Ahogy nézem a fajtát, nem csak amerikai, hanem amúri szőlő is van benne, a rezisztenciája így elég jó lehet, fagyállósággal együtt, és Kozma munkája a rezisztens vonal (vége, előtte meg Koleda, Csizmazia...) Sajnos még nem volt hozzá szerencsém.
Köszönöm a sok tippet, mindenképp keresek mélylazításra és trágyázásra megoldást - nemsokára jön laboros, a tápanyagutánpótlásban gondolom a talajvizsgálat majd mond pontosabbat :) A pihentetés miatt meg igazából azon is elgondolkodtam most hogy ne tegyem-e kicsit arrébb az egészet, mert ugyanezt az 5 sort tehetem olyan helyre is ahol most nincs semmi csak tarló. Ha már úgyis ki kell szedni a támrendszert, nem feltétlen kell ugyanoda visszarakni.
Hogy én is valami hasznossal hozzájáruljak, én ittam jó rezisztens vöröset és az 5ből 3 sor az lesz. Ez a fajta a Merlot Khorus a VCR-től. Nem olcsó, de 0 mellékízzel hoz egy jó Merlot-t. 2.20 eur + afa oltvany, és 200 a minimum rendelés, de ebben benne van hogy házhoz is szállítják neked bárhova.
Biztos van még most is 100 éves ültetvények, de ha 100-300ha-is van országos szinten, még az is csak 0,5% És akkor még tényleg nem néztük azt, hogy ez alatt hány tőke cserélődött ki benne, mint pótlás.
Tkp-en nem futottam én sem bele ilyenbe, a Nérót tudom csak mondani, de speciális eset, aromatikája miatt tényleg nem lehet azt mondani, hogy az alap Kékfrankosok helyett majd milyen jó lesz, mert nem. Egy külön kategória. Fehérből nagyobb a választék, van is néhány régebbi darabom, a nagyon új fajták közül a Jázmint próbálom most ki pár tőke erejéig. Ezekkel az újakkal az a bajom, hogy nincs oltvány belőlük, ha kapok is csapot, harmadik személynek (oltványosnak) nem adhatom át, így kissé nehéz az indulás.... Nem beszélve a származásikról...
A mi 37-es telepítésünket akkor cseréltük le 93-ban, amikor úgy elverte a jég, hogy ahol meghagytak valamit, még a következő évben se termett semmi, mivel a hajtások, amik jöttek, nem tudtak beérni.
Egy zárt borvidéken, ahol helyi szaporítóanyagból tudnak dolgozni kis variációs lehetőség mellett, könnyebb megőrizni a régi ültetvényeket, bár ha valaki odafigyel a hiányra (25 % fölött már engedélyköteles a pótlás!), akkor azért nem biztos, hogy egy teljes ültetvény összes meglévő tőkéje 100 éves tud maradni. Látni drónfelvételeket Tokajból, Villányból etc. ahol bizony nemhogy 25, de akár 50 % is lehet a hiány.
A Pécsi Kutatóban ifj. Kozma Pál harcol már vele egy ideje, talán a Pinot Reginával tart legelőrébb, de azt is max rozénak vagy pezsgőnek tudom egyenlőre elképzelni. Fehérből a Jázmin, Borsmenta, Silver, stb keresztnevűeken kívül szerintem az Andorszőlő lesz az amivel érdemes foglalkozni, ráadásul ez utóbbi nem is olyan bántóan illatos mint az előzőek.
Neki természetes, mert ott gazdálkodik, de mi azért tegyük hozzá, Tokajban, az első osztályú dűlőkben, furmint, hárs... Egyébként amiről beszélt, az azt jelenti, hogy 1920-as telepítés. Szerinted hány hektár ilyen lehet Mo-on? Nem sok, mert annyi minden érte azóta az országot, a szőlőterületeket... A manapság öregnek mondhatóak 60-70-80-as évekbeli telepítések lehetnek, amik jó része olyan térállású, amit ma senki nem kíván a háta közepére se, esetleg olyan fajta/klón, vagy vegyes, ami detto... Szóval szép az elmélet, de maradjunk abban, hogy egy 10-15 éves ültetvény már elég jó minőséget az egy tokaji területen is, de 20-25 évesen még jobb. És ha nem kap a nyakába valami jó kis kórságot (FD, ESCA....) akár még meg is érheti az 50-80-100 éves kort...
