Máskor is elkövették nyelvészeink azt a hibát, hogy bizonyos képzőket csak igékhez lajtstomolnak.
Ám a nyelv nem így működik. Simán működnek névszavakkal is.
Erre sem tér ki a tananyag, pedig jó volna!
Egy ismeretlen képzőt felejtettek el a nyelvújításkor, amikor csak igéhez kötötték.
-áj, éj képzők pedig a legősibb magyar képzők közé tartozik, olyannyira, hogy az MTA el sem ismeri, de én egy 1917-es MTA-s értekezésből bizonyítékot találtam tézisem igazolására.A főnévképzőknek két csoportja van: igéből főnevet képző, ide sorolják az -ely, ély, ály végződéseket is.az -aj, -ej FŐNÉVKÉPZŐ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb. • az -ály, -ély főnővképző többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb A NÉVSZÓBÓL FŐNEVET KÉPZŐnkhöz nem sorolják, pedig rengeteg ősi és nyelvújításkori ilyen szavunk van.Mindegyik névszói. A nyelvújításkor saját szabÁLY!! :))-aiknak mondtak ellent, amikor megalkották őket.
ricsaj – ‘lárma, zaj, kiabálás’. A szlovák ryčaj (‘rikoltozás’) átvétele; forrása a ryčať (‘ordít’) ige. Hangutánzó szó, s csak ezen a szinten rokon a magyar rikolt, rivall igékkel.
Egy elég nagy történelemhamisítás a ricsaj szót szlováknak venni, miközben a jegyekből épp a germagyarból ered.
reu, or tő:
ordít: rēotan
ordas
recs: reu, rösch
ricsaj: rūhjan
A ricsaj és a dörej megán viseli azt, hogy mindegyik a germánban egy jan-os ige, rúhjan, drunjan(dörren).
Ez a ja természetesen itt a jan-os ige után egy birtokos, gót ja.
Én természetesen a dörej helyett inkább a gót drunja, vagyis döreny vagy dörenyét pártolom.
A kacaj a köhög, kuh, keh germán tőből ered, aminek egy másik változata a kichern, keuchen.
Ugyan Gombocz helyett véletlenül Budenzet irtam, de teljesen mindegy, hogy az idézetet Budenz szövegeként nem érted vagy Gomboczéként. Gombocz azzal mentegeti a nyelvújítókat, hogy amikor összekeverik a denominális és deverbális képzőket, öntudatlanul a finnugor alapnyelv szellemében járnak el, amelyben az ige és a névszó szófajilag nem vált el, ezért nem lehettek külön deverbális és denominális képzők sem. Ez feltehetőleg irónia, de akárhogy is van, Gombocz megállapításának semmi köze ahhoz, hogy létezik-e a magyar nyelvben a halom főnévből képzett halmodzódzik ige. Nem létezik, mert ilyet olyan kompetens anyanyelvi beszélő nem mond, amelyiknek ki van a négy kereke.
Hát persze, vagy csak így akarták a maguk baromságát bevédeni. Általában a l vagy ly igéből van, mint a beng-ből, alapja a bán a bengály, vagy a sikk, sek-ből a sekély, sikla.
A ja előfordul adverbium-ből mint ab, apo, ami a német ab, az apad, és ebből az apjó, az apáj, de persze a hütten-ből a hodáj is.
Persze a gyökerük teljesen más, így Gombikácz vagy ki téved.
Természetesen nincs halmodzódik ige, azért írtam egyébként így zárójelesen halmo(d)zódik, mert a nyelvalakulás szempontjából viszont lehetne. Egyes szavaknál így is van. Sőt, ha így szoktuk volna meg, még halmodódik is lehetne. A képzők felépülése, ugyanolyan, mint pl. a gubó, gubódzik szavaknál.
Ha nem látod ezt be, a te bajod.
Érdekes, hogy a “holm” szavunkat szláv jövevénynek tartják de magyar kicsinyítőképzőnek a “d”-t, így lett holmod.
Elgondolkodtató ennek tükrében a beszéd szavunk, amikor a “besz” névtő önmagában is divatozott, nem valószínű, hogy a “beseda”-ból jön. Sokkal inkább, hogy a “d” képzője is magyar. Így lett beszéd.
