Keresés

>Nincs terheletlen állapot, mert a saját súlya is teher. :-)

Igaz, legalábbis mifelénk.

>A hajlítószilárdságot két tankönyvben is említik, mint a legfontosabb terhelési mutatót.

Akkor ez már valami komplex mutató, ami a húzó- és nyomószilárdság függvénye, de végülis definiálható, és mérésekkel is meghatározható.

>hogyan döntsem el, hogy egy 100 kilós emberre méretezett szék keresztléceit milyen vastag lécböl készítsem?

Én az adott esetben kb. 2*5cm-es lécet használnék, de az fontos, hogy a szálirányban ne legyen nagy eltérés a hosszanti irányhoz képest, és ne legyen benne görcs, ághely, egyéb anomália.
Lehet tudományosan számolni, de a természetes anyagokban akkora anomáliák rejlenek, hogy terhelési próba nélkül nem szabad elhinni semmit sem.

Nincs terheletlen állapot, mert a saját súlya is teher. :-) A hajlítószilárdságot két tankönyvben is említik, mint a legfontosabb terhelési mutatót.

Van valami javaslatod, hogy hogyan döntsem el, hogy egy 100 kilós emberre méretezett szék keresztléceit milyen vastag lécböl készítsem? Vagy használjak mindenre 10x10 centis gerendát oszt jóvan? :-)

Ez nem ellentmondás. A két erö eredöjét hívhatjuk akár hajlítószilárdságnak is, nem?

Olyan sincs, hogy hajlítószilárdság. Van húzó-, nyomó- és nyírószilárdság. Hajlító igénybevétel esetén van egy húzott és egy nyomott zóna, a húzott zónában a húzószilárdság, a nyomott zónában a nyomószilárdság a mérvadó.

Olyan nincs, hogy "meghajlás nélkül". Minden gerenda meghajlik, terheletlen állapotban is.

Jó kérdés. Fogalmam sincs. Húzó- és nyomószilárdságnál még csak érteném, de hajlítószilárdságnál nem sok értelme lenne a végét nyomni. Bár az a felvetésed mellett szól, hogy az értékek mindhárom esetben hasonlóak, és úgy érzem, a hajlítószilárdságnak jóval kisebbnek kéne lenni a másik kettönél, ha a két végén alátámasztott fára ülö 420 kilós embert jelentené. :-)

> mely esetben, milyen méreteknél terhelhető 71N-nal a fa

Nem erre való a képlet, amit írtam? Az végül is ezt a szilárdsági mutatót alkalmazza.

A korábbi számítás ezek szerint azt jelentené, hogy egy 1 méter hosszú, a két végén alátámasztott 4x4 centis fenyö léc 413 kilót bír el meghajlás nélkül. Vajon reális ez?

A száliránnyal párhuzamos erő meg azt jelenti, hogy a farudad végeit nyomod össze. Nem?

Talán a maradandó deformáció nem ugyanaz, mint a meghajlás.

Ezt a táblázatot nem nagyon értem, de a fizika órákon jelen voltam. Néhány tény:
Egy egy kilogramm tömegű test a földön, átlagos gravitációval számolva kb 10 N erővel nyomja az alátámasztást (9,81N pontosan, ennyi a SÚLYA mert 9,81 kg*m/s² a grav. gyorsulás).
Ha a fenyőfának a hajlítószilárdsága 71 N/mm² akkor ez nem tudom mit jelent, meg kéne ezt fogalmazni, hogy mely esetben, milyen méreteknél terhelhető 71N-nal a fa. Szal ettől se lettetek okosabbak de legalább írtam valamit :-))

Már nincs nálam a könyv, de úgy emlékszem, a szilárdság az az erö, amit az anyag maradandó deformáció nélkül elvisel.

Ha nem váltod egyformára a mértékegységeket, szerintem nem lesz jó. Most szépen kiesnek a mértékegységek és marad az N.

                  2 x (N/mm2) x mm   

F mértékegysége = --------------------------- = N 

                           3 x mm3

Nekem az a gyanúm, hogy a mértékegységekkel van a baj. Lehet, hogy a szilárdságot nem kell átváltani. Átváltás nélkül az jön ki, hogy egy légytől is meghajlik, ami szerintem hihető is.

Nem tudom, mit jelent a hajlítószilárdság.
Meg mi az, hogy meghajlik? Minden meghajlik, kérdés, hogy mennyire meg mennyi idő alatt.

Nem. Az anyagismeret könyvben volt egy táblázat:

Ez nem szakítószilárdság?

Utolsó mondat még1x:

Egyébként nem kellene nekem ilyen precíz képlet, csak valami hozzávetöleges szám, hogy mondjuk 1 cm² keresztmetszetü anyagot 20 kilóval szabad terhelni, és ez hogyan változik a keresztmetszet növekedésével.

