Csakhogy amíg a vállalkozások akár ha milliós nagyságrendet is fizetnének be, ha a dolgozóik nem jelentkeznének be Érdre, az SZJA máshol csapódna le. És vállalkozásból lenne mondjuk 10, amelyik ilyen összegeket képes fizetni (ez ugye 50 milliós adóalap, ami kereskedőknél több százmilliós árbevételt is jelenthet, tehát jellemzően nem a kis családi cégekről beszélünk), polgárból meg, aki nincs bejelentkezve, esetleg 10 ezer akad. Másról beszélünk.
Attól az adófizetési kedv működne jobban. A kedvezmény pedig az amúgy is befizetendő adóra vonatkozna. Ha nem jelentkezik be, fizet, ha bejelentkezik, akkor is, csak kevesebbet. A fogát mindkét esetben szívja továbbra is, csak bejelentkezve kevésbé. És itt most a vállalkozásokra ez azért nem tud vonatkozni, mert az Érdre bejelentett vállalkozások után nem kap külön pénzt a város, míg a bejelentett lakók után fejpénz jár évente. ebből bukik irgalmatlan nagy pénzeket a város, én hallottam százmilliós nagyságrendet is.
Az adókedvezmény a cégeknek ennél sokkal hamarabb is megtérülne. Munkahelyteremtés, fejlesztés, (és igen mivel több maradna cégben: életszínvonal fejlődése is) 200 éve ki van ez már találva nem kell ezt magyarázni.
kb 1 hónapja üldögéltem a dugóban Pesten (épül a metró) és halgattam egy vidéki város polgármesterének bevezetett ötletét a társasági ill. iparüzési adó tartozások megszüntetésére. Elfogadják (persze ha hasznosítható a településen) a cég munkáját illetve termékeit is. 2 intézményt úgy újítottak fel, hogy a tartozások fejében elvégzett építőipari tevékenységekett fogadták el. Gondolom a munka mennyiségét feljebb állapították meg mint a tartozás de ezek szerint megérte mind a kettő oldalnak. Ha már ötletbörzét tartunk...
Azt hiszem, erre rímel: Ahhoz, hogy mi otthon érezzük magunkat valahol, ahhoz az érdi identitást is erősíteni kell és éppen ezért gondoltunk elsősorban az intézményekre, az iskoláinkra, illetve a munkahelyteremtésre. Az ember ott érzi magát otthon, ahol tanult, és bár csak 18 éves koráig járt középiskolába, de mindenki emlékszik, hogy melyik gimnáziumban tanult, melyik általános iskolába járt és arra is emlékszik, hogy kik voltak az osztálytársai, sőt osztálytalálkozókat szerveznek. Tehát egy nagyon fontos és nagyon erős közösségformáló lehetőség az, hogyha jó intézményeink, iskoláink, középiskoláink vannak.
Tájékoztató a Tanulmányi Ösztöndíjról Az Oktatási és Művelődési Bizottság a 123/2007.(XI.8.) számú határozatával felosztotta a Tanulmányi Ösztöndíj keretösszegét. A felhívásra 113 pályázat érkezett. Az Oktatási és Művelődési Bizottság 10 000- 15 000 Ft/hó összeggel 100 pályázót részesít támogatásban.
Jóvanna! :) Ez a zsargon- valójában a földutak szilárd burkolattal való ellátására gondoltam :) -ami Érden igencsak aktuális volna
Ráadásul a főváros úgy tűnik, szabálytalanul költötte el az állami pénzeket: Budapestnek mintegy 500 millió forintos kormányzati támogatást kellene visszafizetnie az államnak a 2006-os útfelújítások kapcsán. Hasonló szabálytalanságok miatt más település egy évig nem pályázhat ezekre a forrásokra.
Bocs, tévedtem. Nem is 1.500 millió jut Budapestnek, hanem 1.500+500=2.000 millió Ft -a földutak szilárd burkolattal való ellátására. A többi 500 millió azoknak a hátrányos helyzetű településeknek jár, ahol a földutak aránya 60% fölött van.
Egyébként végre valami megmozdult. Ezeket az indítványokat a tavaly is, előtte is beadhatták volna.
Évente 1.500 millió Ft jut a központi költségvetési forrásokból Budapesten a földutak szilárd burkolattal való ellátására. Azt hiszem, teljesen méltányolható lenne az igény, hogy 75%-os földút arányával Érd is részesülhessen ezekből a forrásokból.
Az is érthető szerintem, hogy ha egyszer a törvény leírja, hogy milyen algoritmus alapján osztják el az útfelújításra szánt pénzeket (a Központi Régióban 4.000 millió Ft), akkor ne legyenek egyenlőbbek az egyenlőknél: ne kivételezzenek Budapesttel. Érd a tavaly a nekünk járó kb. 100 millió Ft helyett 17 milliót kapott meg. Ezen kellene változtatni.
