nekem kezd olyan érzésem lenni, hogy Takayasu egy elátkozott rikishi. Hakuho és Kakuryu távollétét minden erőben/rangban hozzáfogható rikishi ki tudta használni, mára ő ez egyetlen tornagyőzelem nélküli sanyakus a mezőnyben.
vagy lesérült, vagy pedig érthetetlenül eldobja a legjobb esélyeit. úgy olvastam valahol, hogy Kisenosatoval szokott készülni a küzdőedzéseken, ami nem tudom, hogy előny-e, mindenesetre más szekitori szintű rikishi nincs az istállóban, szóval sok választási lehetősége amúgy sem lenne. az is sokatmondó, hogy amíg lehetett híreket kapni a beyan belüli edzésekről, addig Kisenosato rendszeresen bucira verte Takayasut.
a mezőny veteránjai elég rosszul szerepeltek a tornán, különösen Okinoumi és Takarafuji. remélem azért, hogy valahol a meagashira mezőny aljából tudnak majd szépíteni májusban és nem a juryóban.
emlékeztek még Tomokazéra? a 2019-es kyushun sérült le (térd keresztszalag szakadás)
most sikerült visszatérnie, 7 basho után Jonidan 55-ből kezdte meg a Harut. 6:1-es eredménnyel zárt, az egyetlen vereségét Atamifujitól szenvedte el, aki eddig pályafutása mindkét tornáját megnyerte, lehet, hogy érdemes lesz figyelni rá.
Shonanzakura (ahogy várható volt) rekordot döntött, eddig is ővé volt a leghosszabb nyeretlenségi széria a sumo történetében, innentől minden egyes vereséggel új rekordot állít majd fel.
Takayasu és Terunofuji éppen ellenkező utat jártak be ezen a bashon. Takayasu az utolsó öt meccséből négyet elveszített, a mongol pedig mind az öt meccsét behúzta, ráadásul nem is akármilyen szumóval.
"hacsak nem történik valami fatális dolog, Takayasu ezt be fogja húzni. megérdemelten.
halványan reménykedtem egy Terunofuji yushoban, de most már inkább azon kezdhet aggódni, hogy ha meg is lesz a 9. győzelem, erre a pár napja tartó harmatos szumóra megapja-e az ozeki rangot.
Takakeisho maratoni meccse Takayasuval nem volt semmi, igaz, a meccsidő 80%-át egymás vállán pihegéssel töltötték, és persze ekkor már 100%-ra tudni lehetett, hogy Takakeisho veszíteni fog.
jelen állás alapján most mernék arra tenni, hogy májusban már sekiwake lesz a pár hónappal ezelőtti yokozuna aspiráns."
nem is tévedhettem volna ennél nagyobbat... hihetetlen ez a sport. 4 nappal ezelőtt ki tett volna egy Aoiyama Takakeisho Terunofuji hármas play off lehetőségére az utolsó napon?
mindenesetre amit Terunofuji véghezvitt, olyat még senki nem csinált. májusban már 4 ozeki lesz.
szerintem Terunofuji esetében az a döntő, hogy milyen gyorsan tud fogást találni a mawashin. ha hamar elkapja, akkor az ellenfeleknek általában annyi, de ha sokat mozgatják, mint pl úgy, ahogy Wakatakakage csinálta ma Takayasuval, akkor ahogy asólyom írta korábban, elfogy szufla és elkezd kapkodni.
nála tényleg fejben dőlnek el a dolgok, na meg az sem mindegy, hogy az ellenfelek hogyan készülnek fel belőle (pl. Hokutofuji)
azzal már egészen biztosan, bár elvileg ennyinek is elégnek kellene lennie, de hát ugye az az utolsó szájíz faktor a szumóban... ha elveszíti a szombati és vasárnapi meccsét is, akkor még mindig dönthetnek úgy, hogy várnak még egy tornát, mint ahogy Takakeisho esetében is tették.
