Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Erre a vezérlőre PV paneleket nem tudsz kötni. Illetve rá tudod kötni, de akkor nem sokáig lesz vezérlőd.
Szóval igen, sok mindent meg lehet oldani, lehet házibarkácsolni solar rendszert, de ennek csak akkor állj neki, ha tudod mit csinálsz. Kiemelten veszélyes üzem a magasfesz DC-vel játszani.
Tehát lehet egyedi kiegészítő kis napenergetikai rendszert építeni, aki kicsit ért hozzá, annak saját maga házilag és gazdaságosan, mindenfajta szolgáltató és más hivatal engedélye nélkül is.
Amit te csinálsz itt az valóban az, de nem zavarjon ami érdekelt ebben a témakörben, azt megtudtam, igaz nem tőled, hanem másoktól és az itteni tanácsok hatására némi egyedi utánjárással.
Tehát lehet egyedi kiegészítő kis napenergetikai rendszert építeni, aki kicsit ért hozzá, annak saját maga házilag és gazdaságosan, mindenfajta szolgáltató és más hivatal engedélye nélkül is. Tehát elvileg ha megveszi a hozzá szükséges dolgokat, akkor várni sem kell senkire sem. Beruházóra, kivitelezőre sem. Ja és nem fontos a némi leesés veszéllyel a tetőre sem szerelni, lehet azt máshova is.
Jómagam ezt jelenleg kihagyom, napkollektoros rendszer fel és beszerelésében vagyok. Éppen tegnap érkeztek meg a rozsdamentes tetőkampóim amivel a házra/tetőre felkerül a 2 x 15db-os U vákumcső. Annak az elhelyezését méricskéltem nemrég, csak nagyon meleg van és azt majd holnap reggeli órákban folytatom. A két hőátadó körös 300 literes tartályba van 3x 1600 W-os három fázisra és éjszakai áramra optimalizált más felfűtési lehetőség és egyfázisú fűtőszál beillesztési hely is még pluszba... Meg elvileg ráköthetném a meglévő kondenzációs gázkazánt is, vagy egy esetlegesen leendő fatűzelésüt is. ... és igen akár még egy ilyen hasonló napelem rendszert is, amit most körbejártam itt.
A fő elektronikai vezérlő elbírja, amit már szintén megvettem évekkel ezelőtt. RESOL DaltaSol BX Plus és sok a szabad kapacitása. Éppen most szedtem azt is elő és nézegetem a könyvét.
Ja ott bele keveredtem némileg, próbáltam javítani is, de lehet az sem lett teljesen helyes.
(Közben más itteni fórumokon tudomány-filozofálgatok és hát a kettő kissé más, nehéz át és visszakapcsolnom)
Gondolom tudtad jól érteni magam is tudom mi a helyes persze.
A lényeg a számomra és sokak számára az, hogy amit hirdetnek és írnak róla, hogy kis-teljesítményű konnektorba dugható napelemes rendszer és Ausztriában és Németországban működik és engedélyezett, az hazánkban nem engedélyezett...
de a helyett van még is valamiféle napelemes alapú, de még egyszerűbb és még olcsóbb megoldás a fűtés vagy meleg víz előállítás KISEGÍTÉSÉRE...több lehetséges variációban is. Ami nem igényel energiaszolgáltató engedélyeztetést sem. Igaz fix bekötéssel, összehangoltan, meg nagyon körültekintőnek kell lenni, de ... ~300-400 eFt körüli összköltséggel kihozható egy ~6-7 paneles ~1500-2000 W-os ilyen direkt rendszerke. Ezt számos leírás és már működést bemutat videó is igazolja. Ez valóban csak a fűtés és villanyszámla esetleges duplázó, vagy hétszerező árkategóriába való átnyuló részének a csökkentésére, vagy féken tartására alkalmas... az alap fűtési rendszer és alap meleg víz ellátási rendszer mellé beszerelten. Azt viszont tudja és akár 2-3 év alatt megtérülhet belefektetett összeg.
Hát ennek a topicnak voltak párszor mélypontjai... megesik...
De azt hiszem ez most mindenen túltesz...
Mondjuk pattogatott kukorica mellett jókat lehet mosolyogni az elmúlt nap hozzászólásain... Ráadásul hatalmas szorgalommal párosulnak mindenféle hülyeségekre épülve...
"konverteres szabályos szinuszos rendszernek korlátozott a felhasználhatósága ... Tehát digitális és nem csak bimetálos, ohmos vezérlést is tartalmazó egységek nem szeretik és tönkre is mehetnek."
