"Másrészt: ha el is tekintünk a diódahidak (erősítő+dekóder) feszültségesésétől, akkor is igaz, hogy az egyenirányítóra beérkező váltófeszültség Ueff^2/R teljesítménye egyenlő a füstölőre jutó egyenfeszültség Udc^2/R teljesítményével. Ez alapján Udc=Ueff. Ha a bejövő feszültség még a diódahidakon eldisszipáló teljesítményt is fedezi, akkor Udc<Ueff. Ami homlokegyenest ellentétes az Udc=U0 kijelentéssel, ahol U0=1,41*Ueff."
Ott csúszik hiba a számításodba, hogy az egyenirányítóba bemenő teljesítményt nem számíthatod a feltételezett Ohmos terhelés ellenállásából, mivel ott van mellette a szűrőkondenzátor. A gyakorlatban tehát
P=Ueff*Ieff=Udc*I=Udc2
Ez az egyenlőség pedig kielégíthető úgy, hogy a diódahíd bemenetén mért effektív áram nagyobb a terhelésen átfolyó áramnál, praktikusan azért, mert a kondenzátor minden félperiódusban impulzusszerűen feltöltődik a csúcsfeszültségre (ahogy az elég sematikusan a nikkel hozzászólásában lévő ábrán is látható). A töltési szakaszban a diódákon meglehetősen nagy áram folyik a kondenzátorba, majd az így eltárolt energia lassan kisül a terhelésen át (miközben az összes dióda zár). A gyakorlatban persze valóban nem pontosan U0-2*UD feszültség lesz a kimeneten, hiszen a terheléssel együtt a brumm is nő, de egy jól méretezett tápszűréssel lehet közelítőleg annyinak venni. Márpedig a digitális elektronika erre viszonylag érzékeny, nem nagyon lehet kispórolni egy DCC erősítőből.
Az energiamegmaradást semmilyen mérnöki bravúrral nem lehet kikerülni. A tápegység üresjárási feszültsége lehet több, mint a betáp AC effektív feszültsége, de terhelt esetben csak kevesebb lehet. A fizika nem téved.
"Az általad hivatkozott dokumentumban szereplő elhanyagolásokkal közel végtelen kapacitású kondenzátor kellene ehhez."
Most arról az esetről beszélünk, hogy a brummfeszültség nulla legyen vagy "elfogadható" értékű? Az igaz, hogy a lenti mondatomba bele kellett volna venni a brummfesz "elfogadható" értékét, mert a nulla értéket mondhatjuk úgy, hogy lehetetlen elérni, még ha a diódák hatásával nem is számolunk).
Bocs, este van már. És én nem fizikus vagyok, hanem mérnök, szóval egyértelmű, hogy a gyarkolatban, a való életben bizonyos dolgokat elhanyagolunk vagy odagondolunk, mert azt mindenki tudja és érti :-)
Egyébként meg ki kellene számolni és akkor pontosan tudnánk. Na jó, megyek aludni :-)
"A DCC kitöltési tényezője nem 100%, hiszen különben hol lennének a jelek?"
A DCC-nél a jel a a polaritásváltások között eltelt időben van (már ha váltófesznél beszélhetünk polaritásról de ennyi fogalmazási pongyolaságot nézzünk el meg az egyenirányításkori 100% értelmezését is).
Ha a DCC jelet egyenirányítod, akkor nem kell bűvészkedni semmit, az egyenirányított egyenfesz értéke meg fog egyezni a DCC jel váltófeszének csúcsával. Vagyis a DCC jel effektív értéke a DCC jel csúcsértékével egyezik meg.
Azt az általad idézett diginewl gondolta megidézni.
>Ez a két R nem ugyanaz a két R pont a kondi miatt
Mert ugye a váltónál ez Z. De Xc<<R, emiatt Z=R.
>ha van szűrőkondi (és a terheléshez jól méretezett), akkor az egyenirányítás után a kapott egyenfesz értéke egyenlő a bemenő váltófesz csúcs értékével (mínusz diódák)
Mint az előbb jeleztem, ez fizikai képtelenség. Az általad hivatkozott dokumentumban szereplő elhanyagolásokkal közel végtelen kapacitású kondenzátor kellene ehhez. A kimenő egyenfesz R-re jutó teljesítménye egyenlő kell legyen a bejövő váltófesz effektív feszültségének R-re jutó teljesítményével, hiszen alapból nincs sem induktív, sem kapacitív elem az áramkörben. A diódák és a meddő teljesítmények csak tovább csökkentik a kimenő fesz értékét.
