A mai ÉS-benmegjelent a topiknyitó Vásárhelyi Mária cikkre írt TH válaszra történt Vásárhelyi Mária reflektálás, és abban gyakorlatilga ugyanazt erösiti meg amit gyanítottam, december 28-ig nem volt semmiféle új költségvetése a TH-nak, de szemére hányják, hogy nem az alapján írta a cikkét, holott ö azt december 27-én leadta...
A bevételt letagadó költségvetés alapján készült a szerz?dés néhány nappal a Medgyessy kormány beiktatása elött, 1 milliárd 3 évre jó nem?
És Schmidt Mária folyamatosan és szemrebbenés nélkül hazudik azóta is...
Találtam egy nagyon érdekes ciket a mai népszabadság hétvége mellékletében, amely valóban megvilágitja, hogy mi is az az izé, ami ott éktelenkedik az Andrássy úton, vursli az az eccerü lelkületü pógároknak, olyasmi mint a szakállas nö sátra, kb. ugyanolyan szinten és kivizelezéssel és szellemi elödei is ide predesztinálták, hisz itt müködött az elöde:
Egy spektákulum
NSZ • 2003. január 18. • Szerz?: Kovács Ákos
Fényes Márton mutatványos múzeuma (Városliget, vursli, 1930-as évek
A hazai néprajztudomány és m?vel?déstörténet egyik sajnálatos mulasztása, hogy a városi népélet, a városi néprajz módszeres kutatását – nemzeti m?vel?désünk nagy kárára – nem tartotta feladatának. Így történhetett, hogy a XIX. századi alkalmi látványosságok is kívül estek érdekl?dési körén.
Pedig ha valaki fellapozza a korabeli lapokat, meglep?dve tapasztalhatja, hogy e témával kapcsolatban mennyi érdekes és mára szinte teljesen elfeledett néprajzi, m?vel?déstörténeti anyag található.
Kiderül, hogy azok az alkalmi látványosságok, amelyeket reformkori utazóink közül Bölöni Farkas Sándor, Wesselényi Miklós, Szemere Bertalan nyugat-európai utazásai során nemcsak megcsodált, de útinaplóiban részletesen le is írt, rövidesen Magyarországon is megjelentek.
Az „aljasabb” (alacsony származású, szegény) nép nemcsak Londonban, vagy Párizsban, hanem Pest-Budán is sokféle „spectaculomot”, opticai mutatványt” ismert, és a kozmorámától, a myriorámáig, a diaforámától a diorámáig, a panorámától a némaképletekig, a Fata Morgana néven ismert ködfátyolképekt?l a négerfalunak is nevezett panoptikumokig a legkülönböz?bb látványosságokkal múlatta az id?t.
Fényes Márton kiállításának egy részlete
A panoptikumokról egyébként elég sok történeti anyag maradt fenn. Így pontosan tudjuk, hogy Magyarországon az els? ilyen jelleg? m?intézetet Fényes Márton az Andrássy (akkor még Sugár) út 69. szám alatt, a M?csarnok régi épületében alapította. A Plastikon, vagy ahogy a tulajdonos nevezte „boncztani, élettani, m?vészeti és tudományos múzeum”, a „m?vészet és tudomány korszellemének megfelel?lég” 1880-tól kezdve m?ködött.
Néhány évtizeddel korábban már hol a Hétválasztók tánctermében, hol az Úri utcai Pyrker-házban külföldi mutatványosok rövid ideig viasz-báb-galléria néven életnagyságú viaszalakokat állítottak ki.
Fényes m?intézete aktuális politikai eseményeket (az angol–búr háború) épp úgy bemutatott, mint híres képz?m?vészeti alkotásokat. Ez utóbbiak közül Munkácsynak a Krisztus keresztre feszítése cím? képe volt a legnevezetesebb, amelyet kilenc életnagyságú, mozgatható, vagy ahogy a korabeli plakátok írták „önm?köd?” viaszalakkal keltettek életre. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy ennek a valószín?leg számos m?vészi fogyatékosságot magán visel?, ám egyfajta sajátos bájjal mégiscsak rendelkez? „nagy mechanikai m?alakzatnak” a középkori passiójátékokban szerepl?, szintén mozgatható Krisztus-szobrok lehettek az el?zményei. Egy ilyen kisebb gyerek nagyságú, zsineggel mozgatott bábút a l?csei Szent Jakab-templom oltára mögött is ?riztek.)
Fényes – f?leg a századforduló táján – a „b?n és a büntetés” világát is igyekezett bemutatni. Múzeumában ekkor már olyan vért?l csöpög?, az emberi kínszenvedést a legnaturalistább eszközökkel ábrázoló jelenetekkel is szembe találhatták magukat a látogatók, mint a „Saját b?réb?l szíjhasítás”, a „Karjánál felakasztott n?” stb.
Részlet a Terror Háza múzeum kiállításából (kép: Rédei Ferenc)
Az Andrássy úti múzeum, akárcsak az ugyanebben az id?ben m?köd? többi „spektákulom” jó néhány évig igen népszer? volt. Népszer?ségét egyrészt annak köszönhette, hogy mint a tömegmédia kezdetleges ?se kétségtelenül tájékoztatta a látogatókat az egyes aktuális társadalmi, politikai és m?vészeti eseményekr?l. Másrészt annak, hogy eközben a személyes jelenlét illúzióját is keltette bennük, hiszen – a kiállítóterembe lépve – úgy érezhették, hogy maguk is nagy „nagy id?k”, véres és kegyetlen események tanúi, s?t részesei.
Ezt a kétségkívül felkavaró emocionális hatást a rendez?k a valóság és a képzelet összemosásával, a kett?t elválasztó határvonal megszüntetésével igyekeztek elérni. Leggyakrabban úgy, hogy elegyítették a fantázia és realitás elemeit és a viaszbábukkal megrendezett szcénákhoz, a színházi kellékhez hasonlóan használati tárgyakat és eszközöket, bútorokat, sz?nyegeket, korh? ruhákat, vagy, mint a „b?n és büntetés” világának bemutatásánál is történt, kegyetlen kínzószerszámokat is felhasználtak.
