A VONás és a VAN közt magánhangzó különbség van, s ez nem lehet véletlen... És bizony nem is véletlen, mert a VONás húzni, vonni jelentésű, a VAN pedig létezésről szól. Nem lehet őket összekeverni. Más szóval: Miért lett a számnevekben a VON gyökből VAN? Ez számomra megfejthetetlen, és válaszra szorul.
A legegyszerűbb válasz: Nem változott semmi, hanem tényleg VAN van a számnevekben, és @Igazság80-nak van igaza.
Gondolkodjunk. Azt írtad a 2345-ben: "Ahány ilyen vonalat húztak pl. egymás alá, az annyiszor tizet jelentett."
Igen. Most ezt a képet nézzük, hogy hat ilyen tizet jelentő vonal látható egymás fölött. Mit mondunk, hány vonal látható a papíron? A válasz: hat VAN.
Amikor azt halljuk, hogy valakinek sok VAN a rovásán, (és nem azt, hogy sok VOn(al)) azt jelenti sok vonal (strigula) van húzva. (pl. ennyivel tartozik a kocsmában...)
FLUESCO : olvad, folyóvá lesz (elfolyó/szétfolyó) ------- FOLYÓSKA a konkrét és pontos magyar hangalak, amit elváltoztattak ilyenre. A többszörös magyar toldalékolás/ragozások már eleve benne vannak a szóban. Sok hasonló "folyós" szavuk kezdődik "FLU" módon. A "FLUX" verzió is ide tartozó, a FLUO = FOLYÓ szavunkkal, ennek magyar szónak a módosítása ez.
Az angol FLOW : folyás, ömlés ---- FOLYÓ szóból eredeztetve.
JUVENTA : ifjúság, fiatalság, ifjúkor és úgy eleve fiatal emberek----------- Egy az egyben a magyar nyelven már többszörösen ragozott JÖVENDŐ szavunk módosítása és elváltoztatása.
Hiszen a JÖVENDŐ nemzedékről beszélünk. magyarul kommunikálunk és szövegelünk itt végig természetesen.))
SEDES : szék, ülőhely, lakhely, lakás, tartózkodási hely, a hely ahol van valami, törvényszék -------------
Látható és megállapítható hogy itt egy az egyben a SZÉKES szavunkat változtatták át már magyarul ragozottan ilyenre. Valamiért a K hang helyett egy D hangot írtak át oda most az ilyenkor gyakori C helyett, de ez sem terelheti el a figyelmünket arról hogy itt újfent egy készre ragozott magyar szóból "építkeztek"
PITHAULES : dudás ------- Persze-persze csak ha jól megfigyeljük az önkényes elváltoztatását a már magyarul többszörösen toldalékolt szónak, akkor észrevehetjük hogy ez konkrétan a FÜTYÜLŐS szavunk lesz átmódosítva. Ami látszik az azért látszik.)) Bár nálunk a dudaszó az harsan leginkább, mi így mondjuk ma ezt...
De ezek nem mindig ugyanazok a szavak végein. A FALU-N és a FALVÁN viszonylatában valóban helyraggal van dolgunk, és a V ebben az esetben tényleg vendéghangként funkcionál.
Viszont ezen példáknál már a létigével vagyunk kapcsolatban :
JÁTSZ-VÁN ----- játszva VAN LÁT-VÁN ------ látva VAN Vagy ha úgy cselekszünk hogy TUD-VÁN bizonyos információkat teszünk meg lépéseket, akkor TUDVA VAN ez és az, eszerint döntünk. A VÁNY is ilyen, egy KIADVÁNY esetén az van tömörítve hogy KIAD+VAN , azaz KIADVA VAN. Ami NYIL-VÁN-OS, annak is az a lényege hogy a hozzáférés nyitva VAN , és nem a "nyílon" tevékenykedik bárki.
Ja és még egy érdekes: a VAN szó mintha már eleve hordozná ezt az "N" helyragot, mintha már a létigének a szó végén már része lenne ez...