>mert a DCC jel négyszögjel, ezért ott az (egyenirányított) RMS ugyanaz, mint a csúcsérték, mert 100%-os kitöltési tényező van (egyenirányítva)
A DCC kitöltési tényezője nem 100%, hiszen különben hol lennének a jelek? Az egyenirányítva megjegyzést pedig nem értem jelen kontextusban, mivel a DCC feszültség eleve, definíció szerint, egyenfeszültség.
"Na ez például egyáltalán nem áll meg, amikor egy alaposan kiterhelt digitális táplálási körzetről és egy minimális simítókondival szerelt DCC erősítőről beszélünk"
Ez így van. Viszont nekem nincs semmi információm, hogy a DCC tápokat hogy méretezik, mekkora kondit raknak bele stb. Neked esetleg van?
"az egyenirányítóra beérkező váltófeszültség Ueff^2/R teljesítménye egyenlő a füstölőre jutó egyenfeszültség Udc^2/R teljesítményével"
Ez a két R nem ugyanaz a két R pont a kondi miatt (na jó, meg a diódák miatt).
Én csak annyit állítok, hogy szinuszos jelnél
ha nincs szűrőkondi, akkor az egyenirányítás után a kapott egyenfesz értéke egyenlő a bemenő váltófesz effektív értékével (mínusz diódák)
ha van szűrőkondi (és a terheléshez jól méretezett), akkor az egyenirányítás után a kapott egyenfesz értéke egyenlő a bemenő váltófesz csúcs értékével (mínusz diódák)
De meddő dologról beszélgetünk, mert a DCC jel négyszögjel, ezért ott az (egyenirányított) RMS ugyanaz, mint a csúcsérték, mert 100%-os kitöltési tényező van (egyenirányítva). Szóval az 1.41-et felejtsd el :-)
Köszönöm, ismét szeretném fölhívni a figyelmet, hogy fizikus vagyok, tehát újdonságot nem fogtok tudni produkálni, és elhanyagolható az esélye annak is, hogy igazatok lesz. Idéznék az általad idézett forrásból:
"feltételezzük, hogy C töltődési ideje elhanyagolhatóan rövid kisülési idejéhez képest"
Na ez például egyáltalán nem áll meg, amikor egy alaposan kiterhelt digitális táplálási körzetről és egy minimális simítókondival szerelt DCC erősítőről beszélünk. Egy stabilizált tápegység persze egyszerűbb esetekben képes lehet erre, de a beszélgetés kimondottan a nem stabilizált tápokról és nem stabilizált erősítőkről szól. HO-ban is léteznek 10 A-es erősítők, ha egy egyenirányító áramkört 10 A-rel szív a DC oldal, akkor nincs a világon akkora kondenzátor, ami ezt kibuffereli.
Másrészt: ha el is tekintünk a diódahidak (erősítő+dekóder) feszültségesésétől, akkor is igaz, hogy az egyenirányítóra beérkező váltófeszültség Ueff^2/R teljesítménye egyenlő a füstölőre jutó egyenfeszültség Udc^2/R teljesítményével. Ez alapján Udc=Ueff. Ha a bejövő feszültség még a diódahidakon eldisszipáló teljesítményt is fedezi, akkor Udc<Ueff. Ami homlokegyenest ellentétes az Udc=U0 kijelentéssel, ahol U0=1,41*Ueff.
Egyszerűsítve: Ha elég áramot ad le a tápegység a terhelés áramigényéhez képest, akkor marad neki annyi, amennyiből jól feltölti a kondit és akkor amikor épp nem a szinusz csúcsa van, akkor a kondiból jön az energy egy része.
A brummfeszültség (tehát, hogy a feszültség mennyit esik a csúcshoz képest) függ a pufferkondi értékétől, a dióda nyitófeszétől, a terheléstől és a tápegységtől. Vannak erre a neten kalkulátorok.
