rajtuk töltsd ki a mérged! Tartogasd azt az SJW-knek!
5. Dokumentáld minden szavukat, minden tettüket! A legtöbb esetben az SJW tisztogatások kisebb-nagyobb mértékben áthágják az adott szervezet szabályait. Te talán nem vagy szakértő, de akik követik az eseményeket, azok között biztosan lesz. Dokumentálj és hozz nyilvánosságra minden lépést, minden velük folytatott kommunikációt! Ők mindent megtesznek, hogy a tevékenységük rejtve maradjon, hogy elkerüljék a kritikát, és, a különösen arcpirító eseteknél, a gúnyt. A nyilvánosság bevonásával mások is láthatják, milyenek is a támadóid valójában. Ez még valószínűleg nem ment meg, de mindenképpen javítja a helyzetedet, és segíthet megelőzni újabb támadásokat, ellened, vagy mások ellen. Semmiképp se menj bele olyan egyességbe, amely meggátolná az összegyűjtött anyagaid nyilvánosságra hozatalát, és ezzel lehetővé tenné az SJW-k számára a történtek egyoldalú tálalását. Az SJW taktika része a titkolózás, ezért, ha megtudják, hogy dokumentáltad a lépéseiket, mindenképpen meg akarják akadályozni az információ nyilvánosságra hozatalát.
6. Ne mondj le önként! Tartsd észben, hogy a legfőbb céljuk nem az, hogy kirúgjanak, hanem, hogy elérjék, hogy magadtól lemondj a tisztségeidről, illetve felmondj a munkahelyeden. Így ők nem mocskolják be a kezüket, mondhatják, hogy saját akaratodból távozol, nem az ő hibájuk. Gyakran felfogadnak mérsékeltebb szövetségeseket, hogy ők győzködjenek, hogy nem maradhatsz az intézménynél. A konfliktuskerülési vágyadra apellálnak majd, valamint az intézmény jólétére, és hosszan beszélnek a békés távozás fontosságáról. Ne dőlj be ennek! Ne végezd el helyettük a piszkos munkát! Vállalják csak a felelősséget a kirúgásodért, annak beláthatatlan hosszútávú következményeivel együtt! Bármennyire is rosszul áll a szénád, a kimenetel mindig kétséges, amíg fel nem mondasz. Mindaddig van esélyed a győzelemre, amíg ki nem lépsz, és, ami még fontosabb, ha nem lépsz ki, időt nyersz új munkahely után nézni, amíg ki tudnak rakni. Tekintettel arra, hogy ennek ideje többnyire nem is hetekben, hanem inkább hónapokban mérhető, az esélyid, hogy ne maradj állás nélkül, lényegesen javulnak. Tehát ne mondj fel! Semmi előnyöd nem származik belőle. Ahogy a bocsánatkérés, ez is csak ront a helyzeteden, bármit is ígérnek az SJW-k. Biztosítanak felőle, hogy az lesz mindenkinek a legjobb, ha szép csendben felmondasz és távozol, hogy ez a legjobb az intézménynek, amelyhez eddigi hozzájárulásaidat nagyra értékelik, és egy utolsó szívesség, amit tehetsz, hogy nem rendezel kényelmetlen jelenetet. Megígérik, hogy, ha felmondasz, gyorsan és csendben magad mögött tudhatod ezt az epizódot – aztán amint kiléptél értesítik a médiát, szétküldenek egy nyilatkozatot az egész intézményben, és lobogtatják a skalpodat, mint győzelmi zászlót. Ezt azért teszik, mert az egyik fő céljuk fenntartani az ellenállhatatlan hatalmuk és elkerülhetetlen győzelmük látszatát, tehát hirdetniük kell minden győzelmet, hogy megfélemlítsék a többi potenciális gondolatbűnözőt. Tehát el ne hidd nekik, hogy a felmondásoddal/lemondásoddal véget ér a fájdalom és megaláztatás, mert az SJW-k mindig hazudnak! Történjék bármi, ne mondj le!
7. Vágj vissza! Akár átvészeled a tisztogatást, akár nem, mindenképpen figyeld meg, ki tartott ki melletted, ki fordult ellened, ki maradt semleges. Az emberek választásában legalább annyiszor fogsz kellemesen csalódni, mint kellemetlenül. Amikor tisztázódott, ki hol áll, a feladat egyszerű: támadd az ellenséged, ahol csak tudod! Rúgj beléjük amikor csak lehet! Légy olyan mocskos velük szemben, amennyire csak a lelkiismereted engedi! Ásd alá őket, szabotáld őket, járasd le őket! Légy velük a lehető legkegyetlenebb! Ez nem a keresztényi megbocsátás ideje, hiszen ezek az emberek nem bűnbánóak, ők azok, akik el akarnak pusztítani, és nem kímélnék a családodat sem közben. Lehetetlenítsd el őket gondolkodás nélkül! Az egyetlen szabály, hogy bármit teszel, az ne sértsen törvényt! - Az SJW-k gyakran megpróbálnak erőszakot, vagy fenyegetést kiprovokálni, hogy azután följelenthessenek miatta. Ugyanakkor ők sem immunisak e taktikával szemben. Ha egy SJW a beosztottad, rúgd ki! Ha egy SJW számít rád valamiben, játszd meg az ostobát, ígérd meg, hogy meglesz időre, aztán mulaszd el, és fogadkozz, hogy jövő hétre meglesz! Az „élni és élni hagyni” szabályai itt nem léteznek. Minél inkább megzavarod munkájukat és a napi rutinjukat, annál nehezebb lesz nekik elbánni veled. Ha már távozni készülsz – ha megfogadtad a korábbi tanácsot, ekkorra már kell, hogy legyen egy biztos állás, ahova mehetsz – hagyj kárt magad után! Okozz olyan zavart, hogy hetekbe, vagy akár hónapokba kerüljön helyreállítani a kárt, amit a letámadásoddal okoztak maguknak. Túl durvának hangzik mindez? Talán azért, mert neked még nem próbálták szánt szándékkal tönkretenni a karrieredet. Figyelemre méltó, hogy megváltozik az ember véleménye a fair play-ről, ha látja, mire képesek az SJW-k.