A halom szó egy germán szó, tehát magyar szó. A h kentumnyelvi és germán, és magyar, germagyar, ez a magyar, a h a szlávba vagy a germánból vagy a germagyarból került, de itt a germagyarrról van szó, tehát épp az ellentétje a dolog, hasonlóan mint a murwa szó, ami megvan a szerben, de másban nincs, más szlávban és a merev rokona.
A magyar germagyar, tehát a murva, halom és még más szavak is épp a magyarból kerültek a környező nyelvekbe, mint az ín esetében, ami a cseh ínek, de eredetileg görög. Először magyar, germagyar jövevényszó volt.
Hasonlóan a cseh swoboda, ami épp a beszéd da, ada képzőjével van képezve. Ez a szó is a germagyarból került át a csehbe, mert a germánban megvan a Sippe, ezt a germagyarból a román is átvette.
Vegyük a szót, a hodájt, ez a germán hudjó, de ez is átement akkor a románba, a germagyarból, ez is h-s.
Amúgy jól mondod, a besz töve egy indogermán bah, ebből jön a bű és báj is, a magyarban germán, tehát magyar.
Európa egésze szégyellhetné magát a Trianoni nemzetgyilkossági bűncselekményért. Az egész háború csak egy álca volt, Magyarország megsemmisítésére. A degenerált habsburg család és a német császár is éppúgy része volt a háttéralkunak, mint Franciaország a 100%-os szabadkőműves kormányával.
Honnan lehet tudni? Kalapos Jóska és Katalin cárnő Második Bizánc tervének idején, amikor a Szent Koronát is meghamisították, egyes képeit bizánci uralkodókra lecserélve, Magyarországot pontosan, méterről méterre ugyanúgy akarták feldarabolni, ahogy az végül Trianonban történt. Ne feledjük, hogy 200 évvel Trianon előtt!
Véletlen? Ilyen véletlen NINCS. Európa akkor már aljas bűnözők markában volt, kormányai már akkor is úgy ugráltak, ahogy a bankárbűnözők fütyültek.
De lehetett-e tetézni a Trianoni bűnt?? Bizony lehetett!
A második világháború után a Benes dekrétumok kollektív bűnösnek kiáltották ki a magyarságot, minden alap és ok nélkül. Európa pedig ismét hallgatott.
Manapság pedig habzó szájú gyűlölettel éltetnek minden olyan filmet, könyvet, történészi megnyilatkozást, ami az egész holokausztot, sőt immár az I. és II. Világháború kirobbantását is a magyarság nyakába igyekszik varrni, komplett bűnös nemzetnek titulálva.
Az Unió mely olyan szavakkal dobálózik mint demokrácia, alapjogok, bevette táborába azt a két országot, mely alkotámányában őrzi, sőt dédelgeti a magyarság bűnös nemzetté nyilvánításának mocskos bűnét. Ezzel az Unió elismerte, hogy hajlandó tovább tetézni a Trianoni bűnt, és nincsenek gátlásai ezzel kapcsolatban.
Ha Európa azt hiszi, hogy ezt megússza büntetlenül téved. Isten ugyan nem ver bottal, de biztos vagyok benne, hogy Európa népei ezért a töbszörös bűncselekményért nagyon súlyos árat fognak fizetni. A fegyver, ami majd a büntetést végrehajtja, nem a magyarság kezében lesz. A degenerált, ostoba európaiakat egykori afrikai gyarmatlakóik fogják elpusztítani, amit meg is érdemelnek.
Kihez fognak imádkozni? Kitől várnak majd segítséget? Talán csak nem a magyarságtól mely évezreden keresztül volt a valódi kereszténység, valódi kultúra, a valódi értékek központja és Európa védelmezője, amelyet rútul cserbenhagytak, eltiportak, megaláztak, megtapostak, ahányszor csak alkalmuk volt rá?
A merevhez a szavakat, amikoet hozták semmilyen tekintetben se egyeztethetők a magyarral, a germagyarral.
A mered és merev, ami egyben a murwa a halálból erednek, mortas, de eredetileg épp az ellenkezője, ami a morzsolódó.
A többi szó is idetartozik.
Halni és ölni, annyi mint marcangolni, morzsolódni, így a hulla az merev, és mered.
