Nem szándékozom új vallást teremteni!
Nem egy uj és egy hagyományos vallás közötti különbség meghatározásáról van szó. Magáról a kereszténységről, és azokról a félreértelmezésekről, amelyek elhitetik az emberekkel, hogy jó úgy, ahogy a keresztények felfogják és csinálják. Lehet beszélni egyszerű és jóakaratú emberekről, ahhoz viszont még kereszténynek sem kell lenni.
Azonban a becsukom a szemem, nem gondolkodom, jót cselekszem ahogy az elöljáróim mondják, inkább a felelősség elhárításának a gyanúját meríti fel, hogy a döntést ne kelljen az embernek önmagának meghoznia. Óvatosan kell fogadni ezek bölcsességét, mert azonnal az alkalmazkodás mintaképeit fogják az orrod elé dörgölni.
Azonban a keresztények másfelől egy képet alkotnak a világ felé, amely viszont már tele van tévedéssel, ami ráadásul ki is mutatható. Ez így sokban tehet a világ hitetlenségéről is.
Ha pedig a keresztények maximálisan igyekeznek a biblia előírásai szerint élni, akkor a tévedés nem bennük születik, hanem átveszik. Magyarul Pál tévedéseit hit által átveszik, nem gondolkodnak az igazsága felől, időt sem hagy rá nekik senki. A világ pedig róluk alkot képet Istenről.
A legfontosabb feladatnak azt érzem, hogy Pál jelentőségét és tanítását MEGÉRTVE tudjuk megkülönböztetni Jézus tanításaitól.
Jézus tanítása nem olyan bonyolult, csak a jelentőséget kell neki visszaadni. Ha látjuk, hogy a sok félreértés, hamisság és megtévesztés milyen galibákat, konfliktusokat, és összetűzéseket tud csinálni, akkor az igazságról szóló tanításnak megnövekedhet a jelentősége, mert azzal a megteremtett zűrzavart szét lehet oszlatni.