8. Ne kezdeményezz, de üss vissza! Ha az eredeti konfliktus véget is ért, az SJW-k nem fognak békén hagyni, amíg fenyegetést látnak benned és sérülékenynek gondolnak. Tehát légy felkészülve a további védekezésre, amíg fel nem fogják, hogy nem győzhetnek le, és jobb, ha békén hagynak. Szerencsére az SJW-k többnyire érzékenyek, gyávák és depresszióra hajlamosak, ezért nem olyan nehéz demoralizálni őket, mint hinnéd. Továbbra is gyűlölni fognak, de, ha többször kemény és határozott ellenállásba ütköznek, jobbnak látják könnyebb célpont után nézni. Jutalmazd meg azon ellenségeidet, akik úgy döntenek, hogy békén hagynak, azzal, hogy te is békén hagyod őket. Válaszolj azon ellenségeidnek, akik továbbra is támadnak, még durvább ellentámadással. És ne feledd: bármit is tesznek, nem érinthetik meg az elmédet, nem érinthetik meg a szívedet, nem érinthetik meg a lelkedet!
Kik is ugrottak neki Sárosdi Lillának? Azt nem kérem, hogy gondolkozz el rajta, tudom, hogy nincs mivel tenned ezt - csak olvass vissza itt a topikban.
Röhögcsélő pöszmétebokor. Gondolkozz már el azon, miért van az nálatok, hogy mindig az események kimondója, leírója a hibás és nem azok, akik a főszereplők benne,
A témát összefoglalva jelent meg két cikk. Ezekben szó van, amikről itt már szó volt. Az újságíró valószínűleg lelkes olvasója a topiknak, vagy ha nem is tud a topikról, akkor hasonló kérdéseket vet fel.
"Már a mottója is megvan: „Kellene már egy kis haccáré, haccacáré!”"
"Hát az megvan, kedves liberális, belvárosi, a Nagymező utca és a Nagykörút légterébe beszorult fél- és egészen művész felebarátaim. A haccacáré."
"mindig kellő távolságot tartottam a belterjes-intrikus teátrumi világtól – mégis tudtam. Marton sajátos szexuális szokásairól ráadásul egy hozzám nagyon közel álló embertől, „Keró”-éról pedig gyakorlatilag mindenkitől, aki egy kicsit is otthon van a pesti művészvilágban. Mindkettőjükről jó tíz éve, vagy még régebben. Ennek ellenére a „pesti boulevard” néma csendben tűrte, hogy előbb Medgyessy, majd Gyurcsány megkoronázza életművüket. Ez véletlen lenne? Aligha. Ebben a történetben túl sok a mocsok és a véletlen."
"Szinte félve merem leírni – vessetek a mókusok elé! – a Krétakör egy Soros György által támogatott szubkulturális színkör. Sárosdit eleddig csak a legszűkebb közönség ismerte. Schilling pedig a létező legszélsőségesebb gyűlölködő színházi közszereplő, akivel érdemi vitát nem lehet folytatni. Aki sok év óta az Orbán-kormány elleni alpári ökölrázásaiban éli ki különös ösztöneit."
"a legfrissebb botrányban a nagy liberális ikon, az orgonaművész Varnus Xavér az érintett. Őt egy rádióműsorban nem kevesebbel, mint kiskorú megrontásával vádolta meg egykori érintett művésztársa. Természetesen Varnus esetében nincsenek (egyelőre) konkrét bizonyítékok. Hogy is lehetnének, hiszen „természetesen” itt is húsz évvel ezelőtti történetről van szó. Talán csak annyit érdemes megfigyelni, hogy Eszenyi és Varnus ügyét igen hamar rövidre zárta a „független” média, nem oknyomoztak, nem keresték a „magukat megnevezni nem kívánó” tanúkat. Hát nem érdekes?"
A Dívány cikke nem nevezte meg a kiadót, sem a házaspár tagjait, de persze némi kereséssel az is rájuk akadhatott, aki nem járatos az irodalmi életben. Egy meglepő fordulattal azonban maga a házaspár állt a nyilvánosság elé, amikor a Stádium kiadó honlapján tettek közzé nyilatkozatot.
A két részletből álló szöveget Lőkös Margit és Kárpáti Kamill közösen jegyzi, de az első részt a nő, a másodikat férfi írta.
Háppedig sok ilyen nő van, aki így jut ötről a hatra. Aztán mamár ahelyett, hogy elítélnék az ilyesmit, még ezek vádaskodhatnak utólag molesztálással meg erőszakkal.
