Hát nem egyszerű .és itt most ne ragadjunk le annál, hogy higiénia, mert az evidens Annyi minden eszembe jutott, azt se tudom, hol kezdjem Mindenképpen a termelők piacra jutását kéne megkönnyíteni. Most inkább nehezítik. Évről-évre új jogszabályokat hoznak, amiket követni is nehéz, nemhogy betartani, ráadásul úgy, hogy amit egyszer már megcsinált a palackozó, azt egy pár év múlva egy jogi csűrcsavar után újra meg akarják vele csináltatni. Itt van pl. az idei TEÁOR számok megváltoztatása. Valami nagyokos kitalálta, hogy a borpalackozást innentől kezdve kiemeljük a bortermelés kategóriából és áttesszük a csomagolás kategóriába, ami telephely engedély köteles. A bortermelés nem, legalábbis amikor én engedélyeztettem a palackozót, akkor még nem volt az.. Node a telephely engedélyhez ugyanazok a szakhatósági hozzájárulások szükségesek, amik a palackozó engedélyeztetéséhez, és csak fél évig érvényesek. Tehát aki pár éve engedélyeztetett, az kezdheti elölről az egészet, nem kis pénzért. Sok kis palackozó bezárt emiatt(én is). Egyszerűen nem értem, hogy egy már működő, engedélyes palackozót miért új kezelnek, mint egy olyant ami most indul? Hát igen, a hivataloknak munkát kell adni, bizonyítaniuk kell, hogy szükség van rájuk. Ennek a vízfejnek a költségeit nekünk kell megfizetni. Ezt nevezem én lehúzásnak. Egy palackozó engedélyeztetés se egyszerű. Az építés pláne, minden milliókba kerül, nincs különbség egy családi gazdaság garázsméretű minipalackozója és a napi többkamionos multi között a követelmények szempontjából. Az építkezésről jut eszembe hogy a fenti TEÁOR varia miatt az építési hatóság hozzájárulását is kérte az önkormányzat, igenám de a jogszabályok változása miatt már maga a palackozó épület se felel meg a mostani előírásoknak(az akkorinak igen), tehát át kellett volna építenem. A hivatalnokok hozzáállása kritikán aluli, nem elég hogy legtöbbször fogalmuk sincs arról, hogy mit is kéne csinálni, úgy néznek az ügyfélre, mint potenciális adócsalóra, akinek volt mersze megzavarni a kávékavargatás okozta idillt. Olyan is akadt, aki visszahívni se volt hajlandó, meg olyan is aki egyszerűen elfelejtette továbbküldeni a következő szakhatóságnak az iratokat.. Egyedül a volt tisztiorvosra(már nyugdíjas) emlékszem úgy, hogy mindenben segítőkész volt. Aztán ott vannak a vizsgálatok, amik drágák és hónapokig tartanak, de ha nem jó az eredmény lehet elölről kezdeni ezt is. Mert magyarázza már meg valaki, hogy az a hálózati víz, amiből egy egész falu iszik, főzésre használ, miért nem jó pl. kannát mosni?
Szóval érdekes dolgok ezek .. Lehet itt jönni a minőséggel, piaccal, támogatásokkal, alkalmazkodással, hivatással meg a többi szentimentális marhasággal, ha még a legkitartóbb-leglelkesebb termelő is elveszik a bürokrácia útvesztőiben és lépten-nyomon falakba, überbunkó hivatalokba, állandóan változó, lassan már betarthatatlan, gyakran a józan észnek gyökeresen ellentmondó előírásokba ütközik.
Igen, a meleg, meg a rázás (mozgás), mert a fehérjék annak hatására állnak össze nagyobb kolloidokká (szabad szemmel is látható szálak, pelyhek, zavarosodások). Ezért van el a gazda pincéjében gond nélkül a hordóban a bor és tükrösen tiszta is pár fejtés után, de ha kikerül onnan "új" életre kel.
/Régebben apám próbálkozott, mikor derítettem - hogy ez minek, mert ő meg az ősei sosem csinálták; de az is igaz, hogy a demizson bor amit elvittek a pincéből ki is ürült pár nap alatt. meg idén tavasszal bepróbáltam a borversenyre a derítetlen sajátból; 2 napra rá a zsűri előtt már jó zavaros fehérjés volt.... nem tudtam a hideg miatt lederíteni./
Más; az idei borom 2 hónapja forr.... elképesztő a 23 MM dolgozik szépen. Viszont a vásárolt Rajnai még full édesen kezd leállni - nem akarok belőle desszertet - be kéne oltanom vmi alkoholtűrővel.... mert hideg még nincs is a pincében. Hát hiába, az is 22,5ről indult, de nem pár gramm, hanem 30-50 g cukrot érzek még benne...