A nagyobb hatás kedvéért az egyes jeleneteket természetes és mesterséges fényforrásokkal világították meg, de igen er?s zaj- és hanghatásokat is alkalmaztak. S?t, mint a Munkácsy-képnél láttuk, a viaszbábukat mozgatással igyekeztek „megeleveníteni”. Más szavakkal és röviden: a múzeumlátogatókban minden eszközzel az érzéki csalódást igyekezték felkelteni.
A sokféle technikai fogás közül külön is ki kell emelni a panopticon (a görög: minden látó) elvet. Azt az optikai leleményt, amely Jeremy Bentham (1748–1832) angol gazdaságfilozófus nevéhez f?z?dött, és amely után a különböz? viaszalakokat bemutató „tárak”, így Fényes múzeuma is kapták a nevüket.
Bentham panopticon elvének voltaképpen egy általa tervezett, speciális kör alakú épület volt az alapja, amely a felügyelet láthatatlan gyakorlásának (különösen a börtönökben aktuális) problémáját oldotta meg. Fényes múzeumánál ez úgy érvényesült, hogy a látogató egy nagy, centrális elrendezés? terembe lépve, központi helyzete folytán egyszerre láthatott „mindent”.
Fényes m?intézetének sikerében az is közrejátszott, hogy az ideiglenesen m?köd? viasz-báb-galériákhoz hasonlóan, nála is képmutogatók dolgozhattak. A szcénák el?tt ?k magyarázták el a különböz? jelenetek cselekményét, és ?k fogalmazták meg azt a morális tanulságot is, amelyet a néz?knek a moritatot (a gyilkos tettet) ábrázoló kép láttán, megfogva ezzel a sokfelé figyel? népeket, le kellett sz?rniük.
Az Andrássy úti múzeum látogatottsága azonban részben a tömegtájékoztatásban betöltött kezdetleges szerepe, részben a mozgókép gyors térhódítása következtében igen gyorsan csökkent. A bajt az is fokozta, hogy a f?város az ilyen és ehhez hasonló, az „aljasabb nép” szórakozását szolgáló látványosságokat a Budapest egyik nevezetességének számító Andrássy útról a városligeti vursliba „szám?zte”.
Természetesen Fényes továbbra is mindent megtett azért, hogy a múzeum a „fürge, képes világújság” szerepét be tudja tölteni. A mozgóképpel azonban nem tudta felvenni a versenyt. Hiába mutatta be annak az államférfinak, tudniillik a kormányzónak egész alakos viaszszobrát, akinek „áldásos országlása rendet teremtett a vesztett világháború és a forradalmaktól megtépázott országban, csonka hazánkat talpra állította, er?s nemzeti hadsereget szervezett és országunk területét gyarapította, mi pedig rajongva szeretjük bölcs vezérünket”, a múzeum látogatóinak száma továbbra is rohamosan csökkent.
A vursliban, a Mutatványos tér 24. szám alatt m?köd? Plasticon azonban még így is szerencsésnek számított. Legalábbis abból a szempontból, hogy a második világháborús bombázások idején épületét nem érte kár. S?t, 1949-ben, mint azt a korabeli lapok is megírták, még új bemutatót is tartottak benne.
Fehér köpenyében, csontkeretes szemüvegében az „auschwitzi f?hóhért”, dr. Mengelét is kiállították... Kevés sikerrel. A Plasticon, meg a többi, hozzá hasonló múzeum fölött ugyanis, akkor legalábbis úgy t?nt, végleg lejárt az id?...
Miközben Fényes Márton múzeuma el?tt a látogatók hosszan kanyargó sorokban türelmesen várakoztak, hogy a f?város legújabb látványosságának helyet adó épületbe be tudjanak jutni, a szemközti oldalon, a Sugár út 74. számú (1885 után Andrássy út 60.) ház el?tt éppen egy kis ünnepség zajlott. Feszty Adolf, a nevezetes Haris bazár (1875–77), valamint a Pesti lóversenypálya (1880) épít?je ugyanis most adta át Fischer és Sonnenberg tulajdonosok részére az általa tervezett háromemeletes lakóházat.
Az ünnepségen természetesen megjelent Schubert és Eisch épít?mester is, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy ezt a nem különösképpen jelent?s épületet impozáns tompa sarokhomlokzata miatt mind a mai napig számon tartja a hazai építészettörténet.
De számon tartja a pesti folklór is. Amikor ugyanis 1937-t?l a tompa sarokboltozatra a Velük megyünk! Vesszen Trianon! felirat, valamint a Duce és a Führer képmása került, az épületet, részben a nyilasok zöld szín? inge, részben pedig az ugyanilyen szín?re festett nyilvános vizeldék miatt, Zöldháznak nevezték el.
Neve kés?bb a pesti folklórban Andrássy út 60-ra változott. Nagyjából abban az id?ben, amikor az ÁVÓ az egyik Jászai Mari téri épületet lefoglalta, és ezért a tér az Ávómária nevet kapta. (Lásd Zolnay–Gedényi: A régi Budapest a fattyúnyelvben)
Az 1937-t?l 1945-ig nyilaskeresztes H?ség Háza, 1945-t?l 1956-ig ÁVH-s székházzá lett lakóház transzfigurációja, úgy t?nik, ma sem fejez?dött be, hiszen az épület ma a Terror Háza nevet viseli, és a tudományos intézmény feladata az, hogy emléket állítson a nyilas és a kommunista terror áldozatainak.
Úgy t?nik, hogy minderre igény is van, hiszen az épület el?tt nap nap után hoszszan kanyargó sorok kígyóznak. Legalább olyan hosszan, mint egykor, ama másik, az Andrássy út páratlan oldalán lév? múzeum el?tt. Egyébként az új múzeum igen sok vonatkozásban hasonlít is a régire. Például abban, hogy m?tárgyak, történeti dokumentumok helyett sok esetben bútorokat, használati tárgyakat, sz?nyegeket, korh? ruhákat stb., röviden színházi kellékeket, kulisszákat használnak. Kulisszák vannak például az Ellenállás termében, ahol néhány meghatározatlan fotón kívül, mindössze három dobogóra helyezett asztal és szék látható. Kuliszszákból épült fel a Beszolgáltatás terem, ahol 10 ezer darab „1 kg. sertészsír” feliratot visel? szilikonlapból építettek labirintusrendszert.
