Obama öröksége ránehezedik mindjárt a kezdet kezdetén: az új hidegháború, a transzklotyók és a hatalmas állami adósság is.
Ebben a felsorolásban a legmellbevágóbb az, hogy az emberek százmillióit érintő hidegháború és az adósság kérdését fej fej mellett képesek emlegetni a párszáz embert érintő transzbudik álproblémájával.
A manővert elemezve érzékelhető a devianciát az örökös tematizáláson és mediatizáláson keresztül emberijogi problémává emelő , társadalmilag elfogadottá tevő, ugyanakkor a társadalmi rendet felborítani akaró erőszakos libero anarchista politikai próbálkozás.
Mielőtt bárki is elszédülne az emberjogi szervezetek szirén énekétől, tisztázni kell, hogy a cél ezzel az idióta ütlettel sem, és távolról sem a kisebbségek támogatása , hanem a fennálló társadalmi rend kisebbségek által történő szétverése, az anarchia, a káosz teremtése.
Természetes, hogy az úgynevezett demokraták például a transzbudik normális ember száméra érthetetlen nyomatásával ezt támogatják usa szinten is, hisz a háborúk eszközként való felhasználásával ugyanezt tették az egész világon, ahol eddig feltűntek.
Az eszközök változhatnak, a célugyanaz.
Káoszteremtés. A normális többség gyengítése céljából.
A deviáns kisebbségek erőszakos támogatásával, felcukkolásukkal, pénzelésével.
Erről jut eszembe egy az álltok sérelmére elkövetett szexuális erőszak kísérlete amikor a felvilágosult liberális egy parkban sétáltatott pitbull szukával próbált közösülni. Kutyán nem volt szájkosár. Többit mindenki fantáziájára bízom. :D
A bebop vagy bop csírájának megjelenése Coleman HawkinsBody and Soul című albumához köthető, amely komolyan inspirálta a Bird néven ismert Charlie Parkert. Parker, Dizzy Gillespie és Bud Powell karolták fel ezt a stílusirányzatot, és ezzel a dzsessz a tánczene fölé emelkedve egy virtuóz, (a fehér amerikaiak egy része és a nagyobb közönség számára) kevésbé érthető/elérhető zenévé vált, mely inkább maguknak a zenészeknek szólt. A kisebb zenekar, gyors tempók és a harmonizációkon alapuló improvizációk látványosan megkülönböztették a bopot a szvingtől. New York pezsgő klubjai szolgáltak műhelyül a korai bebop zenészeknek, ahol a kialakult klasszikus felállás trombita, szaxofon, zongora, bőgő és dob lett.
A korszak leghíresebb sztenderd számai általában Parker és Gillespie nevéhez fűződnek. A Now's the Time, a Billie's Bounce vagy a Yardbird Suite című Parker-dalok korábbi pop- és dzsessz-sztenderdek akkordmeneteire íródtak. Ebből is látható, hogy a bebop-érában a számokat inkább vertikálisan, a harmóniák felől közelítették meg, szemben a szving horizontális, dallam-központú megoldásaival. Fontos bebop-himnusz a (tévesen Parkernek tulajdonított) Donna Lee, a később legendássá váló trombitás, Miles Davis első rögzített szerzeménye. A bebopra jellemző skálákon és arpeggio-kon alapuló melódia a Back Home Again in Indiana című nóta harmóniáira épül, igaz, Davis jelentősen alterálta őket (azaz az akkordok kilencedik, tizenegyedik vagy tizenharmadik hangját fél hanggal lejjebb vagy feljebb módosította). Az ilyen megoldások következtében a zene harmóniavilága jelentősen kitágul.
Az amerikai Kentucky államban betiltják az állatokkal való közösülést. A liberálisok sírnak.
Amerika lassan, de észhez tér: betiltják a kutyaszexet
Tíz olyan állam van az USA-ban, ahol az állatokkal folytatott szexuális aktusok legálisak.
Végre Kentucky államban is rájöttek, hogy az állatszex nem normális dolog, ezért lassan kilencre csökken azon államok száma, ahol legális az állatokkal szexuális viszonyt létesíteni.
