A komoly meretvaltozasra lattam egy brutalis peldat.
A budakalaszi brico storeban kiraktad bemutatora egy konyhabutort, tomor bukk ajtokkal, a szokasos keretes, betetes moka. Gyonyoru volt, egy csomot simogattam, amikor lattam. Egy hoonap mulva, amikor ott voltam, a betetek kb 3! cm-t mentek ossze. Mivel szerencsere nem voltak a keretbe ragasztva, nem kozepen hasadtak kette, hanem csak kijjebb jottek a horonybol, es mivel okosan volt megcsinalva meg a 1.5cm mozgas sem volt eleg, hogy kicsusszon, res keletkezzen. viszont mivel le volt lakkozva, es az ujonnan felszinre kerulo resz meg nem, igy is iszonyu rondan nezett ki az egesz. Mondjuk ez szaliranyra meroleges, mert ugye ebben az iranyban tobbszorose a meretvaltozas a hossziranyunak. Ez is a gond oka, mert ugye a betet igy horizontalisan kisebb lesz, a keret meg nem, mert abban a visszinteseknek vizszintes a szaliranya.
Erzsébeti nyilván a szélsőséges esetről beszél, amikor mondjuk egy szobaszáraz pallót kiraksz az esőbe.
A rétegelt lemezzel szvsz az lehet a gond, hogy többnyire légszárazan veszed, és bútort csinálsz belőle. Az asztalos megteheti, hogy felhasználás előtt a leendő szobai környezethez hasonló helyen tárolja, a barkácsoló ezt nem szokta megvárni. :-)A szobai száradás közben el tudom képzelni, hogy rendesen összemegy a téli fűtési időszakban.
Méterenként két és fél centi hosszában!!!Ne szórakozz már!
A világon semmit nem lehetne megcsinálni belőle!A tetőmről szétcsúsznának a cserepek a szarufa hosszában, a tetőlécek szétdöntenék a szarufasorokat, egy ajtót nem tudnál betenni a házba, mert két méter magas, és az öt centit jelentene!
A szokásos 30%-70% közötti rel. páraváltozás esetén ez kizárt!Legfeljebb akkor lehetne, ha tocsogósra beáztatod a fát, de még ezt is kétlem, mert akkor meg a hordókkal volna baj.Nem lehetne rendesen meghatározni az űrtartalmát sem!Pedig meg szokták tudni!
Nem teljesen, az biztos:)
A dagadás miatt ha nútba teszed ezért sem szabad "cupposra" vágni a lemezt...
Szerinted nem fog változni dagadás közben csak a vastagságában. Ez téves. Igenis mérhető a fa hosszirányú alkváltozása!
Pl ha egy 2" pallót nézünk, akkor 6 fm hosszban egy teljesen kiszáradt (kiszárított) palló akár 10-15 cm is tud "nyúlni" miközben vizet vesz fel!!!
Szal nem kell lebecsülni a fa méretváltizását.
Hidd l a rétegeltlemez, hálás egy anyag, de az sem tudja elfeledtetni, hogy ez bizony egy fa.
Egy ismerosnel lattam egy speci foliat, amit direkt ajtok foliazasara talaltak ki. Ugy letapetazta vele a natur bena ajtot, amit a lakasfelujitashoz vett (tehat vadi uj, glettelni persze kellett) hogy meg egesz kozlerol is azt hittem, hogy iszonyu profin banik a srac a zomancfestekkel. Persze van fautanzatos is, az is ugy megcsinalhato, mintha gyari foliazott ajto lenne. Ez a folia jo vastag, es tok szepen behajthato a sarkokba. En is rahajtanam az elere is, rajtahagynam az elfoliat csak finom csiszolopapirral megigazitanam az eleket.
Úgy ragasztanám, ahogy a könyvkötők a fedőlapot, vagyis áthajtanám a szélén a belső oldalra.
Apám csinált meg egyszer így egy régi kopott íróasztalt kb. 30 éve, azóta is rajta van a tapéta.
Az olyan vékony, kissé nyújtható, famintázatú öntapadó műanyagfólia volt.