én nem hasonlítottam Kakuryu pályafutását Takanohanáéhoz, csak arra akartam kitérni, hogy sok esetben a yokozunák visszavonulása vagy visszavonultatása bizonyos szemszögből nézve "méltatlan" körülmények után történik meg, de számomra nem ez a fontos, hanem az, amit a pályafutásuk csúcsán mutattak.
egy érdekesség a banzuke lagaljáról, Shonanzakura holnap megdöntheti nyeretlenségi rekordját, 89 vereség zsinórban, utoljára a 2019-es januári basho 9. napján nyert, az volt pályafutása 3. győztes meccse.
A világ minden kincséért se szeretnék vitába bocsátkozni veled (már csak a kettőnk sumo-"szaktudása",
tájékozottsága és a sportághoz való affinitása következtében sem). Emiatt úgy fogalmaznék (nagyon is
óvatosan), hogy Takanohana számára kb. 9 (gyakorlatilag 6 és 1/2) év + 1 Basho torna (a 2002. 09 Aki)
Yokozuna szolgálata állt rendelkezésre, amikor 2 - 3 társ (Akebono, Musashimaru és Wakanohana, saját
öccse) - Yokozuna és emellett még jó néhány, a jelenlegiekhez mérten "méretes" Ozeki - vel szemben
kellett kiküzdenie azt a 22 Yusho-t, ami az ő mind-összesen kb. 15 évnyi (gyakorlatilag 13 évnyi) teljes
sumo pályafutásának az eredménye: Igaz, hogy Ő sem volt képes úgy, olyan méltó körülmények között
visszavonulni, hogy a rengeteg diadal mellett ne vegyük észre azt az utolsó 1 és 1 / 2 éves (8 kihagyott
Basho torna) kín - szenvedést, ami talán kissé beárnyékolta az ő visszavonulását.
Kakuryu pályafutását - legalábbis én - óvakodnék az előzőhöz hasonlítani, az ő eltöltött szolgálati ideje
(2002 - 2020, gyakorlatilag 19 éy, Yokozuna - szolgálatban eltöltött ideje (2014 - 23020) 6 év és annak
eredményessége (6 Yusho, az ismert körülmények között) azért még-csak megközelítőleg sem hagyott
olyan markáns nyomot a sportág legújabb kori történelmén, mint Takanoohaná-é.
Egyebekben pedig elnézésed kérem. A "tökörészés"- szóhasználat valóban rendkívül méltatlan kifejezés
volt, és nyilván maga Kakuryu se szolgált rá ilyen indokolatlan durva beszólásra. Egyébként is a mostani
sumo guruk sportpályafutását sajnálatosan beárnyékolja maga az a tény, hogy egy olyan kaliberű pálya
(kor)társsal kell össze-méretkezniök, mint Hakuho, kinek e pályafutása nem érhet véget a puszta vissza-vonulásával, mert a sumo-ja, az egész versenyzői mivolta, még a visszavonulását követően is jó hosszú
ideig itt fog kísérteni, mint egy olyan - valakié, akiből mondjuk 100 évente egyet ad a korszellem.
Kakuryu, ha "tökörészett" is, azt nem most csinálta, hanem a nyáron és ősszel, de mióta megkapta a japán állampolgárságot, szeretett volna ő részt venni a versenyeken, de (keveset beszéltünk róla) komoly, nem gyógyuló sérülésekkel küszködik már jó ideje. erre jött most neki az edzésen elszenvedett részleges combizom szakadás, melynek teljes gyógyulási ideje bőven azok az időintervallumon kívül van, mint amit a Kyokai türelme már megengedne.
persze, lehet ezt végvonaglásnak aposztrofálni, mindenesetre ahogy Takanohanára sem a pályafutásának végét megelőző több mint egy éves kihagyásokra/visszalépesekre emlékszem, hanem a a presztizscsatáira Akebonoval és Musashimaruval, úgy Kakuryuról sem a 2020/2021-es év fog az eszembe jutni.
persze, ettől még bőven lehet, hogy csak én vagyok így ezzel.
