elhitetik, hogy nincs rá szükség, aztán megjelenik a dél-amerikai import (vagy kínai)
utána meg sóhajtozunk, hogy a chilei pirospaprika aflatoxinos, a kínai (vagy spanyol a fene tudja már) paprikában kimutatható vegyszermaradvány van, baj van a guárgumival ésatöbbi ésatöbbi.
bennünket meg üldöz a vámos meg a jó isten tudja ki mert 1 hektóval töb termett a fejadagnál!
csak azt nem értem hogy minek a gagyi dömpingimport a harmadik világból, ami ráadásul ellenőrizhetetlen. A bor a legjobb példa: kivágási támogatás meg társaik, ugyanakkor chilei meg ausztrál dömping és semmi piacvédelem ezzel szemben, ráadásul olyan borokat hoznak be, amiket itt tiltott módszerekkel készítenek. Namost minden másban is ez van, pl köztudomású hogy a piacon nagyrészt kínai méz van, ami nagyrészt cukorszirup, így nyilván a hazai cégek is elkezdenek hamisítani hogy bírják a versenyt.
ha a fejletteb eus rész ellátja az újonnan csatlakozott részt is, meg a kukát is kibéleli rendesen , továbbá a csatlakozottaknak van még tartaléka mely nem csak saját szükségletet tud előállítani akkor hol a gond? tudom hosszútávon! hát csak annyit erről , hogy még egy éves mennyiséget sem képesek belőni. ott ahol nincs kvóta ott borul minden. de hiába van kvóta a növénytermesztésben aztán lehet úgysem lehet tartani
nincs itt ellentmondás csak két külön világ: az egyikben, a fejlettben túltermelés van csomó mindenből miközben a kaja fele a szemetesben landol. A világ szegényebb vidékein meg élelmiszerhiány van. Csak ők nem tudnak semmit cserébe adni, így megy némi segélyezés hébe-hóba. Viszont azért, mert hosszú távon óriási élelmiszerhiány lesz csomó térségben, óriási kockázat Európának hogy csomó élelmiszer termelését leépíti, megszűnteti. Most jó a kínai méz, cukor, a brazil csirke, marha de bármikor jön egy válság és hopp nem lesz a hipermarket polcán semmi...majd rágcsálhatunk energiafüvet meg kereshetünk ehető bogyókat a sok parlagon.
Azért a helyzet érdekes. ökológusok arról beszélnek hogy itt az élelmiszeripari katasztrófa (igaz a növények energia termelésbe való bevonása kapcsán erősödik fel maga a gondolat, merthogy elvonja a népesség elől a megtermelt élelmiszernek valót).
Ugyan akkor nem látomm, hogy a feldolgozó ipar illetve a termékek mennyiségi értéke emelkedne. nem tudom, hogy a francos ejuban is osztják-e a nézetet, de nálunk pl fele annyi sertés van mint 20 éve, fele 40%-a a tehénlétszám, a baromfi ágazatban azok a szelek fújnak, hogy a legkisebb területen a legnagyobb termelést biztosító ketreces tartást meg kell szüntetni , nem hallom, hogy a krumplit halálra támogatnák merthogy élelmiszerhiány lenne. eju azt akarta elérni, hogy a magyar kukorica termelők ellehetetlenedjenek, sorra zárják be a konzervgyárakat, cukorgyárakat stb. szóval akkor kell az a nyamvadt élemiszer vagy nem? szeritem duma a köbön. ha valóban szükség lesz rá akkor majd tesznek is érte valamit. legalább ösztönzik a termelést. jelenleg bevallottan nem a termelésre hanem a vidékfejlesztésre koncentrálnak. tehát amíg a termelésnek kellene folyni merthogy hiány van addig a termelést szűkítik vagy szűkül. ez nem kis ellentmondás hanem nagy!
Éppen ezért írtam hogy a falubeli barátom ugyanilyen módszerekkel és még rövidebb idő alatt még messzebb jutott, csak azért mert jót csinált, és ezért soroltam föl azt a sok más nevet is.