Érdekes ez a dolog. Napokban nálam járt Csite Norbi, aki szerintem egy igen profi borász és a borai fantasztikusak. Ő azt mondta, hogy csak 100 év feletti ültetvényekkel foglalkozik :) Igazán jó bor azokból van.
Én is sokáig simogattam az öreg ültetvényt és mindig egy öreg ültetvény marad.
Fulllllllll kitakarítani mindent!!!!!
Eladni, eltuzelni ami kijön.
Amit be akar a tőke alá tenni, azt betenni 80-90centi mélyre, sose lesz rá új alkalom csak most.
Szőlő után szőlő nem szerencsés ezért célszerű lenne pihentetni. Közben kiválasztani az oltványost, aki majd elkészíti a megfelelő alanyra a szaporitoanyagot.
Most én leghamrabb 2022tavaszát celoznám be. Addig kényelmesen, nem kapkodva mindennel elő lehet készülni!
Ha jót akarsz hallgatsz a kollégára. Én a családi szőlőt nekiálltam felújítani. 7. éve csinálom kb ott tarthatok költségben ahol egy új lett volna. És ez még mindig egy öreg, keszekusza ültetvény.
Ha megvan rá a fedezet akkor dózer, minden kiszed, trágyáz, forgat, pihentet, zöldtrágyáz.
Én a pillangósok mellé mustárt is raknék legyen egy kis természetes talajfertőtlenítő.
Ha meg akarod kímélni magad a következő években a szenvedéstől, morgástól, akkor közelíted a leírt, ideális módot. A mélylazítás minimum hasznos, a trágyázás, mélyforgatás sokkal jobb. A támrendszer mellett traktoros el tud szántani mélyen (kérdés, hogy az oszlopok mennyire maradnak stabilak utána), a sort magát egy kicsit ásóval meg lehet forgatni. A pihentetett terület az jó, viszont ha ősszel trágyázod meg, nem biztos, hogy érdemes tavasszal ültetni bele. Ha most szerzel trágyát, érleled (vannak nagyon jó biológiai oltóanyagok) őszre nagyon szép anyagod lesz, abba talán telepíthetsz tavasszal, talán az már nem égeti meg a gyökereket.
Valamilyen kompromisszumot keresnék, pl a támrendszert ami már lenn van nem feltétlen szedném fel. Ilyen kis területre nincs ugye semmi támogatás, szóval költséghatékonyság is szempont. Hogy csinálom működően, de nem ideálisan? A 4 sor már 2-3 éve pihen. Talajvizsgálatot már rendeltem, elvileg a hetekben jönnek ki.
Ha tényleg korrekten akarod csinálni, akkor komplett kivágás, támrendszer kiszedése, talajvizsgálat, ez alapján trágyázás, mélyforgatás, 1-2-3 év pihentetés (minimum 1), amikor is pl. pillangósok vannak a területen. (néhány ok: öreg tőkék mellett csemetét nehéz nevelni, nem tudod, milyen betegségek vannak a régi tőkékben, amit esetleg az újakra is átviszel/vektorok átvisznek, homogén, azonos korú, ültetvény sokkal kezelhetőbb)
Én jövő tavasszal telepítenék azon ‘dűlőmre‘ ahol ki lettek az előző tulaj által vágva a dolgok. A helyzet most a következő:
5 sor hely van, mindben 60 tőke fér el. Ebből háromban van támrendszer és egyben még van vegyes szőlő. Három sor rezisztens Merlot-t (olasz oltványcég) és két sor Füredgyöngyét akarok telepíteni. Mik a teendőim hogy ezt meg tudjam tenni? Szüret után kivágom a tőkéket az addig ok. Utána forgassam át a talajt vagy a többit már előtte? Tegyem le az új támrendszert a két sorba ahol nincs már most, vagy majd ha átforgattam?
Átoltásról is olvasgatok hogy ami tőke már van azt hasznosítsam, de egyrészt nemtudom hogy az mennyire probléma rezisztencia szempontból (ha jól értem lenne egy köztes rész ami a jelenlegi nem rezisztens szőlőből van). Másrészt fogalmam sincs hogy kéne a gyakorlatban csinálni, az oltáshoz két hasonló méretű vessző kellene nem? A tőke meg bitang vastag, mi van ha nem nő lenn vékony új vessző?