Hihetetlen egy nap volt ez a 10. Terunofuji-n én is elcsodálkoztam, az a bizonyos fékezhetetlen daru-erő miért csak bizonyos meccseken jön ki nála? Mintha lenne egy végfok a testében, amit csak bizonyos napokon kapcsol be. Ma is csak néztem, és néztem, egy kifejezetten rossz formában lévő Shimanoumi hogy tud egy ilyen monstrum minden támadását kivédekezni? Persze, otthonról könnyen beszél az ember, de valóban fura. Akiseyama győzelmének nagyon örültem, eléggé megindult a lejtőn az előző 3 napon, de most még bármi lehet. A legjobban egyértelműen Takarafujit sajnálom. Őrült nagy arányú Make-Koshi lesz ebből... Takayasu pedig hihetetlenül komplex szumót használ eddig ezen a tornán. Nem erőből, lendületből nyeri a meccseit, hanem megfontoltan, taktikusan. Lehet, hogy most érett be fejben végleg? Mint ahogy Shodai-nál is volt egy ilyen pillanat, amikor egyszer csak szintet lépett. Bár egy torna alapján nem ítélkezek, főleg hogy még vége sincs.
Már írtam arról, hogy a mongol sumo - ja azért egy talány nekem, mert művelt egészen fantasztikus
dolgokat (pl. erő-emelő figura) és emellett ahogy kikapott Onosho-tól (eddig egyes-egyedül) és még,
ráadásul az ellene teljesen esélytelen Shimanoumi-tól is, az hajmeresztő volt. A hátralévő öt verseny-napon még - talán egyedül Takarafuji-t kivéve - mondhatni, a sűrűje jön szembe neki, habár való igaz,
hogy eddig a kollégája, Takanosho és a három Ozeki sem virít valami fényesen, de ezzel együtt is, ha
még egyáltalában, valóban aspirálna a promócióra, valamit valóban elő kellene hízni a csizmaszárból,
különben - ahogy írod is - könnyen lehet, hogy kevés lenne neki még 33 győzelem is ehhez (jogosan).
Ráadásul most még az a handicap se volt, hogy akárcsak Hakuho is útbaesett volna a cím / rang felé
vezető úton és lehet, hogy ekkora lehetőséget nem tud majd kihasználni .(?). Egyáltalán nem biztos,
hogy akárcsak a közeljövőben, még egy ízben adatik neki ilyen lehetőség és már ő se mai csirke (29).
Én ma Terunofujinál is úgy éreztem, hogy Shimanoumi ellen elfogyott a szufla, miután Shimanoumi minden támadását kimozogta. Egyelőre csak Takayasutól látni legalább ozeki szintű szumót.
hacsak nem történik valami fatális dolog, Takayasu ezt be fogja húzni. megérdemelten.
halványan reménykedtem egy Terunofuji yushoban, de most már inkább azon kezdhet aggódni, hogy ha meg is lesz a 9. győzelem, erre a pár napja tartó harmatos szumóra megapja-e az ozeki rangot.
Takakeisho maratoni meccse Takayasuval nem volt semmi, igaz, a meccsidő 80%-át egymás vállán pihegéssel töltötték, és persze ekkor már 100%-ra tudni lehetett, hogy Takakeisho veszíteni fog.
jelen állás alapján most mernék arra tenni, hogy májusban már sekiwake lesz a pár hónappal ezelőtti yokozuna aspiráns.
nagyon nem az én szájízem szerint alakul ez a basho, (főleg a tegnapi nap volt tragikus, gyakorlatilag mindenki akinek szurkolok vesztett) talán Asanoyama még megszorongathatja Takayasut, talán Terunofuji is elő tud kapni valamit az utolsó 5 napra, de ez egyre valószínűtlebebb.
Ez nagyon durva, szinte egy megalázó figura volt. Kettejük között a személyi adataik szerint 66 kg súly-különbség van (164 - 98). Enho úgy kapta fel Akua - t, mintha legalábbis egy kisgyermeket akart volna
ölben elringatni. Hihetetlen látvány volt, annyi bizonyos.