Egy picit hadd folyjak már bele ebbe az off-témába én is. A világ nagy részén a tözsi alapon szerveződő archaikus kultúrákra rászabadította magát az euroatlanti modern civilizáció és miközben kihasználja az ottani erőforrásokat, teljesen fölrobbantotta a helyi társadalmi rendet. Úgy , hogy a népegeészségügy javult csak nagyságrendekkel, a termelés pedig sehogy, úgy avlóban katasztrófahelyzet lett sok térségben, állandósult az anarchia, a káosz és az éhezés. Egy eleve nyomorgó tésrségben nem működik az 5-10 gyerekes családmodell. Ha a társadalmi szokásoskon, és konkrétan a születésszámon nem változtatnak, akkor csak annyit befolyásolna a hatékony vagy nem hatékony mezőgazdaság, hogy 5, 10, vagy 15 év múlva éri el határait a bolygó. Hiába lesz a mostaninál kétszer annyi kaja, a moszatok, meg a gm növények vagy akármi miatt, ha a népesség meg ezalatt megháromszorozódik!!! Szimpla matematika. A mostani segélyezésen alapuló rendszer csak egy picit átmenetileg enyhíti a nyugati civilizáció lekiismeretfurdalását, valójában csak tovább súlyosbítja a problémát. Mindeközben végleg halottá tesszük a bolygót. Sok ökológos osztja ezt: már most is túl sokan vagyunk ezen a bolygón, sajnos.
"A minőségi borpiac az egésznek csak egy nagyon kicsi szelete." Ennek sosem állítottam az ellenkezőjét, csak azt, hogy kevesebb a valódi csúcsminőségű bor mint az az iránt való kereslet, és nagyon sok kamu-minőségi bor is elfogy (még). Az utóbi években aki valóban különleges, egyedi borokat készített és kellő józanságot tanúsított az árazásban, az mind el tudta adni a borait, sokszor nagyon gyorsan, mindezt pár év jelenlét után. Pár hszel korábban az ország majdnem minden sarkából soroltam föl példákat, mint írtam csomó borhoz csak a bennfentesek juthatnak hozzá és pár hét alatt elkapkodják.
Persze van sok tudatlan ember még, az éttermesek közül még mindig nagyon kevesen értik mi a jó bor és ciki nem azt tartani (nagyon nagy tisztelet a kivételeknek, szerencsére egyre többen vannak és nagyon fontos a munkájuk). Szűkebb pátriámban is pl sajnos több olyan példa van, hogy az étteremben viszonylag magas szintű az ételek minősége, igényes az étlap, exkluzív a környezet, ehhez képest talán az ország egyik legszörnyűbb bormárkacsaládját tartják, mert olcsók a borok és adtak egy ingyen borhűtőt. Olyan borok, amit én semelyik kocsmába sem tennék ki tiszta lekiismerettel. Lehet hogy ezekben az éttermekben teljesen hiábavaló próbálkoznom pl. Nyilván nem kocsmákban, harmadosztályú kültelki "éttermekben" vagy a helyi zöldségesnél kell a hozamkorlátozott minőségi borok piacát keresni.
Viszzatérve a kereskedőkre: a Bortársaság, a Bormánia borszaküzlet, a Decanter borszaküzlet, a Radovin borszaküzlet, Szentesi József, a Terroir Club és a Zwack (abc sorrendben, és még biztos jópáran vannak) például mind alapvetően minőségorientált, új dolgokra nyitott, igényes kereskedés, sokuk vezetői megszállott emberek.
Azt hozzátenném, hogy a fő csapásirányát én is hasonlónak ítélném. Ha a fejlődés nem hozott volna hibrideket, nem ismernénk a műganyé fogalmát, még a kékkű lenne a legnagyobb fegyver a szőlészek kezében akkor valószínüleg a termésátlagok stagnálnának azon a szinten és valószínűleg járványok pusztínanának melyet tétlenséggel szemlélnénk. csak gondoljuk a filoxérára, gyapottok bagolylepkére, gyapjaslepke invázióra és sorolhatnánk.
Ha nem esünk át a ló másik felére akkor helyesen alkalmazva un. okszerű mezőgazdálkodást lehet folytatni, melybe belefér egy kis vegyszer meg műganyé stb. is.
