Keresés

Auswitz

Csaroda

Amadékarcsa (Pozsony vármegye, Dunaszerdahelyi járás. a tieznkilencedik század közepén 116-an lakják, mind magyarok, 1910-ben 215-en mind magyarok, ma 1162-en, akik 5% magát tótnak mondó kivételével mind magyarok.)

Anklam

Nyáregyháza

Zimony (Szerém vármegye, Zimonyi járás. 1910-ben 17.131 lakosából, 11,7% volt magyar. Legtöbben 6.559-en németek voltak. Ma Belgrád (Nándorfehérvár) része. Csak 256-an vallják magukat magyarnak, németnek meg csak 109-en, a 152.950 lakóból.)

Zambézi

Zambézi

Nyékládháza

Iliny (Nógrád vármegye. Balassagyarmati járás. 157 fő, mind magyar.)

Strogili

Várasfenes (Bihar vm. Belényesi járás. 1910-ben nagyrészt magyarok lakták 1.949-en. Ma 1.977 oláh, 1.579 magyar 125 cigány és 2 német lakja.)

Kaposvár

Karakószörcsök (Veszprém megye, Devecseri járás. 1910-ben 725 magyar lakója volt, ma 261 fő lakja. Kisnemesi falu. A lakosság többsége un. hétszilvafás nemes volt.)

Nyalka

Ahrensburg

Rudabánya

Luxor

 Orfalu (Vas megye Szentgotthárdi járás. 56 lakos.)

Deggendorf

Burgenland. (Őrvidék. Ezer éven át a Magyar királysághoz tartozott. Ma 3% magyar él ott,a legutóbb betelepülteken kívül, ami olyan ötezer fő.)

Aschaffenburg

Thordas (Oláhtordas, Thorendorf Alsó-Fehér vm. Marosújvári járás. 1910-ben 21 református magyar lakott itt, 660 oláh mellett)

Donauwörth

Sóvárad (Maros-Torda vm. Nyárádszeredai járás. 1910-ben színmagyar település 1938 lakóval, ma 1600 lakója a  kétszáz cigány és tizenhat oláh kivételével magyarok.)

Varsó

Nyugati pályaudvar

Doklény (Krassó-Szörény vm., Boksánbányai járás. 1910.-ben csak 13 magyar élt ott (1269-ből), ma egy sem.) 

Ándok

Oklánd ( Udvarhely vm., Homoródi járás 1910-ben szinte csak magyarok éltek itt, és ez igaz ma is, csak nagyjából a felére fogyatkoztak, kb. 550 főre.)