Ezért javasolnám az L profilt, laza lötyögősre méretezve és acetáttal beragasztva. Az nem köt rideg keményre, enged annyi mozgást amennyi egy félméteres rétegelt lemeztől kitellik. Ráadásul az L profilban akkor sem nyomja szét a hornyot, ha vastaxik.
hmm. köszi :) megpróbálom... csak ne lenne egy egész falnyi beépített szekrényről szó... :( ha hőlégfúvót használok (ez az egyszerűbb asszem), az nem sérti meg a külső-belső borítását a bútorlapnak? az nem jön le? akkor azt letapétáznám. tapétában nincs véletlenül tapasztalatotok, hogy mi az, ami legkevésbé jön le a használattól? vagy inkább tegyek föl vékony kis díszléceket közvetlenül a szélére...
Nem értünk egyet....
A dagadással semmit se tudsz kezdeni, se a fánál, se a rétegelt lemeznél, ragasztás nélküli esetben se.
Mert ugye az szétnyomja a keretet.
A zsugorodással viszont komoly baj van.Egy remek szekrényem tönkremenetelén tanultam meg, hogy amikor zsugorodik, akkor a fa elreped egy irdatlan pattanás kiséretében a szál mentén, mert beragasztottam.
A kereskedelemben kapható összes ajtó, amiben rétegelt lemez van (pl. IKEA), plusz az az elég sok, amit én is csináltam magamnak viszont ellentmond neked, mert mind kiválóan működik, és be van ragasztva.Azt nem írtam, hogy nincs mozgása a rétegelt lemeznek, de nagyságrendekkel kisebb, és ez elég is a boldogsághoz.
Amikor vizet vesz fel, a _vastagsága_ viszont erősen megnő.Arrafelé dagad.
Ha valóban "élfóliáról" beszélünk akkor szerintem le lehet azt szedni:)
Két félét ismerek, az egyik amit ma gyak minden élfóliázásnál használunk, és ezt olvadóragsztóval tesszük fel a helyére. Ezt mint a neve is adja melegítve lehet akár le-, ill. feltenni.
A másik ami régebben volt használatos (szerencsére nem sokáig:)) sokkal vatagabb volt, és ezt valószínűleg valami Palma (FIX, TEX) ragasztóval szerelték. De aggódni akkor sem kell, mert mind a két féle ragacsot le lehet hővel venni:)
Ehhez mi vagy közönséges vasalót, vagy hőlégfúvót használunk.
A másodsorban említett anyagot mindenképpen egy papíron keresztül (újságpapír) szabad, mivel ez a vastag éltakaró hőre lágyuló, és szépen összekeni a vasaló talpát:(
rataplan, rataplan...:) hát igen.
ez normál bútorlap, ill. nem teljesen sima a felülete, kicsit érdes, de én is ettől féltem... a tapétával az a bajom, hogy a használattól feljöhet a széle, és akkor még nem beszéltem arról, hogy a diószínű élfóliákkal mit csinálok :) ugye. tudtommal valamit újra élfóliázni nem nagyon lehet, mivel az előző leszedhetetlen. vagy nem? azért köszi :)
Na lám, a markotányosnő a Végzet Hatalmából.
Ha olyan famintázatú vagy akármilyen színű laminált vagy fóliázott bútorlapról van szó, akkor szerintem nincs olyan festék, ami megmarad rajta.
Vannak viszont olyan öntapadó tapéták, amivel be lehet vonni.
Sziasztok! Tudtok-e nekem abban segíteni, hogy bútorlap szekrényajtókat hogyan tudnék átszínezni anélkül, hogy lecserélném az összeset? Gondolok itt festésre, tapétázásra (inkább az előbbire), de félek, hogy ledobja a festéket a műanyag...vagy a használattól lepereg. Nincs valami ötletetek?
Tévedsz...
A rétegelt lemez is tud száradni (összemenni. és dagadni is..
Ez is fából van...
De csak gondolj bele, ha fából van, ami tudjuk, hogy higroszkópikus anyag (magyarul le, illettve fel tud venni a környezetévől vízet). Ha éppen felvétel állapotában leledzik akkor csak egyszerű paraszti logika kell hozzá, hogy belássuk, hogy ha valamivel több lesz benne annak valahol meg kell jelennie mint töblet... És ez a dagadása.
Igaz nincs akkora térfogatmozgása mint a nyers fának, de nem csak azért nem ragastóztják be, hanem azért is, mert a rétegeltlemez is hajlamos a vetemedésre, igaz ez szintén kisebb mértékű mint a nyersfánál... Ha be van kényszerítve egy nútba akkor nagyon szépen el tudja hajlítani a rajta lévő keretet. Ezért sem ragasztják be az asztalosok, csak kivételes esetekben.
Mit értesz az alatt, hogy fél fokkal mellé csukódik?