Nézd Kedves Zoltán én nem hiszem, hogy tévednék de mert látom igen nagy számú topikban írogatsz meglehet összekevered a dolgokat. Pl. a "sokszáz milliárd ember" hol van itt ? Én a meddő szőrszálhasogatásból szállok ki. A tapasztalatom a mezőgazdaságra szorítkozik és nem a meddő vitatkozásra. Persze az se ártana ha saját beidézett linkjeidet végigolvasnád, pl a wikipédia, mert kiolvashatnád belőle a pazarló világban jelenleg kb. a népesség kb.15 %-a él, akik szinte biztos nem 100%-ban szórják el az élelmet. De ha úgy lenne, akkor sem ők kívánnak még több elszórni valót. Persze az is benne vanaz idézett wikipédiában, hogy 1965-ben 3,3 milliárd, míg 2005-ben 6,45 milliárd embernek kellett jóllaknia úgy ahogy. A dupla annyi embernek valószínű dupla annyi élelem kell és még a pazarlók igényeit is ki kell elégíteni. Kíváncsi vagyok arra, hogy ha az 1960-as évek elejei hektáronkénti 1,4 tonnáról hektáronkénti 2,7 t/ha 1990 körülire nem nőtt volna termelés, akkor most mennyien éheznének. De mindegy ezek csak számok, tudom ott van a gazdagok növekvő igénye a pazarlásra alapvetően azt kell kielégíteni és nem az újabb millióknak kell az élelem.
Ahogy az ucsó napokat olvasgatom látom, hogy messzire jutottatok! :)
A világ éhezését nem fogjuk megoldani, itt legalagább is nem. A jóléti társadalmak meg azért nem, mert tesznek rá magasról. Dumálhatnak róla, hogy kellene csak hát a kaját ellentételezni kellene. A kérdés hogy mit tudnak felajánlani a portéka cserében. Ingyen senki sem fogja átadni amikor az előállítása elég drága. Ha meg fizetnek akkor már üzlet. Morzsákat viszont szórogatnak, hogy ne érje szó a ház elejét. Az hogy pazarolnak hát' megtehetik. Öregebje emlékezhet rá, hogy volt időszak mikor nálunk is felhízott sok sertés a mi kaja maradékunktól. Ha annyiba kerülne ott is a kaja mint nálunk és hozzá lenne minyimálbér amit ki kell gazdálkodni biztos nem szórnák a kaja felét az ebek harmincadjára.
A termelésben vannak még tartalékok. Véleményem szerint a termelésben és itt nem csak a szőlő vagy kenyérgabonáról essék szó lehetne mit eladni. De azért az is mindenképpen elgondolkodtató, hogy pl mennyi köze van a húsnak a virslihez, a kakaós italnak a tejhez. Tehát előállítanak minden sz@rt csak vegye- egye meg valaki
A termelés vegyszerességéről vagy mentességéről lehet vitát nyitni. De a nemesítés abba az irányba szaladt el, hogy előnyben részesítették az intenzív fajtákat. Ezeknek meg ha tetszik nekünk, ha nem érzékeny a lelkiviláguk, pátyolgatásra szorulnak. Ha esik az a bajuk, ha melegvan az, ha nem áll rendelkezésre tápanyag akkor ki sem bújik a földből stb. Vissza lehet menni pl.:a direttermő fajtákhoz (mert hogy bírja a gyúrődést), csakhát ugye törvényileg tilos.
A végére pedig hagytam a szőlőt hiszen ez a topic erről szól! A radikális terméscsökkentésnek nem vagyok híve ezt egy éve már kifejtegettem. Méneccer nem fogom. Álláspontom szerint lehet jó bort előállítani kicsit nagyobb terheléssel is. Azt azért szívesen kipróbálnám milyen az a radikális terméscsökkentett bor. Mifelénk a gazda igen érzékenyen reagál a borát bírálók megjegyzéseire. Lehet, hogy máshol sincs ez másként. Eddig itt nem voltak vérremenő egymást piszkáló megjegyzések. Aki ezt megpróbálta annak hamar a tudomására lett hozva, hogy az a fajta viselkedés itt hamar kiveri a biztosítékot. Ezért "legényanyásan" Béláim az Úrban! tartsuk kellő tiszteletben egyik másik véleményét! Már ha lehet!
Ezért akinek ezen véleménnyel kapcsolatban van észrevétele az ne kíméljen!
Gratulálok a sikerhez. De komolytalanná teszi magát az, aki a pár száz vagy akár párezer palack jó minőségű borának sikerére alapozva határozott véleményt alkot a hazai borpiacról. A minőségi borpiac az egésznek csak egy nagyon kicsi szelete.
"most már több lelkes kereskedő van." Melyik bolygón?
De akkor szerinted, ha nem használunk műtrágyákat, meg modern fajtákat, és persze növvédszereket pl. a gabonában, akkor az úgy megtermett termésmennyiség elegendő lesz pl. ennek a sok elhízott európai embernek egyáltalán? Jut elég kenyér az asztalukra?
Miért jut mindig az 1840-es évek közepi Ír fitoftóra-járvány az eszembe erről?