Ez egy egyutas eset a fenti linkről, a lényeg ugyanaz, mintha kétutas lenne a cucc:
Ez egy üresen járó tápegységre igaz, de mi egy füstgenerátorral (tehát nagy áramfelvételű ohmikus elemmel) terhelt rendszerről beszélünk, ott nem igaz. L. Energiamegmaradás!
"A diódahíd után kapott egyenfeszültség kisebb lesz, mint a diódahídra kapcsolt váltófeszültség effektív értéke. Egészen pontosan (és itt jöhet be a gyökkettőd, de nagyon máshogy, mint írod), az Ueff effektív feszültségű váltakozó feszültség csúcsfeszültsége lesz gyök2*Ueff. Ebből kell levonni a diódákon eső feszültséget (0,6 V), majd az így kapott érték kétszeresét pível osztva kapod meg a simított egyenfeszültség értékét."
Ez akkor igaz, ha a diódahíd pulzáló egyenfeszültségét mindenféle szűrés nélkül használjuk, de az ilyesmit a digitális elektronika nem nagyon szereti. Szűrt tápegység kimeneti feszültsége már a diódahídra kapcsolt váltófeszültség csúcsértéke (minusz a diódák nyitófeszültsége) lesz, ahogy diginewl írta.
Mint írtam, a jelenségnek nincs köze az asztal minőségéhez, minél több induktív elem van egy tápkörezeten belül, annál erősebben következik be minden zárlat után. Mivel a klubban nagyságrendekkel több üzemórában működik a rendszer, mint akár egy modulozó, akár egy otthoni modellező asztalán, így az esetszámok ott nyilván magasabbak. Neked valószínűleg eddig szerencséd volt (maradjon is így!), de olvastam itt másoktól, hogy bizony veszítenek el dekódereket. Roy Davis nem kevesebbet állít, mint hogy a spontán dekódermegsülések szinte kizárólag ennek köszönhetők.
Kövezz meg, de nem értem a különbséget. Miért lenne rosszabb egy gondosan megtervezett, fixen összerakott (méghozzá "a világ top 20 DCC üzembentartója" által üzemeltetett) asztal és egy ad-hoc összemadzagozott, a helyszínen összeálló, ellenőrizhetetlen, keszekusza asztalkupacnál?
Árnyaljuk egy kicsit a képet: ami neked egy hónapokon át tervezett Fremo-találkozó, azt a La Mesában úgy hívják, hogy szerda, csak minden vonaton 4-6 mozdony dolgozik.
Árnyaljuk egy kicsit a képet. FREMO-zom. Találkozókat szervezünk. A találkozókon mindenféle innen-onnan érkező modulokból építkezünk. Általában állomásonként van teljesen eltérő színű-szagú erősítő a házibarkácstól a Digitools-erősítőkön keresztül a "nagy" gyártók elvileg profi cuccaikig. Egy-egy erősítő 20..60m-nyi vágányt visz.
Találkozók előtt az egész rendszer meg van tervezve, és vázlatosan előre el is szoktuk dönteni, hogy hol legyenek az erősítők. Ez általában kb. annyit jelent, hogy lehetőleg egy szakasz közepére kerüljenek. Még a feszültségszinteket sem nagyon szoktuk ellenőrizni, csak a polaritást. Nagyon nem jellemző, hogy bármi tönkremenne. Pedig szokott lenni zárlat is.
Persze volt olyan találkozó (a szervezők meglehetősen kezdők voltak), ahol nem készült DCC/Loconet terv. Na ott az első másfél napban valóban meghalt egy-két dekóder. Odébbraktunk egy-két szakaszhatárt, és máris helyreállt a béke.
Persze, ki beszélt másról? Mivel a "digitális" füstölő ellenállása jóval nagyobb, mint az analógé, egy ilyen feszültségtüske esetén jóval kisebb áram indul el rajta, mint a 10-16 V "analóg" füstölőn, tehát jóval kisebb eséllyel öli meg a dekódert. Mivel a dekóder és a füstölő gyártója is (természetesen) vállal garanciát a termékére, ha szabályos DCC rendszerben, jó dekóderrel és digitális füstölővel elég a dekóder, a helyzettől függően a dekóder vagy a füstölő gyártója/forgalmazója/árusítója az elégett dekódert kicseréli/árát megtéríti. Ha rossz (ebben az esetben "analóg") volt a füstölő, akkor senki nem fizet. Ez Kínától Németországon át az Egyesült Államokig így működik.
