"Még mindig nem merjük kimondani, pedig míg késlekedünk, nem lesz orvosság a bajra. Trianon, az egész emberlakta világ szégyene. Az egyetlen igazi, módszeresen előkészített, hidegvérrel végrehajtott nemzetgyilkossági kísérlet a 20,. században, amelyet végrehajtói, és azok utódai, a példátlan horderejű gaztett haszonélvezői, nem győznek leplezni, bagatellizálni, legkivált pedig lefedni, nálánál jóval jelentéktelenebb eseményekkel. Ha egyáltalán van értelme, nem évülő bűnökről beszélni, a megfogalmazók, leginkább pedig a háttérből irányítók bűnei, Trianon ügyben minden kétséget kizáróan ilyenek. Bűnhődött közülük egy is valaha? Meddig fogja tűrni ezt a szégyenét, nem magyarság, hanem az emberiség."
Francesco Nitti olasz miniszterelnök 1924 szeptember: "Trianonban egy országot se tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják. Akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezésére való hivatkozás csak hazug formula volt. A leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel."
A mai magyar MTA álláspont, hogy Magyarországon a Trianoni terrordiktátum idején az ország lakosságának csak a 20%-a volt magyar. Ez konkrétan HAZUGSÁG.
A spanyolnátha sok millió embert ölt meg 23 millióról 17,8 millióra csökkent a lakosság. Ebből 13,2 millió volt magyar. Baromi messze van a 20%-tól!
Az ország 2/3-a lett elcsatolva. 4,7 millió magyar került a határokon kívülre.
Az elcsatolt területek továbbra is Magyaország részei, ha tetszik ez bárkinek ha nem. Teljesen mindegy mennyivel szaporodták túl a magyarságot, teljesen mindegy hogyan változtatták meg az etnikai összetételt az elcsatolt területeken, az nekünk VISSZAJÁR. És bizony, amikor vissztérünk őseink örökébe, azoknak az idegeneknek, hátbatámadóknak, akik gyűlölködőknek ellenünk, MENNIÜK KELL.
Amit most leírok, az nem C-nek szól, hanem olyan embereknek, akik képesek a gondolkodásra, és nem az ujjukból szopják az "információikat." :)
1) Anonymus szinte semmit nem tudott a honfoglalás eseményeiről és a honfoglalásban szerepet játszó emberekről. Ezért kénytelen volt képzelt szereplőkkel dolgozni. Ezeket hihető módon akarta elnevezni. Mivel a 12-13. században élt, ezért - szemben a mai dilettánsokkal - pontosan ismerte az Árpád-kori személy- és helynévadás szokásait. Tudta, hogy személynevekből helyneveket szoktak képezni, ezért ő fordítva járt el: helynevek alapján nevezett el honfoglaláskori személyeket. A részleteket a történeti-nyelvészeti szakirodalomban meg lehet találni.
2) Bors vitézt szintén Anonymus találta ki, nevét a Borsod helynévből következtette vissza. Amikor a vitéz várat épít, akkor azt az alapítója után nevezik el. Erre szintén lehet példákat találni a munkájában. De ebben az esetben a vár neve nem a puszta személynév lesz, amire pedig tömegével lehet példát találni, hanem a vár kicsinysége miatt Borsodnak nevezik el a környék népe. Fura, vagy nem, de még az alapvetően kicsi dolgokhoz is lehet kicsinyítőképzőt ragasztani.
Anonymus tehát pontosan tudta, hogy a -d kicsinyítőképző, ahogyan azt is tudta, hogy a puszta személynévhez nem kell semmilyen -d toldalékot fűzni azért, hogy helynév legyen belőle. A -d képzőre azért volt szükség, hogy a Bors nevet kicsinyítsék.
Anonymus sokkal többet tudott az Árpád-kori magyar nyelvről, mint a mai dilettánsok. :)
Ez tényleg szörnyűséges. A legszomorúbb az egészben, hogy ezek az emberek pízt kapnak, meg doktori címet, ezekért a badarságokért, amik nem rosszabbak, mint Carni hülyeségei.
Eléggé felháborító, hogy miközben elveszik a nyelvünket, mert hülyék, Kipcsákok, de hatalmas fizetést kapnak ezért, miközben vannak hontalan emberek.