Gyöngyöspatán gazdálkodunk és eddig évi 500 palack bort adtunk el, ez viszont a 2007-es évjáratból már 3000 palack lesz, és nagyon nagyon valószínű hogy lesz rá igény (hacask nem rontom el a már majdnem kész bort vagy nem jö gazdasági világválság). Pedig Gyöngyöspata eddig noname hely volt a bortérképen, ahogy az egész Mátra az.
Mint a falubeliek...érdekes, a barátom akit említettem, ugyanolyan eszközökkel, ültetvényekkel pár év alatt egy ilyen szőlőleadós falubeliből ismert borász lett, semmi tőkével, csak hittel és akarattal, első évben 500 palackot töltött le hozamkorlátozott szőlőből készült bort, most meg kb 5000-et fog. Egyszerűen megcsinálta amiben hitt és magáért beszélt az eredmény.
Biztos mehetne a Köpcösnek is jobban, de ahogy látom, hisz benne hogy a minőség a jövő, telepít, beruház, és ahogy tudom egy rangos országos kereskedőcég több borát megvette már sőt külföldre is adott el és nagy sikere volt mindenhol a bornak. Persze tisztában vagyok vele hogy nálatok az előítéletek miatt 10x nehezebb érvényesülni a minőséggel, pont ezért szurkolok nagyon a Köpcösnek, hátha ő bebuzonyítja hogy mégis lehet! Amúgy 2000 körül sokkal butább volt még a piac, most már több lelkes kereskedő van.
Ok, nagy név a Szeremley, de hát ez a lényeg hogy ő is csak 10 éve kezdte, és most itt tart. De őt csak a nagy szám miatt írtam, jobb példa pl az Orsolya Pince vagy Bott Juditék, mindegyiknek simán elfogynak a borai, utóbiakhoz szinte hozzá sem lehet jutni olyan gyorsan. Itt minden "nagy név" is csak pár éve kezdte...szóval azért sokmillió palack fogy el évente 1000 Ft fölött és aki ebben valóban különlegeset készít, az tud magának hasítani pár ezret ebből a rengeteg palackból...(mert sok a túlárazott és alaptalanul sztárolt, futtatott bor)
üdv. szerintetek van olyan szőlőfajta, amit a terasz két szögletes, 40 cm-es oszlopa mentén majd 3 m magasra fel tudok futtatni, (úgy, hogy az oszlopokat is benője) majd később az egymástól 3 m-re lévő oszlopok között fent összehozni? Mint egy is lugast. ha nem, akkor marad a vadszőlő, bár jó lett volna egy kicsit csemegézni is, a levelek szépségének látványa mellett.
Ez a téma _NAGYON_ nem off a szőlő témában. A szőlő minősége szempontjából kulcskérdés a használt vegyszer mennyisége és a hozam korlátozása.
Sajnos többségben vannak azok akik tűzzel vassal harcolnak a vegyszercsökkentés és a hozamkorlátozás ellen :( Ez ellen én nem tudok semmit tenni. így részemről ez a topik mostantól hanyagolva. Nem kívánom elrontani a _ti_ játékotokat.
Kevés ütősebb tény van, hogy a hozamnövekedéssel együtt az élelmiszer fele a szemétbe jut!
Egyszerű és triviális adatot pedig én is írtam, csak éppen azok erősen más következményt engednek levonni mint amit te igyekeztél belemagyarázni.
A te érvelésed korlátozódik arra, hogy kell a vegyszeres meg rommá nemesített mezőgazdaság mert nő a lakosság... Erre mondtam, hogy a növekvő hozam _NEM_ az éhező világot eteti, hiszen sokszáz milliárd ember a megnövekt hozam ellenére is éhezik. Ugyanakkor te nem veszed észre, hogy a többlettermelés nem hasznosul, hanem megy a szemétbe.
Kár, hogy ilyen módon bújsz ki a tévedés elismerésének úriembersége alól... ráadásul még személyeskedsz is egy kört.
De látom nálad is előkerült érvként a sok évtizedes tapasztalat :(
"Értsd meg végre, hogy a nyugati típusú társadalmak mezőgazdaságainak a termékei _NEM_ a fejlődő országokat eteti, hanem az egyre jobban elhízó gazdag világelitpazarló életmódját szolgálja ki."