Az Egyesült Államok leghíresebb vasútmodell klubjáról beszélünk, amely a San Diego Vasútmodell Múzeumban működik, minden témában gyártói kapcsolatokkal rendelkezik, és a jelzett szerző egy mobiltelefonokba való chipeket gyártó cégnél dolgozott fejlesztőként a nyugdíjba vonulása előtt. Feltehetőleg a világ top 20 DCC üzembentartója között van. Ha az ő pályája vacak, akkor nem tudom, egy átlag modellezőé micsoda.
>ha a saját, belső tápfeszültsége már stabilizálódott, hogy az ilyen un. bekapcsolási tranzienseket távol tartsa a síntől
Ja, hát senki nem beszélt az erősítő bekapcsolási tranzienséről, az nyilván az erősítő gyártójának a problémája. Az NCE rendszere nyilván megoldja ezt. A probléma a modellek bekapcsolásakor keletkezik: motorok, hangszórók, szolenoidok: a DCC-n élő áramköri elemek is erősen induktívak, ráadásul óriási in-rush áram jelenik meg. Na ilyenkor van ott a 20-40 V - csak piszok nehéz kimérni. Pont amiatt, hogy nagy és komplikált áramkörről beszélünk, a sínfeszültség oszcilloszkópos képe szinte nem is tér el a szabványostól. A dekóderkimeneteken viszont ilyenkor ott a túlfesz, úgy a motorkimeneten, mint a funkciókimeneteken.
>fűteni fogja a semmit
De mi? Két, egymástól elszigetelt elektróda van benne. A Roco egyenesen úgy tervezi a mozdonyainak egy részét, hogy a világítás kapcsolja a füstöt, tehát kvázi mindig működik. Aztán mégsincs ebből tömeges baj.
>Persze, és itt vissza is lehet kanyarodni oda, hogy a pálya áramellátása rendben van-e? Ugyanis jól kötötte be, legalábbis a leírása alapján, és reméljük nem vétett zárlatot egy szigeteletlen kötéssel.
Igen, fotók, videók, mérési adatok nélkül ez esélytelen. Ugyanakkor fizikailag lehetetlen dolgok tesztelésével is kár tölteni az időt.
>De az nem megoldás semmire, hogy egy ócska trafóval (ROCO 10725) felküldjük a DCC sínfeszt az egekbe, ráadásul szabályozatlanul, hogy lássunk mi történik. Ilyenkor szokott a dekóder, vagy más elektronika füstölni a Seuthe helyett.
Tökéletesen igaz. Amire nincs tervezve a cucc, azzal kár próbálkozni, sőt, nagy az esély a bajra.
a DCC 20-40 V közötti feszültségtüskéket tud generálni például a zárlat utáni visszakapcsolások során, és a patinás La Mesa modellező klub DCC-felelőse által nemrég publikált cikk szerint a digitális eszközök meghibásodásai majdnem mindig ezeknek a tüskéknek köszönhetőek. -- mondjuk inkább úgy, hogy az elektronikus eszközöket nyiffantja ki. Egy füstölő az áram hőhatását, és így inherensen a feszültség effektív értékét használja ki, márpedig a tüskék effektív értéke gyakorlatilag nulla.
"...mivel a DCC 20-40 V közötti feszültségtüskéket tud generálni például a zárlat utáni visszakapcsolások során,..."
Ritka nagy vacak lehet az ilyen! Láttam már csodákat, de azért alap esetben ez nem igaz. Még a legócskább ROCO 10761 sem csinált ilyesmit, ha nem volt hibás eleve. Jól működő készülékek ezt nem csinálják. Egyébként is, csak akkor kapcsolja be a sínjelet, ha a saját, belső tápfeszültsége már stabilizálódott, hogy az ilyen un. bekapcsolási tranzienseket távol tartsa a síntől.
"Nyilván füstöl a 10-16 V-os füstölő mint ha nem lenne holnap a 16 V-os sínjelnél, ..."