EVOLUTIO : kifejtés, kifejlés, kifejlődés ---- Evolúció néven ismerjük,, ELVÁLÁS szavunkból lehet ez az egész, ilyenre módosult el. Persze a VOL máskor a latinban inkább FÖL szó lesz.
QUAERITO : tudakoz, keresget, keresgél, kérdezget valami felől ------- KERÍTŐ a pontos hangalak amit odaát elváltoztattak ilyenre. Duplán ragozott már magyar nyelven.))...
CURVUS : hajlatos, görbe, görbített, ívületes ----- a konkrét és pontos magyar hangalak a KÖRÍVES lehet már így szépen készen és a nyelvünkön toldalékoltan. Az angol CURVE ugyanez a dolog, KÖRÍV(E) jelentéssel. A szavainkat később elváltoztatták ilyenre.
Ez konkrétan és ragozottan már a GYEPÁLÁS, és a GYEPÁLÓ szavaink lesznek. Mi ma már ezt úgy ismerjük, mint elver/elpáhol valaki valakit. A GYEPkaróval, azért ez a neve a műveletnek. A GYEPŰ, GYEPŰZ, beGYEPŰZÉS szavakhoz köze, melyek alapja a GYEP szavunk, ami a GYOPár szavunk része is, itt minden színmagyar.
DEPASTIO : legeltetés, legelés ---- GYEPES(z) -TŐ, a repesztő mintájára, GY hang hiányában D a kezdőhangjuk, bár egyébként is szerették elmódosítani az eleve magyar ragozású szavakat.
DEPRESSUM : lenyomja/lenyomott ------ Itt már szó sincs gyepről, pedig ugyanúgy kezdünk. LE-PRÉS-elt szavunkból van az egész, megfigyeltem hogy a LE szavunkat gyakran "DE" kezdéssel használják előtétnek igék előtt. Biztos át kellett írni a kezdőhangot, nehogy túl feltűnő legyen.)) De észrevettük/figyelünk ám.
MARCUS : római előnév, nagy kalapács ---------- Ez pontosan és konkrétan a már magyar nyelven készre toldalékolt MARKOS szavunk átváltoztatott megjelenése...
VIRGO : szűz, szűzleány, ifjú nő ----- VIRÁG szavunkból az egész, egy hasonlat ez a történet . Mivel a VIRGULTUM az már: bokor, cserje, harasztos hely------ VIRÁGOLT helyek, VIRultak. Persze a virág szavunk más módokon is látni lehet náluk, nem csak ez a figura létezik.
VORAGO : örvény ----- Ez egy az egyben a magyar FOROGÓ szó átírása ilyenre. És igen, az örvények ezt teszik éppen. Magyarul teszik meg.)) Nyelvünkön toldalékolva teljesen készen lévő szót örökölt meg a latin nyelv, majd később a helyesen írt/ejtett magyar hangalakot elváltoztatták.
SPRÉTOR : magvető---- ------ igen erős mássalhangzó-torlódás esete forog fenn.)) De azért észrevesszük hogy ez pontosan a SZAPORÍTÓ szavunk eléggé átdolgozott kiadása. SPORADICUS : szétszórt---------- azaz multi toldalékolva ez a SZAPORODÁSOS szavunk pontosan, de ez azért jó mert a hangalaki átírások ellenére kiválóan látszódnak a szóban az egymás után következő magyar ragozások . Ami szétszórt az másképp mondva szaporodott/szaporított, szétszórt magokra különösen igaz ez...
Igen, értem azt hogy 10-eseknél áthúzzuk egy vonallal a történetet és emiatt passzol is teljesen a képbe a számjegyek végén az --VEN és --VAN = VON szó , csak szerintem akkor is ez a létige, a VAN szó itt a magyar nyelvben. Ettől még logikusan a VON-ból is képezhették mondjuk a tízet a csuvasok és stb...
A kettő párhuzamosan is mehet egymás mellett. Ki miből képzi a magáét. A HÚSZ szavunk viseli ezt nálunk, a HÚZ képzéséből létrejőve. De a HAT-VAN esetén a 6-dik vonalnál járunk, éppen HAT-VAN ebből áthúzva nekünk. A magyar nyelvben a -VA --VE -VÁ -VÉ továbbá a -VÁNY és --VÉNY, illetve a --VÁN és --VÉN vagy épp a --VAL --VEL toldásaink szinte mindig a létigével közösíthetőek.