A mongol szót nem tudom pontosan, ha tényleg azt jelenti, amit mondasz, akkor lehet, hogy az indogermán ster tőből ered. Ha egyszer van a durva szó belőle, mellette ebből van az ostor, illetve a dorong szó is, akkor ez a germán derm, m, indogermán m képzéssel, mint támaszt, támad, amik két külön tők.
mar1 – ‘‹állat› fogával tép’; ‘‹kígyó› méregfogával harap’; ‘marógéppel megmunkál’; ‘‹sav vagy lúg› roncsol’; ‘szúró fájdalmat okoz’: szemmaró füst. Származékai: maró, marás, mardos, mardosás, marakodik, marakodás. Ősi örökség az uráli korból: vogul mor- (‘törik’), osztják mori (‘reped’), finn muru (‘darabka’), szamojéd morei (‘széttörik’). A magyarban bizonyára ‘széttör’ ⇨ ‘szétdarabol’ ⇨ ‘‹foggal, körömmel› széttép’ jelentésfejlődés ment végbe. Lásd még marcangol, martalék, morzsol.
Azért témánál maradva, hogy ez mekkora történelemhamisítás. A mar töve az indogermán mer, mar, ami porlasztanit, örölnit, rabolnit, fognit jelent.
A marból: mozsár, morzsa, marcangol, murcás, markol, mered, merev.
A morzsa a Mörse, Mörser, a marcang a muriang,, ezek mind német hangzásúak, nem germagyarok.
A mered az a Mord rokona, mert meredít a Mord. A mered azért mered a mar-ból, mert halott.
A markol vagy a germán merk vagy egy mar+kó. A merev egyben a germán murwa, a serb. mȑva germán gyökerű, és mivel a magyar germagyar, ezért a magyarból ered. A wa nem csak főnévképző, hanem melléknévképző is, mint a fasuwa, a fösvény.
A mar, merev, murva, markol mered magyar szavak, mert nem németesek, a mozsár, morzsa marcangol és a murcás szavak pedig németesek, persze az első csoport germán, ezért magyarok.
Ma tudnánk a Mord szóra azt mondani, hogy meredít.
Ehhez jön a dermed szó, ami a germán derm, a der a ter, starr, m indogermán m képzővel derm lesz, derba vagy derwa, pedig a durva.
A sterben az lényegében a dermed. A sternja germán szó, ami adjektív megmutatja elég jól, hogy hogyan is jöttek létre a magyar nya melléknevek. Ez a szó magyarul dernya, ami szigorút jelent, a streng, a der tőből.
Az ölni, ami a germán wal jó plusz szó lenne ezek alapján a meredít illetve dermedít szavak.
Egy ismeretlen képzőt felejtettek el a nyelvújításkor, amikor csak igéhez kötötték.
-áj, éj képzők pedig a legősibb magyar képzők közé tartozik, olyannyira, hogy az MTA el sem ismeri, de én egy 1917-es MTA-s értekezésből bizonyítékot találtam tézisem igazolására.A főnévképzőknek két csoportja van: igéből főnevet képző, ide sorolják az -ely, ély, ály végződéseket is.az -aj, -ej FŐNÉVKÉPZŐ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb. • az -ály, -ély főnővképző többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb A NÉVSZÓBÓL FŐNEVET KÉPZŐnkhöz nem sorolják, pedig rengeteg ősi és nyelvújításkori ilyen szavunk van.Mindegyik névszói. A nyelvújításkor saját szabÁLY!! :))-aiknak mondtak ellent, amikor megalkották őket.
Hát figyel, még a finnba is átment a nylevükből, a germánból a ja képzés, amolyan gótikusan képeznek belőle főneveket.
Az áj nem más mint a jó, a birtokos képzés, ami az apáj-ban, hodáj-ban és a kopja-ban is megvan.
A l germán főnévképző, mint bengály, a beng-ből, a ban, bán tőből, vagy melléknévi, mint a sekély, sikla, vagy csatló, csikló, Stachel.
Felmondad jól a leckét, ezzel csak az a baj, hogy egy ragzó nyelvet nem lehet minden skatulyába betuszkolni. Igékre és főnevekre is érvényes lehet ugyanaz a képzés. Érvényes is sok esetben.
Nem nézted meg a példáimat.
Nyál - főnév és mégis van nyáladzik is.
gubó - főnév és mégis van gubódzik is.
Halom - halmoz - halmaz
Láthatjuk, hogy a “halmaz” főnevünk is “halmod”-ból ered.
utód
segéd / segítő
álmodó
sorvadó
valódi
fogódzó
nyáladzó
Az utód és a segéd a germán ada főnévképzővel van, a segítő a segít kausatívképző plusz indogermán ei vagy jó.
