Tanultál, akkor hallgass el, ne foglalkozz a nyelvészettel, hanem menj és ideológizálj. Aki tanulta nem nyelvészkedhet, mert nem érthet hozzá, hisz neki tele van az agya a baromságokkal.
a nyelvhez ennek nincs is köze, aki Magyar az megérti, mert a nyelvnek rendszere van, viszont épp az értelmiségieket nem szereti, mert ők a nyelv ellen mennek, mert ezoterikusak és ideológizálnak.
látumak, látumak, hogy milyen vad baromságokat beszélnek a nyelvészek!
Készítette: Mozga Evelin Ildikó V. magyar – IV. pedagógia
Témavezetı: Dr. Hoffmann István
Jó ember, miről beszélsz, azért mert egy értelmi hulladék ilyeneket mond, még nem lesz igaz, mert baromságokat beszél, soha nem volt d-s kicsinyítő képző.
Berci még mindig nem hagyja abba a képzelgést! Létező nevek, létezp nevekből kell kiindulni, nem képzelgésekből, és úgy, hogy a magyar egy germagyar nyelv.
Géza= Gaiso, Gerely, Gäso, Ger, Teutger=duzzadó Géza
A halom szó egy indogermán kel, kiemelkedik szóbl ered, ennek a germános formája, hel, és a germánban lett Holm, halm.
Az úr szó a germán wera-ből ered, ott van ebből egy d-s képzés, a werad, ami melléknév, és férfiast jelent, persze van angolban is, ott meg sereget, , ami lehet, hogy a german ada főnévképzővel van(várda, szabad, garázda).
A firú szó, az indogermán peu tőből ered, ez a germán feuh, ebből lesz a fauswa, ami a fösvény, kicsinyes, van belőle melléknévi és főnévi faihod is.
A halomodi egy i végű főnév, ahogy volt anno u végű főnév is, mint a hodu, ami a germán hadu, vagy hodu.
Ez persze kemény indogermanisztikai vizsgálatot követel, mert itt az indogermán ie, és a jó képzők találhatók, amiből lett az ó, és a nemek is közzrejátszanak.
A komcsik is azt hitték, menni fog nekik... :)))))
Szerencsétlen: László Gyula javallott fogása volt a "retrospektív szemlélet", hiszen a legtöbbet a jelenről és a közelmúltról tudunk, és miután a jelen a közelmúltból a közelmúlt meg a régmúltból lett, csak a gondolkodásra képtelen egyedek képesek ilyen baromságok idehozására.
Ez így helytlen, különősképpen a 21. században, a posztmodernben, a valós történelem végében.
A megelőző nem mindig oka a következőnek, ha az ok a természeten kívül fekszik, tehát nincs benne a természetben, vagyis transzcendentális. Ilyen a magyar vagy mi tán kipcsák államalapítás, szüksége nem volt, nem magyarázható a természetből, csak kívülről, transzcendetális módon. A cél nincs benne a természetben, a cél képzet, ez transzcendentális, ahogy a kereszténység.
Mi az Egyetem, mi a tudomány? Művelés, tehát nem a valóság, nem a természet. Nagyon sok minden nem magyarázható emódon, amit mondasz, mert az okok természeten kívüliek. A csavar ott van, hogy egy értelemiségi, mivel nem a valósággal foglalkozik, mert neki be kell lépnie az ezoterikus zónába, eme természeten kívüli okokat húzza rá a történelemre. Az Egyetem, az értelmiségi világ, amúgy így egy ideológia, nem más, ezotéria.
A 10. század elején a volgai bolgárok uralkodóját úgy hívják, hogy Almış. A turkológusok szerint a név jelentése az, hogy "vett." Elég fura név, mégis megfelelt az alattvalóknak. Tipikus óvónév.
Úgy tűnik, hogy a 9-10. századi magyarok (és Árpád-kori utódaik) is az egyszerű neveket kedvelték. Tas-Keve, Vajk (szintén kicsinyítőképzővel) stb.
