(A 4379-ben írt majdnem az összes szőlőn vannak ilyen fürtök és a feltöltött első fényképigazából inkább erre vonatkozik, tigrismintás levél és hajtásszáradás ezeknél nincs. Akkor lehet, hogy mégsem vittem át a betegséget a többire? Nálam is csak fürtperonoszpóra van? Jó lenne, mert ez ellen legalább lehet védekezni! Persze a tigrismintás tőkénél már sajnos egész biztos, hogy ESCA, mert tavaly is annál volt, hajszálhíján majdnem elpusztult az egész tőke! :-( Nem akarom elkiabálni, de talán az idén is sikerült még az utolsó pillanat előtt megakadályozni a teljes pusztulást néhány vessző levágásával. Egyelőre úgy néz ki, hogy a többi rendben van! Mindenesetre ezután bőszen fertőtlenítem az ollót, főleg ha kapnék valami jó tippet, hogy mivel csináljam! Valami rémlik, hogy valahol olvastam már erről nyomtatott formában pár éve, nem sokára utánanézek!)
sziasztok! érdeklődnék hogy betegség tünete-e az ha a szőlőfürtön virágzás után szinte porlad a virág? egy-két bogyó van a többi mintha leporladna. vagy egyzserűen csak nem kötött?
Ja, azt el is felejtettem, hogy az első kép nem arról a tőkéről készült, amelyik már tavaly is beteg volt, de ennél egyelőre csak a fürtön mutatkoznak ezek a jelek.
A dologban a legaggasztóbb, hogy már majdnem az összes szőlőn vannak ilyen fürtök, ott is csak azokon láthatók ezek a tünetek. Lehet, hogy sikerült tavasszal megfertőznöm a többit is a metszéskor?
Ha már itt tartunk: mit ajánlotok metszőolló fertőtlenítésre (jó lenne valami olcsó és totális anyag - hipóoldat vagy akár tiszta hipó? - amit sűrűn, minden tőke után lehet használni és azonnal hat)?
Hát szóval tied az a blog ! Már elég régóta nézegetem olvasgatom !Gratula hozzá nagyon sok jó információt megtalál az ember !Ami meg nagyon tetszik és tisztelek,hogy nem sajnálod a megtanultakkal segíteni mások még gyerekcipőben járó borkedvelők munkáját amit nem mellesleg magától az ember vagy nem de ha igen akkor is csak nagyon sok idő alatt tanulna meg !ez dicséretre méltó!
Csak ha nagyon besűrítené a tőkefejet. Metszéskor jobb, ha többől tudsz válogatni, mert van úgy, hogy egy vesszőn csak 4 használható szem van.
Én csak azt töröm ki, ami a tőkefejből hajt ki, ami csapról nő (és biztosan nem kell), azt visszavágom (metszőollóval) már a zöldmunka során (mert így nem lesznek felesleges "csücskök" a szőlőn, és a metszéskor már adja megát, hogy mit kell csinálni.
Figyusz, a blogomban csináltam egy leggyakoribb betegségeket bemutató sorozatot.
Én a perenoszpórára tipplek, de megnézheted az ESCA tüneteit is (ott a tigrismintás levélzet az egyik fő ismérv, meg a vesszőben található feketedések).
A Guyot művelésmódnál az idén először meghagyott ugarcsapból kifejlődött vesszőkből (a felsőt jövő évi termőkarnak tervezem) képződött hónaljhajtásokat tőből ki kell-e törni vagy egy-két cm-t meghagyva lecsipni?
Ha tőből kitöröm, nem sérül meg a jövő termővessző helye?
Itt van a szőlő nyírás (tetejezés) időszaka. Hogyan kezelitek nyírást követően megszaporodó hónaljhajtások ("fattyú") kérdését? Kitöritek? Meghagyjátok? Hol? Hogyan? Mikor? Mennyit?
Megpróbálom feleleveníteni régen tanult kémiai ismereteimet:
Kén-dioxid (SO2) :
A borászatban fertőtlenítőszerként használják. A kén(lap) elégetésekor keletkezik, szúrós szagú mérgező gáz. Mellesleg a hordóban mindig van vízgőz főleg, ha előtte kimostad a hordót és még akkor is van, ha utána a szabadvizet( mert csak ezt tudod kicsöpögtetni) kicsöpögtetted belőle. A kéndioxid pedig mivel erős redukálószer, megtalálja a hordó levegőjében lévő vizgőzt, tehát kénessav mindenképpen fog keletkezni a hordóban.
"kénes víz": ha a kén-dioxid vizzel érintkezik kénessav (H2S03) keletkezik, ami középerős sav.
Törzsoldat:
Az 5%-os törzsoldat 50 g/l SO2-t (kén-dioxidot) tartalmazó kénessav (víz+SO2) oldat. 1 liter 5%-os oldat!
Oldatok keverése:
Ha 1-2 liter tözsoldatot teszel nagy mennyiségű vízbe, akkor igen gyenge savat kapsz, hiszen tulajdonképpen erősen felhígítod az oldatot.
Az okosabb szlovénok szerintem tömény SO2-gázt (azaz kén-dioxidot) nyomnak a tiszta vízbe, hogy megfelelő tömegszázalékú kénessavas vízet állítsanak elő. Itt meg az a gond, hogy nem tudod mérni mennyi gázt nyomtál bele.
