Persze a főtengelye kotyog kicsit a mienkének, olyan 0.1-0.2mm. (Namost ha erre valaki felkapja a fejét sikítok, még a vadi új Bosch gépem tokmánya is többet kotyog ennél).
Az állítható magasságú és dönthető asztalának a derékszögével van egy icipici lógás, de szvsz még pár fokot sem ér el, egy tizedmillis papír bejlaggal teljesen derékszögű lett.
A talpa, ami asztal is lehet egyben viszont teljesen derékszög.
A próbát egy Z alakra hajtott dróttal végeztem, amit a tokmányba fogva és megforgatva (kézzel) minden hiba extra módon látszik.
Persze nem ugyanaz a kategória mint a nyolcvanöt kilós ipari gépem, de annak az ára kábé huszszorosa ennek -használtan!
ha gervago kezifureszt akarsz venni, akkor mindenkeppen olyat vegyel, aminek kvazi fuggoleges nyele van, nem az a vizszintes seprunyel. ezt legalabb van eselyed merolegesen tartani.
mas: amit en vettem, annak kiderult hogy van egy buzi lakk a pengejen (gondolom hogy ne rozsdasodjon amig kinabol hajon ideer), ami allatjol tapad minden faban. az also 3cm-n mar lekopott, de amint beljebb erek megszorul. Mivel lehetne lemosni? nitrohigitot probaltam, nemjo. vagy csiszoljam meg?
Először is el kellene döntened, hogy miket akarsz csinálni a közeljövőben. Másodszor inkább kevesebb cuccod legyen egyszerre, de azok jó minőségűek legyenek.
1. Gérláda. Szerintem ebből olyat érdemes venni, ami nem is gérláda, hanem ami fogja a fűrészt és különböző szögekben állítható. Ezt mondod alumínium öntvénynek? Ez majdnem kiadja a 10 ezres keretet. De bútorok készítésénél nem nagyon lesz rá szükség. Képkeretekhez, díszlécekhez lehet használni. Ez tartalmazza a fűrészt is, ami elég jó finom munkákhoz.
2. Szerintem véső eleinte nem kell. A méret egyébként megint függ attól, hogy mit csinálsz. Egy kis ékszerdobozhoz pici kell, míg egy nagyobb szekrény ajtajába a zsanért bevésni nagyobb kell. De ma már ritka a bevéső zsanér, kivetőpántot szoktak helyette használni, ahhoz meg nem véső kell, hanem erdészfúró.
3. Párhuzamszorítóból sok kell. Kicsi-nagy, mindenféle. A gagyinak két baja tud lenni. A nagyobb az, hogy ha megszorítod, lecsúszik és mintha nem is szorítanál. A kisebb az, hogy nem simák a szorító felületek, ezért könnyen nyomot hagy. Szokott rajta lenni műanyag alátétke, ami elveszik illetve szétroncsolódik a 3. szorításkor. Meggondolnám a hevederes-racsnis szorítót. De párhuzamszorító kell.
4. Csapolósablonból jó az a tüske, amiről nemrég volt itt szó. Az pár száz forint. A 10 rongy körüli profi sablon helyett inkább ilyen tüskéket és fúróállványt vennék.
Gépeid mik vannak? Bár a jobbak nem nagyon jönnek ki ennyiből. De hátha.
Nekem noname gérvágó fűrészem van, 5000 Ft volt, nagyon meg vagyok vele elégedve. Inkább nézegesd meg azokat, sokkal könnyebb használni, mint a ládát és illesztőfűrészt külön.
Vésőből szerintem jobb a 4-5-ös készlet mert úgyse lesz akkora, amekkora éppen kellene.
Csapolósablont nem használok, vettem egyet, de nehézkes volt, azóta szabad szemmel fúrom a lyukat az élbe (mélységhatárolóval) és csapjelölő tüskével jelölöm át. 10 ezer forintért egyébként is minimum gyémántberakásosnak kellene lennie. :-)
Ötleteket nehezen tudok adni, mert nem írtad le, hogy milyen jellegű dolgok érdekelnek. Itt van két kép a házi műhelyemről, hátha segít:
1.Gérláda-illesztőfűrész. Gérládából inkább alumínium vagy rétegelt lemez? Mekkora méretűt(minél nagyobb annál jobb?)?. Fűrészből milyet?
2.FaVéső ebből mekkora méretűt érdemes beszerezni mondjuk 2 darab esetében általános barkács célra?
A Bahco, márkát ismeri valaki
3.párhuzamszorító ebből mekkorát érdemes, és milyet? Érdemes a drágábbat vagy jó az olcsó is? Az egykezes szorító beválik a használatban?
4.Csapolósablon(ha ez a neve) köldök csapoláshoz való, 10 rongy körül láttam "profi" kivitelüt. Kell ilyen, ha házilag szeretnék majd egyszerűbb bútorokat készíteni(fúróállványom nincs)?
Szívesen veszek még ötleteket hogy mit kérjek(egyelőre szinte semmi asztalos cuccom nincs, csak alap barkács szerszámaim), ha tudtok konkrét márkát, típust írni az még jobb lenne.