Kulissza szerepe van az ’50-es évek termében megépített ünnepi emelvénynek és az ugyanitt látható, a marxizmus–leninizmus alapítóinak és „legjobb magyar tanítványának” arcképét torz perspektívában ábrázoló festményeknek, a Felekezetek termében látható hangszóróknak, a félig a földbe süllyesztett hatalmas keresztnek, a Gulág teremben, a szovjet munkatáborok térképét ábrázoló sz?nyegnek (!).
Szinte kizárólag kulisszákkal rendezték be a Szovjet tanácsadók szobáját és az Igazságszolgáltatás termét. Abban a vonatkozásban is hasonlít az új múzeum a régire, hogy bábu alakjában az él? ember (Szálasi Ferenc) is helyet kap a kiállításon (Nyilas terem). De abban is, hogy a múzeumlátogatókat ezúttal is er?s fény, -hang- és zajhatások érik. A minden teremben felhangzó komor hangulatú zenei aláfestésen kívül a Ver?szobából szabálytalan id?közben csöpög? vízcseppek, máshonnan viszont tompa puffanások, ütések, vagy a zajló Duna hangját (Nyilas terem) hallja a látogató. Megegyezik a két múzeum abban is, hogy A kép-mutogató cím?, sokáig a kapcsos könyvében rejtegetett balladájában Arany János által megénekelt és Fényes panoptikumában fontos szerepet betölt? vásári mesterség képvisel?i a Terror Házában is ott vannak. Annyiban, amennyiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói ismertetik meg a látogatókat a kiállítóteremben bemutatott szcénákkal, ?k mutogatják meg, és magyarázzák el az egyes jelentek mondanivalóját. Az ’50-es évek termében például azt, hogy „Rajk László megérdemelte, hogy kivégezzék, mert t?zzel, vassal irtott mindenkit!” és hogy: „Mindenkinél otthon volt egy Sztálin-kép – vagy szobor, hogy ha jönnek, akkor meg tudják mutatni...”
A Pincebörtönhöz érve viszont azt magyarázzák el, hogy az emberi testnek savban történ? megsemmisítését els?sorban azért nem alkalmazták a házban, mert „a sav utántöltése nem volt biztonságos és kellemes feladat”.
További hasonlóság, hogy a Bentham-féle panopticonelvet, Fényes Márton termeihez hasonlóan a Terror Háza múzeumban is alkalmazzák (Nyilas terem, Átöltözés terme). Ugyanez a panopticonelv érvényesül a Mindennapi élet (Hétköznapi kommunizmus) termében és a második emeleti folyosón is, ahonnan a látogatók az átriumot, benne a terror áldozatairól készült 3500 darab úgynevezett rabosított fotóval és a T–54-es harckocsival, egyszerre tudják átfogni tekintetükkel. Hosszan sorolhatnánk még azokat a közös tartalmi és formai jegyeket, amelyek a két múzeumot összekötik, és amelyek mind azt bizonyítják, hogy a „szobor formájúvá lett épület” ahogy az itt dolgozók a Terror Házát nevezik, meg az Andrássy út páratlan oldalán egykor üzemelt Fényes Márton-féle múzeum lényegében ugyanazon, tudniillik a valóság és a képzelet összemosását, és a kett?t elválasztó határvonal megszüntetését célzó elv szerint m?ködik.
Nem arra törekszik, hogy a látogatót az eléje tárt új, el?zetesen tudományosan feldolgozott dokumentumok alapján, az általa addig föl nem ismert történelmi összefüggések megértésére késztesse. Annál kevésbé, mert a Terror Háza múzeum nem látogatóik eszére és értelmére, hanem különböz? technikai „b?vészmutatványokkal” ösztöneire, zsigereire próbál hatni.
Újbóli, immár a város szívében történ? feltámadását voltaképpen az el?z? kormány politikai akaratának köszönheti. Ez ismerte ugyanis fel igen jó érzékkel, az efféle attrakciók, „nézedelmek” tömegekre gyakorolt hatását, s állította a két diktatúrát torz arányokkal bemutató vásári látványosságot saját politikai céljainak szolgálatába. Nagyjából ennyi az, amit err?l – az auschwitzi „f?hóhér” helyett immár az egykori „nemzetvezet?t” kiállító – a XIX. században oly népszer?, fél évszázada feledésbe merült, napjainkban viszont újra életre keltett spektákulumról érdemes volt elmondani.
Pet? Iván és Kuncze Gábor az SZDSZ sajtótájékoztatóján (kép: Népszabadság – Tekn?s Miklós)
Furcsának tartom, hogy a kulturális minisztérium szakmailag kívánja meger?síteni a Terror Házát m?ködtet? közalapítvány kuratóriumát. A kuratórium ugyanis szakmailag er?s – nyilatkozta lapunknak Schmidt Mária. A Terror Háza múzeum f?igazgatója Görgey Gábor miniszter kijelentéseire reagálva elmondta: nem érti azt sem, ki illetékes annak megállapításában, hogy ki a politikailag független szakember. Szerinte az MSZP–SZDSZ-kormány „nem bírja tolerálni a más véleményt”. Elmondta: velük eddig senki nem tárgyalt, a kabinet terveir?l a sajtóból értesültek. Így nem tudja, milyen kiállítást kellene kialakítaniuk a múzeummal szomszédos épületben, mint ahogy azt sem érti, miért van szükség egy újabb tárlatra, amikor a tervezett Páva utcai holokauszt múzeum a kormány által a Terror Házából hiányolt id?szakot mutatná be.
„A Terror Háza nem a XX. századi terror egészét hivatott bemutatni, hanem az Andrássy út 60., az egykori nyilas- és ÁVH-székház történetét” – hangsúlyozta a f?igazgató. Hozzátette: nem érti azt sem, hogy mikor volt Magyarországon nemzetiszocializmus, amelynek történetét elvileg be kellene mutatniuk.