Osztom a véleményedet. Annyi fölvetésem lenne csak hogy szerinted egy jó alapos házi meleg/hideg/rázópróba azért nagy eséllyel nem szűri ki a probléma esélyét? Pár napig föl a radiátorra, be a hűtőbe, illetve a csomagtartóba, aztán ha van kiválás akkor indokolt a bentonitos derítés...fehérjére jól tudom hogy leginkább a meleg a kritikus?
Több dologról írsz egyszerre... a brüsszeli előrírásokról, a szabványokról és a témogatási rendszerről.
Pedig én csak arról írtam, hogy a törvény szava szerint palackozási engedély nélkül pincében letölteni bort és forgalomba hozni olyan palackozóval a címkén aki csak papíron végezte a palackozást bizony tilos.
Szerinted mi lenne a jó megoldás erre és csakis erre a problémára?
Ennek a kérdésnek semmi köze nincs Brüsszelhez. A bor élelmiszer és mint ilyen az előállítása valamint csomagolása a legtermészetesebben van elsősorban higéniás feltételekhez kötve.
Felőlem nevezheted törvényszegésnek.... Én maradok a kiskapu elnevezésnél, amit a talpon maradni akaró termelő kénytelen meglépni az idióta törvényhozókkal szemben, akik az EU direktívákat nem az országunk adottságaira alkalmazzák(mint ahogy azt /tudtommal/ Brüsszelben elvárják), hanem szolgalelkűen, a legszigorúbb előírásokat (HACCP) megkövetelve már a sokadik bőrt akarják lehúzni róla, miközben a hazai termelő támogatottsága a töredéke a piacon jelenlévő régebbi uniós tagállam termelőjének. Próbáljon meg a termelő így versenyképes maradni.....
Na persze, ezt én is tudom... de ez szerintem nem kiskapu, hanem triviális törvényszegés amivel tény és való, hogy nagyon nehéz lebukni függetlenül attól, hogy a törvény hülyeség vagy nem.
Így nem De ha így akarja csinálni, van egy kiskapu. Keresni kell egy engedélyezett palackozót, ahol "bevállalják a lepapírozást" Vagyis: megírják a bizonylatokat hogy a kistermelő elszállította a bort a palackozóba, ott letöltötték és visszaszállították a termelőhöz, mellékelik az engedélyek másolatát, a bérpalackozási szerződést, bevezetik a palackozó pincekönyvébe stb. Legális kiskapu És ha rendben vannak a papírok, az ellenőrző hatóságok (OBI, VPOP) tudomásul veszik a dolgot
Ezt értem, de az a kérdés, hogy forgalomba lehet-e hozni olyan bort amit a gazda a pincéjében tölt és dugóz le kisipari módszerekkel úgy, hogy neki konkrétan semmilyen palackozója nincsen.
A "palackos forgalomba hozatali engedély"-t(hogy pontosak legyünk) akkor is megkapod, ha a bor nincs letöltve, csak később töltöd le, már az OBI engedély birtokában Persze megcsinálhatod azt is, hogy először letöltöd a bort és aztán kéred ki az OBI engedélyt
Na most ezt nem értem. Tudtommal a palackozott bor forgalomba hozatalához kell egy olyan OBI engedély amelyet csak akkor kap meg a bor ha az a törvényi feltételeknek mgefellő palackozóban volt letöltve. Vagy nem?
Pontosítsunk Az OBI engedélyt kiadják akár bármelyik őstermelőnek is, akkor is ha még hordóban van a bor és nincs palackozója, így is megkapja a palackos forgalomba hozatali engedélyt és UTÁNA kell az engedélyezett palackozó. A forgalomba hozatali engedélynek NEM feltétele az engedélyezett palackozó(a pallackozásnak igen) Nem kevered az OBI által kiadott működési negedéllyel? (ami csak borelőállításra vonatkozik). A borpalackozó üzem engedélyeztetése kissé bonyolultabb és nem is az OBI intézi, csak tudomásul veszi
Elvileg a jövő héten már a piacon lesz, de amúgy készen van :) 1440 palack lett. 15vv%, 10g/l sav, 7g/l cukor, 42g/l cukormentes extract. Összeségében én meg vagyok elégedve vele. Ennél többet juhfarkból az elmúlt 8 év alatt nem tudtunk kihozni. Kezdem tényleg elhinni, hogy a juhfark az leginkább a termőhely bemutatására hivatott fajta.