Kösz
Vikusz
Az eredeti stílusok korszaka 1848 után lezárul. Ezt nem Te és nem én határozzuk meg, hanem így van és kész. Azzal egyetértek hogy a szecesszió alatt született jónéhány tetszetős - sőt! giccsesnek egyáltalán nem tekinthető - darab de az mégsem eredeti stílus csak az eklekticizmus egyik ága.
"Minden utánakövetkező irányzat márcsak "eklektikus" így újat igazábol nem takar. Ilyenek neobarokk, ó-német, szecesszió, thonett, stb.). "
Hááát, nem b@szogatásképpen, de a szecesszió (jugendstíl, art nouveau, arts and krafts a klf. régiókban) tekintetében azért vitatkoznék!
Mert hát milyen régi stílus kiragadott elemét lehet megtalálni mondjuk a párizsi Metropolitain földalatti öntöttvas lejáróiban pölö.De lehetne még sorolni.
Igaz, egy nagyon rövid stíluskor ez, mindössze harminc év, de hihetetlen gazdag.
Van egy katalógusom, ebből a korból való bútorokkal.
Ha azokban felfedeztek bármit, amit előtte is csináltak bútorokon........
Időközben találtam a fiók mélyén valami régi, összegyűrődött csiszolópapírt. Az az 1200-as követ olyan jól vitte, hogy azzal már nem lesz problémám. Csak kár, hogy nem tudom, milyen papír lehetett.
Ha egy asztalosműhelyben nősz fel és abban a tulaj (a nagypapi) egy nagyon profi asztalos és az érdeklődési köröd kölyökként is idevág, akkor nem tudtad nem észrevenni az ilyesféle (szerszámélezős) kunsztokat, mint ahogyan más kunsztokat sem. :))
Erre is jó de igazán a fenés lenne itten' a fő feladat. A durva kő esetében egyetértek, de a finomabbnak már neigen ez a feladata. A profik 3 finomságú követ használnak. A fenés folyamatában az utolsó és egyben legfinomabb kő használata közben kis időre forróvízbe mártják az acélt és úgy "húznak" utána. ;)
Arra való, hogy mikor a vésőt, gyalukést köszörűvel megköszörljük (csak szépen magyarosan...:)) akkor a véső élén kialakul egy sorja amit ezzel az eszközzel kell megszüntetni, úgy, hogy a vésőt huzogatjuk-tologatjuk az eszközön elöször a "homlokán" majd a "hátán" addig míg ez a sorja teljesen el nem tűnik:)
Szerintem nem sok.. újat lehet venni kb 1000-2000 ft-ért... házilag meg szerintem írtózatos meló, egyetlen járható utat max a kőfaragók-sírkövesek felkeresése jelenthetne, de szerintem amennyiért felcsiszolnák abból lehet, hogy több követ is lehetne venni...
Nekem a fenőkövem 15 éve van meg és eddig alig van rajta valami kopásnyom, pedig nem hobbiszinten fenegetek vele:), és azt sem hiszem, hogy a csapatomból az emberek valami specialisták lennének a fenésben:)
Van csiszológép, de sajnos jól elnyűtt talppal, tehát nem tudom, hogy azzal érdemes-e nekimenni. A kinagyolás annyiban nem probléma, hogy azt fémreszelővel el lehet végezni, bár ilyenkor az teljesen ki is kopik; igaz ilyenre nem sokszor van szükség. Csak utána van a baj, mert a keletkezett mély barázdákat már alig lehet eltűntetni.
Csiszológépekhez szokott lenni vászon alapú, az nyugodtan nedvesíthető (-ésszel nem vízalatti használatra) -Ha van csiszológéped is, az lenne a leg tisztább ügy.
A fenőkövek egyengetése valamiféle símább betonon jól hagzik. A papim régebben mindegyikből kettőt tartott és emléxem hogy az azonos finomságúakat egymással dörzsölte össze. Monjuk' ha a közepére centis gödröt gyártottatok azt a jóisten se gyakja ki. Egyébként én úgy emlékszem, hogy mindig a kő szélén fenünk és közben forgatjuk. Nem a közepén taszajtgatjuk azt a vasat (kampó szöveg. úgyis mindenki azt csinálja)! :))
Egyébként valami vászon lenne jobb a papír helyett. Mondjuk valami SIA gyártmány. :)
Valaki tudna tippet adni arra nézve, hogy hogyan lehet a szabálytalan felületű fenőköveket kiegyengetni? Már próbáltam csiszolóvásznakkal minden féle durvaságban 100-as érték alatt, de a 30-as túl nagy barázdákat húz, azon felül pedig mindegyik max. 10 húzásig bírja a kövek alatt, aztán kikopik. Valahol a neten a vizes papírt ajánlották, a 80-as durvaságút, csaképp én itthon olyannal még nem találkoztam. Vagy esetleg az eladók nem tudják, hogy amit árulnak, az vízhatlan is? Kipróbáltam egy két papírt, de az összes felpúposodott a végén. Valaki azt is pedzegette, hogy betondarabon kéne csuszkorálni őket. Ez a dolog vajon működhet? Vagy mi lenne a jó megoldás? Szilikon-karbid por? Esetleg próbálkozzak kőfaragóknál?