De ha ez téged megnyugtat, gondolj arra, hogy volt egy titkos férfinevük is, amit magukkal vittek a sírba. :) Ez sem lehetetlen. Csak tudományos módszerekkel nem kutatható. A fantáziálás meg a regényírók dolga.
Maradjunk a Vajk esetében létező neveknél, és ne képzelődj, mert az te csinálod, az egész teljesen alaptalan, és mást vádolsz meg az alaptalansággal, meg a képzelgéssel.
Létező neveknél maradva és mivel a magyar germagyar nyelv, így a weiga, mint legegyszerűbb megoldás ájánkozik.
Ebből van, ami harcot jelent, a viax, Merowech név, és még sok más, tehát a név Wech, weik, vejk, Vajk.
Honnan tudjuk, hogy a török Almis török, és nem indogermán?
Latinul az él-ből, alan, ami az élet van Almu, ami a folyó, vagy az el indogermán tőből van név bőven, ami vöröset barnát.
Az Ulme szó ebből jön. Bár Anyonymus megjegyzi, az élet szóból jövő görög és latin szavakat, de azt is mondja, hogy barna volt az arca Álmosnak. Ezt nem hinném, hogy ennyi idő távlatából meg tudná mondani, lehet, hogy a barna így ragadt rá, hogy az el tő barnát és vöröset jelent(Elch, Ulme).
Nem kell ide semmiféle "érv" az általad produkáltakhoz: laikusként nem tudod átírni a nyelvtörténetet (se), a "forrásaid" meg régóta elvetett/avitt, de inkább alternatív eredetűek.
Így sem hozzám hasonló laikusoknak, sem idelátogató profiknak nem vitaanyag.
De Berni, egy nyelvész nem érthet a nyelvhez, mert ő nem érti a nyelvet, tele van az agya egy halom libcsi dumával meg eszmével.
Hatalmas a különbség a nyelv megalkotói és azok között, akik magukat nyelvésznek mondják, eközben ideológusok.
21. században a nyelvi fordulat után, ami inkább természetes, az egész baromság, amit nyelvtörténetnek mondanak egy érthetelen dolog.
Újfent, nincs köze ahhoz hogy mi és mi, hogy mit mondanak, csak a nyelvnek van joga dönteni, ami nem véleményezhető, aki véleményez, az már nem is tud magyarul, germagyarul.
Ez mégis miről beszél? A magyar nyelv egy germán nyelv. A germánban a bójan beszélni, ez meg van a szlávban, ebből jön a bű és a báj szó is, lehetséges a bűn is.
A magyar mint germán nyelv erősebb, mint a szláv, úgyhogy nagyon sok szónál, ami germán fennáll a lehetőség, hogy a germánból, vagy a germagyarból.
A beszéd szónak amúgy nincs köze a szláv beseda szóhoz, mert az más. A beszéd gyökere a bah tő, szlávban csak a bes van meg, ami varázsszót jelent, így a boszorkához van köze.
A beszél szó egy magyar szó, mert germán.
Szláv Berci persze nem akarja elfogadni, azt amikor szlávnak mondom ded szót, ő itt valami kicsinyítőképzőről beszél, ami nem létezik. A ded szót például szlávnak mondom, sőt még a por szót is, ő meg hozna valamo vogul szót.
A hasad egy germán szó a tve egy kes, ker tő, ennek a germán formája a has.
A hasad és a hasít egy szó, a d a jelenképző az indogermánban, egyben kausatív, ezért hasad: has tesz, ahogy a hasít is, a germánban is megvan mindkét forma, a képzésben.
A vág szó indogermánnak tűnik, de jövevényszó. görögben tocharban van hasonló, mint a tochar wäk, ami a vaginával esik össze, tehát a vagina egy vágás, de jövevényszónak tűnik, viszont indogermán.
Hasonló szó a vogulban van, de az tán tochar lehet.