Mi a különbség egy csöves, egy hontalan között, mint ezek? Semmi, vagy talán még az, hogy valszeg jobban meg tudná mondani.
Winni, ha a pízedet félted,meg tudom érteni. Egyszerűne felháborító, hogy pízt kapnak ezekért az ökörségekért a nyelvésze, miközben....
"Ónd....Valószínűleg a 'régi, múltbéli' ó melléknév -n + -d kicsinyítős származéka, vö. egyfelől Ócsád, másfelől Botond, vakond, stb."
STB.
Tehát: a -d képző többfunkciós volt, így kicsinyítő szerepe is egyértelműen adatolható.
MAGA a kicsinyítő névadás meg elődeinknél szintén sokoldalú és mindennapi gyakorlat volt. Mind személyre, mind földrajzi pontokra vonatkoztatva. De persze az élő és élettelen világ objektumaira is, lásd éppen "vakond".
Miért nem maradunk inkább az Ond esetében az ondónál? a germán nyelv, és a germagyar nyelvben a szellem és az anyag egy, meg nálam is, amúlyen germán pogány vagyok( ymir, az Istenek az anyagból fejlődnek ki, meg más).
Az ondó nálam adja egyból, hogy az a szellem, a lélek, andó germánul.
Szép név lenne, az Ond szó. Az én nézetem az, hogy az olyan nevek, mint Andulf az ondó-ból vannak, tehát az Andulf szellem farkas, farkaslélek, farkasondó. Létező neveknél maradva, és az ondó szót is belevéve az Ond egy germán név, az And, vagy andó.
Maradjunk létező neveknél: Botond, vagy üt ver vagy bauda paranancsol. Az nd képző germán képző, névképző.
"Ócsád ...Végső soron a 'régi, múltbéli' jelentésű ó melléknév rejlik benne, ennek főként - csa kicsinyítő képzős személy- és helynévi származékai ismertek voltak az Árpád korban"
Ahogyan a "Géza" (= Gyeü-csa") nevünk is török eredetű, DE a -csa magyar kicsinyítő képzővel ellátva.
Ez a hülye nem érti, hogy ne képzelődjön és valós neveknél maradjon! Géza, mivel a magyar germán ezért ez egy germán név, a germán Gaiso. Ildikó is a hülyének kicsinyítő képző lenne, miközben ez egy germán kó melléknévi és jelenképző:hildi+kó.
a megközelítés jó, de mint mondtam, a wered, az férfias, úri germánul, míg az angol wearad sereget is jelent, de itt az ada képzés van. Az uradalom=wearad, ami az angol sereg, ada képző, míg a másik d képző melléknévi.
A fiatal a fiú-ból jön, úgy a fösvény is vagyis a fauh kicsi szóból, indogermán pou.
A te az egy melléknév képző, viszont van egy d-s melléknévképző is amiből faihod lesz.
Írtam a seicht és a sekély példát: sik+ta=seicht
sik+la=sikla, sekély
A germánban ta képzővel nincs képezve, nem úgy mint a latinban, ami a putus, fiú, vagy fiat.
Altercator tud, mert műveletlen, egyből megverte a nyelvszeket, winni, meg Berci sírhat, mert Altercator a győző...
Itt mindenki a magyar őstörténettel foglalkozik, nem magával. A másikkal pedig csak annyiban, hogy ért-e hozzá, vagy nem.
Aki nem ért hozzá, az előtt két út áll: 1) kérdez valamit, és előbb-utóbb választ kap rá 2) okoskodni kezd, és akkor beletörlik az orrát a tényekbe. Veled ez utóbbi szokott előfordulni.
Ha, ha, jó vicc, én mint őstulok a sok szakbarbárt lesöpörném! Merthát a nyelvész nem ért a nyelvhez.
Szakirodalom? He, he? Nem jól használod az ezotériát, az ezotéria épp a szakirodalom, különféle ideológiák, képzelgések, amiket az ember csak akkor ért meg, ha szét van mosva az agya( természetesen ez nem igaz a külföldi nyelvészetre, persze ott is vannak zizik, de én Magyar vagyok, és mivel itt nincs nyelvtumáyn, ahanem az valami röhej, így egyben nyelvészetellenes is lehetek, éljen Lyotard :D).