Ura lábsérülése miatt visszanéztem a tegnapi meccsük felvételét. Úgy ért véget, hogy Enho - hátrálva,
a bal karjára - oldalára esve érkezett a dohyo szegélyén kívül, eközben Ura - ahogy igyekezett Enho - t
kifelé taszigálni - előbb jobb lábbal kilépett a szegélyen kívülre, majd nagy lendülettel lezuhant a ring
mellé, ahol bal lábra érkezett elég kemény mozdulattal és ekkor történhetett valami a vádlijával. Elég
szerencsétlen mozdulat volt és a sérülésében nyilván nem kis szerepe volt annak, hogy már egyáltalán
nem azámít "pehelysúlyúnak". Enho, aki egy métermázsát se nyom, sokkal könnyebben viselte el bal-
oldalára érkezést és éppen a mai mutatványa tanúsága szerint, semmiben nem csökkent az egészen
varázslatos harckészsége.
A harmadik hasonló figura a most úgyszintén Juryo-beli Ishiura, aki kisebb mértékben ugyan, de szintén
felszedett valami súlyt magára (most 120-on-egynéhány kiló és ez szemmel is jól láthatóan, tekintélyes
izom-tömegként jelenik meg rajta és ez nagyon is érződik a hatékonyságán. Már egyáltalán nem ugrál
félre (henka) a szembe zúduló "harci bikák" elől, hanem állva fogadja és megfelelően kezeli is ezeket a
helyzeteket. Talán Enho - nak is valami hasonló metamorfózison kellene átesnie és akkor majd nem fog
olyan helyzetekkel szembesülni, mint ami a Hatsu alkalmával is megtörtént vele, méghozzá sorozatban-
A mai (8.) nap két olyan összecsapás volt, ami különösen érdekes volt - számomra. Az egyik, a Juryo-ban, a sokak által várt Enho-Ura összecsapás volt. Enho a szokásos "kottából játszott", sokmozgásos,
gyors, technikás birkózást igyekezett ráerőltetni Ura-ra, aki viszont - éppen a jelentősen gyarapodott
test-tömege okán, mindenáron az ebből fakadó előnyöket próbálta érvényesíteni. Éppen emiatt a két,
immár jelentősen eltérő törekvés miatt (szerencsére) nagyon küzdelmesre sikeredett a meccs. Végül
szerintem - totál döntetlenre végződött, mert még a legalább négy különféle kameraállásból vissza-nézhető ismétlés alapján is teljesen egyidőben ért dohyo-n kívül talajt Enho háta és illetve Ura lába.
Így Monoii lett a vége. A Gioyi előzetesen Ura - nak adta a meccset, így borítékolható volt, hogy az
ő személyes szavazata kire is juthatott. Szerintem az lett volna a méltányos döntés, ha újrajátsszák.
A bírók (sajnos) nem így látták, hanem - legalábbis többségileg - beálltak a Gioyi ítélete mellé-mögé.
A másik meccs a Terunofuji-Takayasu összecsapás volt. Takayasu - ahogy korábban is már említettem
- a szememben - a mongol igazi mumusa, rendszeresen legyőzi. Ráadásul ezen a mostani tornán úgy
tűnik, hogy rég - látott módon ihletett formában birkózik. Nos a mongolnak ezúttal sem volt hatékony
ellenszere a taszigálás avatott mestere, Takayasu - val szemben. Ha Terunofuji valóba Ozeki szeretne
lenni, már nem sokat hibázhat, mert-hogy biztosra mehessen legalább 9-10 győzelemmel kell zárnia,
azaz a hátralévő hét meccsből (a három Ozeki, egy Takanosho és három Maegashira elleln) legalább
hármat, de inkább négyet hoznia kellene. A mongol ezúttal, nálam amúgy azzal is leszerepelt, ahogy
az egyébként nagyon impotens módon, egysíkúan küzdő Onosho - tól (aki eddig, egyébként, egyes -
egyedüliként) kikapott. mert annak a visszalépő Hakuho-val szembeni másik pontját magam semmi-féleképpen nem sorolnám a győzelmek közé.
Végül, az előbbiek mellett Daieisho-nak úgy tűnik, hogy elege lett az eddigi lazsálásból, legalábbis ma
valami ahhoz hasonló produkcióval állt elő, mint amelynek sorozatos előadásával vitte a januári tornát.
Így talán még nem késő ahhoz, hogy a szégyenletesnél valamivel jobb eredménnyel zárhassa a Haru-t.