Ha a Mutter szó egy indogermán mu tőből ered, ami a csöcs, és akkor tehát a szabad nő attribútuma a csöcs, akkor mi a levágott csöcsű nő? A Lex Salicában direkt meg van említve az eset, hogy mi van, ha szabad nőnek megcsonkítják a mellét, mert az a szabad nő attribútuma.
Nem látom az ügyet? Ez neügy? Ez totál pánik, máris gondban vagyok.
Ha már Heidegger: hogy kell magyarra fordítani a nicht-et? Neügy, mert a nicht a ne és az ügy, wicht, ami a germagyar ügy összerakása. Az ügy a dolog, a lényeg.
Mit jelent a magyar nincs szó? Ne-ist, non-ist. Gótban van ilyen összerakás.
Kedvencem filozófiailag és jogilag: ész, a germán wis, wit-ből, amúgy Witz, ami kausatívban vezet, vagyis észt tesz, vagy ide a vita szó az észlelésből.
A fényhez tartozó problémás szavak: fúr, fő, fűl, forr, fűt.
A fűl szó származatása: fűt – ‘‹helyiséget› felmelegít’; ‘‹kályhában, tűzhelyben› tüzet rak’; ‘lelkesít, ösztönöz’: fűti a tettvágy. Származékok és kapcsolt szavak: fűtés, fűtőzik, fűthető, fűtetlen, fűlik, fülled, fülleszt. A szócsalád fűl töve ősi ugor örökség: vogul pilüt (‘meggyújt’), palti (‘fűt’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fazék, fél, fog, fogas stb. A ~ valószínűleg analógiás származék a hűl–hűt vagy gyűlik–gyűjt alakpárok mintájára.
Mert ez nem finnugor szó, hanem a vogul orosz szó.
Viszont lehetne ez a fűl szó, viszont akkor germán lenne.
Germánul flówen melegít, vagy melegedik, ez kausatívban fűt lenne, mivel kieseik az l, ahogy a sül-süt esetében.
Viszont a forr szó lehetne az indogermán ber tőből, amiből a latin fer-t csinál. Ugyanez a helyzet a fúr esetében is, ami a bohren, ott is f lesz a latinban.
Úgy látszik Winnettou csak saját magához nem hű, mert folyton csak kívánságai vannak, miközben nem tudja elfogadni a helyeset, mégpedig, hogy a magyar nyelv egy germagyar nyelv.
Ez nem kívánságműsor, nyeld le, vagy ne álszenteskedj.
Miért nem inkább a görög phéliost hozzod, mert az tényleg rokona a fehérnek, és a fahlnak?
amiket te hozol az indogermán boh, bauh, vagyis fénylik tőből van, a germagyarban a b az b marad, mert ebből van a bogyó(basjó), boldog(bleida) ami illuminált, basa, vagy az eper, ahol persze a b p-vé válik.
Ami a fény szót illeti, nem tudom, hogy milyen szó, de jöhetne a boh tőből, persze a germagyar szabályokat áthágva, mert a b-p-f változás nem igen magyar, germagyar, ha meg igen, akkor végképp verné a finnugor p-b változást, mert akkor végképp az ellentétje történne.
A b-p-f változás latin, helyenként megfigyelhető a németben is, de ott is ritka, nem szabályos. Ráadásul van mondjuk a bogyó, boldog szó, amikben megmaradt a b, és nem latinizált.
Mivel a fény nem szabályos, ezért fel tudnám vetni, hogy latin jövevényszó.
Amikor ezer évvel ezelőtti kulturális jelenségeket vizsgálunk, akkor mindig észben kell tartanunk, hogy ezeket nem értékelhetjük a saját koncepcióink, előítéleteink alapján. Árpád nagymamáját állítólag kocadisznónak hívták. Mai fejjel ez is elég bizarr.
