Beton lépcsőt szeretnék fával burkolni. Mivel magasak a fokok eleve (19-21 cm), ezért valami nagyon vékony burkolat jöhet szóba, mert nem akarom hogy az első fok 23 cm-s legyen az utolsó meg 16 cm-es. A kérdés az hogy 5-6 mm-es rétegeltlemezzel le szabad e burkolni? A lépcső egyébként húzott (ráadásul nincs két egyforma alakú fok benne) és csak paupucsban járunk rajta, vagy mezitláb.
Nem arról van szó, hogy sajnálom a gyerökre :-) a pénzt, vagy nem lenne ennyi... Most van neki kölcsön-rajztáblája. Csak _feleslegesen_ nem akarok kidobni ennyit, ha úgyis csak 3-4 hónapig használná. A deformálódás meglep, ui. a szekrényekben is ilyen polcaink vannak (igaz, 15-16 mm-esek), és a terhelés ellenére se görbül.
Az a hátránya a darab deszkának, hogy ekkora felületen össze-vissza fog térben görbülni. Ennek hatására sem a vonalzó sem pedig az asztal nem tudja majd teljesíteni "kötelességét". :)))
A rajztáblakészítés külön tudománya az asztalosiparnak. Én azt ajánlanám - ha már mindenáron sajátkezűleg akarsz ilyesféle problémákat megoldani - hogy amíg nem jön össze az a 3200 Ft, a farostlemeznél jobb megoldásban ne nagyon gondolkozz. :)
Egyetlen hathatós megoldást ismerek. Galéria elbont, minden alkatrészt külön szalagcsiszológéppel (100-as papír) szálára megcsiszol natúrszínig és utána kedvedre pácolhatod, lakkozhatod és újra visszaszerelheted. Egy 20 m2 körüli galéria ilyentén felújítása kb. 4 nap egy kezdőnek. Előnye hogy nem olyan kilátástalan és sziszifuszi munka, mint a vegyileg kezelés, amelyet mindenképpen amúgyis csiszolás kell hogy kövessen. :)
A hidrogénperoxid olyan vegyiszarság, amely a fa szerkezetét is fokozott mértékben megviseli és az eredeti természetes színét is kigyakja. Sokáig ilyesféle anyagokat nemigen tanácsos a fa felületén hagyni és azt is kétségesnek találom hogy pácanyagok kivilágosításának ez megfelelő eszköze lehetne. Ezzel az anyaggal amúgy is csak rutinos szakmabeliek kűzdenek és a már bőrig csiszolt és színében öregedett anyag világosítása általában a cél vele. Úgyhogy kezdőnek én ilyesmit a helyedben nemigen ajánlanék. :)
Elméletileg persze hogy jó lenne (gondolom én....), de egy 18éves lány lelkivilága.... :-)) Az a helyzet, hogy ha felveszik a Műegyetemre, úgyis kell venni egy "rendesebb" Rotring v. hasonló rajztáblát. De most az előkészítőre megfelelne egy deszka :-) is, ami úgy néz ki, mint egy normál rajztábla.
Hát, ez elég vészesen néz ki. Nem biztos, hogy olyan sok volt az az ár.
Az auro-nak vannak fára használható lúgjai és szappanjai, amik talán világosítanak is. www.auro.hu aztán termékek aztán lúgok, szappanok. Biztos nem olcsó az sem.
a csiszolásra (és alul felül valamiféle megerősítésre mondjuk farostlemezzel, plusz esetleg a korlát cseréjére) közel hatvanezer forintos ajánlatot kaptam.. ez rengeteg! ennyiért egy új alapgalériát felépíttethetnék! hát ezért tartok én a csiszolástól..
Sziasztok! Van-e ötletetek, hol lehet kapni Bp-en max. félcollos vastagságú fenyődeszkát? Egy A3-as méretű kellene. A barkácsáruházakban csak 19 mm-eset árulnak, de az vastag, és főleg nehéz. Az ára egyébként rendben lenne. Rajztábla céljára kellene, amit készen lehet kapni 3200 ft, horror. :-)
Ha lakk is, akkor nem lehet megúszni a csiszolást.
Ha csak pác, akkor vannak ilyen világosító szerek. Pl. a hidrogénperoxid, de az veszélyes, meg nehéz is beszerezni ilyen mennyiségben és töménységben. Van könnyebben hozzáférhető is, de az most nem jut eszembe. Biztos mindjárt tudja valaki.
a 'lakásból otthont - a lakberendezésről' topicból irányítottak hozzátok, így most felteszem itt a kérdéskémet.
cseresznye vagy mahagóni páccal kezelt fát hogyan, milyen módszerrel lehet valamennyire visszaállítani az eredeti színéhez közelítő állapotba?
egy szobagalériáról van szó.. csiszoláson már gondolkodtam, de olyan összegért vállalta volna az az egyetlen ismerős, akit meg tudnék kérni ilyesmire, hogy letettem a dologról. pedig az volna az igazi megoldás, gondolom..
Koszi a valaszt, GPF. A meret adott, ugyhogy a 40 cm kicsi.