A f?igazgatót azt követ?en kérdeztük, hogy a kulturális tárca közölte: a XX. századi terror teljes kör? és hiteles bemutatása érdekében a Terror Háza kiállítás jelenlegi tematikáját ki kell egészíteni a század mindenfajta üldöztetésének feldolgozásával, így például a nemzetiszocialista korszak bemutatásával.
Ennek jegyében a kulturális miniszter január 31-ig javaslatot tesz a múzeumot m?ködtet? közalapítvány kuratóriumának b?vítésére. Az ötf?s testület tizenegy tagúra b?vülhet. A történész, levéltáros és múzeumi szakmai szervezeteket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét kéri fel Görgey Gábor, hogy tegyenek javaslatot az új kuratóriumi tagokra.
Az SZDSZ helyesli, hogy szakemberek vizsgálják felül „egy nemzeti emlékhely kialakításának feltételeit, amely bemutatná a XX. század állami rangra emelt terrorját”. Tegnapi sajtótájékoztatóján Pet? Iván, a párt ügyviv?je úgy fogalmazott: a Terror Háza jelenleg nem tekinthet? nemzeti emlékhelynek, mert – mint azt a Medián felmérése is mutatja – nincs meg az ehhez szükséges társadalmi konszenzus. Pet? szerint egyébként aránytalanul felnagyobbodott a Terror Háza körüli vita ahhoz képest, milyen jelentéktelen tétel ez a költségvetésben. A képvisel? kérdésünkre elmondta, hogy a múzeum 100 millió forintos kiegészít? támogatásáról vita volt a kormányban, az SZDSZ-es miniszterek nem értettek egyet a döntéssel.
ajánlom a duracell, hamár lemerülöben vagy, mint tudod muzeumokról nem gyüjtök cikkeket csak propagandaközpontokról, de lassan ez is megváltozik, lehet valóban muzeum lesz belöle, de ahhoz szakemberek hosszú munkája kell majd...
Kuncze Gábor:
"A nagy zajban odaszóltam a mellettem ülőknek, akik egy csúnya szót ordítottak (de az nem került jegyzőkönyvbe): "Mi van, tolvaj banda, nem tetszik a válasz?" Ezt szintén nem jegyzőkönyvezték, hisz csak néhányan hallhatták. Répássy képviselő meghallotta, fölugrott, és elkövette a nagy nyilvánosság előtti, kérdő mondatban megfogalmazott titoksértés vétségét. Tőle tudja a közvélemény, hogy a mondat elhangzott. Eddig nem volt szokás, hogy az ilyen belső közbeszólásokat valaki jegyzőkönyveztesse. Árulkodásnak tetszik, de Répássynál közel a gyerekkor, úgyhogy a dolog megbocsátható..."
mkogy.hu (2002.02.05.):
Keller László:
"Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ügyrendi javaslatom az, hogy az elnök asszony kérje fel a miniszterelnök urat arra, hogy fejtse ki itt, a Ház előtt azt (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Micsoda?! Ez műfajilag nem jó! - Dr. Dávid Ibolya: Azonnali kérdés!), hogy mit ért azon, hogy az ellenzéket hazaárulónak nevezi."
Pet? tudatosan nem megy a Terror Házába
2003. január 17. 18:27
Tar Zsuzsanna
Bár az elmúlt hetekben a két koalíciós partner különböz? ügyekben különböz? álláspontot képviselt, ami a Terror Házát illeti: a kérdésben nem elvi típusú vitát folytattunk - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ-elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a múzeum költségvetési támogatásával kapcsolatban hívtak össze.
Pet? Iván, szabad demokrata országgy?lési képvisel?, a kulturális bizottság elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette: az általa jegyzett módosító indítvány nem politikai okok miatt született, hanem azért, mert szerinte a Terror Háza támogatása - az országban található múzeumok, közgy?jteményi intézmények költségvetési helyzetéhez képest - aránytalanul magas. A csökkentett költségvetési támogatás kapcsán a politikus megjegyezte: "nem vettek el semmit" a Terror Házától, csupán annyi pénzt állapítottak meg a múzeumnak, amennyi valóban indokolt.
Pet? hangsúlyozta: a Terror Házának magas támogatási igénye azért sem indokolt, mert mint a Medián közvélemény-kutató intézet felméréseib?l kiderült: a megkérdezettek többsége szerint a múzeum nem nevezhet? nemzeti emlékhelynek, márpedig az SZDSZ számára minden esetben a közvélemény a mérvadó. A politikus emlékeztetett: a Medián kutatásai alapján a megkérdezettek 60 százaléka szerint nem indokolt a Terror Házának kiemelt támogatást nyújtani.
Leszögezte: rossz lenne, ha mindegyik kormány más Terror Házát hozna létre, de helyesnek tartja a kabinet döntését, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy a múzeum megfelel-e Magyarország XXI. századi, állami rangra emelt intézményének vagy sem és ezeknek az eredményeknek az ismeretében kell majd cselekedni. A kuratórium kib?vítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a testületben szükség van "szakmai" kurátorokra is, mert a jelenlegi tagok többsége "politikai kinevezett". - Kifogásoljuk, hogy a múzeum az állami terror csupán egy elemét hangsúlyozza és ráadásul azt aránytalanul nagyítja is - fogalmazott.
A Magyar Nemzet kérdésére közölte: soha nem járt a Terror Házában, ugyanis "helyszíni szemle" nélkül is tud megalapozott döntéseket hozni. - Egyébiránt a jöv?ben sem szándékozom a múzeumba látogatni - és ezt tudatosan teszem -, hiszen erre vonatkozóan nincs semmiféle kötelezettségem és nincs okom a vezeklésre sem - fejezte be az SZDSZ-politikus a sajtótájékoztatót.
Kisebbségbe kerülhetnek a Terror Háza múzeum régi kurátorai
NSZ • 2003. január 17. • Szerz?: Nyusztay Máté
Elképzelhet?, hogy magasabb költségvetési támogatást kap a Terror Háza Múzeum arra az új kiállításra, amely a múlt századi terror összes vonatkozását lenne hivatott bemutatni. Az Andrássy út 62.-ben kialakítandó új tárlatról még egyeztetnek, mint ahogyan a múzeumot m?ködtet? közalapítvány jelenleg ötf?s kuratóriumának kib?vítésér?l is. A testület várhatóan 11 tagú lesz, tehát többségbe kerülhetnek az új kurátorok.
