Próbáltam én is a fokozatosságot, de néha nagyon türelmetlen voltam. Az egyik legnagyobb büszkeségem az ugró köríves rúgás volt... egyszerűen nem tudtam megcsinálni.... aztán egy edzés utáni szaunázás után éreztem, hogy a csípőm is annyira ellazult, hogy összejött.. onnantól már az is ment :)
Te is írtad, a versenyeidet, amikre büszke vagy! Gratulálok! Én meg említettem a kost.. Ugye tudod, hogy melyik az a "játék"? Bal kézzel megmarkolod a vasat, jobb kézzel meg a kost, párszor előre-hátra meglendíted és a végén fellököd... Arra jöttem rá, hogy hiba nélkül akárhányszor fel tudom lökni, de úgy, hogy a tetején hatalmasat csattan és majdnem az egész szétesik.. Az üzemeltető megkért, hogy ne törjem szét ( úgy emlékszem, hogy akkor éppen egyetlen ember sem tudta fellökni) Akkor odaálltam a koshoz úgy, hogy jobb láb és kéz elől, simán lendület nélkül fellöktem jobb kézzel... Azt mondták, hogy ilyet még nem láttak.. ( ez is az összpontosítástól volt, mert ugye Bruce Lee-nek volt az a nevezetes ütése első kézzel, amit szintén nagyon sokat gyakoroltam) Ezeket nem azért meséltem el, hogy a vicc topicba vidd, bár nálad ezt sosem lehet tudni.
Hát én két hét alatt nem értem el eredményeket. A súlyok emelgetésénél meg fontosnak tartottam a biztonságot. Fekvenyomásnál is volt a közelemben mindig valaki, hogy ha nem tudtam kinyomni a súlyt segítsen rólam leszedni. Nagyobb súlyoknál három segítőnek is ott kell lenni, versenyen pedig kötelező. 180-200 kg csúnya munkát tud végezni ha " ráragad" az emberre. Én vigyáztam, hogy ne sérüljek.
A rúgásról írtam, hogy az már nem játszik, az 1990-ben ment! Az én korosztályom kung-fu, kickbox filmeken és könyveken nőtt fel.. Én addig nem nyugodtam, amíg meg nem tudtam csinálni a spárgát minden bemelegítés nélkül, aztán alig 2 hét alatt bordássá formáltam a hasizmaimat, azon tréningeztem, hogy hogyan lehet gyorsabb és erősebb az ütésem, rúgásom... Nagyon fanatikusan műveltem. Az öklömet is folyamatosan edzettem, hogy "ütésálló" legyen. Egy egy gyakorlatot képes voltam addig gyakorolni, amíg tökéletesen nem ment.. Ezt az érzést a versenyzésből biztosan tudod, hogy milyen!
A kic-box meg az enyém és ököllel töröm a betont... elnézést, de én meg iszom hozzá! Ha két hétig napi 3 tasakkal innál meg belőle, akkor túlnyomnád a saját rekordodat! N.Ákost erőemelőt kérdezd meg róla, aki magát "ultraszkeptikusnak" vallja.. Vagy K.Ervint Szerbiából.." Megtaláltam betont írtál. Azonban ha oda tesz valaki eléd egy nagy betondarabot, egyet ráütsz és összetörik? A kezednek, öklödnek meg semmi baja?
Nem kő, de bármi más! Képzeld, hogy az öklömön és kézfejemen nem törnek a csontok, nem érzek ott fájdalmat, tehát szinte bármekkorát és bármennyit üthetek, tehát mondtam, hogy a vasbetonon kívül bármit. A katonaságnál még az emeletes ágyat is lerúgtam, mert akkor még a sípcsontomat is edzettem ( tudod a Kickboxer c. film után szabadon), de aztán jobbnak láttam azt inkább hagyni, így maradt az öklöm. Szkanderozástól sem féltem az ízületeimet. De a kedvenc játékom az, ahol a sín tetejére egy 5-7 kilós kost fel kell lökni!
