Én Photoshoppal szoktam, a felbontást hagyom, a fekvő képek szélességét 20 cm-re, az állókét 15 cm-re csökkentem. Az 1,3 megából így lesz kb. 60-70 kB.
Nálunk Ray nem próbálkozott semmi áremelkedéssel, sőt kölcsön is adott, amikor valami trutyit akartam venni valahol és apróban nem volt annyim.
Az elején megmondta, hogy 900 + 600 (sofőr) a túra és ez végig ennyi maradt. Most már leesett, hogy az a kis családi étterem szerűség Batadban, ahol bemutatatta az unokahugát és az állandóan részeg nagybátyját, na az lehetett ezek szerint a családi fészek. Ott mi fizettük az ebédjét, tehát valszeg egy kisebb lehúzás itt volt. A túra végén 2000-et adtam neki, mire azt mondta, hogy a különbözetet leisszuk, ami így is lett. Isteni rizsbort hozott, ma is emlékszem finom ízére.
Róla beszélünk, bizonyos részeket én sem értek Reynaldo esetén, de pl. az általad leírt feleség dolgot azért adta elő, hogy több pénzt kapjon, illetve kérhessen.
Jó szokás szerint nálam is voltak olyanok, hogy ez még ennyi vagy annyi, de én elég nyíltan elmagyaráztam neki, hogy az üzlet a mi világunkban nem ilyen, így egy kis idő múlva "elkezdett" leszokott róla. A végén meg adtam neki 500 pesót borravalónak, azt már el sem akarta fogadni.
Összességében nem rossz "gyerek", de ha valaki menni akar Banaueba (érdemes), annak majd lenne egy-két jó tanácsom, hogy mit kerüljön el.
Abban biztos vagyok, hogy 74-ben született, mert láttam az igazolványát, illetve láttam az ikreit, a nagymama meg beszélt a másik 2 gyerekről a feleségemnek.
Nem tudom, hogy mi volt még kivétel, de megmondom őszintén, hogy Banaueba tényleg kár kocsit bérelni, a buszon alszol, reggelre meg megérkezel.
Igazad van. A leírtak alapján tök felesleges autót bérelni. De így esélyed sem lett volna ésszerű időn belül baguiot megjárni. És az az élménydús út oda... Arra én sem adtam volna kölcsön autót magamnak.
1. Reynaldonak 4 gyereke van és 32 éves, de nekem mindkét tényt letagadta. Nem is értem, hogy miért volt arra szükség, hogy 2 tök idegennek, akik azon túl hogy ő túrát vezessen mást nem akartak tőle, letagadja ezt a dolgot. Nekünk nyílván tökmindegy, hogy 0 vagy 10 gyereke van. Meghát erre a feleség dologra is rákérdeztem és azzal az indokkal tagadta le, hogy neki nincsen 10 malaca meg 2 tehene, ami egy ottani frigyhez a belépőt szolgáltatná. Sőt, amikor beültünk este a Las Vegasba akkor Leo is azt magyarázta, hogy jó lenne Raynek egy csaj.
Még jó hogy nem küldtem neki kis szivarkát, amit egyébként kért tőlem.
2. A 2 órás utat én írtam rosszul, merthogy a batadi kirándulásra gondoltam Banaueból. Ez volt oda-vissza 8 óra nekünk. Erre ír az LP 2 órát egy irányra.
Az LP 9-10 órás utat ír, de a baj az, hogy sok helyen az olvasható, hogy reggel mennek a buszok és nem este.
Mi ugyanezt a túrát csináltuk, csak kint aludtuk Batadban és nem mentünk vissza Banaueba.
Amikor megkérdeztem tőle, hogy 24 éves-e, akkor azt mondta, hogy igen, de utána segítettem neki internetes címet csinálni, odaadta a személyi igazolványát, abban láttam, hogy 74-es.
Elmondása szerint a felesége nem Banaueban lakik, hanem egy kicsit távolabb, illetve a múltkor rosszul írtam, mert 4 gyereke van, a feleségével lakik kettő, míg az iker lányok vele laknak (velük találkoztam, illetve a feleségem beszélgetett a nagymamával is, aki szintén beszélt a másik 2 gyerekről, így jól értetted, hogy 4 gyereke van).
Nem tudom, hogy mi volt még kivétel, de megmondom őszintén, hogy Banaueba tényleg kár kocsit bérelni, a buszon alszol, reggelre meg megérkezel.
Tudom, hogy az LP is 2 órás utat ír Banaueba. Nekünk az aznapi kirándulás sokkal több időt vett igénybe, mert lementünk 1x a faluba, majd onnan felvitt minket Reynaldo a rizsterszok tetejére ahova azért vitt minket, hogy fotózzunk. Utána újra levitt a vízeséséhez, majd vissza az elágazáshoz. Ez valami 8 óra volt 1 órás ebédszünettel. És persze hihetetlen izomláz lett ennek az eredménye. Napokig éreztük még utána.
Ez a Reynaldo valóban furcsa fazon. Nekem tényleg nem azt mondta, hogy 32 éves, meg a gyerekeiről sem beszélt, pontosabban azt mindenképpen állította, hogy felesége vagy barátnője jelenleg nincsen és hát náluk ez 2 gyerek és elválás nem tudom, hogy mennyire jellemző. Mindegy.