Azt elfelejtetted, hogy én ezt arra az esetre írtam, ha szabályozzuk a dekóderben a füstölőt, a modell mozgásának megfelelően. 16V DCC sínfesz esetében, ha álló helyzetben mondjuk 60%-ra szabályzod le a dekóderrel a füstölőre jutó feszültséget - pontosabban szólva teljesítményt! - akkor az már nem fog működni, mert kb. 10V-t fog adni neki a dekóder, azzal meg nem fűt fel. Tehát az "eszmefuttatásom" arról szól, hogy pl. ZIMO dekóderek esetében a füstölőt vezérlő AUX kimenetbe beprogramozzuk a 72-es értéket, és a CV137, CV138, CV139 értékkel meg beállítjuk az álló helyzeti, menet és gyorsítási füstöt. Ha ezt nem tesszük meg, csak egyszerűen ki- bekapcsoljuk a füstölőt a dekóderrel, akkor igazad van. Csak, ha már digitális a rendszer, és a dekóderünk képes a füstölőt a valósághoz jobban közelítve vezérelni, akkor miért ne tegyük meg?
"Egy jól megépített asztalon a sínfeszültség gyakorlatilag sehol nem függ az erősítőtől való távolságtól."
Ez így van, Csak nem véletlenül írtam le, hogy egy félreeső csonkavágány ütközőbakja rejtette az egyébként 3,5m hosszú, kétvágányos H0 asztal egyetlen árambetáplálási pontját! Aztán ment a nagy csodálkozás, hogy nem megy semmi sem úgy, ahogy kellene... Neked, meg nekem, meg sokunknak az, hogy több ponton is betápláljuk a pályát, az természetes. Viszont sokaknak meg nem az, szajkóznom is kell a műhelyben, amikor valami rendellenes működésről beszélünk éppen valakivel.
"Az üres füstölő szakadás, ilyenkor nem folyik áram, tehát a dekóder nem érezhet semmit."
Abban az esetben, ha már kiégett szegénykém. Egyébként típustól függően, hidegen 40-110Ohm ellenállást tudsz mérni rajta, vagyis hiába nincs benne olaj, a dekóder AUX tranzisztorán folyik majd kollektor áram, ha bekapcsolod a kimenetet. Ergo, fűteni fogja a semmit.
"A kérdező eredeti problémáját mindenképp ki kellene vizsgálni,..."
Persze, és itt vissza is lehet kanyarodni oda, hogy a pálya áramellátása rendben van-e? Ugyanis jól kötötte be, legalábbis a leírása alapján, és reméljük nem vétett zárlatot egy szigeteletlen kötéssel.
Egyébként az is lehet, hogy túl gyorsan töltötte fel a füstölőt olajjal, és lett benne egy légbuborék, amit meg ki kellene fűtenie magából. Innen messziről csak azt tudod neki tanácsolni, hogy nézze át a pályát, a modell áramszedését, meg a füstölőt magát. Sokat segítene, ha tudnánk egy áramfelvételt is bekapcsolt füstölő esetében, de erre csak a fekete Z21, a Tran ZF5/HR3 képes, meg a Digikeijs DR5000, igaz ez utóbbi nem azonnal írja ki az áramfelvételt, csak késve.
Szóval, innen nem tudjuk! Ha látnám a modellt a műhelyben, hogy mit művel a dekóder bekapcsolt füstölőnél (értsd: mérem az áramfelvételt), akkor előrébb lennénk. De az nem megoldás semmire, hogy egy ócska trafóval (ROCO 10725) felküldjük a DCC sínfeszt az egekbe, ráadásul szabályozatlanul, hogy lássunk mi történik. Ilyenkor szokott a dekóder, vagy más elektronika füstölni a Seuthe helyett.
Nem bántásból írtam ám, ezek mind szerviz tapasztalatok, az utolsó betűig.
Továbbra is maximálisan jóindulattal fordulok Hozzád, és továbbra is azt kérem, próbáljuk megoldani a kérdező problémáját. (engem zavar ez a használat közbeni rövidzárlat, és a cicergő hang)
"Rendékívül boldog vagyok, hogy ismét sikerül tények helyett spekulációkkal hangulatot teremteni, ezt a fajta viselkedést nevezik mérgezőnek." Ezt nem értem, de mint már mondtam, sok mindenhez nem értek. A vasútmodellezést is hobbi szinten űzöm.