Az álmodó nem csak melléknévi lehet, hanem passzív is. A d a passzív, ami egyben kausatív és jelen, a tesz, do.
Példa: Álmos van álmodó, vagy Álmos van álmod. A Gótban a jelenidjeű passzívot így képzik, bíradó=beirada.
Folyamatos melléknévi inkább bírandán lenne, ami a gót beirands, folyamatos jelen idejű cselekvést fejez ki, mint a másik gót képző az ik, az uh.
Az s vagy z képző, mint az ütközik szóban, nem teljesen világos, lehet d, vagy lehet valódi s, ami az r párja lenne.
Példa: fraliusan és a verlieren, vagy decken vagy tak+ar.
Amúgy a holmod-ban a d mellélnévi, míg az i inkább főnévi. Példa:
aldi:Alter
alda=alt, mint a werda-ban, ami a ferde.
De persze azt tudni kell, hogya különféle dialektusokban az egész nagyon inog.
Vegyük a szövetkezik szót: szövet germán suiwet sző múltidőben+ kó jelen képző, nem a ské, a kó egyben melléknévi is, majd egy z, ami vagy a fraliusan, vagy egy d, aztán az ik Verlaufsform.
1.) Al Abwab csak a 12. század után létezett. Tehát nem érkezhetett utazó 785-ban Al Abwabból.
2.) A vérivásos hülyeség köztudottan a vérszerződés miatt terjedt el.
3.) Nincs semmilyen régészeti nyoma annak, hogy egyáltalán létezett kazár Birodalom. Az ÁLLÍTÓLAGOS arab források, amik a Kazár Birodalomról szólnak, mind Harún ar Rasid udvarához köthető történészek. Egy a baj. Kb 80 éves ismert tény az iszlám történet írásban, hogy Harún ar Rasid kitalált személy, az udvara is kitalált és minden történész, aki állítólag nála írt szintén kitalált. Ugyanis hiába keresték, ezeknek az állítólagos forrásoknak NINCS ARAB EREDETIJE. Mind Harún ar Rasid, mind az udvarához köthető összes állítólagos történész és utazó, a 19. században került átfordításra Európai forrásokból arabra.
4.) Az egyetlen hitelesnek tekintett forrás a Kazár Birodalom létezéséről és a vezető réteg zsidó vallásáról, egy levél, amit a kazár kagán írt Spanyolországba Menahem ben Saruknak. Uwe Topper kereste ezt a levelet, de nincs sehol. Magyar könyvekben említik, hogy az angliai Oxford egyetem egyetem hitelesítette. Ez sem igaz. A levél megtalálója csak a Saruk többi írását hitelesíttete, magát a kazár kagán levelét nem. Sőt mint Uwe Topper megállapította, az egyetemen, ahol a levelet állítólag őrzik nincs, csak egy katalógus szám van, ami szerint kikölcsönözte a levelet a Cambridge egyetem. Ott meg viszont nem tudnak ilyen kölcsönzésről. EGY NAGY KAMU AZ EGÉSZ AKÁRCSAK MAGA A KAZÁR BIRODALOM.
Általános iskolai nyelvtankönyveket haszonnal forgathatnál. Az -ózik/őzik visszaható igeképzőnek tetszőleges változata ugyan az -ódzik/-ődzik, de ez a képző csak igéből képez visszaható igét, főnévből nem. A fog ige, ezért fogódzó van. A halom főnév, ezért *halmodzik nincs, tehát *halmodzó sem. Ahogy *asztalódzik, *székődzik sincs.
Az ik nem visszaható képző, hanem folyamatos jelenképző, mint az angol s, kb.
Az ik, a gót, uh, ih amely egy Verlaufsform, nem visszaható.
Példa: átalkodik: at, germán útál, vagyis az az atal, l képzővel, aztán egy kó amely melléknévi és jelent fejez ki, majd a gót Verlaufsform.
A magyarban nincs visszaható.
Más példa: ódzkódik: ód, ami az at indodermán formája+ ska, ami a jelent fejezi ki+d kausatív, vagy jelen, mert ez a tesz, do+ik Verlaufsform.
-sk̑é-/-sk̑ó-: Dieses thematische Suffix wird an die Nullstufe der Wurzel gehängt und ergibt Stämme iterativer Bedeutung. Beispielsweise gehen die Inchoativa des Lateinischen, die mit -sc- aktionsartspezifiziert sind, auf diese Bildung zurück, ebenso die Iterativa mit *-sk̑é-/-sk̑ó- im Griechischen und Hethitischen.