Gyerekkoromban mindenki ki volt akadva, hogyan hívathatja magát az USA elnöke Jimmynek. Ma már azon lepődöm meg, ha valaki elképzelhetetlennek tartja, hogy fontos emberek kicsinyítőképzős név alatt fussanak.
Ahogy látom, W se tud magyarul, germagyarul. A germagyar nyelvben ilyen nyelvek lehetetlenek. Neked biztos az a bizar, hogy a legtőbb germán név a harccal a fegyverrel, és a csatával és az öléssel függ össze, míg nekem ez természetes.
Látom, te nem tartod észben, hogy ne a maiihoz mérd, meg a libcsi újmagyar nyelvhez, miközben a magyar germagyar, máskülönben nem jutottak volna ilyen következetésekre.
Épp ez a mai felfogás, nem a régi, a mai az Árpácska, mert nem tudnak magyarul a libcsák Kipcsákok, és ezért a nemtudásért elmentek az ezoterikus egyetemre, ami már noncs plusz ultra.
Nézz magadba, mekkore a különbség egy ősgermagyar és a te közöd, mondjuk egy művi ember között, akinek eszemékkel, nem szavakkal nyomják teli az agyát? Hatalmas a különbség, ezért nem is hivatottak a nyelvről beszélni.
368.6. Gebe Gebe: A következı állatnév, amellyel foglalkozom az a gebe név, amely a korabeli forrásokban is ebben az alakban jelent meg. A gebe nevet erısen leso-ványodott lóra használták. VÁMBÉRY ÁRMIN (1870: 145) a gebe szavunkat tatár-török szavakkal hozza kapcsolatba, amely szerint a gebe cs. felpuffadt hasú, földagadt jelentéssel bír, amely elképzeléssel BUDENZ JÓZSEF is egyetért (1871: 99).
Vámbéry az , aki nem tud magyarul. A gebe szó egy germán szó, ez a kelta-latin caballus, germán gób, kób, ami germán lehet mert a Kelták Germánok.
Itt is felvetődik a kérdés, hogy a név alapja, miért nem a germán Gabo, hiszen ebből van név a germánban bőven, mint a gibamund?
Miért a réce a Reked név alapja, miért nem mondjuk a riqis, ami sötét, ami a Reccared-ben van, vagy miért nem a rich?
Hala név? Miért nem a germán Halin név az alapja, a held-ből, Hala magában is van.
Most már köpönyegforgató is?? Pontosan miért is??? :-DDD
Alapvetően innen indultunk:
"a tudatlan előitéletesek nyomulása egyre gusztustalanabb, Ulrich se, meg a 6 tudatlan miatt aki felpontozta, nem tud semmit, Carnuntum meg hiába mond hébe-hóba igazat, őt ugyanazok lepontozzák. de beképzeltség az van."
Szóval, akkor újra:
1. C. mondott egy adagnyi marhaságot a különleges magyar "tabunyelvről", aminek nincs "párja".
2. Kapott rá példát: a medve noaneve több nyelvben.
3. Neki ez kevés volt.
4. Megkaptam a svéd farkast, ír stb.
5. Ekkor léptél a képbe: bántják szegény C.-t a gonoszok és beképzeltek!
6. Nem bántják, csak megkapta a kért példákat.
7. Teljesen felesleges mellékszálakat kezdtél boncolgatni. Nem értek a svéd szavak fejlődéstörténetéhez,
de azt megértem, hogy náluk a varg egy noanév.
Ott a svéd wiki szövege, ott Wiktionary: annyi volt a bizonyítandó, hogy a svédben tabu volt a farkas neve.
A többi etimológiai -- sufni tuning -- fejtegetés tök érdektelen.
Hogy teljes legyen a lelki nyugalmad, itt egy további forrás.
Tehát a svédeknél több noanév is van farkasra: aranyláb, szürke.
A vár szó az alapszava, mely még a Honfoglalás előtt került a nyelvbe, és mindenféle erődítményt, földhányást, szilárdabb épületet jelöltek vele. A vár szó megkapta a -d képzőt, mely kicsinyítő vagy valamivel ellátott jelentésű volt.