Nekem sajnos nincsen már Nr24-es füstgenerátorom, mert nem füstölt - jó, füstölt, eregetett vékony csíkot. (Nem tudtam 19V DC betáppal 16V feszültséget a füstölőhöz eljuttatni - ez így rendben is van). Ezért a Te tudásodra kell hagyatkoznom:
Mindössze egy kérdésben kérném a segítő Válaszod, mivel látom a működésével maximálisan tisztában vagy, és utánanéztél, megmérted a dolgokat:
- A seuthe Nr24(16V-22 70mA); Nr22E (10-16V 130mA); Nr10E (10-16V 130mA) füstölőből, a kettő utóbbival rendelkezem. A 3 féle füstölő működésese azonos-e? Azaz ugyanúgy működik-e a 24-es, a 22-es 10E, ha egyenáramot kapnak a megfelelő tartományban? Vagy a 24-es esetleg teljesen más működési elvvel működik, mint a másik kettő kisebb társa? Ha ez utóbbi a helyzet, akkor előző írásaim mind semmisek.
Trotzdem empfehlen wir – wenn möglich – den Dampfgenerator abzuschalten, wenn er leer ist. Das verlängert auf jeden Fall die Lebensdauer. -- nagyon ravasz meglátás! Ha kikapcsoljuk a berendezést, az megnöveli a berendezés élettartamát :)
Nem ajánlják, de biztosan én nem értek németül. -- Egyébként valóban nem írnak olyat, hogy "nem javasoljuk" -- az a mai marketing-orientált világban lábonlövés lenne. Azt írják, hogy "természetesen" nem lesz baja, de ha kikapcsolod, még annyira sem (lásd fent).
>ha ez az előző mondat esetleg nem lenne igaz, akkor persze elméletben beszélhetünk mindenről. Erre van sok vicc
Rendékívül boldog vagyok, hogy ismét sikerül tények helyett spekulációkkal hangulatot teremteni, ezt a fajta viselkedést nevezik mérgezőnek. Mégis, mi a fenének szólnék hozzá kijelentő módban egy beszélgetéshez, ha nem rendelkeznék konkrét ismeretekkel a témával kapcsolatban?
Nr. 24-es, tehát 16-22 V közöttre tervezett füstgenerátorom van, tökéletesen működik a Roco mozdonyban a Roco hozzá adott dekóderével a Roco DCC rendszeren a dobozból kicsomagolva, mindennemű beállítások nélkül.
>Azám! Olyan jó, hogy pont CsíkosM lehozott itt előbb egy eszmefuttatást. Ebből ez egyáltalán nem egyértelmű.
Csíkos eszmefuttatása két dologról szól, amelyek mind igazak, de jelen problémához egyáltalán nem kapcsolódnak. Az egyik, hogy a 16 V-ra állított tápegységre ha rákötöd a DCC rendszert, akkor a füstölőn már annál jóval kisebb feszültség fog megjelenni. Ez tökéletesen igaz. Éppen ezért stabilizálatlan erősítő használata esetén olyan stabilizált tápot kell használni, hogy a kimenő sínjel megfelelően mért feszültsége 16 V legyen alapesetben, vagy a kívánt, kisebb vagy nagyobb érték igény szerint. Az NMRA ajánlás HO-ban 14 V, de az emberek 99%-a 16 V-ot használ (a DCC alapbeállítását), ezért a Seuthe ehhez fejlesztette a digitális füstölőit is. 14 V esetén is a digitális füstölőket kell használni, mivel a DCC 20-40 V közötti feszültségtüskéket tud generálni például a zárlat utáni visszakapcsolások során, és a patinás La Mesa modellező klub DCC-felelőse által nemrég publikált cikk szerint a digitális eszközök meghibásodásai majdnem mindig ezeknek a tüskéknek köszönhetőek. "Digitális" feliratú termék használata esetén van esély garanciális igény érvényesítésére, más termék esetén nincs. Nyilván füstöl a 10-16 V-os füstölő mint ha nem lenne holnap a 16 V-os sínjelnél, de az elég valószerűtlen, hogy a 10-16 V DC-re tervezett füstölővel szemben szinte semmit nem füstöl a 16 V effektív értékű DCC-n egy digitális füstölő. Itt van cáfolatnak rögtön ez a videó: https://www.youtube.com/watch?v=_y4iGS2Wi0I
Másrészt ha 16 V-ra van tervezve, akkor 15,9 V-tal sem lehet értékelhetetlen a füsttermelése. A 230-240 V-ra tervezett lámpák is folyamatosan világítanak, bár a rajtuk eső feszültség közel sem éri el mindig a 230 V-ot.