Az -ó/ő a folyamatos melléknévi igenév képzője, és nem a véghangzóból, hanem a véghangzónak az ómagyar folyamatos melléknévi igenév képzőjének az összeolvadásából alakult ki.
Vajk-Istvánt öreg korának beteges éveiben a trónöröklés kérdése foglalkoztatta.
Imre, II. Zoltán és a Csákok közül III. Zoltán állt a szívéhez a legközelebb, de ha ezek idő előtt halnának meg, a pusztaszeri Nagy-Süánra való tekintettel még Endre, Béla és Levente jöhetett számításba. Anasztáz-Asrik klérusa azonban erősen tiltakozott a herceg számításba vétele ellen. István nem is szerepeltette őket egyházi körök előtt, inkább a beavatott központ menekítését hagyta rájuk. Tolma-Judit fiai közül Beszprim herceg Lengyelország trónjára számíthatott. II. Meskó ellenében. Piroska első fia, Delján Péter a bolgár nép felszabadításának kérdésével foglalkozott. Ezért sokszor ott tartózkodott titokban, várva a kedvező alkalmat. Az egyházi körök és a nyugati uralkodók Orseolo Ottó és Ilona fiát, Pétert jelölte ki István utódjául. Pétert ki is nevezte hadseregének parancsnokául. Péterrel együtt sok olasz lovas jött István udvarába. A megvakított Vazul trónörökösként egyáltalán nem jöhetett számításba. Péter az olasz lovagok tanácsára sok helyen Péter apostolról elnevezett templomot építtetett. Ebben közrejátszott az is, hogy őt magát is Péternek hívták. 1030 nyarán István megvédte hatalmát az országára törő II. Konrád ellen, sőt az egykori bécsi avar kurgánnal kiegészítette az országot. Ebben részt vett a keleti országrész is. Halála után, 1038-ban Péter akadály nélkül foglalta el a trónt. A pártküzdelmek azonban hamarosan elkezdődtek a magyar törzsfők és Péter idegen származású hívei között. Az ellenzék István régi táborából szerveződött, akiket az olaszok kiszorítottak a hatalomból. Ezek német gőggel megvetették a magyar előkelőséget, de az olaszokat sem szívlelték. Így aztán a németek a magyar előkelőkhöz kezdtek húzni. Ebben része volt annak is, hogy a németek egy része már összeházasodott a magyar törzsfők családjával.
A vegyes házasságban élő németek szövetkeztek a keleti magyar tömegekkel és 1041-ben Péter királyt elűzték. Péter Német-országba menekült. Más magyar előkelőségek Delján Péter bolgár trónkövetelő szabadsághőssel tartottak. De ő Bulgáriában csatát vesztett. Ez is szaporította az elégedetlenkedők táborát. Sokan úgy gondolkoztak, hogy ha már Vazul nem lehet a király, mért ne lehetne legalább Piroska férje, Aba Sámuel, hiszen Kurszán véréből származik. A közrendek aztán a törzsfők beleegyezésével Aba Sámuelt megkoronázták. Bölcs Jaroszláv a vejével, Endrével csak hallgatott. Péter kizavarása után a főurak is megnyugodtak. Pétert azonban pártfogásába vette III. Henrik és mindent megtett visszahelyezése érdekében, mert Aba Sámuel a kiűzött német és olasz urak birtokába magyarokat tett. A magyar főurak egy része Péter mellett állott, kik elhatározták, hogy az új királyt elteszik láb alól. Aba Sámuel hamarosan tudomást szerzett az ellene tervezett összeesküvésről és 46 pannonföldi összeesküvőt kivégeztetett. Aba Sámuel ellen a magyar főurak egy másik része hűbérességet ajánlott III. Henriknek. A besenyő lövőket Bihar és Erdőelve tartományába vezényelték, III. Henrik csapatait a gyepűkön átvezették és Győr mellett Ménfő-nél megütköztek Aba Sámuel seregével. Más főúri csapatok is átpártoltak a német sereghez, a megsebesült Abát pedig menekülés közben megölték. Mellette esett el Csaba, az ország nádora is.
mondom mi igaz:
1030 nyarán István megvédte hatalmát az országára törő II. Konrád ellen, sőt az egykori bécsi avar kurgánnal kiegészítette az országot.