"Monotheistic world religions were already penetrating Khazaria, in
particular Christianity.67 Archaeologists have unearthed evidence of a sizable number of Christian churches in maritime Daghestan, a region of Khazar influence. In particular, this was the work of Armenian/Albanian missionaries operating out of Č’or (Darband/Bâb al-Abwâb or a locale near it)68 long active in missionary efforts among a variety of “Hunnic” peoples. There is also evidence of Georgian Christian missionary activity elsewhere in the region.69 In this connection we may note the Georgian Life of St. Abo (< Arab. Habîb) who was martyred in 786. An Arab Muslim who had taken service with the Georgian Prince Nerses, he fled with his master to the Khazars, ca. 779–780. The latter are described as “wild men, fearsome of face, savage in character, drinkers of blood, without religion except that they recognize a god the creator.”
A TIHANYI ALAPÍTÓLEVÉL MINT HELYNÉVTÖRTÉNETI FORRÁS
Ez nem akarja felfogni, hogy Hoffmann NEM TUD MAGYARUL, másrészt, amíg a magyar nyelvről nem mondják meg, hogy mi, és nem különítik el helyesen a többi indogermántól, addig ki törölhetik a seggüket vele, mert nem ér semmit.
Nyugodtan lobogtathatod a hülyeséget, de ha 150 év alatt a legelemibb vizsgálódásokat se tudták végig vinni, akkor mégis mit akarsz? Ez dedo, ez a nyelvészer, Winni meg de nyomja. Esküszöm a nyelvészeknél még egy fogyatékos is jobban értene a nyelvhez.
Tanultál, akkor hallgass el, ne foglalkozz a nyelvészettel, hanem menj és ideológizálj. Aki tanulta nem nyelvészkedhet, mert nem érthet hozzá, hisz neki tele van az agya a baromságokkal.
a nyelvhez ennek nincs is köze, aki Magyar az megérti, mert a nyelvnek rendszere van, viszont épp az értelmiségieket nem szereti, mert ők a nyelv ellen mennek, mert ezoterikusak és ideológizálnak.
látumak, látumak, hogy milyen vad baromságokat beszélnek a nyelvészek!
Készítette: Mozga Evelin Ildikó V. magyar – IV. pedagógia
Témavezetı: Dr. Hoffmann István
Jó ember, miről beszélsz, azért mert egy értelmi hulladék ilyeneket mond, még nem lesz igaz, mert baromságokat beszél, soha nem volt d-s kicsinyítő képző.
Berci még mindig nem hagyja abba a képzelgést! Létező nevek, létezp nevekből kell kiindulni, nem képzelgésekből, és úgy, hogy a magyar egy germagyar nyelv.
Géza= Gaiso, Gerely, Gäso, Ger, Teutger=duzzadó Géza
A halom szó egy indogermán kel, kiemelkedik szóbl ered, ennek a germános formája, hel, és a germánban lett Holm, halm.
Az úr szó a germán wera-ből ered, ott van ebből egy d-s képzés, a werad, ami melléknév, és férfiast jelent, persze van angolban is, ott meg sereget, , ami lehet, hogy a german ada főnévképzővel van(várda, szabad, garázda).
A firú szó, az indogermán peu tőből ered, ez a germán feuh, ebből lesz a fauswa, ami a fösvény, kicsinyes, van belőle melléknévi és főnévi faihod is.
A halomodi egy i végű főnév, ahogy volt anno u végű főnév is, mint a hodu, ami a germán hadu, vagy hodu.
Ez persze kemény indogermanisztikai vizsgálatot követel, mert itt az indogermán ie, és a jó képzők találhatók, amiből lett az ó, és a nemek is közzrejátszanak.
A komcsik is azt hitték, menni fog nekik... :)))))
Szerencsétlen: László Gyula javallott fogása volt a "retrospektív szemlélet", hiszen a legtöbbet a jelenről és a közelmúltról tudunk, és miután a jelen a közelmúltból a közelmúlt meg a régmúltból lett, csak a gondolkodásra képtelen egyedek képesek ilyen baromságok idehozására.
Ez így helytlen, különősképpen a 21. században, a posztmodernben, a valós történelem végében.