Épp ma mondták az M1-Híradóban, hogy már az "egyre jobban elhízó világelit"-hez tartozó Ámerika lakosai is csak korlátozással vehetnek rizst (A Wal-martban) Na persze ettől még nem fognak lefogyni, de akkor is :-)
A szőlő topiktól pedig illik lenézést kérni ennyi off téma miatt. Egy majdnem bio tipp a szőlőlevélatka és lisztharmat problémásoknak. A múlt évben már használtam és nálam bevált levélatka ellen is. 2-3 kis levél volt a karokon, kb. 1,2 %-os volt a töménysége a Thiovit jetnek, de ilyen fejlettségnél használtam mint most.
Bocs, de annyi mindent összeírsz itt, hogy nem érdemes ezt folytatni. Van itt néhány egyszerű triviális adat, amit kár ragozni, szemeteléssel, pazarlással meg hasonlókkal cifrázni. De úgy kell nekem óvatlan voltam, több mint 23 000 azaz huszonháromezer hozzászólásod volt itt több száz témában. Én csak a mezőgazdasági dolgokhoz értek, abból élek már több évtizede, ezért meddő dolog ilyen széles látókörű emberrel vitatkoznom mint te. Élj békében.
Szerintem érdemes lenne differenciálni azért a dolgot. Más műfaj szőlőt termeli eladásra és más bortermelés céljából. Még az eladásra termelésben is széles a skála aszerint, hogy ki a felvásárló és az mennyire szól bele a szőlészeti munkába.
Ha valaki borkészítés céljából szőlészkedik az is sokféle lehet... méret és borvidékfüggő a dolog. Nyilván más műfaj soktíz hektáron szőlészkedni mint 1-3 hektáron. Más a gyermek fekvése, ha egy család megélhetése függ a bevételtől és más ha 10-20-30 évre szóló befektetésről van szó és megint más ha szerelemből csinálja az ember. Az sem mindegy, hogy egy híres elismert borvidéken szőlészkedik valaki vagy egy megcibált hírnevű és lejáratott esetleg ismereten vidéken.
Meg persze az árérvényesítő képességről, alkuképesséről és az ismeretségről és kapcsolatokról se feledkezzünk meg. Vacakabbnál vacakabb borok mennek elképesztő áron megannyi étterembe és néha fantasztikusan jó borok sem jutnak el még a borszaküzletekig sem. Nem elég jól szőlőt nevelni és jó bor csinálni, tudni kell beárazni is és tudni kell a jó kereskedelmi csatornát megtalálni.
Tényleg nagyon sokváltozós egyenlet ez az egész és nincsenek ökölszabályok amik mindenhol érvényesek. Nem ugyanazt az árat várja el a piac egy homoki bortól mint mondjuk egy somlaitól... de ez szinte közhelyszerűen közismert tény. Ezért a somlón a hozamkorlátozás és a minőségre törekvés egy bizonyos méret alatt kimondottan megéri, ugyanis jóval könnyebb érvényesíteni a léveszteség árát egy minőségi somlói bor esetében mint egy minőségi csengődi esetében. Ugyanígy akármilyen ésszerűtlen is, a fajtától is függ. Egy furmint, juhfark hárslevelű névért könnyebb árat érvényesíteni mint egy csabagyöngye, zalagyöngye névért.
"a több ember több élelem szükségletén ha jól lecsupaszítjuk. Nincs értelme tovább ragozni."
De van... ugyanis ezt a maszlagot kajáltatja velünk a technomániás vegyiparban úszó nagypolitika már sok-sok évtizede...de a helyzet nem sokat javult.
Értsd meg végre, hogy a nyugati típusú társadalmak mezőgazdaságainak a termékei _NEM_ a fejlődő országokat eteti, hanem az egyre jobban elhízó gazdag világelitpazarló életmódját szolgálja ki.
"az 1960-as évek elejei hektáronkénti 1,4 tonnáról hektáronkénti 2,7 tonnára nőtt 1989-91-re."
Roppantul érdekelne az így elért hozamtöblet beltartalmi értéke és a károsanyagtartalma is... de gondolom ezeket az adatokat nem ugyanaz a lobbi doboltatja.
"Azt látom, hogy hittel biogazdálkodsz és ezt tisztelem. "
nem gazdálkodom bio... és legfőképp nem hittel. Világ életemben a természettudományokban hittem ilyen területen.
Én pont azt mondom, hogy a kép amit te látsz az messze nem a teljes kép, csak egy fényes, csillogó részlete... ha hátrébb lépsz és jobban megnézed azokat a dolgokat amikre rámutattam akkor te is látod, hogy gáz van ezzel a hozamnövelősdivel.