Hamarosan a kormány elé terjeszti Görgey Gábor azoknak a történészeknek a névsorát, akikkel ki szeretné egészíteni a Terror Háza múzeumot m?ködtet? közalapítvány kuratóriumát. A nemzeti kulturális örökség minisztere a Népszabadság értesülését meger?sítette, és közölte: valószín?leg hat nevet tartalmaz majd a lista, tehát 11 tagú lesz a kuratórium, amelyben többségbe kerülnének az új kurátorok a jelenlegi, konzervatív köt?désükr?l ismert tagokkal szemben. (A kuratórium jelenlegi elnöke Balás-Piri László, tagja Schmidt Mária történész, a múzeum f?igazgatója, Tóth Gy. László, T?kéczki László és Kapronczay Károly.) Kérdésünkre Görgey annyit közölt: szerencsésebb, ha páratlan a kurátorok száma.
Görgey ígérete szerint közismert, köztiszteletnek örvend? történészek kinevezését javasolja (úgy tudjuk, els?sorban holokausztkutatók jöhetnek számításba).
A kuratórium kiegészítésére a miniszternek, mint elmondta, két oka van. Az egyik az, hogy szakmailag is meger?sítse a jelenlegi testületet. A másik a Terror Házának „szellemi kiegészítése”, kiteljesítése. A kormány azt tervezi, hogy egy új épületet is vásárol vagy bérel a múzeum számára, valószín?leg a Terror Háza közvetlen szomszédságában, az Andrássy út 62. szám alatti, 2700 négyzetméter alapterület? épületet. Ez a Tudományos Akadémia tulajdona. Az üzletr?l jelenleg is tárgyalnak. A miniszter szerint azért is szükséges a kuratórium kiegészítése, mert a Terror Háza egyoldalúan mutatja be a XX. századi terror történetét. Az, hogy feldolgozza a holokauszt, a nemzetiszocialista korszak és mindenfajta üldöztetés történeti hátterét, dokumentációját, jóval nagyobb munkát jelent majd a kuratórium számára.
Kérdésünkre a politikus elképzelhet?nek nevezte, hogy az új kiállításhoz további pénzt is kap a múzeum. Arról még tárgyalnak, hogy mire költhetik a kormány által már odaígért százmillió forintot. – Ha kétszer ekkora kiállítást kell megszervezni, akkor nyilván újra kell gondolni a költségvetési helyzetet is – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy a múzeum így is „gazdagon van stafírozva”.
Medgyessy kedveli a látványos gesztusokat. F?leg az önök rovására szereti ?ket gyakorolni. Például a már említett Terror Háza-vitában, ahol Pet? Iván volt az el?terjeszt?.
- A miniszterelnök rossz döntést hozott, amikor úgy határozott, kiegészíti a Terror Háza költségvetését.
Kiegészíti? Mib?l? Olyan pénzb?l, amely elvileg még nem is állt a rendelkezésére, hisz meg sem szavazták a költségvetést. Az államháztartási tartalékot pedig csak el?re nem látott esetekre lehet felhasználni.
- És még tudom folytatni. Ha a múzeum költségvetését valódi múzeumokkal vetjük össze, az összeg kiugróan magas. Arra sem hivatkozhatunk, hogy az el?z? kormány támogatást ígért, mivel a miniszter az új kormány megalakulása el?tt néhány nappal kötötte meg a megállapodást. Ilyenkor már nem illik ekkora összeget kihelyezni. Maga a költségvetés, melyet a Terror Háza benyújtott, olyan indokolatlan tételeket tartalmaz, amelyek világossá teszik, itt nem egy múzeum m?ködtetésér?l van szó. Valami másról. Nem gondolom, hogy ezt a költségvetésnek kell finanszíroznia. Tévedés ne essék, el lehet fogadni, hogy legyen egy múzeum, amely bemutatja a volt elnyomó szervek m?ködését. De ebb?l nem következik, hogy egy direkt politikai célra létrehozott intézményt a költségvetésb?l kell pénzelni.
Én fejl?désében nézem önt, így nem látom annyira élesen az évek során megmutatkozó karakteres különbségeket. Mindig ilyen lobbanékony volt? Vagy kezdi elveszíteni a türelmét?
- Mire gondol?
Tolvaj bandának nevezte az ellenzéket.
- Nem jó a példa. Itt sem vonatkoztathatunk el a körülményekt?l. Az államtitkárunk egy fideszes interpellációra válaszolt, miközben olyan ordítozás tört ki, hogy semmit sem lehetett hallani, az elnök ki is kapcsolta a mikrofonját. A nagy zajban odaszóltam a mellettem ül?knek, akik egy csúnya szót ordítottak (de az nem került jegyz?könyvbe): "Mi van, tolvaj banda, nem tetszik a válasz?" Ezt szintén nem jegyz?könyvezték, hisz csak néhányan hallhatták. Répássy képvisel? meghallotta, fölugrott, és elkövette a nagy nyilvánosság el?tti, kérd? mondatban megfogalmazott titoksértés vétségét. T?le tudja a közvélemény, hogy a mondat elhangzott. Eddig nem volt szokás, hogy az ilyen bels? közbeszólásokat valaki jegyz?könyveztesse. Árulkodásnak tetszik, de Répássynál közel a gyerekkor, úgyhogy a dolog megbocsátható...
Újévi számunkban interjú készült az Országgy?lés elnökével. Szili Katalin, engedve a karácsonyi hangulatnak, azt mondta: 2003 a megbékélés éve lesz. Biztos?
- Az ember karácsonykor hajlik arra, hogy ilyeneket mondjon, de ha realista, látja: a dolgok nem ebbe az irányba mennek. Az ellenzék mindenben érdekelt, csak abban nem, hogy nyugalom legyen a politikában. A csatlakozásról kitört vita példa rá, menynyire nem így lesz.
Itt hallottam a másik türelmetlen megjegyzését: "Pitiáner, pitiánerség."