Egy új javaslat értelmében, amelyet Wesley Morgan nyújtott be a képviselőháznak, bűncselekménynek fog minősülni, ha valaki szexuálisan zaklatja a kutyáját vagy a macskáját.
A tervezetet Dee Robinson dolgozta ki, aki egy olyan csoportnak a tagja, amely az állatok elleni erőszak és a családon belüli bántalmazásuk ellen lép fel. Robinsonék úgy látják, hogy sajnos sokszor bántalmazzák fizikálisan és szexuálisan is a háziállatokat - írja azIndependent.
A kezdeményezés egyelőre csak a kutyákkal és macskákkal szemben elkövetett szexuális zaklatást tiltja, de szeretnék kibővíteni a listát a haszonállatokkal is.
Nem irigylem Trumpot. Obama öröksége ránehezedik mindjárt a kezdet kezdetén: az új hidegháború, a transzklotyók és a hatalmas állami adósság is.
A liberális média természetesen hatalmas eredményekről, virágzó országról beszél, amit majd a földig rombol az ördöggel is lepaktáló Donald Trump, ám ez közel sem biztos, hogy igaz. A leköszönő elnök eredményei sok szempontból megkérdőjelezhetőek: nincsenek bizonyítékok arra, hogy Obama mentette meg az országot egy nagy gazdasági válságtól, ahogy rezeg a léc az Obamacare alatt és az államadósságot sem sikerült csökkenteni, sőt. A legtöbb energiát talán a rasszizmus elleni harcba, a transzklotyók intézményének támogatásába és politikai korrektségbe rakta, ami viszont az átlagember hétköznapjaira semmilyen hatással nincs, de annál hamarabb nyúl a puskájához (szavazócédulájához), ha ezzel próbálják meg az ő jólétét igazolni.
Amikor 2007-ben bejelentette Obama, hogy elnök szeretne lenni, akkor a diákoknak még úgy tűnhetett, hogy ő lesz az, aki rendbe rakja a diákhitel-rendszert, amivel sokan egész életükben küzdenek. Obama megválasztása éppen ezért nagy százalékban köszönhető a fiatal szavazóknak, akik az anyagi terhektől elnehezülve lelkesen szavaztak a demokratára, de később csalódniuk kellett. A statisztikák szerint a diákok Obama után átlagosan 35 000 dollár (10 millió Ft) hátralékkal fejezik be az egyetemet, ami 17 ezer dollárral több, mint Obama előtt. A pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatal (Consumer Financial Protection Bureau) ugyan működik, de az állami diákhitel-program ennek nem esik a fennhatóság alá. A jövő ifjúságának ilyen mértékű eladósítása felér egy pénzügyi káosszal.
A hidegháború újraindítása az Obama adminisztráció egyik legnagyobb hibájának tekinthető, hiszen, ahogy Donald Trump fogalmazott “hülye az, aki nem akar jóban lenni az oroszokkal”. Obama tehát hülye, mert a mindenre kiterjedő szankciók bevezetése, a hekker botrány kirobbantása, az orosz diplomaták és családjaik kitiltása egyáltalán nem segített semmin. Obama gyerekes rivalizálása távolról nézve nevetségesnek tűnik, azonban komoly hatása van a világra, gondoljunk például Aleppóra, amit szintén, tiszta lelkiismerettel nevezhetünk a leköszönő elnök örökségének. Hogy Trump hogyan fogja megoldani a helyzetet, azt még nem tudhatjuk, jó jel azonban, hogy a diplomaták kitiltására Putyin csak egy lesajnáló mosollyal reagált.
Komolyra fordítva a szót, a néger jazz, a cigányzene és még egy pár hasonló igencsak kis töredéke annak, amit ma az emberiség kultúrája alatt értünk. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy elhanyagolható, hiszen azzal együtt teljes a kép.
Azonban ha választani kellene, akkor inkább mondanék le a jazzról és a cigányzenéről a festészet, operák, komolyzene, irodalom, tudomány, stb. javára, amit akárhogyis vesszük, javarészt fehér emberek alkottak.