Hát igen az ember néha nem jól jelöli ki a copyra szánt sort, kétszer jól másoltam be egyszer lemaradt a az utolsó számjegy a hetes róla. Ezek szerint onnan helyezted a címsorba. A logika és következtetés jórészt az OECD-FAO, 2007 tanulmányán alapul, de a több ember több élelem szükségletén ha jól lecsupaszítjuk. Nincs értelme tovább ragozni.
Egy újabb idézet a "villanypásztoros " cikből még és aztán ezzel sem érdemes tovább foglalkozni: "Az 1960-as évektől kezdve a Zöld forradalom új technológiákat hozott (műtrágyák, magok, növényvédő szerek, öntözés, stb.), melyek segítettek a gazdáknak terméshozamaikat növelni. A termelés növekedése igen jelentős volt: a világ gabonahozama csaknem megduplázódott, az 1960-as évek elejei hektáronkénti 1,4 tonnáról hektáronkénti 2,7 tonnára nőtt 1989-91-re. Ezen technológiák között a növényvédő szerek jelentették az egyik legfontosabb befektetést a kisbirtokok gazdálkodásában."
Hát ennyit tudott a vegyszeres mezőgazdaság kihozni a földből, persze világátlagban és nem csak a gazdag pazarló országokat nézve. Itt lehet a végére értünk, de másutt még el sem kezdték.
Azt látom, hogy hittel biogazdálkodsz és ezt tisztelem. A hittel azonban nem lehet vitatkozni. Az idézett linkjeidet még ma átolvasom. A wikipédiát már megnéztem és még több népesség gyarapodást mutat mint írtam, 2007-re 77 millió szembe az általam írt 60-70 millióval 2007-re.
Egyet tudok veled érteni abban, hogy ha az ember nem bort csinál a szőlőjéből hanem csak a termését eladja el akkor majd hülye lenne hozam korlátozni, amennyi terem annyi terem, mert nem fizetnek a minőségi szőlőért úgy szem többet. Nevetséges volt a 2007-es felvásárlási ár is 18,7° os ért 80Ft kaptam és leadtem 20q, de ha lett volna 20,1° akkor is csak max 100 ft. És azért mennyi termést kellet volna legornom? Nem is beszélve arról, hogy 2006 ban csak 65ft fizettek érte leadtam 28q és csak16,9°-os volt, de még így mindig jobban jártam mint 2007-ben. Én csak saját magamnak meg apámnak, amit meghagyunk azon végzünk fürtválogatást annak a 200 liter bornak.
Ha megfizetnék a minőségi szőlőt akkor megérné a cukorfokra menni, de ha csak ennyit fizetnek érte nem éri meg.
Az emberek nagyrésze aki 600-1200 ölig termel itt nálunk az mind szőlőként adja el egy kis mellékes kiegészitőnek téli tüzelő miatt foglalkozik szőlővel. És ők nem is fognak soha szerintem hozamkorlátozni, mert részben függnek a szőlőtől.
Megjegyzem ezt is 4*-re fizetik ki és még az utolsó részletet még át se utalták.
Hadd kérdezzem meg hogy mennyi 2-3 ezer forintos borod van? A hozamkorlátozásról ugyanaz a véleményem, mint a faludbelieknek(ez hol van?), itt is tökmindegy hogy mennyi a szőlő, az ár ugyanaz,n legfeljebb a cukorfok miatt számolnak, de az is csak 1-2 forintot ér, majd bolond lesz a szőlősgazda hozamkorlátozni, hogyha szüretkor a feleannyi szőlőért is ugyanazt a kilóárat kapja, mint a duplaannyiért. A 99-es és 2000-es évjáratban én is csináltam hozamkorlátozást, le is palackoztam a bort(egy 99-es palack még mindig van az egyik cimboránál), csak aztán a piac meg a milliós veszteség lehűtötte a lelkesedésemet. Örökös kifogás az ár meg a származási hely.....pláne kapcsolatok nélkül.....de talán erről a Köpcös Zoli többet tudna mesélni. Mindig vettem Áldozói Zöldveltelinit(a boristenfórumon magasztalták) az összehasonlítás végett, de aztán arról is letettem, teljesen fölösleges 1000 Ft-ot kiadni egy üveg olyan borért, amilyen nekem is van minden évben 40-50 hektó. Persze ettől függetlenül a mai napig csinálok hozamkorlátozott szőlőből bort, de kizárólag saját részre párszáz palackkal, mert eladni nem lehet.
A Szemelt Rizlinget meg hagyjuk, gyanítom, hogy nem a bor adja el magát, hanem azért veszik mert Szeremley.