Csíkos másik információja, hogy rosszul megépített pálya, hiányzó DCC-busz esetén a pálya egyes részein a feszültség sokkal alacsonyabb is lehet. Emiatt persze lehet, hogy a digitális füstölő kevésbé működik, de ha elfelejtem begyújtani a gázt, és a hideg vízben nem fő meg a krumpli, akkor nem a krumplit kell kicserélni. Egy jól megépített asztalon a sínfeszültség gyakorlatilag sehol nem függ az erősítőtől való távolságtól.
>az mi lehetett?
Nem szeretnék tippelni, inkább csak ismét utalnék a hideg vízre és a krumplira.
>den Dampfgenerator abzuschalten, wenn er leer is
Ezt nem a mérnökök, hanem a jogászok írták le. A használati útmutatókban sok rész így keletkezik, még ha technikai-fizikai értelemben marhaságok is a mondatok, hasznosak lehetnek. Ennek a mondatnak az a célja, hogy ha valakinek leég a háza modellvasutazás közben, és esetleg a Seuthe-ot akarná perelni emiatt, akkor a bírósági előkészítő ülésen föltehessék azt a kérdést, hogy 100%-ig biztos-e a felperes abban, hogy nem működtette a füstölőt üresen, és amikor a felperes azt mondja, hogy 99%-ig biztos benne, akkor az ügyvédje a kereset visszavonását tanácsolja neki.
>valami felmelegíti az olajat - pongyola voltam. Annak viszont nem tesz jót az üresjárat.
Oximoron. Seuthe füstölőben nincs olyan alkatrész, amelyen áram folyna üresjáratban, a füstolaj fölmelegítését azonban maga a füstolaj végzi - ami üresjáratban ott sincs! Tehát nem is tud kárt szenvedni.
>akkor több lesz a DC belőle
Az örökmozgó gyönyörű magyar szó, de a perpetuum mobile még szebb.
A diódahíd után kapott egyenfeszültség kisebb lesz, mint a diódahídra kapcsolt váltófeszültség effektív értéke. Egészen pontosan (és itt jöhet be a gyökkettőd, de nagyon máshogy, mint írod), az Ueff effektív feszültségű váltakozó feszültség csúcsfeszültsége lesz gyök2*Ueff. Ebből kell levonni a diódákon eső feszültséget (0,6 V), majd az így kapott érték kétszeresét pível osztva kapod meg a simított egyenfeszültség értékét.
>talán rövidzárlat/túlterhelés keletkezik.
Az üres füstölő szakadás, ilyenkor nem folyik áram, tehát a dekóder nem érezhet semmit.
>főleg a cicergő hang zavar,
Sok dekóder cicereg, legfeljebb fölhelyezett kasztnival nem halljuk.
>A kérdező eredeti problémájára próbáltam reagálni
A kérdező eredeti problémáját mindenképp ki kellene vizsgálni, de ezen nem segít, ha fizikai képtelenségeket kell itt olvasnia. Mivel a füstölője alapból működik, és egy idő után nem, érdemes lenne azt a problémát vizsgálni, nem pedig azt, amikor a füstölő nem működik. Mivel digitális füstölője van, amin kisebb áram folyik, mint az analógon, így az eddig fölmerült ötletek mind irrelevánsak a megoldás szempontjából.
(Nincs miért bocsánatot kérned! Csak ide tévedtem, Te pedig pont onnan világítottál rá egy gondra, amit én meg kihagytam. Mindig előkerül a téma, mert rendre sokan megfeledkeznek arról, hogy egy bármilyen digitális rendszer az ott kezdődik, hogy adva van egy stabil, korrekt tápellátás. A DCC-ben - meg mindegyik más formátumban is! - ez ott kezdődik, hogy stabilizált tápról hajtjuk meg a vezérlőt, vagy a vezérlőben eleve benne ez benne van, és a sínbetáp is lehetőleg a pálya több pontján ott van, nem csak egy csonkavágány végéről van az ütközőbak alól bevezetve.)