A megelőző nem mindig oka a következőnek, ha az ok a természeten kívül fekszik, tehát nincs benne a természetben, vagyis transzcendentális. Ilyen a magyar vagy mi tán kipcsák államalapítás, szüksége nem volt, nem magyarázható a természetből, csak kívülről, transzcendetális módon. A cél nincs benne a természetben, a cél képzet, ez transzcendentális, ahogy a kereszténység.
Mi az Egyetem, mi a tudomány? Művelés, tehát nem a valóság, nem a természet. Nagyon sok minden nem magyarázható emódon, amit mondasz, mert az okok természeten kívüliek. A csavar ott van, hogy egy értelemiségi, mivel nem a valósággal foglalkozik, mert neki be kell lépnie az ezoterikus zónába, eme természeten kívüli okokat húzza rá a történelemre. Az Egyetem, az értelmiségi világ, amúgy így egy ideológia, nem más, ezotéria.
A 10. század elején a volgai bolgárok uralkodóját úgy hívják, hogy Almış. A turkológusok szerint a név jelentése az, hogy "vett." Elég fura név, mégis megfelelt az alattvalóknak. Tipikus óvónév.
Úgy tűnik, hogy a 9-10. századi magyarok (és Árpád-kori utódaik) is az egyszerű neveket kedvelték. Tas-Keve, Vajk (szintén kicsinyítőképzővel) stb.
De ha ez téged megnyugtat, gondolj arra, hogy volt egy titkos férfinevük is, amit magukkal vittek a sírba. :) Ez sem lehetetlen. Csak tudományos módszerekkel nem kutatható. A fantáziálás meg a regényírók dolga.
Maradjunk a Vajk esetében létező neveknél, és ne képzelődj, mert az te csinálod, az egész teljesen alaptalan, és mást vádolsz meg az alaptalansággal, meg a képzelgéssel.
Létező neveknél maradva és mivel a magyar germagyar nyelv, így a weiga, mint legegyszerűbb megoldás ájánkozik.
Ebből van, ami harcot jelent, a viax, Merowech név, és még sok más, tehát a név Wech, weik, vejk, Vajk.
Honnan tudjuk, hogy a török Almis török, és nem indogermán?
Latinul az él-ből, alan, ami az élet van Almu, ami a folyó, vagy az el indogermán tőből van név bőven, ami vöröset barnát.
Az Ulme szó ebből jön. Bár Anyonymus megjegyzi, az élet szóból jövő görög és latin szavakat, de azt is mondja, hogy barna volt az arca Álmosnak. Ezt nem hinném, hogy ennyi idő távlatából meg tudná mondani, lehet, hogy a barna így ragadt rá, hogy az el tő barnát és vöröset jelent(Elch, Ulme).
Nem kell ide semmiféle "érv" az általad produkáltakhoz: laikusként nem tudod átírni a nyelvtörténetet (se), a "forrásaid" meg régóta elvetett/avitt, de inkább alternatív eredetűek.
Így sem hozzám hasonló laikusoknak, sem idelátogató profiknak nem vitaanyag.
De Berni, egy nyelvész nem érthet a nyelvhez, mert ő nem érti a nyelvet, tele van az agya egy halom libcsi dumával meg eszmével.
Hatalmas a különbség a nyelv megalkotói és azok között, akik magukat nyelvésznek mondják, eközben ideológusok.
21. században a nyelvi fordulat után, ami inkább természetes, az egész baromság, amit nyelvtörténetnek mondanak egy érthetelen dolog.
Újfent, nincs köze ahhoz hogy mi és mi, hogy mit mondanak, csak a nyelvnek van joga dönteni, ami nem véleményezhető, aki véleményez, az már nem is tud magyarul, germagyarul.
Ez mégis miről beszél? A magyar nyelv egy germán nyelv. A germánban a bójan beszélni, ez meg van a szlávban, ebből jön a bű és a báj szó is, lehetséges a bűn is.
A magyar mint germán nyelv erősebb, mint a szláv, úgyhogy nagyon sok szónál, ami germán fennáll a lehetőség, hogy a germánból, vagy a germagyarból.
A beszéd szónak amúgy nincs köze a szláv beseda szóhoz, mert az más. A beszéd gyökere a bah tő, szlávban csak a bes van meg, ami varázsszót jelent, így a boszorkához van köze.
A beszél szó egy magyar szó, mert germán.
