Egyébként - ha jól emlékszem talán ezen a fórumon - olvastam, hogy van aki a szőrös kiviket időnként elárasztja, úgy "locsolja" és nagyon élvezik - mármint a kivik.
Nem viszi el a víz, kivéve ha nem valami eszméletlen nagy és gyorsfolyású árvízről van szó, ha:
leversz szellősen a vízparton sekély vízben kihegyezett akácfa karókat kb. úgy mint a sakktáblán a fekete vagy a fehér kockák elrendezésben,
közéjük vízszintesen fektetsz tökmindegy milyen fatörzseket (korhadt is jó, csak a vizet feltöltse) + itt ültetsz réti füzényt etc. vízparti növényt (bokrok is jók, csak később vágd vissza őket) aminek jó nagy gyökérzete van,
ezt feltöltöd tovább mint én is.
Mire az akác karók kirothadnak, a vízinövények gyökere szépen megfogja a szigetet. A kivit nem fogják mások gyökerei nagyon zavarni, eredeti élőhelyén úgyis fák alatt él, és azokra kúszik fel. A lényeg, hogy legyen itt is mire felkúsznia, te pedig valahogyan le tudd szedni a termést.
"gerilla kertészet" !!! Eszméletlen jó! Ilyesmi nekem is lehetne, van egy hely, csak nem annyira eldugott. Kiülök majd azért csekkolni nagy esőben, meddig jön a víz, nehogy elvigye - vagy ha viszi, egy próbát megért.
successful77, Golden Delight-ra feliratkozhatnék? Nem csere, Uknow, érzem idén lesz a vízválasztó a kiültetések után, eddig csak a békés fal tövében legénykedtünk velük. Azért nem adom fel egykönnyen. Köszi a segítséget.
Szerintem azon magassag alatt kicsivel, ahol majd a lehajtasi szög lesz. Nekem is ott kezdett el tolni tavaly brutalis szárat! Tobb helyen is akart, szinte a fuggoleges torzson vegig mind hajtottak a rugyek, de csak egyet hagytam meg.
Sziasztok! Nem is gondoltam,hogy most is így megy ez a fórum.Kérdésem az lenne,hogy a tavaly ültetett kivi töveket tavasszal hol vágjam vissza, föld felett vagy kb olyan 1-1.2m-nél,mert kb ekkorák most.Az ősszel nem kaptak sem trágyát sem mű trágyát adhatok most nekik vagy majd tavasszal és műtrágyából milyen típusút.Előre is köszönöm válaszotok.
Irgalmatlan nagy munkával kis domb tetején sárga agyagon első osztályú kiviföldet csináltam. Aztán lehetett felhordani kánikulában a vizet. Gyönyörűen nőttek egyébként, de a locsolás túl sok volt (nekem persze, a kivi élvezte). Fogtam, még az ősszel az összes kivit szép nagy földlabdában lehoztam a domb aljába, ahol mocsár van. Érdekes volt nézni a ló nagy gyökérzetet. Kb. 40cm-ig még szépen ment le. A mocsárba bedőlt fák két helyen "szigetet" alkotnak. Ezeken a lyukakat fákkal betömtem, egy réteg száradt gyökér (hogy gumicsizmában ne süllyedjek 10cm-vel mélyebbre, csak 1-2-re), egy réteg 30cm avar, komposzt erre és a kivi gyökérzete. Újabb komposztréteg, avar. A lugast egy mögötte levő a föld felszínével párhuzamosan futó juhar törzse helyettesíti, amin az ágakat nekem megfelelően alakítottam. (Mondanom sem kell eldugott gerilla kertészet.) Az elején míg le nem mennek a gyökerek így is locsolni kell, de remélem lesz később akkora párolgás alulról, hogy nem kell sokat. Az ötlet egyébként Szancsi2 azon megjegyzése után született, hogy a tóparti kivije nőtt a legjobban. Majd meglátjuk. Első lépés tavasszal megnézni, hogy túlélték-e az akciót.
successful77, Egyáltalában nem vagy bunkó, ill. bírom a strapát. A vásárlásban nincs semmi "élvezet", hiszen mindannyian ezért vagyunk itt:kedveljük a mókát, kezdve a rétegezéstől az oltásig-szemzésig - na meg azután is. Voltaképp ha vennék, azt is bizonyára leszaporítanám, mivel izgat mint sikerélmény. Csakhogy, elég sokat visszaolvasva, nem mindig igazán áldás az amit kapnak a vásárlók, tisztelet a kivételnek a faiskolások oldalán. Például a kivivel kapcsolatban egy szó sincs sehol máshol arról, mennyit képes "inni" ez a növény, mármint vízből.
