Kánaánita relief Bét Seánból (Szküthopiliszból) a zsidó hódítást megelőző időkből
Kr. e. XV. század
Bét Seánt a zsidók minden valószínűség szerint a Kr. e. XI. század legvégén foglalták el, amint az az égésnyomokból ebben az esetben is kiolvasható. Dávid és Salamon idejében a település zsidó fennhatóság alatt állt. Figyelemreméltó ugyanakkor az erőteljes hatti (szkíta) hatás ezekben az időkben. Az Ószövetség leírásai e tekintetben helytállónak tűnnek, hiszen az ún. újhettita államok Kilikia--Szíria térségében közvetlenül voltak határosak a zsidók országával, és az utolsó elő-ázsiai szkíta fellegvárat, Karkemišt csak Kr. e. 717-ben foglalta el II. Šarru-kin asszír király.
Kb. másfél-két éve a Kik voltak a szkíták? topikban ez a kérdés már előkerült, de az akkori hsz.-aimat nem találom. Pedig emlékszem, hogy elég sok honlapot megnéztem Szküthopoliszról (amire most sajnos nincs időm), és a legjobban az rémlik, hogy egy jelentős hiátuszra bukkantak a kutatók a régészeti anyagban Kr. e. VIII. és Kr. e. III. sz. vége közötti időben (ezt közben újra ellenőriztem). Ennek kezdetét III. Tukulti-apal-ešarra 732. évi hadjáratához kapcsolják, amikor is a szóban forgó asszír király a várost lerombolta. Nagy mennyiségű égett törmelék tanúskodik erről a pusztításról. A város ezután gyakorlatilag 4 és fél évszázadra elnéptelenedett, és csak a hellenisztikus időszakban éledt újjá. Először arra gondoltam, hogy hettita maradványokkal, ill. telepesekkel kell itt is számolni, de a II. Ptolemaiosz-féle szkíta veteránok jelenléte kétségessé teszi ezt a feltételezést.
"....when it became known as Scythopolis, "the city of the Scythians", probably because of the Scythian cavalry in the army of Ptolemy II. In the second century B.C. the Seleucids gave the city an additional name "Nysa" in honor of the nurse of the goddess Dionysus, who according to mythology had been born there." Forrás
"A Hasmoneus Simeon ugyan erőszakkal áttelepítette a zsidó lakosokat Júdeába, de nem férhet kétség hozzá, hogy a zsidó szabadságharc győzelmét (i. e. 164) követően nagyobb részük visszatért szülőföldjére. Galileában Jézus idejében és később is számos zsidó lakott, amint azt a területen nagy számban feltárt zsinagógák is igazolják. "
sziasztok!
Ebben a visszatelepülésben nagyban közrejátszhatott, hogy Galilea a termékeny szelíd dombvidékeivel és a halakban gazdag Genezáreti-tóval azért az emberi megtelepedéshez sokkal kedvezőbb régió volt, mint a kopár hegyektől és félsivatagoktól körülvett Judea.
Az evangéliumokban az alábbi galileai településnevek szerepelnek:
Názáret
Betsaida
Korazin
Nain (v.ö. a naini ifjú feltámasztása)
Kána (v.ö. a kánai menyegző)
Magdala (v.ö. Magdalai Mária)
Kapernaum vagy héberesen Kafernáhum (Péter faluja, szó szerint 'vigasztalás falva')
Nahát... azért még valamit odafirkáltam mellé, nézd csak meg az 59-est... Igaz, hogy túl sokat nem következtettem, de akkor te most elmondhatod, hogy mit szűrtél le belőle. Látom, úgyis erre megy ki a játék :)
Miért vesznénk össze? Megértettem, hogy semmilyen következtetést nem vontál le, nem is akartad, hogy mások levonjanak, egyszerűen csak belinkeltél egy vázát...
Ne haragudj, de mit válaszoljon erre az ember? Ha úgy közelítesz mindenhez, hogy ez vagy amaz a dolog mit bizonyít vagy cáfol... Nem hallottál még olyanról, hogy információátadás, tényközlés, találgatás, feltevés, szórakoztatás??? Rögtön mindenből messzemenő következtetéseket levonni, mindenben bizonyítóerőt/cáfolatot keresni...
"Galileát nemcsak történelme, hanem sajátos etnikai, vallási és szociális berendezkedése is némileg megkülönböztette az ókori Izrael többi részétől. Galíl héberül „körzetet” jelent, s Ézsaiás nyomán nem véletlenül nevezték a területet „pogányok körzetének” (galíl ha-gójim). Az északi országrész elpusztítása és Izrael tíz törzsének deportálása (i. e. 722) ugyanis alapvetően megváltoztatta Galilea népességének összetételét. Az asszírok a vidéket gyakorlatilag kiürítették, a zsidók helyébe pedig vegyes összetételű lakosságot telepítettek Mezopotámiából. A zsidóság jelenléte azonban sohasem szűnt meg teljesen Galileában. A Hasmoneus Simeon ugyan erőszakkal áttelepítette a zsidó lakosokat Júdeába, de nem férhet kétség hozzá, hogy a zsidó szabadságharc győzelmét (i. e. 164) követően nagyobb részük visszatért szülőföldjére. Galileában Jézus idejében és később is számos zsidó lakott, amint azt a területen nagy számban feltárt zsinagógák is igazolják. Sőt mi több, a „pogányok körzete” a zsidó nacionalizmus legradikálisabb irányzatának, a zélótizmusnak legfőbb fészke lett, miután a rómaiak Júdeát provinciává szervezték (i. sz. 6). Az evangéliumok és a kortárs történetírók egyértelműen tanúságot tesznek arról, hogy a júdeai hierokrácia (papi tekintélyuralom) ferde szemmel tekintett az általa mélyen lenézett, „bugrisnak” tartott galileai népességre. A farizeusok Jézust és az apostolokat lekicsinylő módon „galileaiaknak” nevezték, amivel egyrészt hírhedten rossz arám nyelvükre, másrészt a rabbinikus előírásokra vonatkozó tudatlanságukra utaltak. Mikor Fülöp apostol Kapernaum környékén találkozott Natanáéllel, és örömmel újságolta neki, hogy megtalálta „Aki felől Mózes írt a Törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát” – a derék, törvénytisztelő zsidó csak annyit válaszolt neki: „Názáretből támadhat-e valami jó?” Natanáél szkepticizmusát nagyrészt a „main-stream” judaizmus Galileával szembeni általános szkepticizmusával magyarázhatjuk."