- Ebben semmi türelmetlenség nem volt. Jól átgondolva mondtam, mert azt gondolom az uniós csatlakozásról: olyan mértékben határozza meg az ország jöv?jét, hogy ehhez képest elhanyagolható, jöv?re, két év múlva "mennyit tudunk majd leakasztani". Nem x millió euróhoz, hanem egy értékközösséghez csatlakozunk. Olyan értékekhez, amelyek nagyon is csorbát szenvednek nálunk. Ennek alapján mondom: igenis pitiáner, ócska kis vita folyt arról, mennyit kapunk jöv?re, két vagy három év múlva.
A Heti Válasz cím? hetilapot 2001-ben a szocializmus évtizedei óta példátlan módon, hatalmas – ötszázmillió forintos – támogatással és egy ajándék szerkeszt?ségi épülettel (egy palotával) indította el az Orbán-kormány. Persze formailag nem a hetilapot támogatták, hanem egy kacifántos nev? alapítványt, de hát ennek csak annyi jelent?sége van, hogy így mellesleg sikerült nagyot rúgni egy szép polgári fogalomba, nevezetesen az alapítvány fogalmába, amit valaha nem arra találtak ki, hogy ideológiájukat terjeszteni vágyó kormányok lapokat támogassanak általuk.
Ezen annak idején sokan fölháborodtak. Közpénzen nem illik lapot alapítani.
Olvasom a Népszabadságban, hogy most milyen nehéz szegényeknek. Hogy a tavalyi ötszáz- helyett idén csak ötvenmilliót kapnak. És visszaemlékszem a másfél évvel ezel?tti felháborodásra.
Sok ilyen kisebb-nagyobb fölháborodás eredményezte a kormányváltást.
El?ször tavaly történt meg velem, hogy amikor a választókerületünkben nem maradt versenyben a liberális jelölt, azt mondtam magamnak: „Péterkém, eltelt tizenkét év a rendszerváltás óta, ezek már nem azok az emberek, akikkel annak idején nem szerettél egy leveg?t szívni. Nem fog letörni a kezed, ha behúzod az x-et a szocialista jelölt neve mellé. Ezerszer inkább, mint hogy még négy évig folytassák a szabad rablást, a közpénzen zajló történelemhamisítást és ideologizálást, egyház és állam összevarrását satöbbi.” És behúztam az x-et. Kicsit görcsölt a kezem, kicsit suta x lett bel?le.
Igen, természetesen most jobb. Csak éppen most is kapom a pofonokat. Ezúttal a szocialistáktól. Ez nagyon különös érzés. Mert volt már úgy 1994–1998-ban is, hogy nem tetszett, amit csináltak, de egyrészt akkor még nem voltam kénytelen rájuk szavazni, másrészt egyszer sem éreztem azt, hogy szinte személy szerint ki van tolva velem.
Most így érzem.
Az Andrássy út közelében lakom. Ha végigmegyek ezen a gyönyör? úton, kénytelen vagyok azon bosszankodni, hogy az alpári széls?jobb Magyar Demokratája terpeszkedik az egyik villában, az Orbán-kormány által kistafírozott Heti Válasz a másikban, és ha gyalog megyek, kerülgetnem kell a Terror Háza el?tt sorban álló embereket (akik nincsenek ugyan sokan, de ügyes manipulálással, az utcai sorba állítás révén tömegnek látszanak); naponta látnom kell, hogy az a ronda fekete fal hogyan csúfítja el a városomat, és naponta kénytelen vagyok arra gondolni, hogy a nyilasok – és nem nácik – által meggyilkolt családtagjaim a Terror Háza létrehozóinak mennyivel kevésbé voltak fontosak, mint a napi aktuálpolitizálás. Egyáltalán, naponta el kell viselnem a „Terror” szót, hatalmas bet?kkel a fejem fölött, napsütés esetén a járdán is, és ez maga a terror.
Na már most: a Terror Háza minden mutató szerint kétszer akkora összeget kapott a tavalyi költségvetésb?l, mint az összes többi hasonló méret? múzeum. Pet? Ivánnak az Országgy?lés kulturális bizottsága által támogatott javaslatára ezt az összeget végre a költségvetésben a normális méret?re csökkentették. És akkor a szocialista miniszterelnök odaígéri nekik a másik százötvenmillió forintot a költségvetési tartalékból (a mi adónkból). És az ígéret után néhány héttel végül kormányhatározattal kapnak százmilliót – de nem ám akárhonnan, hanem az ügyben végig józanul viselked?, az er?szaknak és a zsarolásnak ellenálló kulturális miniszter tárcájának tartalékából. Vagyis, mondhatnánk, a miniszterelnök a kultúra és minisztere rovására politizál. Úgy udvarol a jobboldali választóknak, hogy személyes politikai céljaira elvesz a magyar kultúrától százmillió forintot.
A Heti Válasz alapítása is példátlan pimaszság volt. És erre nem az a válasz, hogy a 2003-as költségvetésb?l egyszer?en kivennék ?ket. Nem. A szocialista többség? parlament még mindig odaad nekik ötvenmilliócskát. ?k pedig nyilvánosan sírnak, hogy az én adómból nem kapnak többet ahhoz a munkához, amit mindenki más piaci alapon végez. Vagy talán hallott valaki a Magyar Narancs, a Heti Világgazdaság, az Élet és Irodalom, a Kiskegyed, esetleg a N?k Lapja költségvetési támogatásáról? Kulturális lapokat az NKA szokott támogatni, nem a költségvetés, kulturális és nem politikai alapon, járulékokból és nem adókból.
Azért csak most írok err?l, mert a Schmidt Mária-féle hiszti idején valahogy föl se t?nt az Elek-féle nyafogás. Pedig a kett? ugyanannak a pimaszságnak kétféle stiláris változata.