(Az "Asztalos" topicra sikerult ratalalnom eloszor, onnan masoltam a hozzaszolasomat; ott valoban regen volt hozzaszolas... Itt viszont tenyleg van elet!Megigerem, hogy legkozelebb nagyon figyelek, ha hozzaszolast masolok. :)) )
Gondolom a kipattogzásgátló az gépfüggő. Nekem a talpon van egy lyuk, pont ahol kiáll belőle a fűrészlap. Ebbe a lyukba lehet bepattintani egy átlátszó műanyag lemezkét, ami a talppal egy síkban lesz és nagyon közel kerül a fűrészlaphoz. Próbálok keresni képet.
Jók a túlméretezett dolgok, de más egy polc és más egy gyúródeszka. Ez utóbbit mozgatni, tisztogatni kell. Esetleg a fazék fölé tartani. Szóval egy ekkora bükk laphoz kell majd bicepsz.
"még nehezebb kérdés mint a körfűrész lapok fajtáinak kérdése."
Csak "vezérszavakra" lennék kíváncsi. Úgy sejtem, minél keményebb az anyag és minél szebb felület kell, annál kisebb fogméret és előtolás, de nagyobb fordulat (sebesség) kell.
"Én nem tudom hol lehetne a neten találni ilyen kérdéssel foglalkozó oldalt de majd vki csak linkel neked egyet."
Hát pont ez a baj, hogy nem találtam én se RTFM-et...
Aha, köszi. Ez kb. összevág azzal, amit kevés tapasztalattal és józan parasztmérnökésszel kiókumláltam :))
"Meg nagyon fontos a lap köré bepattintható kipattogzásgátló, ami nekem mindig elveszik."
Az milyen, hol van?
- a VF ragasztást csak azért említettem, hogy jelezzem, minél erősebb-ellenállóbb a ragasztó, annál jobb.
- a bükkhöz azért ragaszkodnék, mert a konyhában gyakorlatilag minden az. A konyhapult IKEA-s hossztoldott sűrűn ragasztott tábla, amely jól bírja a strapát.
- azért sem bánom, ha jó vastag a gyúródeszka, mert a leghigiénikusabb tisztítás az ha néhanapján lecsiszolok belőle pár tizedet - és "jut is marad is"
-kész darabban azért nem gondolkodom, mert bár biztosan a legolcsóbb megoldás, de mint minden ilyen tárgy mindig a minimumot teljesíti, én meg szeretem a nagyvonalú, túlméretezett dolgokat. Hosszú távon (szerintem) bejön. (Éppen a konyhában) csináltam polcokat bükk lépcsőlapból például. Statikailag tök felesleges ilyet tenni a fűszeres fiolák alá, stb., de nekem jó ránézni...
Elkanyarodtam.
A kérdés:
"DE! ezt a hevedert nem szabad teljesen beragasztani, mert a teljes ragasztással pont az ellenkezőjét éri el az ember mint amit szeretne.. "
Hogyan _nem kell_ teljesen beragasztani ezt a hevedert? Ezt nem értem.
Azt sem tudom, hogy az IKEA-s munkalap gőzölt bükkből van-e? - bár vlsz. igen, legalábbis nem túl világos a faanyag.
A fenyő alkalmasabb erre a célra, mert ilyen felhasználásra a hazai fafajok közül csak a bükk felelne meg az is csak gözölt verzióban (van ilyen nem különlegesség!:)) de a bükk még gözölt változatban is nagyon tud vetemedni, és mivel itt nem kevés felület van, el is fog!
Tehát neked borovifenyő, vagy vörösfenyőből készült táblát kellene beszerezned (van ebből is rétegragasztott változat, ami csekély vetemedéssel bír!)
És rá kell tenni a hírnijére (bütü:)) azt a keményfa alkatrészt amit szakmailag hevedernek mondunk. Ez fontos mert ez tartja kordában a lapot biztonsággal, hogy el ne vetmedjen! DE! ezt a hevedert nem szabad teljesen beragasztani, mert a teljes ragasztással pont az ellenkezőjét éri el az ember mint amit szeretne.. Vagyis esély van rá hogy ettől fog elvetemedni a tábla!
Lehet még úgy tuningolni a gyúródeszkát, hogy a tábla mindkét oldalát (amin a vágásokat fogják eszközölni metéltgyártás közben:)) szintén gőzölt bükkbül kell kiképezni a fokozott igénybevétel miatt amit a metéléskor kap a tábla.
Nagyon fontos még, hogy a fa csomóit ki kell foltozni a használat előtt, mert mivel folyamatosan szervesanyaggal dolgoznak a táblán a "morzsalék" beleragadhat a különböző fahibákba (kitöredezett csomó egyebek) és ott hamar be tud indulni mindeféle biológiai folyamat (magyarul gombásodik, rothad...)
Tényleg, miért is akarod főzésálló ragasztóval ragasztani??? Szerintem sosem fogod kifőzni a táblát:))
Más.
a konyhai faeszközök nem véletlenül vannak gőzölt bükkből! Most nem térek ki arra, hogy különböző egzótákat is lehet használni, mert ezek vagy drágák, vagy nincsennek is:))
Azért mert a szóbajöhető fafajok közül a bükknek van az egyik legkevesebb csersavtartalma, míg pl a tölgy ilyen szempontból nagyon nem jó...
Ez azért fontos, mert az élelmiszerek a bennük levő nedvességgel ki tudják "szívni" a csersavat a fából, és akkor szépen megesszük a kajával együtt... Azt nem tudom, hogy miért is rossz ez nekünk, de nem is kerestem külön magyarázatot erre, hanem elfogadtam azt amit anno a szakkönyveim írtak:)