Ezért is gondolom hogy most is erről van szó, ugyanúgy beleillik a képbe mint a VONAL dolog. 8 VONalnál épp NYOLC-VAN belőle húzva, (épp a vonalból) és ezért NYOLCVAN a számjegünk. Mert 8 VAN belőle !
És volt HET-VAN is régen. Meg nagyon rég TÍZVAN és HUSZVAN is ! A HUSZ-ON variáció meg helyragos, HÚSZON TÚLI számok, de még 30 előttiek...
"Ez nem a VON szó a számjegyek végén, hanem a VAN."
Nekem ez is elfogadható, de a "kép", amit leolvasunk vonalakból áll, s én ezért eredeztettem a VONal szóból a -van, -ven toldalékot. Annál is inkább, mivel semmilyen szorzásra, nullára utaló jel nincs a szóban, hanem egyszerűen azt jelenti a nyolcvan, hogy nyolc vonal.
"Az egész dolog felderítését és dokumentálását V. Csaba végezte el,"
Régen olvastam a könyvét és a nullás dologra nem emlékeztem, de most utánanéztem, és igazad van, a lascauxi barlangrajzokon is megtalálta a nulla jelét.
Ez nem a VON szó a számjegyek végén, hanem a VAN. HETVEN az 7-szer 10. Azaz tízesből HÉT VAN. A HÉT VAN összevonása HETVEN. Még az írott nyelvünkben is látni leírva a számjegyeket VAN véggel leírva, például HETVAN formában a mai HETVEN.
Ráadásul a hatVAN, nyolcVAN végin a konkrét VAN szó VAN elhelyezve , a többinél csak hangrendi okokból lesz VEN...
A vonás szó köszön vissza a -van, -ven, -von utótagban, ezt jól látod.
A régi számírás a pont-vonal számírás volt. Néha a pontot rövid vonással helyettesítették, de a lényegen ez nem változtat.
Később amikor "szétírták" ezt a rendszert, vegyes írásmódok jelentek meg mindenféle egyéb jelekkel tarkítva, majd a késő középkorban Európa áttért az "arab" számokra, ami egyébként nem más, mint a felismerhetetlenségig elváltoztatott pont-vonal írás, annak minden belső logikáját nélkülözve.
Ezért dívik az a tévképzet, hogy régen nem ismerték a nullát.
Ez nem így van!
A pont-vonal írás helyiértékes írásmód, amiből egyértelműen következik, hogy a nullát igenis ismerték és használták. A helyét üresen hagyták, ez jelentette a nullát.
Az egész dolog felderítését és dokumentálását V. Csaba végezte el, kiváló elődök nyomán és őket becsületesen idézve.
Erre az állatra, ha felülsz, lenget-lóbál > (aki) lóbál-og-ol > lób’-agol > LOVAGOL > LÓ
Kulcs-szó: „lóvá tesz”= becsap, azaz szédít, vagyis „lóbál”. Lásd a „ne szédíts!” szólást!
bele-lovallja magát: heveskedik, azaz elveszti a fejét, bele-„lóbálja” magát.)
Ide veendő még a LÓDÍT ige is: hazudik > becsap, vagyis lóvá tesz
---------------------
Számok
20 - húsz
A szó azt mondja: ha együtt volt kétszer tíz az összegyűjtött dolgokból, akkor a jelöléseit egy újabb vonással keresztben áthúzták: húzás – húsz-as -- HÚSZ
( Az angol score = húzás, és jelenti a húszat is!)
(A francia nyelvben húszasával számolnak: 80 = négy-húsz, quatre-vingts)
30. A harminc másképp alakult, mint a további tízesek: értelme szerint „hárman (vannak)-tíz”,
hárman-tíz: (összevonva: pl. hárman-tíz-kettő) – hárman-tz-kettő,
harmin-c-kettő, innen: HARMINC (a gyors számolás következményeként)
40-50-60-70-80-90
Vonások, mint mennyiségjelek után: négy VON, öt VON, hat VON, stb.