És nem az ? hisztériájuk és nyafogásuk az, ami fölháborít. Megszoktam, hogy ezt teszik, már szinte hiányozna, ha nem tennék és elkezdenének feln?tt és szabad, felel?s, önálló emberek módjára viselkedni. Hanem az, ahogyan hol a szocialista többség? parlament, hol a szocialista miniszterelnök ezeknek az elszánt közpénzharácsolóknak udvarol. A dolog azért is egészen abszurd, mert Medgyessy Péter számos gesztusával jelzi, milyen szigorúan szétválasztja magánéletét és a közéletet, magánmeggy?z?dését és az ország vezetését, magánköltségeit és közköltségeit. Valódi úriemberként viselkedik (a kultúra problémái iránti látványos közömbösség ennek nem mond ellent, itt most csak civilizációs kérdésekr?l beszélek), a polgárjelöltek iskolába járhatnának hozzá. De hát szabad úriemberként viselkedni valakivel, aki féllegális trükkökkel, joghézagokat kihasználva lopta a közpénzt? Szabad ezt, azoknak a kontójára, akik azért szavaztak a szocialistákra és a szabad demokratákra, mert rettenetesen elegük volt az pofátlanságból, a lenyúlásból, az arcátlanságból, a tájékozatlanságból, az öntudatos m?veletlenségb?l, a felületes szájalásból, szakemberek meghurcolásából, a Nemzeti Színház tönkretételéb?l, Budapest megzsarolásából, Tisza István dics?ítéséb?l, egyház és állam öszszekeveréséb?l, a szalonzsidózásból, a széls?jobb cinikus támogatásából – egyáltalán, az egész piszkos és zavaros löttyb?l, amit a Fidesz-kormányzat a nyakunkba zúdított?
Szóval miért is kell nekem, adófizet? polgárnak a tavalyel?tti heti negyvenmillió és a tavalyi heti tízmillió után hetente még mindig majdnem egymillióval támogatnom a Heti Választ kiadó kacifántos nev? közalapítványt?
Miért kell társadalmi békének tekintenem azt, hogy néhány jobboldali történész közpénzen kisajátítja a közelmúlt értelmezését? Miért társadalmi béke az, hogy ezt ?k kétszer annyi pénzért teszik, mint az évtizedek, esetleg évszázadok óta m?köd? múzeumok munkatársai? És végül: miért társadalmi béke az, amikor a kultúra rovására politizálnak?
Persze érteni vélem a megmagyarázhatatlan gesztusokat. A tavaly százmilliós veszteséget produkáló Heti Válasz életben tartásával talán a mérsékelt jobboldalnak akar segíteni a mai többség. A Terror Házának odadobott százmilliós ajándék talán nem csak szimpátiavásárlásnak van szánva, talán valóban a béke gesztusa akar lenni. Azt pedig, hogy a kultúra úgysem számít, már megszokhattuk.
Csakhogy err?l nekem minduntalan ugyanaz a történet jut eszembe. A nyolcvanas évek végén történt, itt a sarki közértben. Egy férfi el?refurakodott a pénztárnál a sorban. Egy-két vásárló felháborodott – de a többiek elkezdték ?ket csillapítani! Azzal nyugtatták a fölháborodókat: „hagyják, biztosan siet”.
És a dolog annyiban maradt. Az az er?szakos férfi pedig nyilván megérkezett oda, ahová sietett. Én pedig akkor értettem meg, néhány hónappal az els? szabad választások el?tt, hogy ez a rendszerváltás, szép remények ide vagy oda, nem lesz fenékig tejfel.
A Terror Háza ma nem nemzeti emlékhely
Az SZDSZ üdvözli a szakmai felülvizsgálatot
NOL • 2003. január 17. 16:09
„Nem elvi típusú vita volt a két koalíciós partner között” (kép: MTI – Kovács Tamás)
A szabad demokrata vezet?k szerint a Terror Háza körül kialakult vita nem pénzügyi kérdésekr?l szól, hanem arról, hogy nemzeti emlékhely-e ez a múzeum. Egy friss felmérés szerint a Terror Házát a közvélemény nem tekinti egységesen nemzeti emlékhelynek. Pet? Iván a kormány által elrendelt szakmai felülvizsgálattól reméli azokat a lépéseket, amelyek elvezetnek a XX. század állami rangra emelt terrorját méltó módon bemutató emlékhely kialakításához.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint a Terror Házával kapcsolatos kérdéskörben nem elvi típusú vita volt a két koalíciós partner között. A Terror Háza Múzeum költségvetési támogatásával kapcsolatban összehívott budapesti sajtótájékoztatón Pet? Iván szabad demokrata országgy?lési képvisel?, a kulturális bizottság elnöke kijelentette: a múzeummal összefügg? vita tárgya az, hogy a Terror Háza nemzeti emlékhely-e.
A politikus a Medián közvélemény-kutató intézet napokban közzétett felmérésére hivatkozva - amelyet mérvadónak nevezett - azt mondta: nem alakult ki olyan konszenzus, amelynek alapján ezt az intézményt nemzeti emlékhelynek lehetne tekinteni.
Pet? Iván helyesli, hogy a kormány elrendelte: szakemberek vizsgálják felül tartalmi szempontból egy nemzeti emlékhely kialakításának feltételeit, amely bemutatná a XX. század állami rangra emelt terrorját.
(MTI)
Valahol azt olvastam itt a fórumon, hogy Viktorék már rég átutalták a pénzt rá a Mazsihisznak... És nem cáfola senki, ha jól emléxem. Csak ha közben megnyílik, az nem hangzott volna túl jól a legnagyobb "zsidóüldözés" közepette...
Ami valószínüleg válasz Mester Ákos 168 órában megjelent Kedves hatalom c. írására:
Bár szereted a békét, de féltesz a gyengeségtől. Példaként a Terror Házát hozod. Való igaz, a Terror Házának a kisajátítása már korábban megtörtént. De mély meggyőződésem, ez nem jogalap ahhoz, hogy így is maradjon. Csúnya és alattomos csapdát állított a jobboldal ezzel az intézménnyel, amibe balliberális barátaim szépen bele is sétáltak. Felháborodtak, és mindent elvetettek ahelyett, hogy a jóval közösséget vállaltak volna, és csak a hamisságot kifogásolnák. Ahelyett, hogy arról szóltak volna: bizony pótolni kellene a hiányokat, mert a huszadik század diktatúrái és terrorjai sorából a fehérterrort, a nácizmust, a fasizmust, a holokausztot nem lehet kihagyni. Ha tanítani akarjuk gyerekeinket és unokáinkat a történelem tanulságaira, a teljes képet kell bemutatni. Ehhez járulhatunk hozzá mi ma. Most van lehetőségünk arra, hogy pótoljuk, ami hiányzik, kibővüljön ez a ház, a történelem azon részével is, amit tisztességes bal- és jobboldali gondolkodó, cselekvő ember gyűlöl és megvet. Nem félek attól, hogy racionális lépéseimre (vagy hátralépéseimre?) az ellenfél azt gondolhatja, zsarolható vagyok.