Van benne néhány elírás. Az a konverter a jelenlegi szakmai gyakorlatban inverter. A szabályos szinuszt minden AC felhasználó szereti. Az olcsó inverterek négyszögjelet adnak ki, amit már nem minden szeret. Vannak gyártók, akik "kvázi szinuszosnak" titulálják a szerkezetüket, ami továbbra is négyszögjelet ad ki. :-(
A legegyszerűbb DC/AC átalakító egy hídkapcsolás, ami a bemenetére jutó DC-t akár tetszőleges frekvenciával váltogatja. Nálunk célszerűen 50 Hz-cel. Napelem munkapontkövetése pedig megoldható a kimenő jel PWM vezérlésével. Jól méretezett összeállításban még a feszültséget sem kell a hálózati szintre emelni, kisfeszültségű fűtőpatronhoz a PWM-mel hozzá lehet igazítani.
Off: A megrögzött vitatkozók nem képesek felfogni, hogy sok eszköz, pl. frekvenciaváltók, hegesztő inverterek a hálózatot először egyenirányítják. Teljesítménytől függően 320-560 V DC-t váltogatják, frekvenciaváltóknál néhány kHz, hegesztő invertereknél 30-50 kHz frekvenciával és a napelemes rendszerekhez képest sokszoros árammal. 500 A-es heg. inverter DC oldalon 30-40 A, míg egy 200 kW-os motort hajtó frekvenciaváltó >360A-rel.
A lényeg, hogy aki nagyon akar az kb olyan 300-350-400 eFt beruházással készíteni tud egy ~ 6-7 paneles (1500 -2000 W-os) napenergetikai szigetszerű, de fix rendszert, amivel fűtőtestet, vagy melegvíz előállítást üzemeltethet. Ezt többen kipróbálták, tesztelték, működik és használható.
Aztán amikor nincsen megújuló energia, akkor ezek a fixen rákötött fogyasztók mivel üzemelnek.
Az adott videókban és folytatásaiban szerepel, de aki egy kicsit ért hozzá, annak egyértelmű is ... hogy a nem konverteres szabályos szinuszos rendszernek korlátozott a felhasználhatósága ... Tehát digitális és nem csak bimetálos, ohmos vezérlést is tartalmazó egységek nem szeretik és tönkre is mehetnek.
Sok fajta konnektorba csatlakoztatható és a belső hálózatot használó, abba betápláló ilyen kisebb teljesítményű rendszer van, amit Ausztriában és Németországban engedélyeznek ... hazánkban meg nem.
Amit meg fejtegettünk itt helyette, hogy akkor itt a belső hálózat kihagyásával speciális szigetszerű rendszerben, de akkuk nélkül fixen egy adott fogyasztóra kötve mi lehetséges ... KÉT KÜLÖN TÉMA.
Az elsőben mindenképpen lennie kell inverternek .... a második fix rendszerben nem feltétlenül, akár ki is hagyható ... akár a csak egyenáramból nem szabványos és nem állandó szinuszos váltó árramot előállító konverter is kihagyható ... ezek nélkül is megoldható egyenáramú (relészerű) kapcsolóval pölö ...
A lényeg, hogy aki nagyon akar az kb olyan 300-350-400 eFt beruházással készíteni tud egy ~ 6-7 paneles (1500 -2000 W-os) napenergetikai szigetszerű, de fix rendszert, amivel fűtőtestet, vagy melegvíz előállítást üzemeltethet. Ezt többen kipróbálták, tesztelték, működik és használható.
Többször volt már ilyen a múltban, ami az ő képességeit meghaladja az szerinte nem létezik.
Pont ilyen parttalan vita volt amikor tagadta az összes hibrid inverter létezését. Vagy amikor victron hálózattal együttműködő shore boost funkcióját nem volt hajlandó felfogni.
Le kell szarni, csak kötődni jár ide, ha már munkája nincs.
Izé. Ránéztem erre a We Do Solar oldalra, amit bemutatott a hivatkozott cikk.
Ez egy teljesen mezei mikroinverter, szinte 100% biztos vagyok benne, hogy végigtolták az engedélyezést a német szolgáltatóknál, ezért lehet használni. Szóval ez egy inverter, nem konverter vagy helikopter.
Fényévekre van az aliexpress-es kínai szaroktól.
PS: Aki azt hiszi, hogy a magyar bürokrácia miatt nem lehet engedélyeztetni egy ilyet, az még nem próbált németországban bármit áttolni a bürokrácián.
Konnektor csatlakozó van rajta, ha jól láttam kettő is ...
Tehát csak be kell dugni a szabvány bojlert, vagy olajradiátort, vagy panel fűtőtestet ebbe a hálózati csatlakozó helyett. Így már nincs ívhúzás kapcsolási és szabályzási veszély.
Fele, harmad annyiból is ki lehet kb hozni, mint a Németországban és Ausztriában engedélyezett konnektoros változatot, persze elve más is ... de most hazánkban ez igen sokaknak nagyon is jó megoldás lehet csak fűtésre.... vagy meleg vízre ...
Számolgathat valaki, aki szeretne ... meg van benne rutinja ...