Az autóbérlésnél csak Banaue volt kivétel? Nem igazán értem, hogy miért, merthogy végig el lehet jutni betonon Banaueba. Persze van a másik útvonal Baguion keresztül, oda megértem, hogy nem szívesen adnak autót.
Mivel az időjárás Palawanon továbbra sem javult, így mást célt kellett keresni a második hétre, ami Bohol lett. Ide Cebun keresztül jutottunk (Cebuig repülővel, aztán hajó). A repülés szuper volt, terroristák ide, terroristák oda, a kis gépen a pilóták nem csukták be az ajtót, így oda tudtam menni hozzájuk és beszélgethettem velük a gépről, illetve a leszállást is érdekes volt látni abból a szemszögből. Bohol elsőre csalódás volt Boracay után, mivel Boracay pörgős mindennapjai itt nem jellemzőek. Itt is a pihenésre helyeztük a hangsúlyt, meg persze búvárkodtunk, motort béreltünk és megnéztük a Csokoládé-hegyeket, illetve a Tarsiereket.
A végén teljesen beleszerettünk ebbe a „kis” szigetbe.
Manilába 1 nappal a visszaindulás előtt érkeztünk, délelőtt vásárlás, délután pedig kakasviadal, majd este haza.
Nem fárasztok senkit tovább, nagyon sok tapasztalatot szereztünk, ha valaki megy, akkor kérdezzen, hátha tudunk segíteni.
Túráztunk vele Batadba, illetve lementünk a vízeséshez, majd Batadban aludtunk. Jó tanács: szerintem a cuccot nem érdemes gyalog elvinni Batadba (2 óra oda és 2 óra vissza gyalogosan), hanem Banaueba kell hagyni, és mivel a busz este megy vissza, így elég egy 1 napos túra is, de ha valaki 2 napot akar túrázni, akkor is a cuccot Banaueba kell hagyni és csak a legszükségesebbeket kell elvinni. Másik, hogy mindent előre le kell tisztázni (árakat), és persze mindenre kiterjedően, mert különben igen gyorsan mennek fel az árak (ez nem csak itt volt tapasztalható). A túra csodálatos volt, tényleg érdemes kétszer 9 órát buszozni. Hajnal 3-kor értünk vissza Manilába, ahonnan egyből a repülőtérre mentünk, majd 5.45-kor elrepültünk Boracay szigetére.
Banaueban fillérekért lehet fafaragásokat vásárolni, mi is vettünk vagy 10 kilóval, mert arra számítottunk, hogy a reptéren le tudjuk tenni a csomagmegőrzőben, de sajnos nincs csomagmegőrző, így végig kellett cipelni, illetve egyszer fizettünk 240 pesót a túlsúlyért.
A sziget gyönyörű volt, két napot egy helyes kis szállodában laktunk, de aztán átköltöztünk a Niginigi szállodába, mert nagyon tetszettek az ott található házikók (www.niginigi.hu). A napi program a pihenés volt, minden nap egy merüléssel megfűszerezve, amelyet egy magyar származású német oktató búvárcentere segítségével hajtottunk végre (Victory Diver). Nagyon sok étterem volt, de az indiai éttermet mindenki figyelmébe ajánlom, aki itt pihen.
Elnézést a késésért, de elég sok dolog összejött, így nem volt sok időm.
Szóval, este fél hétkor érkeztünk Manilába, majd elkezdtem a reptéren a kocsibérlést. Kb. 1 óra után minden papírt elintéztünk, amikor az utolsó rubrika kitöltésekor kiderült, hogy Banaueba nem lehet bérelni autót, mert tiltja a szabályzatuk. Nem baj, akkor buszozunk, de mivel már este 8 óra volt, így elmentünk egy szállodába taxival. A szálloda a Mabini streeten volt, olcsó volt, 1 éjszakára pont megfelelő. Mikor kifizettem a szállást, utána elkezdtem rendezni a másnapi utazást Banaueba. Kiderült, hogy a sok más helyen talált leírás ellenére a buszok nem reggel indulnak, hanem este 10-kor, ráadásul csak egy busz megy ilyenkor. Na, nem baj, 1 nap elmegy, mivel már kifizettük a szállást, így maximum körbenézünk Manilába, hogy amikor majd indulunk haza, akkor minden rendben legyen. Másnap nézelődés (közben elkaptam egy zsebtolvajt, amint éppen az asszony táskájában turkált), este pedig buszozás (jó tanács: meleg ruhát vinni kell a buszra, mert a légkondi miatt – 10 fok körül van). Reggel megérkeztünk, ahol már várt Renaldo minket. Érdekes fazon, egy kicsit meg is szívatott minket (feleslegesen cipeltük a hátizsákunkat vagy 4 órán keresztül), de egyébként minden rendben volt. Annyit az információitokhoz, hogy két gyereke van (iker lányok, találkoztam is velük), illetve nem 24, hanem 32 éves, de ez lényegtelen.
Úgy néz ki, hogy változik a program, mert csak Manila és környékén van jó idő érkezésünkor, így lehet, hogy először a hegyekbe megyünk fel, és amikor megjön a rossz idő a szigetek felöl, akkor megyünk ki a szigetekre. Azt még nem tudjuk, hogy melyik sziget lesz, ebbe is bele fog szólni az időjárás.
Majd írok kintről, addig is mindenkinek minden jót!