Neked is vannak füstölőid, legalább egy, így tudod, láttad hogyan működnek. (ha ez az előző mondat esetleg nem lenne igaz, akkor persze elméletben beszélhetünk mindenről. Erre van sok vicc :))
"Mivel a DCC esetében a sínfeszültség, és így a füstölőre jutó feszültség állandóan 16 V vagy afölötti"
Azám! Olyan jó, hogy pont CsíkosM lehozott itt előbb egy eszmefuttatást. Ebből ez egyáltalán nem egyértelmű. A DCC központtól és betáptól függően felvehet sokféle állandó értéket adott pályán.
Sőt, ha csak 16 V akkor nem igazán fog füstölni, akkor csak kezdi.
Sőt-sőt, ha a szerencsétlen modellező a füstgenerátor egyik pólusát a sínre köti (6 pólusos csatlakozók esetén), akkor aztán várhatja a füstöt.
">Alatta nem"
Nézted már hogyan füstöl egy Seuthe a megadott feszültség alatt? Nagyon viccesen, talán egy kis vékonyka csík száll fel, vagy belül látszik valami füstféle.
"A DigiSound dekóderek dinamikus füstöt tudnak" Ez így van! A digidrive is. Nagyon jól lehet vele takarékoskodni a füsttel, mert akkor fogyaszt, amikor indul a gőzös. 0,2ml anyagnál ez fontos!
"És egyébként minden tapasztalat szerint működik is." Igazad van, amikor megjelent a roco magyar gőzöse, és vették bele a digitális füstölőt (nr 23) a topiktársak (nem ma volt), aztán az mégsem működött, csak amikor kicserélték nr22-re, az mi lehetett?
"Már több mint 20, de lehet, hogy 30 éve nincs fűtőszál a Seuthe füstölőkben." Tényleg nem tudom mi van benne, de valami felmelegíti az olajat - pongyola voltam. Annak viszont nem tesz jót az üresjárat. Ezt a gyártó oldalán olvastam: "Im Digitalbetrieb sieht das anders aus, denn hier liegt immer die volle Spannung am Dampfgenerator an. Natürlich ist auch in diesem Fall der Dampfgenerator so ausgelegt, dass er die Höchstspannung im Trockenlauf verträgt. Trotzdem empfehlen wir – wenn möglich – den Dampfgenerator abzuschalten, wenn er leer ist. Das verlängert auf jeden Fall die Lebensdauer. Nem ajánlják, de biztosan én nem értek németül.
">22-es az arany középút H0-ban digit-ben is
Az NMRA ajánlás 14 V."
Ezt nem értem? Mint a vicc: Mennyi? 30. Mi 30? Mi mennyi?
Az NMRA mire 14V? Analógra? DCC-re? Ha DCC-re akkor hogyan kerül(het) a sínbe 16V? A seuthe nr22-t írtam itt mint arany középutat. 10-16V Ez valahol benne van az NMRA ajánlásban is, de már tényleg nem vagyok biztos semmiben.
"És az mindegy, hogy ez egyen- vagy váltófeszültségű bemenet feszültsége volt-e." Sok központban nincs belső feszstab rendszer, így nagyon is függhet a táptól a sínfeszültség.
Van valami számítási képlet, hogy ha egyenirányítjuk a váltóáramot (AC), /nem a DCC-t/, akkor akkor pl 16V AC graetz hídon, pufferelve (ez van minden erősítőben a bemenetnél), akkor több lesz a DC belőle. (Gyök2-vel 1,41-el kell szorozni - ez általában ki is jön, ha megmérem, de lehet én tévedek).
A kérdező eredeti problémájára próbáltam reagálni, de nem sikerült:
Előfordulhat, hogy üresjáratban túlmelegszik a füstölő, és ez nem tetszik a dekódernek - talán rövidzárlat/túlterhelés keletkezik. Vagy működés közben a melegedés miatt valamihez hozzáér a füstölő. Csuda dolgok tudnak előfordulni - főleg a cicergő hang zavar, mert az valami vékony érintkezés, amin berezonál a 8KHz, ezt halljuk.