Ez egy bullshit, mivel a várad szó se kicsinyítő, ez a warda szó, a Wart, ez főnévképző, a szabad-ban ez van, a garázdában ez van. Vár az a waru, a várad az a Wart, esetleg nem vár, hanem egy helyőrség, egy megfigyelő pont, nem kicsinyítő képző.
Amúgy elképesztő az összesküvés ami van. Most végignézve a német szótárt, mintha direkt a legtöbb helyen kihagynák a germagyar szót rá, ami pászol hozzá.
Én itt szándékot vélek felfedezni, mintha szándékosan direkt akarnák sok helyen a dolgot elmismásolni, és még csodálkoznak, hogy nehezen tanulnak a magyar más nyelveket, ha még a magyar nyelvet is helytelnül oktatják, d-s kicsinyítőképzőről beszélnek, meg ó-ról, meg finnugornak mondják, a megfelelő szavakat, direkt nem tüntetik fel.
III. Béla korából fennmaradtak a pontos elszámolások melyik királynak, milyen jövedelmei voltak.
Leírja a nagy MTA tudós lábjegyzetben ennek a forrását, ott olvasható, hogy angol király X mázsa, Német-Római császár Y mázsa, III. Béla X TONNA.
A tudós elvtárs következtetése: III. Béla a kor egyik leggazdagabb uralkodója.
Képes Krónika. Mindjárt az első oldalon írja a szerző, hogy 1358-ban készült.
Tudós elvtársak, elvtársnők következtetés: 1350, 1360, 1370, 15. század, 18. század és így tovább....
Elvtársnő leírja: Európában olyan Krónikának, abban az évszázadban, amikor a Képes Krónika készülhetett, ami képekben is elmeséli egy nép történetét, a kezdetétől fogva, NINCS.
Majd következtet ő is és a többi elvtárs is: Az egyik legkorábbi nép történeti kódex.
A Képes Krónika képeit modern eszközökkel SEM tudják megfesteni. Nagyon kicsi felületen elképesztő részletgazdagság, amit még LÉZERES FESTÉKSZÓRÓVAL SEM TUDNAK MEGCSINÁLNI.
A legkiválóbbnak, legmagasabb színvonalúnak mondott nyugati kódexek képei sem képesek ezt hozni, színválasztékban általában 4-6 színt használnak, a Képes Krónikában csak sárga árnyalatból 17 van. Zöldből is 10-en felül.
MTA tudós elvtársi következtetés:
A Képes Krónika festője Párizsban tanult, Itáliában tanult, Német-Római császárságban tanult, az egyik motívumot itáliai krónikából lopta, másik motívumot német krónikából lopta.....
Hogy mindannak a különlegességnek és színvonalnak sehol semmi nyoma más országban, ez nem zavarja őket. Magas színvonal, tehát loptuk.
Az MTA a legbrutálisabb, legocsmányabb tudatrombolás, agymosás és magyargyűlölet fészke. Nincs az a szlovák, román, szerb vagy bármilyen másik történész, aki penetránsabb, nagyobb gyűlölettel beszélne a magyarságról, nagyobb hazugságokat állítana a magyar múltról, mint az MTA "tudósai".
Nyugodtan kimondhatjuk: Az MTA valójában, jelenlegi funkciója szerint, a "Magyartalanító Tudománytalan Akadémia" rövidítése.
A forog egy másik szó, mint írtam, az indogermán sper, spereg. Sehogyan se lenne az ir, or fer tőből forog, mert teljesen más az alapvető jelentése is, teljesen másfajta mozgást jelent, ha hasonlót is.
Az, hogy a farok az uer, vagy wer tőből jön egy feltétlezés, nem több, de még akkor se lenne semmi köze a farkashoz, mert a vargs nem a farokhoz kötődik.