Egy bizonyos Úrnak a Dél-Dunántúlon sokat köszönhet az aki kivit vásárol (olaszos nickneve van). Olvastam őt.
Köszi, akkor megpróbálom homokba. Egyelőre nem a termés a fontos, inkább az hogy megmaradjon.
Nagyon bunkó leszek; vegyél egy lány kivit, es egy fiút, es ket ev után élvezed a termését! :)))
En is ültettem magrol, dzgvanyoztam, sikerult mind. De! A kertbe bőven elég egy tő lány Kivi ha jól gondozod eszméletlen mennyiséget fog teremni!!!
Nem leszek bunkó; Zotya papa blogjan keresd meg hogyan csinálta fektetett vesszővel, szépen kihajtott neki! Szerintem a teleltetett kivid ha visszavagod, ki kell hajtson de inkabb méter magasan vágd el. Dugvanyoztam kivit viragzaskor, es kis termések voltak rajta akkor is. Szerintem sikeresebb mint level nélkül. Homokba tedd azt szereti.
Régebben visszaolvastam sokat, mostanában azonban nincs túl sok időm az elmúlt hozzászólásokat átfutni.
Tehát röviden:tavaly ilyenkor elültettem néhány kisebb edénykébe valószínű Hayward kivi magokat, amik pár nap ill. hét múltán rendben kikeltek, azután később nagyobb konténerbe lettek telepítve, és most is abban vannak a pincében.
Néha locsolom, nehogy már kiszáradjon télen is, noha most nincs levele, úgy két méteresre
sikerült növesztenem az állandó évközbeni locsolásokkal. Jó sok vizet kíván tényleg, ahogy írják itt mások. Nagyobb is lehetett volna, ha előbb ültetem ki nagyobb edénybe. Ez az első kísérlet volt, mire számítsak vele kapcsolatban. Most jön a második, újra vetek a napokban. Ám szeretném megpróbálni dugványozva is, a töve pedig ki lesz téve tavasszal a konténerből szabadföldbe, jól locsolható helyre.
Kérdésem:ha most visszavágom a 2 méterest és feldarabolom dugványnak, hogyan fog a töve kihajtani, hol vágjam el? Szóval tapasztalatokat várnék. Ez egy kísérlet, tudom hogy így nem fog teremni, oltani kell, amit később meg is próbálnék. Szeretek pepecselni. Ha elvágom lentebb a tövénél meghagyva úgy 20-30 cm-t, akkor gond nélkül kihajt? Nem láttam még élőben kilevelezni, elég nehezen dobta le az egyik a nagy levelét még pincében is, amikor pedig már kint a friss legfelső hegye elfagyott.
A dugványozást egyesek macerásnak írják le, azért megpróbálnám. De mikor? Mondjuk most ha bent fűtött helyiségbe teszem? A most gyökeres töveim szabadföldbe kiültetését pedig a fagyok után gondolnám, amik mifelénk jöhetnek később is. Mikor kezd ez kihajtani? Április vagy május?
Minden segítséget szívesen veszek.
Annak pedig, aki magról való ültetéssel próbálkozik:szárított maggal is próbáltam nyáron ugyanúgy mint jan-ban, az nem jött be, jobb a frissen megszedett mag, nálam ez működik.