I. István magyar király a támadást visszaveri és békét köt a császárral. A Lajta és Fischa folyók köze és a Morva-mező magyar fennhatóság alatt marad.
The Lithaha River in the Carolingian Avar March was first mentioned in an 833 deed issued by Louis the German, son of the Carolingian emperor Louis the Pious and ruler over the stem duchy of Bavaria.
Henry settled the conflict by 1031 by granting lands between the Leitha River and Fischa River in eastern Bavaria to Hungary. —Conrad II, Holy Roman Emperor
...and Bavarians against the eastern Avars in 791, so that by 803 they had fallen back to the east of the Fischa and Leitha rivers (Beller: 12). —History of Austria
Beszprim herceg Lengyelország trónjára számíthatott. II. Meskó ellenében.
Beszprim [Veszprém] hg. (Géza unokája) több vm-re terjedő birtokot kapott; alá tartozott Zalavár s a közelében lévő másik Veszprém nevű hely (2010: Zalaszentmárton). Ő építtette újjá tp-ait; a Szt Adorján baz-át, mint kiváltságos kir-i egyh-at, 1019: a lengy. háború után sztelték föl (amit a 977 k. Salzburgban hamisított okl-ek apátsággá léptették elő).
Mieszko hamarosan visszatért, hűséget esküdött a császárnak, aki felosztotta Lengyelországot közte, Veszprém, az utóbbi édestestvére, Otton, és Thiedric közt. (Ez utóbbi valószínűleg egy unokatestvérük volt.)
Veszprém uralkodása azonban rövid életű volt. 1032-ben meggyilkolták és újra II. Mieszko lépett a trónra.
A bolgár birodalom 1018-ban elbukott. Ezután a cárok csak néhány hónapra tudták megszerezni a trónt, amikor a lázadások éppen sikerre vittek. Péter Delján 1040-ben felkelést robbantott ki, ami azonban pár hónap múlva elbukott. 1041-ben csatában halt meg.
mért ne lehetne legalább Piroska férje, Aba Sámuel
(mondja az arvisura az angol wikivel együtt, a magyar wiki ellenében)
_______
A pártküzdelmek azonban hamarosan elkezdődtek a magyar törzsfők és Péter idegen származású hívei között.
1041-ben Péter királyt elűzték
. Az országban azonban idegenként tekintettek rá, és a magyar nemesség jó része nem fogadta el királyságát. Péter püspököket nevezett ki (vagyis a korábbiakat leváltotta), a várakban olasz és német katonákat állomásoztatott, a magyar főurakat kizárta a kormányzásból. Katonasága az országban csúf dolgokat vitt véghez. Amikor ezt felrótták neki, ezt válaszolta: „valamennyi birót, tekintetes urat, századost, országnagyot és méltóságot németekből és olaszokból teszek, és Magyarország földjét idegenekkel töltve be a németeknek adom birodalmúl.”[5]
az ellene fellépő főurakat kizáratta és helyükre saját híveit ültette — főleg németeket és olaszokat. A tanácsból kitiltott urak között volt Aba Sámuel is.
az uralkodó 1041 szeptemberében elmenekült az országból, a főurak pedig Aba Sámuelt ültették helyére.
Bölcs Jaroszláv a vejével, Endrével csak hallgatott.
Ideérkezésük az 1031 és 1034 (Mieszko halála) közötti időszakra tehető. A lengyel udvarban csak Béla maradt, a másik két testvér továbbutazott a Kijevi Rusz irányába. Itt Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem vendégszeretetét élvezték.
Kezdjük ott, hogy a barom szó a bír szóból ered, germán om,mó képzéssel, ami létező szó a germánban és birtokot jelent, illetve viselőset, vagyis terheset.
A vagyon szó a wadja vagy a wetmó, ennek a két szónak nagyon hasonló a jelentése, de talán két gyökből erednek.
A vagyon az ad-ból eredne, vagy a visz-ből, ha a kettő nem egy és ugyanaz, és az ad-ból ered.
A vagyon azért lett vagyon, vagy agyon, vagy wadja, vagy wetmó, mert a férfi vagyont ad a nőnek és mellé Schlüsselgewaltot, amit tovább ad a leszármazottakra, ahogy Tacitus mondja. Ez a vagyon piactalan, törzsi védlem alatt áll, és nem lehet belőle tőkét csinálni. A vagyonból, a családi vagyonból, ami a nőé, de a haszonélvezet a férfié, csináltak a középkorban tőkét, azzal, hogy a wadja-t vagy wetmót piacosították(ezek a libcsik!).
