Amugy azokat a fabeteteket naggyon kozelrol nezd meg. Meg nem lattam olyat, amin ne latszott volna a nyomdagep rasztere. Szoval en meg nem lattam olyat ami nem muanyag.
ha arra gondolsz, hogy korabban azt irtam, hogy az utolso vekony lakk eltunteti a csiszolas nyomait, akkor azt tartom. az hogy a csiszolastol "bemattul" a dolog meg hogy olyan karc van rajta, amit a lakk nem tuntet el, az ket eleg tavoli dolog. azert tettem be a fakockakat, hogy megmutassam, hogy (lasd pl bal felso feher) 120-as papirral tukrot lehet csinalni. nem lesz azon semmi karc a csiszolopapirtol. amelyiken latsz karcot, az nem a csiszolastol hanem az elegtelen csiszolastol van.
nemtom most lakkon kiprobalni, de a lenti kockak 120-as papirral vannak korongon lecsiszolva, es utanna polirozva viasszal. amelyiken latsz karcot az a furesztol van, nem a csiszolastol.
A fat le kell csiszolni tokeletesre. Utanna lakkozas. Utanna a lakkban a hibakat mind kijavitani. Aztan uj reteg. Aztan azt is kijavitani. Es igy tovabb. A lakk egy egyenletes vastagsagu reteget fog adni, ami a felulet egyenetlensegeit koveti. Ha elotte a 120-as papir hagyott karcot, egy higabb lakk mar azt is le fogja kovetni. Ha marad benne melyedes, azt csak ugy tudod eltuntetni, hogy a lakkot visszacsiszolod a godor aljaig. Szoval ha a karc 0.1mm mely, akkor az egesz feluletbol le kell vegyel ennyit. Ezzel egy csomo lakk ment a kukaba, meg feleslegesen dolgoztal, ugyhogy mindent azonnal meg kell szuntetni, mert tobb reteg utan nagyobb szivas.
Az a sikerult felfenyesiteni az polirozast vagy lakkozast jelent?
Tulkeppen barmelyiket, muszaly lesz elovenni egy sorozat csiszolopapirt. Minden fokozattal addig csiszolni, amig az elozo altal csinalt karcok latszanak. De mindezt a fara eloszor.
A karcok amik maradtak tuti az elozo reteg lakkban vannak, nem a faban magaban?
Érdemes egyébként jobbra és balra forgatva is megdsolgozni a fát, úgy tisztább eredményt kapsz. A szálirányban mozgó (forgó) kefe azt jelenti, hogy a tokmány tengelye merőleges a fa szálirányára és a palást hasal a fán és kész.
Az a kép olyan eset volt, amikor a fúrógép-tokmány tengelye párhuzamos volt a fa szálirányával, tehát a forgó kefepalást merőleges volt arra. Nekem pont az tetszik kevésbé.
Miután csak kb. 1-2 tenyérnyi darabokon dolgoztam próbaképpen, így elég hamar készen voltam, tartott egy-egy megmunkálás talán 1 percig.
Annyira nyomtam rá, hogy a fúró forgási sebessége azért még éppen nem csökkent, de nem is a rányomás volt az érdekes, inkább az, hogy jól meg kellett fognom, hogy ne akarjon elszaladni a kezemből a fúró. :)
VOlt az OBI-ban egyébként sokféle kefe, voltak műanyagkefék is, amikkel csak annyi volt a bajom, hogy amivel nagyobbacska felületet meg lehet munkálni, annak olyan "fazék" formája volt, tehát a kefe "éle" körbe-körbe forog a felületen és ezzel nem tudom elképzelni az irányított megmunkálást (tehát a csak szálirányú, vagy csak keresztirányú munkát), ami pedig nem ilyen fazék volt, hanem tárcsa, ott meg keskeny volt a kefefelület. Rá van ezekre írva az is, hogy milyen szemcsenagyságnak felel meg (csiszolópapírokhoz hasonlóan) és ilyen szempontból az ott kapható kefék közül ennek volt a legjobb értéke (talán 180-as ha jól emlékszem) a legjobb műanyag keféé volt 80-as.
Igaz, hogy a laminálás más, de az anyag használatáról sztem nagyon jó cikk olvasható az Ezermester oldalán.
Mikor tavaly keresgéltem, akkor a műgyanta-szerű bevonatoknál olvastam a Gemini kétkomponensű parkettalakkról, az is hasonló eredményt hoz, de élőben azt sem láttam még.
Fémkefe és fémkefe közt rengeteg különbség van ám!
Ez itt a képen rézből van, ez fémről szinte semmit nem szed le tisztításképpen, próbáltam!
Leginkább felrakja sárga színnel a vasat, vörösrezet pölö.
A vaskefe, az igen! Azzal lehet tisztítani, rozsdátlanítani satöbbi.
Ez a réz ezért jobb lehet a fához.
A műanyagkefét én használom réztisztításhoz, az is jó lehet fához, azzal szoktam leszedni a rézkilincsekről a festéket, mielőtt políroznám, hogy fényes legyen.
Van ilyesmi keféből aminek kemény piros műanyagból vannak a szálai. Azzal nem próbálkoztál?
Amiról képet betettél, arről meg voltan győződve, hogy fémtisztításra való. Van ilyen fémkefém 115mm-es tárcsa-kivitelben, amit sarokcsiszolóba (magyarul: flex) lehet befogatni, az aztán gyakja a fát.... Elvileg nem szabad 11.000-es fordulaton használni, csak 6-7000-en.
Ja, bocs. A 2178 hozzászólás alsó képére gondoltam.
Én állványos fúróba rögzítettem a kefét és kisebb fadarabokat tologattam neki. Próbáltam egy tölgyön is, de ott még kevésbé látszott a hatás. Lehet, hogy az túl sűrű erezetű volt. A kőris is erezett, nem annyira homogén.
Mennyi ideig tartott a 2178-as alsó képén látható felület kialakítása? Mennyire erősen nyomtad a fát a keféhez (vagy fordítva)?
Én is minimum egy ládát szeretnék ilyenből, akkor már a faanyag válogatásnál figyelni kell. Amilyen tölgyfám van, az nagyon homogénnek tűnik.