Hát jó, a vörös azért más, ott a cserek miatt amúgy is stabilabb, no meg a nem is látszik annyira egy fehérjezavarosodás mint egy fehérben. Azt viszont erősen kétlem, hogy ki lehet kóstolni egy fehérjére stabil/nem stabil bort, pláne a kicsapódás előtt ;). A szűrést sztem is meg lehet úszni, van 5-6 éves borom ami 5 éve palackban és "csak" derítve volt, szűrve nem és semmi stabilitási probléma nincs. Van benne persze minimális lebegő részecske, amit már a derítő sem vitt ki, de ezt egy rosszabb szemű észre sem veszi már. Ez sztem elég kompromisszum a zamatok megőrzése érdekében. A derítést viszont bizonyos talajadottságok, fajták, évjárati sajátságok tekintetében NEM lehet elkerülni (itt a Mecsekalján a magas nitrogéntartalom miatt szinte lehetetlen fehérjestabil bort palackba tenni derítés nélkül); főleg fehérbornál gondolom ezt.
A másik kérdés a kénhidrogén témában; nem akartam beleszólni - sztem minden gyakorló borász belefut előbb utóbb- inkább döntsön mindenki a saját tapasztalat alapján. Levegőztetés, részszulfát, kupfát és társai mind jók lehetnek, de Ferig kolléga utolsó mondatában van a lényeg: "Mellesleg ha a szellőztetés hatására a kénhidrogén már átalakult a borban /dimetil-szulfiddá/ a rézszulfátos kezelés nem lesz hatásos." sőt kiegészítem, hogy ilyenkor a levegőztetés lehet kimondottan káros is, mert stabilabb kötésbe viszi az illékony kénhidrogént és jó kis merkaptán, bakszag lesz. Szóval mindenki kísérletezzen a kénhidrogén elűzésével, mielőtt rájön, hogy a megfelelő tápanyag biztosítása az erjedéskor a legkíméletesebb megoldás a dologra :). És hogy milyen ősi módszerei vannak még a kénhidrogén elűzésének pl. Hosszúhetényben; arról itt olvashattok: <a href="http://www.mno.hu/portal/590340?searchtext=" target="_blank">link</a>
Szerintem a szűrést amúgy is utálja mindenki, mert azért az vesz ki a borból. Nekünk a juhfarkunk például egyértelműen töményebb volt szűrés előtt mint utánna, de bevállaltuk ezt a veszteséget, mert így is elég vastag anyag került a palackba.
Hmm..egy barátom (Szecskő Tamás) most töltött le egy turánt, 15 fölötti alkohollal. Se derítve, se szűrve (bocs de az egyik legjobb barátom, neki hiszek), az OBI-n legalábbis csont nélkül átment, de a bort kóstolva kizártnak tartok bármilyen hibaesélyt.
Szerinted akkor a sok nagypresztízsű, százéves tradíciókkal bíró francia pincészet mind hazudik?
Abban látok csak problémát amikor egy pince az adott bornál fő marketingeszközzé teszi a bor szűretlenderítetlenségét. De az igazán jók nem hencegni szoktak ezzel...
Én azt mondom, hogy kereskedelmi forgalomba hozni csak OBI engedéllyel lehet, azt pedig csak akkor kapsz ha olyan palackozóban lett letöltve a bor amely megfelel a hatósági előírásoknak. Az, hogy abban a palackozóban szűrnek avagy sem az a kutyát sem érdekli.
Amúgy hidd el, a szűretlen bor is simán át tud menni az OBI vizsgálaton. Meglepően stabil tud lenni egy 14-15vv%-os és 10g/l savval megtámasztott ~40g/l cukormentes extrakttal bíró jó ideig békén hagyott bor.
Bocs! 5 miligramm/liter és 10 miligramm/l persze, ha egyáltalán ki tudsz ennyit mérni. Mindenesetre mielőtt a hordóval kezdenéd csinálj egy-két(-három) próbát. Ha nem használ, nem bízol benne, legfeljebb kibodob a mintákat.
Mellesleg ha a szellőztetés hatására a kénhidrogén már átalakult a borban /dimetil-szulfiddá/ a rézszulfátos kezelés nem lesz hatásos.
Azt javaslom, vegyél ki a hordóból többször 1 liter bort, átlátszó edényekbe/üvegekbe öntve. Azokon próbáld ki, először 0,5 miligramm/liter adaggal, majd ha ez nem elég akkor max 1 miligramm/liter agadig növelve. A hordóval csak ezek tapasztalata ismeretében próbálkozz, de csak akkor, ha sikeres lesz az üveges kísérleted.
Az OBI nem foglalkozik azzal, hogy te szűretlen bor akarsz palackozni. A készítési technológiáddal se. Az engedélyhez az alapvizsgálatokon túl úgynevezett palackállósági próbákat csinálnak: hidegpróba melegpróba levegőpróba rázópróba Ha ezeknek megfelel a bor, kiadják az engedélyt, de biztos vagyok benne, hogy egy "szűretlen" (ami szvsz kamu) bor ezeken a próbákon elcsúszik. Nem hiszem el, hogy a minimális stabilizáló eljárások nélkül (derítés, szűrés) készített bor palackálló legyen. Még a többéves érlelés után se