A zsanért befészkelted az oldallapokba?Mert úgy pipec igazán, bár egy kicsit pepecs meló.
Illetve van, aki a zsanér szárnyainak az oldallapba egy vékony rést vág (ha a doboz a talpán van, akkor ez a rés függőleges), és abba becsúsztatja a zsanért.
Ekkor nem látszik a zsanérból csak a hengeres részének a csíkja.Persze ezt a legnehezebb megcsinálni.
-
Még a tábla beragasztása a fakeretbe témához annyit hozzátennék, hogy valóban az asztalosok nem szokták beragasztani, ha FÁBÓL van.Ezt azért kell, mert a fa a rostokra merőlegesen dagad-összemegy.
De ha RÉTEGELT LEMEZRŐL van szó, nyugodtan beragaszthatod, mert azt pont azért találták ki, mert szinte nulla a tágulása.Egymásra merőleges rétegekben ragasztják össze, és ezért mindkét méretirányban száliránya van. Ami nem engedi dagadni-összemenni.
Agyaltam ezen a marón is. Lehet, hogy el kéne halasztani a döntést, és most rferi-re hallagatva venni egy olcsó marót (Ferm vagy maximum B&D), és ha beválik jó, ha nem, akkor majd később venni másikat.
Mivel még nem használtam ilyen jószágot, nem igazán tudom megítélni, hogy a különböző tartozékok és funkciók közül melyek igazán fontosak. Ezért szeretném megkérni azokat, akik már régóta használnak marót, mondják el, hogy mik a legfontosabb szempontok a kiválasztásnál, mely tulajdonságokat használják a leggyakrabban (pl. párhuzamvezető, másológyűrű, külön finombeállító, revolveres mélységütköző, talpból kivehető, hanyatt szerelhető, teljesítmény több, mint X W, bemerülési mélység nagyobb, mint X cm, stb.)
Tudod én egy aktív asztalos vagyok, saját műhellyel, és így megvannak azok a korlátaim, hogy nem nagyon tudok barkácsoló ember szemszögéből nézni:))
Nekem egyből az ugrik be ilyen kérdéskor, hogy én falcolom ki a lécet. Tényleg nem is jutott az eszembe a "pipaléc" vásárlás!:))
Ha szépet is akarsz, meg tartósat is akkor a lécvastagságot sajna meg kell emelni!
1cm vastag lécbe nem lehet "erős" ollóscsapot kreálni. Ezt még nehezíti az is, hogy ha szépet akarsz akkor minimum be kell falcolni a léc anyagába a lemez vastagságának megfelelő méretben.
ha ez a lécvastagság 1 cm akkor ki lehet számolni, hogy mennyi anyag marad...
Ha a benúnolást választod akkor szintén a léc vastagság játszik be...
Szal: kevés a léc vastagsága.
Szerintem hornyold be ha van mivel, és ragaszd be polivinilacetáttal, az nem fog szétjönni annyi mozgástól amennyire egy ekkora valami képes. A rétegelt lemez nem sokat megy össze, mert hosszában és keresztben is van neki száliránya.
Ez attól függ, hogy szépnek is kell e lennie, vagy elég ha műszakilag stabil lesz...
Ha a desing nem annyira fontos akkor a keret aljára rakd (vagy a tetejére) a lemezt, akár csavarozhatod is! De mindenképpen a teljes keretfelületen ragszd össze a keretet a lemezzel!
Ha úgy ítéled meg, hopgy gyengus lesz akkor emeld meg a lemez méretét 5 mm-ről, akár 6-ra vagy 8-ra.
A kozben reszben megtalalt szakirodalmat atbongeszve:
1. horony, a hosszu oldal kozepen ketoldalt megragasztva, vagy pici szeggel megtuzve. igy mozogni is tud, ha akar, meg ha behajlik a terheles alatt, az oldalat is huzza magaval, nem esik ki.
2. vicces, sajat otlet, tehat meg soha nem volt kiprobalva:
a retegeltlemez feneket kis pazarlassal olyanra vagjuk, hogy az oldalai kozepen egy-egy 2-3cm-es, (keretvastagsag-horonymelyseg) szelessegu kiallo bizbasz legyen rajta. emiatt nem megy majd bele a horonyba, ezert a megfelelo helyen a hornyot furoval, maroval, vesovel (kinek mi van) ugy kimelyitjuk, hogy at is lyukad. Ezutan osszerak, kivul sikbacsiszol, izles szerint a "ful"et atszegel, atfur megcsapol, ugyhagy.