L = 1000 mm = 1 méter
a = b = 40 mm = 0.04 méter
szilárdság = 97 N/mm² = 97000000 N/m²

F = (2x97x40x40x40)/(3x1000) = 4138 N

Próbáltam úgy is, hogy mindent méterbe konvertálok , de úgy is ugyanaz jön ki (mondtam, hogy nem erösségem a matek) :-)

F = (2x97000000x0.04x0.04x0.04)/(3x1) = 4138 N

Nekem irreálisnak tünik, hogy egy 4x4-es fenyö léc egymástól két 1 méterre lévö ponton alátámasztva 4 tonnás súlyt bírjon el. Hacsak nem rosszul értelmezem a végeredményt. Bár, ha a szilárdságot megnézem aszerint 1 mm² keresztmetszet is már 97 kilót bír el.

Egyébként nem kellene nekem ilyen precíz képlet, csak valami hozzávetöleges szám, hogy mondjuk 1 cm^{2/ keresztmetszetü anyagot 20 kilóval szabad terhelni, és ez hogyan változik a keresztmetszet növekedésével.}

Bár adatokat nem írtál, de mennyi jött ki végül? Mekkora is pontosan az a léc? :)

Bocsánat, kicsit pontatlan voltam. a,b és L mind milliméterben adandó meg.

Valaki tudja, hogy kell a fa hajlítószilárdságának ismeretében méretezést számolni? Egy tapasztalt asztalos biztos érzésböl tudja, de én jobban érezném magam, ha ki tudnám számolni.

Példa: van egy axb centis keresztmetszetü erdeifenyö lécem (az erdeifenyö hajlítószilárdsága 97 N/mm²), amit felrakok két, egymástól L méterre lévö lábra, a közepére hány kilós súlyt tehetek, hogy ne hajoljon meg?

Találtam egy képletet egy könyvben:
szilárdság = (3xFxL)/(2xaxb²), ebböl kifejeztem az F-et:
F = (2xszilárdságxaxb²)/(3xL)
de ezzel az jött ki, hogy F = 4200 N, ami valószínüleg nem jó. Vagy elszámoltam valamit, nem erösségem a matek.

A szerzöi jogokról ünnepélyesen lemondok, már csak azért is, mert nem az enyémek. :-)

A "rizspapír" közönséges sütöpapír. :-) Eléggé gyürödös, vigyázni kell vele, cserébe viszont 200 fokig höálló. A lámpa elég nagy (18x18x40 cm), az égö elég messze van a papírtól. A lyuk viszont kell a tetejére, mert rendesen döl ki a meleg.

Hehe, látom, nem csak én szemeltem ki :)))
A szerzői jogok miként vonatkoznak asztalosmunkára? Vagy minden GPL? :)

Én először rá sem jöttem, mi az, ami a szélén van. Papírra gondoltam én is, de szerintem könnyen meggyuladhat. Bár lehet, valami színes üveget fogok felhasználni :)

Hű, ez a lámpa király. Le lesz koppintva :-) Nem túl sérülékeny az a rizspapír? Asszem én valami lakkozott vászonnal fogom megcsinálni, vagy nem tudom, nem illúzióromboló?

Ezek az eddig elkövetett dolgaim. Az ötlet mindkét esetben "lopott".

Igen, ez igaz.
De persze azt mondják inkább, hogy először át kell törölni forró vízzel, attól dagadjanak meg a szálak, és azt kell lecsiszolni.
De, azt hiszem, a keményebb fákat le lehet szárazon, minden nélkül szépre csiszolni. A végén már 3-400-as vászonnal.

Első réteg lakk vagy sellak után érdemes, mert felágaskodnak a kis szálak. Nagyon finom papírral vagy ,,dörzsikével''.

Kezdetben én is ragasztott polclappal meg MDF-fel meg bútorlappal dolgozgattam.

Ma már a nemesebb fákat keresem, igaz a készítendő dolgok mérete is lecsökkent.

3 éve van otthon egy mahagóni pallóm, de nem mertem még elvágni.

Persze csiszolni sem egyszerű. Sőt, a jól gyalult fát alig kell csiszolni.

Én is megkérdeztem asztalost, de a választ meglehetösen dogmatikusnak éreztem: "Fürészelés után gyalulni kell." Én sem éreztem annyira szükségét, mert a barkácsboltokban vett dolgokat általában csak hosszravágni kell és az élet kell rendbetenni.

Meg aztán a f?résztelepen meggyalulják nekem az árut, ha mégis ott vásárolnék. De egyébként is félek a f?résztelepi deszkáktól, hogy nagyon vetemednek. Van egy 5 centi vastag palló itthon, 3 hónapja vettem, olyan görbe szegény, hogy csövet lehet lassan készíteni belöle. :-)

Arra meg nincs helyem, hogy hónapokig, évekig szárítgassam. Akkor inkább a ragasztott polclap vagy az MDF lap.

Láttam azt a topicot, igaz, csak utólag. Szerintem nem baj, ha van egy csak famunkákra specializált topic. A neten egész site-ok vannak csak famunkákra.

Ezért lehet, hogy megkövezne egy profi, de szerintem nem fontos a gyalu.
Egy jó fűrész kb. gyalult minőséget ad.

Van egy barkácsolós topic:

Barkácsolás, fajátékok, Lego, K'Nex a címe. Ott már sok mindent megbeszéltünk, de persze nem baj, ha új topicok nyílnak.