A Turán szerintem jóval korábbi érésű. Könyveimben vannak ilyen fajták (Bikavér 8 nem), ha egri nemesítés, azért az leszűkíti. Ha persze nem az, akkor nem lesz egyszerű.
Én sajnos nem értek hozzá, nem fogom tudni megkülönböztetni szerintem.
Az érési ideje Szeptember közepe-vége évtől függően.
Nem érzékeny, erős növekedésű fajta, apró bogyós.
Majd utánaolvasok a tippjeidnek, hátha sikerül beazonosítani. (esetleg dobok fel ide pár képet majd érésidőben, ha valaki tud segíteni, azt megköszönöm)
Ja, így már érthetőbbek a dolgok. A Turán mellett van még Bikavér8, mint festőlevű, és elvben a Bíborkadarka is az, egriek. Szerintem érési idő és levélzet alapján ezek megkülönböztethetőek.
Csak egy része lesz rezisztens, aztán, ha beválik szaporítom átoltással, a régiek leváltásával.
Függ attól is, milyen lesz a bora.
Az Irsai nem az én választásom, a bátyám szeretné, mert pálinkát szokott főzni belőle. (venni szokta az alapanyagot)
A terület rajtunk maradt édesapánk után és keressük azt a hasznosítást, ami viszonylagosan kevés kézi munkaerőt igényel és lehetőleg kevesebb növényvédelmet.
A fehérboros rész rizlinges volt, az nem fogy el egyáltalán, öreg is volt az ültetvény, így abból szedtünk ki, a fiatalabb részt visszavágtuk metszéskor ifjítás miatt és hogy legyen oltáshoz jó alap jövő tavaszra.
A vörösboros rész fiatalabb, de foghíjas volt kicsit, így a pótlásokhoz raktam le a Medina töveket.
A többi vörös nem rezisztens, kisburgundi és kékfrankos. (meg a festő szőlő, ami valami egri fajta nagybátyám szerint, de sajnos nem tudtuk sosem beazonosítani, talán Turán, bár vannak kétségeim)
A fajtát nem ismerem, talán 1-2x ittam, de ha már rezi a kékszőlőd, miért nem választasz fehér illatos rezit mellé, hogy kényelmesebb legyen a permetezés? Göcseji zamatos pl., Medinával együtt érik kb., ami jó esetben 1 szüretet jelent, nem kell 2x a sok mosogatás ;-) De van Jázmin és még biztos lehet találni párat.
A bór segíti a pollenek megfelelő "működését", hiányában rossz megtermékenyítés, kötődés várható. Ezenkívül érés során a szénhidrátok képződését segíti (cukrosodást).
Viszont óvatosan az adagolással, mert képes felhalmozódni toxikus mértékben.
2x használtam az idén (4-6 leveles állapotban és fürtnyúláskor) 2 ültetvényben 0,3%-os töménységben.
Az egyikben -a rezisztensebben -, ez évtől bio-gazdálkodásban engedélyezett szereket használok míg a másikban felszívódók is mennek ezekkel a leváltrágya/biostimulátor/kondicionáló készítményekkel.
Mivel nem egy hivatalos teszt részét képzi a védelem így nem tudom összehasonlítani a hatást de a bórnak fontos szerepe a szőlő termékenyülésében különösen elhúzódó, hideg időben virágzáskor/kötődéskor.
A muskotályos és rezi fajták talán kényesebbek erre, madárkás fürtök lesznek illetve a vesszők növekedése gyengül (a szakirodalom szerint).
Amit viszont tudok:
Jó nedvesítő
Gyenge kitinpáncélú rovarokat írtja (maradékot nyomtam Almára és eltüntette a levélpirosító alma levéltetűt)
Mivel olaj a hordozó így még jobban kell figyelni a permetezési hőmérsékletre.
Inkább a vegetáció elején ajánlott kötődéssel bezárólag
Miért olyan hatékony a PREV-B2 lombtrágya, és mire jó a bór? Kevesen tudják, de a bór a terméshozamot és –minőséget talán legnagyobb mértékben meghatározó mikroelem.