Ez, amit leírtam a vészforgatókönyv, amiben valószínűleg ellesz a kivi és teremni is fog. Én biztos hogy nem alkalmaznám a helyedben, mert a tápanyagellátás a központi téma nálam. Nálam a kert szíve a komposztdomb, és mindenre gyakorlatilag korlátlan mennyiségben van értsd: készítek. Én a kivi alá is a sárga agyagon olyan földet csináltam, ami majdnem úgy néz ki mint a tiszta komposzt. Nálam az a szempont, hogy a lehetséges maximumon legyen a tápanyagellátás. A föld szerkezetének levegősnek kell lennie, ezzel egyidejűleg tartalmaznia azokat a tápanyagokat, amire a növénynek szüksége van valamint annyira nedvesnek lennie, amennyit a növény igyénel. Minél inkább eltér az adott növénynél szükséges ideális értéknél ez a pár tényező, annál kisebb a termés is. Persze lehet biztosítani a minimális feltételeket minimális szinten, de akkor nem szabad csodálkozni azon, hogy a növény nem szakad meg a terméstől, hanem épp csak túlél. Olcsó húsnak híg a leve - itt: a minimális igényeket biztosító / nem megfelelő tápanyagellátás a növény túléléséhez elég jó esetben.
Ezzel a komposztálós dologgal bogarat ültettél a fejembe, mert majd akarok gyümölcsfákat telepíteni és oda is kellene egy ilyen kevert anyag. Valóban az erdőből nyilván a laza, humuszt/komposztot kell felszedni és ugye azt majd a kitermelt földdel az ajánlatod szerint 50%-50%-ban összekeverni? Nyilván ez azért elég laza és mint írod is könnyebben szárad, tehát vigyázni kell vele, mert nem tartja úgy a nedvességet. Ergo morzsalékos minőségű már jól lebomlott anyag kellene.
Nem egészen a földre gondoltam. Arra, ami még a föld fölött van és feketésbarna. Viheted a leesett faleveleket is, de azokat külön sittes zsákba rakd. Otthon amikor majd végleg 'összerakod', a földszerű korhadvány alulra, a félig rothadt levél felülre kerüljön. Úgyis locsolni kell majd a kivit, annyi locsolásnál a levelekből semmi sem marad július végéig, azok is szépen elkorhadnak. Gyerekkori hobbim a komposztkészítés, most is minden nap játszok vele. Ha -15 van akkor is legalább a leveleket gyűjtöm. Ha meg 10cm hó, akkor azokat a kupacokat viszem el, amiket addig összekészítettem. Nonstop megy télen.
Arra azonban vigyázz, hogy ha a tiszta (fent részletezett) matériába ülteted bele, akkor az a normál homokhoz képest is 2-3x gyorsabban szárad ki. Mindenféleképpen érdemes rá vágott fűből egy legalább 20cm takarás, amit persze szintén locsolni kell. Állandó ellenőrzés ajánlott.
Tisztelt Gyula ! A Kivinél nincs az mint a citrusoknál ? A magról termett növény lassan és nem biztos,hogy az anyanövénnyel megegyező tulajdonságokkal terem ?? Lajos
fiú: Tomuri, lány: Hayward. Lehet kísérletezgetni mindenfélével, de félő, hogy jópár év + sok munka elmegy a nagy semmire.
Helyigény/talaj:
félárnyékos (végszükségben teljes napfény), tövenként min.: 2m2, kb. 35-40cm mélységig első osztályú tápanyagban nagyon gazdag talaj. Legegyszerűbb 50-50% (nem agyag)talaj-komposzt keverékbe ültetni, de lehet 100% is a komposzt. A kivi az agyagos talajt nem szereti, de azt is át lehet úgy alakítani, hogy jól teremjen rajta. Pl. így.
Ha akarsz egy kicsit komposztkészítésről olvasgatni, átküldök egy könyvet róla. A ks.sandor111@gmail.com-ra írjál.
Locsolás:
Érdemes mindig arra gondolni, hogy legjobban a vízparton levő kivi nő. Ezzel el is mondtam mindent a vízigényéről. Időnként - nagy hőségben - el is lehet árasztani rövid időre, ha nem ezzel szórakozik az ember, akkor 1 vödör(12L)/nap ilyenkor a vízigény.
Én úgy csinálom hogy a kiviből ki kapargatom a magokat ,ezt egy konyhai törlőkendőre rakom ezt így bele rakom egy mikrós tárolóba ami átlátszó teszek rá egy másik törlőkendőt majd kicsit meglocsolom de csak annyira hogy a kendó nyirkos legyen .Rá rakom a tetejét majd ablakba rakom kb 2 hét és ilyenek letek .
Majd most lassan szét ültetem őket, de ugyan úgy takarom ültetés után fóliával míg a tőzegbe rendesen gyökeret ereszt .