Ebből, a dallamosságnak megfelelően: negyven, ötven, hatvan, stb.
Ezután szóban is ez lett a számolás módja.(A török on = tíz, esetleg ebből van.)
"Negy-VEN, öt-VEN, hatVAN, nyolc-VAN ----- 8 VAN toldva egy nullával, vagy 8 VAN szorozva tízzel..."
Régen nem ismerték a nullát, így ez a megoldás elvethető. A szorzás elvben elfogadható, de sehol sincs arra utalás, hogy ami VAN (pl nyolc van) azt mivel kell szorozni, és szorozni kell-e, vagy osztani.
Többen használtak számjelölésre vonalat, vagy vonalat és pontot, vonalat és más geometriai alakot ahol a vonal egyet, (egyiptomi) vagy ötöt (Mayáknál) vagy tízet (ó-kínai és föníciai) jelentett. Könnyen lehet, hogy a -ven, -van toldalék eredetileg a VONal / VONás szó gyöke.
Joggal keresték TA-POLCÁN (!) ezeket a VASakat. Ez a TÓ POLCA ugyanis, ide készítették ki az akkor még csak LÓ-S emberek VASAIT.)) Ez volt a patkó! )) Mikor elkezdték patkolni a lovakat, a LÓS ember hirtelen LÓ+VAS lett. Csakis ez lehet a magyarázat mindenre.))
V mint vendéghang létezik természetesen, de nem a VÁNY, VÉNY toldalékolt szavak esetén. Egy szórVÁNY szó nincs meg régről V nélkül. De továbbra is a VAN szó toldalékként való felhasználását látom mögötte.
NY nélkül amúgy ugyanez számjegyeinken is megtalálható:
Negy-VEN, öt-VEN, hatVAN, nyolc-VAN ----- 8 VAN toldva egy nullával, vagy 8 VAN szorozva tízzel...
"Ez akkor lehetne valós állítás, ha egy mássalhangzó hangunk mindössze egyetlen jelentéssel bírna, ami meg egész egyszerűen nem igaz."
Már vagy százszor leírtam, miért nincs egyetlen jelentése egy hangnak. Még konkrét szavaknak is többféle jelentése lehet, milyen alapon várod el, hogy egy hangnak egyetlen jelentése legyen?
Az angolban különösen sok olyan szó van, melyek ugyanúgy, mint a hangok egész fogalomkört jelentenek.
Pl. WALK: 1. séta
2. kézbesítő körút
3. fasor, sétány
4. járda, gyalogút
5. baromfiudvar.
CLOSE: 1. csuk, zár
2. sikátor, köz,
3. zsákutca
4. befejezés
5. közel
6. fülledt, levegőtlen
7. tilos
8. tömött
9. hű
10. zárkózott
11. takarékos zsugori
12. alapos
13. pontos
Láthatod, hogy egész fogalomköröket jelent ez a találomra hozott két szó, s csak a szövegkörnyezetből derül ki a konkrét jelentésük. Megj. A különböző jelentések közt van tartalmi kapcsolat. - Ahogy a hangok jelentésénél is...
"De a -VÁNY és --VÉNY toldalékunk esetén sok esetben indokolatlan volna a V használata ha csak vendéghang volna, mert ugye ez alapvető funkcióját tekintve a beszédünket könnyíti meg, a gördülékeny kiejtést"
Jól látod!
A V nem vendéghang, hanem része a toldaléknak/gyöknek. De, ha része, akkorf annak oka van, s ez nem lehet más, mint a V hang jelentése. (Ugye, az -ÁNY gyökben nincs V hang.)
Megint egy közvetett bizonyítékát látjuk a hangok jelentésének.)
"LÓ és LOVAS : olvastam már "nyelvésztől" olyan baromságot mikor valaki a VAS szót itt komolyan vette.))"
Most már értem, miért keresett valaki vasat Tapolcán a tavas-barlangban...:D