Abban szívesen versenyeznék veled, mert oda igazi erő és összpontosítás kell...
Olvasd el, hogy miből indult ez az eszmefuttatás és akkor meglátod, hogy nem verekedésről szólt az egész! Az meg fura lenne, ha egy ütés nem okozna sérülést; ahhoz művészet kell, hogy úgy üssön az ember :) Rendőr voltál?
""Bár miattuk is annyit kapnék, mint egy épelméjű emberért," Ezt te írtad más topikban lévő emberekről. Egyébként egyetlen ütés is bűncselekmény, ha sérülést okoz.
Nem megverésről volt szó, hanem egyetlen ütésről! Te most komolyan ezt szeretnéd elemezgetni? Miért lennék én a fórum réme? Te vagy az erős ember; tőled kellene rettegni!
"Bár miattuk is annyit kapnék, mint egy épelméjű emberért, tehát inkább nem...meg már a korban is benne vannak." Ezt hogyan érted? Azért nem vernéd meg Őket mert börtön kapnál? Azért mert szerinted nem épelméjűek és öregek? Te vagy a fórum réme?
Az övékét nem hinném, de a másik fórumban van 2 arc, akit szívesen.... Bár miattuk is annyit kapnék, mint egy épelméjű emberért, tehát inkább nem...meg már a korban is benne vannak...
Ezzel mit bizonyítasz? Csak azt támasztod alá, hogy a csalódott emberek - itt nem tudni, hogy a saját hozzáállásuk miatt csalódtak-e vagy miért- véleményt írnak! Ezek megint csak vélemények olyanoktól, akiknek nem sikerült.
“Természetesen az Interneten is jelen vannak a nagy MLM cégek, saját domain alatt találjuk a legnagyobbakat, és megismerhetjük a hivatalos változatot, de ha egy kicsit alaposabban szétnézünk, az érem másik oldalát is! Az Internet világának legszimpatikusabb vonása demokratikussága, azaz, hogy ez a médium soha nem egyoldalúan informál. Hiába dicsőíti önmagát a cég saját honlapján (www.amway.com), ha a benne csalódottak tömegével hoznak létre olyan web oldalakat, ahol leleplezik annak hazugságait, leírják saját negatív tapasztalataikat. Lásd példaképpen a "Internet Society of Ex-Amway Distributors" nevű szervezet kikötőjét, ahol a felsorolt hivatkozásokra kattintva az egykori Amway-forgalmazók web-lapjaira juthatunk, ahol a cégből, illetve annak ügynökeiből, és módszereiből kiábrándult emberek kiteregetik a szennyest, az agymosás egyeteméről, rémálomról, megtévesztő hazugságokról, a remény forgalmazásának üzletéről, kultuszról, szertefoszlott álmokról írnak. Akit érdekelnek ezek a személyes tapasztalatok, vagy sorstársként szeretne csatlakozni a szervezethez, keresse fel "Az igazság odaát van" szlogen alatt működő, az Amway témát legkimerítőbben felölelő web kikötőt, ahol minden hisztériát nélkülözve, tárgyszerűen, pro és kontra érveket, egyéni beszámolókat, elemző és leleplező cikkek, tévhitek eloszlatását célzó írásokat, és nagyon sok egyéni tapasztalatot (rendezve, archiválva) olvashatunk a céggel kapcsolatosan. A web oldal tagja az "Anti-MLM and Anti-Amway Webring"-nek, így innen könnyedén eljuthatunk a körgyűrű további láncszemeit alkotó társoldalakhoz is”. - Szinte minden bejegyzett közösség rendelkezik szépen elkészített saját honlappal, amelyen leírják miben hisznek, hogyan működnek. Ezekhez általában nem lehet hozzászólni, így a csalódott volt tagok kénytelenek máshol elmondani saját történeteiket ill. a közösség eltitkolt dolgaira felhívni mások figyelmét."