Szláv Berci persze nem akarja elfogadni, azt amikor szlávnak mondom ded szót, ő itt valami kicsinyítőképzőről beszél, ami nem létezik. A ded szót például szlávnak mondom, sőt még a por szót is, ő meg hozna valamo vogul szót.
A hasad egy germán szó a tve egy kes, ker tő, ennek a germán formája a has.
A hasad és a hasít egy szó, a d a jelenképző az indogermánban, egyben kausatív, ezért hasad: has tesz, ahogy a hasít is, a germánban is megvan mindkét forma, a képzésben.
A vág szó indogermánnak tűnik, de jövevényszó. görögben tocharban van hasonló, mint a tochar wäk, ami a vaginával esik össze, tehát a vagina egy vágás, de jövevényszónak tűnik, viszont indogermán.
Hasonló szó a vogulban van, de az tán tochar lehet.
Ha a Mutter szó egy indogermán mu tőből ered, ami a csöcs, és akkor tehát a szabad nő attribútuma a csöcs, akkor mi a levágott csöcsű nő? A Lex Salicában direkt meg van említve az eset, hogy mi van, ha szabad nőnek megcsonkítják a mellét, mert az a szabad nő attribútuma.
Nem látom az ügyet? Ez neügy? Ez totál pánik, máris gondban vagyok.
Ha már Heidegger: hogy kell magyarra fordítani a nicht-et? Neügy, mert a nicht a ne és az ügy, wicht, ami a germagyar ügy összerakása. Az ügy a dolog, a lényeg.
Mit jelent a magyar nincs szó? Ne-ist, non-ist. Gótban van ilyen összerakás.
Kedvencem filozófiailag és jogilag: ész, a germán wis, wit-ből, amúgy Witz, ami kausatívban vezet, vagyis észt tesz, vagy ide a vita szó az észlelésből.
A fényhez tartozó problémás szavak: fúr, fő, fűl, forr, fűt.
A fűl szó származatása: fűt – ‘‹helyiséget› felmelegít’; ‘‹kályhában, tűzhelyben› tüzet rak’; ‘lelkesít, ösztönöz’: fűti a tettvágy. Származékok és kapcsolt szavak: fűtés, fűtőzik, fűthető, fűtetlen, fűlik, fülled, fülleszt. A szócsalád fűl töve ősi ugor örökség: vogul pilüt (‘meggyújt’), palti (‘fűt’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fazék, fél, fog, fogas stb. A ~ valószínűleg analógiás származék a hűl–hűt vagy gyűlik–gyűjt alakpárok mintájára.
Mert ez nem finnugor szó, hanem a vogul orosz szó.
Viszont lehetne ez a fűl szó, viszont akkor germán lenne.
Germánul flówen melegít, vagy melegedik, ez kausatívban fűt lenne, mivel kieseik az l, ahogy a sül-süt esetében.
Viszont a forr szó lehetne az indogermán ber tőből, amiből a latin fer-t csinál. Ugyanez a helyzet a fúr esetében is, ami a bohren, ott is f lesz a latinban.
Úgy látszik Winnettou csak saját magához nem hű, mert folyton csak kívánságai vannak, miközben nem tudja elfogadni a helyeset, mégpedig, hogy a magyar nyelv egy germagyar nyelv.
Ez nem kívánságműsor, nyeld le, vagy ne álszenteskedj.
Miért nem inkább a görög phéliost hozzod, mert az tényleg rokona a fehérnek, és a fahlnak?
amiket te hozol az indogermán boh, bauh, vagyis fénylik tőből van, a germagyarban a b az b marad, mert ebből van a bogyó(basjó), boldog(bleida) ami illuminált, basa, vagy az eper, ahol persze a b p-vé válik.
Ami a fény szót illeti, nem tudom, hogy milyen szó, de jöhetne a boh tőből, persze a germagyar szabályokat áthágva, mert a b-p-f változás nem igen magyar, germagyar, ha meg igen, akkor végképp verné a finnugor p-b változást, mert akkor végképp az ellentétje történne.
A b-p-f változás latin, helyenként megfigyelhető a németben is, de ott is ritka, nem szabályos. Ráadásul van mondjuk a bogyó, boldog szó, amikben megmaradt a b, és nem latinizált.
Mivel a fény nem szabályos, ezért fel tudnám vetni, hogy latin jövevényszó.