A vél szó egy indogermán uel tőre megy vissza, ez egyben a választ és a vall is, ahogy a wollen, és a wählen egy tőre, ahogy a germán wellen is ami a vall. A vál, vall, vél tárgyra fókuszál és annak aspektusaira, attribútumaira. Ezért is vallás a vallás, mert vélés, választás van benne.
A vár és az őr egy szavak(árú-vesz vásár), ebből jön a vár, waru, uaru, illetve a várda, várad.
A vezet az indogermán aues tőből jön, ez a germán wiso(weisen), wisida a vezér, ész a wis, Witz, tehát a vezet szó nagyon helyesn azt jelenti, hogy észlelést tesz, ehhez tartozik még a vezekel is.
Már többször elmondtam, hogy a vásár egy indogermán ueus tőre megy vissza, ez a germán wizó, wazó, waz, Waró, ami az árú, és a vesz a wiz, wez.
A vág szó egy indogermán uek tőre megy vissza, mint a tochar wak, ahogy a görögben is megvan, latin vagina esetleg, talán egy germán wag, ami éleset jelent. A lényeg, hogy a vág szó, egy indogermán szó, esetleg tochar, de lehet germán is, ha a wag idejön.
A vágy szó a legtöbb értelmet akkor adná, hogyha a germán wéni, wénja lenne, indogermán uen, csak a g-vé látozás kérédéses.
Kiemelek pár példát, amivel bizonyítom, hogy nincs kicsinyítő nyelvtani szerepe a"-di" képzőnek.
Köztudott, hogy a magyar nyelv redundanciája mérhetően alacsonyabb, mint az "indoeurópai" nyelvekben. Nincs benne annyi terjengősség, felesleges elemeket tartalmazó közlemény.
Nem kell három négy szóval elmondani valamit, hanem egy szóban pusztán a gyökhöz képzőkkel, ragokkal megoldja ezt a magyar nyelv. A ragozás miatt a hasonló értelmű szavak nem „magányosak” mint az indoeurópai nyelvekben, hanem – a szófajok határán is túl – szóbokrokba tömörülnek.
Te teljesen normális vagy? Az összes képzésünk szinte kivétel nélkül germán és indogermán.
Ez az agglutináló nyelv indogermán, germán, mert a magyar nyelv germagyar.
Te épp amúgy germán és indogermán képzőkről beszélsz.
válik – ‘valamivé ‹mássá› lesz’: a vér nem válik vízzé; ‘alakul, fejlődik’: kiváló zenész válik még belőle; ‘házasságát felbontani készül’: válik a férjétől; ‘‹más részeitől› elkülönül’: háromfelé válik. Származékai: válás, váladék. Ősi örökség a finnugor korból: vogul vail, cseremisz valem (‘leereszkedik, leszáll’), finn valka (‘átkelő’), lapp vuol(get) (‘válik valamivé’). A magyar szó jelentésköre a rokonnyelvi ‘elmegy’-től a ‘különmegy, elkülönül’ irányában fejlődött. Lásd még kiváló, kivált, kiváltság, megvált, válasz, választ, válság, vált, váltig, váltó.
Ez úgy történelemhamisítás ahogy van, ahogy a német werden az ör, ír tőből van, wer, uer, úgy a magyar válik egy wel, wal, uel tőből van, ami drehen, örvénylik.
Válik= wal+gót uh, ik Verlaufsform
De vegyünk át egy pár dolgot:
Ha a vál lenne g-vel, akkor walg lenne, mint a germánban, válog.
A og nem gyakorítóképző, hanem mozgást fejez ki, ezért a leginkább a go-nak mondanám, tehát wal mozog, örvénylik.
Ha a da képző a tesz, do, akkor az st képző a stéan lenne, ami állít, csinál, a g, og, go képző pedig a ge, go, gehen.
Van változik, ami a germán waltan, és van két melléknvi is belőle, walta(seicht, sekély), illetve a walda(ferde, warda, uer tőből).
Ha lenne kó képzővel (szövetkezik, viskó, Ildikó), akkor lenne walken-ünk, ami válkódik lenne.
Válkó +l(sekély)=válkóly (mozgékony, változó). A germán waltó, váltó a Walze.
Szóval a magyar werden egy szinonímája annak, a vált és a válik.