"Galilea annyiban volt falusias, amennyiben mg.-ilag jóval fejlettebb volt a déli országrésznél"
Kedves Epstein doki!
Ezt mivel látod igazolhatónak?
A Galilea-Júdea ellentéthez még egy adalék:
Azt hiszem H. D. Rops írta, hogy Jézus tizenkét apostola közül csak Júdás Iskariótes volt valószínűsíthetően júdeai származású, a többiek bizonyítottan vagy vélhetően galileaiak voltak.
Nem tudom, hogy van-e ennek jelentősége...
Pl. Simon Péter (Kéfás) és testvére András, a Zebedeus fia (Jakab és János), Fülöp és Nathanael, ill. Máté (Lévi) az evangéliumok alapján egyértelműen galileai férfiak voltak, a többiekről nincs egyértelmű adat.
Iskariotes jelentése az egyik lehetséges szófejtés szerint ish - óhéber férfi, Kariot - város Judeában, tehát Iskariótes azt jelentené, hogy Kariotból való férfi.
No, ha ezt a hozzászólást nem keveri le a Moszad, akkor egyiket sem:-)
Én egyébként nem vagyok ennyire szkeptikus az Ószövetség szövegével szemben.
Szerintem Ábrahám, de legfőképpen Mózes föllépése nyomán a zsidók többsége igenis monoteista volt és csak a környező politeista népekkel való érintkezés hatására tértek le időnként a Mózes által számukra kijelölt ösvényről.
Ezekről a "kilengésekről" pedig többnyire az ószövetségi iratok is megemlékeznek.
"Az Ószövetség könyveiben megpróbálták elkenni ezeket a jelenségeket, úgy állítva be, mintha a zsidók csak ideiglenesen a szomszéd népek negatív hatására tértek volna el a monoteizmustól, de az összehasonlító vallástudomány kutatási eredméybei mást mutatnak.
Én azt is olvastam egy könyvbe, igaz, hogy nem vallásos szerző irta, hogy a zsidók eredetileg politeisták voltak és ugyanazokat az istenségeket imádták, mint az összes többi északnyugati szemita nép: az amoriták, az arámiak és a kánaániták.
Három osztályba voltak osztva ezek az istenek: voltak az élek, a baálok és a női jellegű asérák vagy astarték.
Mózes törvényei ugyan meghirdették a monoteizmust, de a politeizmus Izraelben még nagyon sokáig fönnmaradt. A déli királyságból Jósiás király idején irtották ki meglehetős kegyetlen eszközökkel, míg az északi királyságban a "bálványimádás" lényegében az aszír hódításig fennmaradt.
Az Ószövetség könyveiben megpróbálták elkenni ezeket a jelenségeket, úgy állítva be, mintha a zsidók csak ideiglenesen a szomszéd népek negatív hatására tértek volna el a monoteizmustól, de az összehasonlító vallástudomány kutatási eredméybei mást mutatnak.
‘Ashtart bears to El children who appear under Greek names as seven daughters called the Titanides or Artemides and two sons named Pothos "Longing" and Eros "Desire".
Ugyanis Istárt vagy Aštartot hívták másként Elathnak az északnyugati sémi mitológiában. A vörös-tengeri kikötő neve is feltehetően innen való. Az Elathot egyszerűen Él nevéből képezték.
Azok a "bizonyos körök" éppenséggel a vallási topikokba ugyanúgy beleolvashatnak, mint ebbe. Úgyhogy, ha megengeded, itt folytatom.
A másik nagy vallási párt a szadduceusok pártja volt. Egy bizonyos Szádok (vagy Cádok) főpapról kapta a nevét, aki a Nehemiás utáni korszakban volt állítólag főpap.
A szadduceus főként a jeruzsálemi vallási és politikai elit irányzata volt.
Az irányzat középpontjában a jeruzsálemi Templom és az ott végrehajtandó kultikus cselekmények (áldozatok) álltak.
A farizeusokkal ellentétben tagadták a test föltámadását, sőt a halál utáni életet is.
Mózes törvényeihez nem fűztek kommentárokat és végrehajtási szabályokat, mint a farizeusok és nem alakult ki közöttük olyan fejlett kegyesség sem, mint a farizeusok között.
Ez a vallási irányzat a Templom Kr.u. 70-ben történt lerombolásával talaját vesztette és megszűnt.
Kánaánita relief Bét Seánból (Szküthopiliszból) a zsidó hódítást megelőző időkből