Ennek az ellenkezőjét kellőképpen bizonyítottam. Makacsul hiszek igazamban és stílusom helyességében. Ezt barátaim és ellenfeleim még évekig fogják tapasztalni. Biztos vagyok abban, hogy az a mélységes hit és az a következetesség, amely vezérel, végül elkoptatja az ízléstelenséget és a gyűlölködést.
Állitolag ez is egy MTI hir, azért én az olvasói levelet is elolvasnám...
Medgyessy olvasói levele a 168 Órában
2003. január 15., szerda, 19:06
"Csúnya és alattomos csapdát állított a jobboldal" a Terror Házával, "amibe balliberális barátaim szépen bele is sétáltak" - olvasható Medgyessy Péter olvasói levelében, amelyet a 168 óra című hetilapnak írt.
A kormányfő a távirati irodának eljuttatott levelében a lap főszerkesztőjének előző heti cikkére reagál. Mester Ákos a korábbi írásban a miniszterelnök által tett - szerinte a jobboldalnak szóló - gesztusokat kifogásolja.
Medgyessy Péter - a Terror Háza Múzeum támogatása kapcsán tanúsított magatartása miatti bírálatra reflektálva - leszögezi: való igaz, hogy a Terror Háza kisajátítása már korábban megtörtént, de ez nem jogalap ahhoz, hogy így is maradjon.
Vélekedése szerint "balliberális barátai" felháborodtak és mindent elvetettek ahelyett, hogy a jóval közösséget vállaltak volna és csak a hamisságot kifogásolnák.
- Ahelyett, hogy arról szóltak volna: bizony pótolni kellene a hiányokat, mert a huszadik század diktatúrái és terrorjai sorából a fehérterrort, a nácizmust, a fasizmust, a holokausztot nem lehet kihagyni - fogalmaz a miniszterelnök. Hozzáteszi: most van lehetőség arra, hogy pótolják azt, ami hiányzik, hogy kibővüljön a múzeum a történelem azon részével is, "amit tisztességes bal- és jobboldali gondolkodó, cselekvő ember gyűlöl és megvet".
- Nem félek attól, hogy racionális lépéseimre (vagy hátralépéseimre?) az ellenfél azt gondolhatja, zsarolható vagyok - fogalmaz Medgyessy Péter, megjegyezve: ennek ellenkezőjét kellőképpen bizonyította.
A miniszterelnök - aki, mint írja, makacsul hisz igazában és stílusa helyességében - biztos abban, hogy "az a mélységes hit és következetesség, amely vezérli, végül elkoptatja az ízléstelenséget és a gyűlölködést".
A miniszterelnök - a Hattyúházzal kapcsolatos megjegyzésekre válaszolva - azt írja: az ügyben nem jogszabályt sértettek, hanem etikát.
- Én ezt sem vagyok hajlandó eltűrni. Csak ez ad erkölcsi alapot arra, hogy a másik oldallal is kemény legyek - áll Medgyessy Péter válaszában. A kormányfő leszögezi: békét akar, de megalkudni nem.
- Nem akarok megalkudni tisztességtelenséggel, kétszínűséggel, a lenyúlással, a törvénytelenséggel, a hatalommal való visszaéléssel - fűzi hozzá, jelezve: ezekre nem tekinti válasznak "az eszeveszett agresszivitást, a jog félretételét vagy éppen a más nézeteket ésszerűtlenül, reflexszerűen elutasító magatartást". Medgyessy Péter úgy fogalmaz: neki ma versenytársai, néha ellenfelei vannak.
- Ellenségemnek nem személyeket, hanem bizonyos viselkedést és gondolkodásmódot tekintek - olvasható a miniszterelnök által a hetilapnak írt levélben.
Budapest, 2003. január 15. (MTI) - Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere - a január 10-i kormányhatározatnak megfelel?en - január 31-ig tesz javaslatot a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány alapító okiratának módosítására és kuratóriumának kiegészítésére - tudta meg a minisztérium sajtóirodájától szerdán az MTI.
A tárca indoklása szerint az alapító okirat módosítására és a kuratórium kib?vítésére azért van szükség, hogy a közalapítvány hatékonyan járuljon hozzá a XX. századi magyar történelem minél teljesebb és tárgyilagos megismertetéséhez.
A kormány múlt pénteki ülésén foglalkozott a Terror Háza Múzeum támogatásával, a kuratórium kib?vítésével illetve az alapító okirat módosításával.
Gál J. Zoltán kormányszóviv? beszámolója szerint a kabinet döntött arról, hogy a múzeumot m?ködtet? közalapítvány alapító dokumentumát módosítani, a kuratóriumot pedig kiegészíteni szükséges.
Gál J. Zoltán jelezte: a múlt századi magyarországi terror valamennyi vonatkozásának hiteles bemutatása érdekében meg kell vizsgálni a Terror Háza kib?vítését.
A kulturális minisztérium úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy ez utóbbira ugyancsak Görgey Gábor tesz javaslatot; ennek határideje március 31.
Az MTI megtudta, hogy a b?vítés céljára esetleg kibérlik, vagy megvásárolják a múzeummal szomszédos épületet.
És te érzed az árnyalhatatlan különbséget, amikor két nappal az új kormány beiktatása elött minden alap nélkül írnak alá 3 éves milliárdos szerzödést? nem érzed mi? akkor amikor még ök sem állították, ogy volt 2003-as költségvetésük, amikor már levegöt sem vehet kulturállamban egy ügyvezetö kormány? L. I. meg most robban társadalmilag, hajrá...:((