Kérdezem én! Ha van tíz hordód, 2-3 száz literesek, vagy még nagyobbak megéri-e neked a hordót kénes vizzel teli tartani? Esetleg ciszterna vízet teszel bele? Ezt nagyon nem ajánlom!!! Egy dolgot persze ez módszer megold; nem szárad ki az üres hordó.
Ettől függetlenül érdemes a témát körbejárni, mert szerintem egy csomó tévhit kering a gazdák között. Kiváncsi lennék komolyabb pincészetekben, hogyan kezelik ezt a kérdés.
A szőlő levelének a széle megbarnul, kissé megfonnyad, a levélnyél elválik a vesszőtől, a fürt közveztlenül a kis bogyók kialakulása után teljesen elszárad.
Lehet lisztharmat? Vagy ESCA? Utóbbi volt tavaly, de úgy emlékszem, akkor másképpen alakultak a tünetek, sokkal rohamosabb volt a száradás és a teljes vesszőre kiterjedt.
Mármint tele hordót, kénes vizes oldattal? Így elképzelhetőnek tartom.
Bár ez úgy számolom lényegesen drágább eljárás, mint a száraz és kénlapos, persze az is igaz, hogy ezt csak egyszer kell feltölteni és utána nincs vele gond.
Emlékeim szerint volt a Chemark-os kombi (az volt sárga dobozos), amiben Manzate, Thiovit, Karate és Nissorun van (utóbbi az atkák ellen). A Manzate miatt jöhetett a peronoszpóra-dolog, bár ezek a szerek kontaktak ugye...
Ezen kívül még a sellyei Agrokémiának is voltak kombijai, de emlékeim szerint azokban (alma-szőlő, és a csonthéjas) Merpan volt, tehát valszeg kissé nehezebb mostanság hozzájutni :-) A zöldségre összerakott kombiban volt a Topsin meg a Karate, de ez már egy másik téma :-)
azt mondtam hogy van egy kombo ami 3 fajta szert tartalmaz ami jó:
lisztharmat,peronoszpóra és rovarok (atka és levéltetű) ellen.lehet keverni is,de lehet egyenként is fújni.mindegyik zacskó 5g súlyú,10 liter vízhez elegendő.
ha vkit érdekel megnézem mik is ezek a szerek pontosan amik benne vannak.
A Karate rovarölőszer, Karathane lehet, de az meg nem jó perenoszpórára, csak liszharmatra. A Thiovit sem ér semmit perenoszpóra ellen, csak lisztharmatra és kora tavasszal az atkákat gyéríti.
Az, hogy érdemes-e vele vacakolni, a Te döntésed. Ha szeretsz kísérletezgetni a kertben (oltás, szemzés, stb.), akkor próbáld meg, ha nem, akkor irány a faiskola! ;-)
Ahogy olvashattad is, épp' mostanában tárgyaltuk ki az oltványárakat (mondjuk 700 Ft/db, de én még 300-ért vettem az enyémeket tavaly ősszel - nem is igazán értem, mitől mentek fel ennyire az árak ilyen rövid idő alatt, de mivel nekem is aktuális lesz ősszel az áruda, így ha ennyiért is, de kénytelen leszek venni, ha mindenképpen kell az adott fajta).
Az oltványok, ha jó helyre kerülnek, már az ültetés (ősz) utáni második, harmadik évben megmutathatják magukat.
Ezt semmiképpen se tedd. Az atkákról itt olvashatsz.
Ezzel a brutális rovarölő kombóval akkor kellene nyomulni, ha minden második levelet megrágna valami. Az atkák ellen bőven elég egy vastag olajos lemosó permet tavasszal (Nevikén) és utana, rügyfakadás után és rá két hétre Thiovit. Ez a kárküszöb alatt tartja a kártételt. Próbálkozhatsz még ragadozó atkák telepítésével is.
Az ég szerelmére, ha egy szőlőbe rovarölővel belenyúlsz, akkor utána évek alatt áll helyre a természetes egyensúly. Decist, Bi58at, és az összes többit csak komoly kár esetén használd!
ok,ok urak utánna néztem,tehát eldobta az oltványt,és amire ráoltották az nő tovább.az a kérdésem,hogy mi ilyenkor ezzel a teendő?menjek le a kisfejszével? :-)
az a kérdésem,hogy fog ezen lenni vmi termés?vagy ha lesz,akkor az olyan is?érdemes vele vacakolni,vagy ősszel ültessek helyébe egy másik tövet?
apropó az oltott szőlők mennyi idő mulva hoznak termést?
peronoszpóra ellen van egy "kombi szőlő - csonthéjas" termék,sárga dobozos,1450 ft-be kerül,3 fajta szer (karate,thiovit és passzolok ) van benne ami jó erre ill lisztharmat ellen is.ajánlani tudom,jó kis készitmény.
Pár éve van egy kis lugasom és pár tő szőlőm, nem nagyon szoktam permetezni, nem is szokott baja lenni, igazi bio bor van belöle. Most viszont elkezdte bántani a peronoszpora. Tudna e valaki valami jó ellenszert ajánlani, kisebb kiszerelésű lenne jó. Köszönöm!
