Két gyermek számára szeretnék hintát készíteni. Első körben 60X60-as vasvázat terveztem, melyet 20-as lécekkel borítok be, fa imidzset adva neki. Azonban az OBI most akciósan hírdet 90/90-es impregnált 2100-as gerendákat. Úgy emlékszem 1500 pénz körül van darabja.
Kérdésem, hoyg szerintetek ebből az anyagból 10évet kikszolgáló hinta tesztet lehet-e és erdemes-e csinálni.
Hinta lábakat be kell-e betontuskóba ágyazni és süllyeszeteni a földbe, vagy elég egy 150X150-ös talp?
Hogy európában az egyik legnagyobb volumneű légzsákgyártó üzem itt van Mo.-n!
Én voltam is ott, valami szgépes munkánk volt ott, ők gyártanak az auditól a seatig szinte minden európai márkának, csak már azt nem tom, hogy a Bosch hatvani telepe volt-e ez, vagy a Vecsés melleti gyár, aminek nem tom a nevét már.
Nagy ötlet ez azért, gondolom a technológia sem egyszerű, valószínűleg nem véletlen, hogy az 50-80 év fejlesztés alatt a nagy szerszámgépgyártó cégek ezt nem találták fel. Kellett hozzá egy zseni...
5msec alatt le kell fékezned egy fűrészlapot és legalább egy tengelyt.Ha nincs a rendszerben kupplung, akkor a motor forgórészét is.
Ha mindet együtt vesszük, akkor ez minimum két kilogramm.
A lassulás iszonyatos.Ekkora lassulással ekkora tömeget megállítani iszonyat nehéz úgy, hogy ne károsodjanak a fém alkatrészek, tengely, motor forgórész, csapágy...
Az érzékelés egy amatőr, elektronikával foglalkozónak is viszonylag könnyű, de megállítani a cuccot.....
Most utánaszámoltam:
A körfűrészek kerületi sebessége olyan 40m/sec körüli.Ezt lassítjuk nullára.
a=dv/dt
dv=40m/sec
dt=0,005 sec
a=40/0,005=8000g!!
Ez azt jelenti, hogy a leállítani kívánt test tömege pontosan ennyiszeresére növeli a keletkező erőket.
Az adott példában két kg-ot saccoltunk, ez tehát valahol 16 tonnát (160kN erőt) feltételez.
( a számítás természetesen az adott géptől nagyban függ, de a problémát érzékelteti)
az világos, hogy hogyan érzékeli, le van írva, rferi ezért akarja otthon megcsinálni (szakmába vág : )))
A feszültségingadozást figyeli. Amint hozzáér a fémhez a tested, megváltozik a fűrészlapba vezetett feszültség. Ezt baromi gyorsan lehet érzékelni, aztán még 5ms a megállásig -> mehetsz ragtapaszért, de az ujjad megmarad.
Megáll ÉS eltűnik, mindkettő történés fontos szerepet játszik a szerkezet védelmi mechanizmusában. Valamilyen gumi (vagy más massza jellegű) anyagban fékeződhet le, mert a fűrészlap nem károsodik, vissza sem pattan, csak elnyeli az anyag az ütközési energiát.
Kazettát kell cserélni minden esemény után, gondolom ezt az anyagot is megviseli a fűrészlappal való ütközés.
A dologban nem az az érdekes számomra, hogy hogyan tűnik el, vagy áll meg, hanem, hogy hogyan érzékeli, hogy ezt kell tennie. A virslit vágni sokkal könnyebb, mint a fát, tehát mondjuk nem lehet figyelni, hogy megakad-e.
Bamultam en is nagyon, de nekem ugy tunik, hogy a lap nem megall, hanem leesik. persze ok azt nyomatjak hogy megall, mert az jol hangzik, meg olyan irracionalis. de a kepek alapjan a lap eltunik, nem megall.
Ha nem csak ezegyszer akarsz ilyet csinálni, akkor azt hiszem, mégiscsak érdemesebb lenne venni egy fúrógépet, á párezer forint, sokkal könnyebb lesz az életed vele.
Eddig azt hittem, hogy soha nem lesz gyalugépem, de a teszkógazdaságos Bristool gyalunak 3500 forintért nem tudtam ellenállni. Eddig 8 szál szőrös 5x5 ös lécet gyalultam meg vele, de még mindíg működik. 2 kés van benne és 16ezret pörög, ha ez mond valamit...
A fúrókalapács kb. 900-as pörög percenként, ami fafúráshoz nem túl sok (az enyém ennyit pörög, Bosch GHO 2-26 DFR). Ki kell próbálni, ha nem tépi nagyon a fát, akkor jó. Ha lassan nyomod rá, akkor működhet.
Ha a motor aszinkron, akkor csak annyi történik, hogy 3600 ford/perc helyett 3000 ford/percet szeretne elérni a motor ( a tényleges fordszám ennél kisebb, mert nem szinkron, hanem a-szinkron motor).
Ha meg soros, kefés, ún. univerzális motor van benne, akkor szintén mindegy, mert annak a fordszáma meg nem is függ a frekitől, egyenárammal is elmegy, ezért univerzális motor.
én sima fúrógéppel szoktam pánthelyet fúrni (forstner fúrófejjel).
Sztem itt nem annyira fontos, hogy tizedmiliméter pontossággal fúrd ki a lyukat, egyrészt úgyis felcsavarozod még a pántot, másrészt a pánt maga is hajlik egy picit, be tud állni megfelelő állásba.
Annyi a lényeg, hogy központozd elő a felmért pozíciót (csavar, kalapacs), aztan alacsony fordulaton elkezded fúrni, látni fogod, ahogyan elkezdi lekapni a fej a bútorlapról a műanyagot (vagy marni a fa felületét, ha tömörfával dolgozol). Ha csak az egyik oldalon szedi, akkor kicsit igazítasz a tartáson, hogy körbe-körbe mindenhol szedje...amikor ez a pillanat megvan berögzíted magad és (még mindig alacsony fordulaton) kicsit határozottabban nyomhatod neki, amíg el nem éred a kívánt mélységet.
Nem kell félni, apró, finom mozdulatokkal nem lehet elrontani. Ha bizonytalan vagy, próbálkozz egy darab hulladékon, amíg rá nem érzel.
Namost, hogy a fúrókalapácsod nem üt (rángat) nagyon oldalirányba esetleg, azt ki kellene próbálni, de nem hiszem, hogy probléma lehet.
Szerintetek egy kisméretű ipari bosch fúrókalapács(sima fúrásra állítható), ha egy "normál" tokmányt teszek rá alakmas-e arra, hogy állványba fogva pontos furatokat(kivetőpántnak) készítsek vele, vagy az elektropneumatikus gép nem annyira precíz hogy erre jó lenne?
Rajtuk keresztül is megrendelheted ( a legtöbbjétől). de ne csodálkozz majd az árán, mert kb 5000-15000 ft között adják... nem ők, hanem a gyártók...
Ezt sosem értettem, mert a fenébe is ezekből tudom kiajánlani a vevőimnek az ő árujukat!!! Az én logikám azt adja, hogy ezeket névleges összegért kellene adniuk! De enm pénzért, és nem is kevés pénzért adják:(((
Bizonyos "szoróanyagot" adnak ingyen, vagy "olcsón" de azt amit használni is lehet valamire csak drágán, és igen macerásan lehet beszerezni:(