Sokan azért jelentkeznek ki, ill. be máshová, mert nincs helyben óvoda/iskola, és máshol nem akarnak kegyelemből, maradék helyekre bekerülni. Ez szerintem sokkal nyomósabb ok egy család életében, mint az, hogy 10-20 ezer Ft-tal többet kell fizetni évente építményadóra.
Ez egy ördögi kör: nincs pénz a közszolgáltatások bővítésére, mert kevés az önkormányzat bevétele, és azért (is) kevés, mert a közszolgáltatásokat máshol igénybevevők után más település zsebeli be a normatívákat.
Aki lakásra használatbavételi engedélyt kapott, annak lakása (családi háza) van. A használatbavételi engedélynek nem feltétele a tulajdonos bejelentkezése.
A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:
a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély;
b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja].
És hány évente lehetne "első alkalommal" bejelentkezni? Ismered a magyar mentalitást! Bejelentkezik, majd január 1-jén ki, és már viszi is a gyerekét Törökbálintra "lakni" és oviba. Mert ott van ovi... Vagyis szerintem állandó, évről-évre érvényesíthető kedvezmény kell. Méghozzá olyan, amely azokat sem sújtja, pontosabban azonos előnyt ad azoknak is, akik rég itt laknak. Aztán amint befolyik az első évi nagy plusz pénz, abból azonnal intézni kellene, hogy legyen Érden egy csomó, az önkormányzatival azonos előnyöket élvező magánóvoda. A maradékot meg halmozni, és pár év múlva iskolát építeni Felső-Parkvárosban. Arra mondjuk nem számítok, hogy tömegesen jelentkeznének be az érdi ismerőseikhez a budaörsi és törökbálinti családok, hogy ide járhassanak a gyerekeik, de mindenképp az okokat kellene felszámolni, mert hosszú távon csak az ad jó megoldást.
Pl. abban az évben, amikor bejelentkeznek Érdre, adókedvezményt kapnak a helyi adókból. Mondjuk kb. olyan éves szinten 10-20 e ft-ig. Ezért át fognak jelentkezni, ráadásul az első év után már a teljes adót fizetik. A városnak meg haszon, mert 1 ember után asszam évente 100 e Ft van?
Az üdülőnapokra számolt nem azonos az "üres"ingatlanok adójával.A használatot a tulajdonos határozza meg:lakja vagy nem lakja.Ha lakja csak egy féle módon igazolhatja:bejelentkezik!
Gépjármű adó személyi jövedelem adórész, az építményadó esetében is ebben a körben nagyobb az elmaradás.
Örök téma: benemjelentkezettek, nagyértékű ingatlanok, ellenőrzés, nyílvántartás, behajtás.
Egyszerű: több ember kell az adócsoporthoz.
A tervezett adótömegnövelést nem a már tisztességesen fizetők megsarcolásával kell elérni, nem "politikus" és nem korrekt.
Azt a lovat ütni amelyik húz csak ideig-óráig megy.
Egyébként 19.900 adózó van építményadó és 2.000 telekadó tekintetében. Építményadó esetében ez 95%-os a telekadó esetében kb 50%-os eredmény. Látható: telekadó esetében vannak problémák, itt is a nagyobbértékűeknél
Nem olyan egyszerű ez mint ahogy látszik: személyiségi jogok, szigorú törvényi előírások, korszerű nyilvántartás hiánya és a hiányzó munkaerő.
Érden a "kisemberek" nagy többsége becsületesen fizeti az építményadót!
Úgy tudom, hogy Pest megyében is vannak települések (az alappélda persze a Balaton), amelyek az ott nyaralókra (a megyénkben inkább "víkendesekre") üdülőhelyi díjat (ha jól emlékszem az elbnevezésre) vetnek ki. Vagyis azon ingatlanok után, melyekben nincs állandó lakásra bejelentett személy, el kell számolni a helyben töltött embernapok számát, s ki kell fizetni a megszabott díjat.
Ha az ötlet nem eleve halott, szívesen hozok pontosítást, ill. részléeteket.
Volt egy adóemelési javaslat, amelyről kiderült, hogy azokat sújtotta volna, akik többen laknak együtt. Adott az ötlet: Emelni kell a lakásba bejelentett lakók száma szerinti adókedvezményt! A "veszteség" az adóoldalon fejenként jóval kisebb lesz, mint a másik oldali nyereség. Ezen kívül még talán lehetőség lenne valamely közüzemi díjnál is egy kis kedvezményt adni azoknak, akik többen laknak egy lakásban. Vízdíj meghatározásánál lehet ilyen lehetősége az önkormányzatnak? (Akár úgy is, hogy a "fejpénz" egy részét a díj kompenzálására fordítaná a város.)
